Japán hétfőn megállapodott Ukrajnával egy olyan kapcsolattartó rendszer létrehozásáról, amelynek révén bekapcsolódik a háborúban károkat szenvedett területek újjáépítésébe.
Vatanabe Hiromicsi japán újjáépítési miniszter és Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes szándéknyilatkozatot írt alá a témáról Tokióban.
A bejelentés szerint Japán segítséget nyújt házak és iskolák újjáépítésében, a víz- és szennyvízszolgáltatások, valamint a közlekedési infrastruktúra helyreállításában.
A lerombolt területek újjáépítéséhez Tokió azon tapasztalatai alapján látja el tanácsokkal és ismeretekkel Kijevet, amelyeket az északkeleti országrészt 2011-ben ért pusztító földrengés és az azt követő cunami utáni helyreállításnál szerzett.
Az infrastrukturális miniszteri posztot is betöltő Kubrakov részt vett a vezető ipari országok (G7) szállítási minisztereinek vasárnap véget ért, háromnapos megbeszélésén. A miniszterek a találkozó után kiadott közleményükben megerősítették elkötelezettségüket a fenntartható közlekedési infrastruktúra helyreállításának támogatása mellett Ukrajnában – közölte az MTI.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Az orosz csapatok hétfőn csapást mértek a Herszon régióban lévő Beriszlav körzetre. Három civil megsebesült – írta a Telegramon közzétett beszámolók alapján a The Independent.
A támadásban állítólag öt lakóház, két magánház és egy közigazgatási épület rongálódott meg.
Mint írtuk, az ukrán hadsereg szombaton és vasárnap orosz drónokat lőtt le Herszonban.
A két hete tartó ellentámadásban nyolc településről űzték el az orosz erőket az ukrán fegyveres erők. A visszafoglalt falvak a frontvonal megerősített részén fekszenek, közvetlenül az Azovi-tenger partvidékére vezető útvonal közelében – közölte Hanna Mailar ukrán védelmiminiszter-helyettes.
Vasárnap egy oroszok által beiktatott tisztviselő azt mondta, hogy Ukrajna ellenőrzése alá vonta a déli Zaporizzsjai területen fekvő Pjatihatkit, később hozzátette, Moszkva kiszorította az ukránokat a településről. Hétfőn pedig azt közölte, hogy Ukrajna ismét támad.
Az ukrán védelmiminiszter-helyettes közleménye szerint az ukrán erők nemcsak Pjatihatkit foglalták vissza, hanem két hét alatt mintegy hét kilométerrel törtek előre az orosz vonalakba, és 113 négyzetkilométernyi területet foglaltak el – számolt be a Sky News.
A Kreml intézkedései csak megerősítették a NATO és Kijev közötti együttműködést – vélekedett Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter.
Eddig a Kreml egyik stratégiai célja sem valósult meg, de a háború hatással volt az Ukrajna és a NATO közötti példátlan együttműködésre – idézte az egyik lengyel rádió a külügyminisztert.
Rau azt is hangsúlyozta: az ukrajnai háború hosszú távú negatív hatással lesz az egész világra. Példaként a növekvő inflációt, az élelmiszer-ellátás körüli problémákat, a nyersanyagok drágulását és a migráció növekedését hozta – írja az Unian.
Nem zárható ki annak a veszélye, hogy Oroszország katonai támadást indít Svédország ellen – szögezte le a svéd nemzetvédelmi bizottság hétfőn közzétett biztonságpolitikai jelentésében.
A skandináv ország védelmi minisztere ezzel párhuzamosan kijelentette, hogy Stockholm elkötelezett amellett, hogy legkésőbb a NATO júliusi vilniusi csúcsán a szövetség teljes értékű tagjává váljon.
Noha Oroszország hadereje most Ukrajnában összpontosul, ez nem jelenti azt, hogy Oroszország ne lenne képes katonai hadműveletet végrehajtani Svédország közelében – hangsúlyozzák a jelentésben, hozzátéve: Moszkva alacsonyabbra helyezte a hadsereg bevetésének küszöbét, és megmutatta, hogy hajlandó kockázatokat vállalni.
A bizottság értékelése szerint Oroszországnak továbbra is megmaradt a képessége arra, hogy légi vagy tengeri úton, de akár nagy hatótávolságú vagy nukleáris fegyverekkel hadműveletet indítson Svédország ellen.
Hangsúlyozzák: Moszkva Ukrajna ellen indított háborúja arra késztette Stockholmot, hogy felülvizsgálja nemzetbiztonsági politikáját, Svédország pedig a NATO-tagsággal tudná hatékonyan megőrizni biztonságát, a szövetséghez csatlakozás mindemellett a NATO biztonságát is tovább növelné.
„Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy amilyen hamar csak lehet, de legkésőbb a vilniusi csúcstalálkozón a szövetség teljes értékű tagjaivá váljunk” – hangoztatta Pal Jonson svéd védelmi miniszter hétfői nyilatkozatában.
Svédország és Finnország tavaly májusban nyújtotta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Finnország április eleje óta a szövetség tagja, Svédország csatlakozásának ratifikálása azonban még várat magára.
Törökország már tavaly háromoldalú megállapodást kötött a két észak-európai országgal a csatlakozási feltételekről, melyek között a fő kitétel az volt, hogy Svédország hatékonyabban lépjen fel a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) támogatói ellen.
A csatlakozási feltételekről folyó tárgyalásokat megelőzően, a hónap elején a svéd legfelsőbb bíróság jóváhagyta egy korábban börtönbüntetéssel sújtott, Svédországban legálisan élő kurd szimpatizáns török állampolgár kiadását Törökországnak.
Az ukrán fegyveres erőkben több nő szolgál, mint a NATO-ban, de mégsem rendelkeznek külön női katonai ruházattal. Legalábbis mostanáig. Az ukrán védelmi minisztérium most önkéntesekkel azon dolgozik, hogy hamarosan széles körben is bevezethessék a női egyenruhát.
Az egyenruha egy alsóneműszettet is tartalmaz, valamint nyári terepruhát, pólóinget, meleg kabátokat, téli nadrágokat, illetve terepkabátokat.
Eugénia Velikaja, az ArmWomenNow társadalmi kezdeményezés termelési részlegének vezetője és Olga Bigar, a „Boszorkány” néven ismert 241. dandár tisztje reméli, hogy hamarosan minden harcostársuk megkapja a saját egyenruháját.
Az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint Bigar elmondta, hogy a női egyenruhában nem a nőiességen van a hangsúly, hanem a kényelmen. Mint mondta, a harcok közben nagy súlyt cipelnek magukon, ezért az egyenruhának elsősorban kényelmesnek kell lennie.
A brit kormány által hétfőn beterjesztett törvénytervezet szerint Nagy-Britannia mindaddig érvényben tarthatja Oroszország ellen elrendelt szankcióit, amíg Moszkva nem fizet jóvátételt Ukrajnának a háborús károkért – adta hírül az MTI.
A londoni külügyminisztérium hétfői tájékoztatása szerint ez annak révén válik lehetségessé, hogy a tervezet módosítja a szankciók célját: az új jogszabály szövegezése alapján ugyanis a szankciókat kifejezetten annak előmozdítására is fel lehet használni, hogy Oroszország kártalanítást fizessen Ukrajnának.
A feltörekvő európai gazdaságok támogatására 1991-ben életre hívott londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) nemrégiben ismertetett – a háborús károk figyelembevételével készült – becslése szerint az ukrajnai újjáépítés költsége meghaladhatja a 410 milliárd dollárt.
James Cleverly külügyminiszter a Sky News beszámolója szerint úgy fogalmazott, hogy miközben Ukrajna továbbra is védekezik Oroszország inváziója ellen, egyértelműek Putyin háborújának szörnyű hatásai.
Légiriadót rendeltek el Ukrajna tizenegy régiójában, miután az ukrán hadsereg bejelentette, hogy az Azovi-tengerről nagy valószínűséggel X-22-es cirkálórakéták indultak.
A légierő nem sokkal később feloldotta a riasztás, és kifejtették, hogy a Mozdok repülőteréről felszálló Tu-22m3-as nagy hatótávolságú bombázók valószínűleg gyakorlórepüléseket hajtottak végre, szimulált cirkálórakéta-indításokkal.
Ugyanakkor az ellenséges taktikai repülés és rakétatüzérség működött a Zaporizzsjai régióban. Az információk tisztázása még folyamatban van – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij videót tett közzé a Zaporizzsjai Pjatihatki falu felszabadításáról.
A 128. önálló Zakarpatszkaja hegyi rohamdandár katonái felszabadították a Zaporizzsjai területen található Pjatihatki falut az orosz megszállók alól. Dicsőség Ukrajnának és katonáinak!
– írta a tábornok a videóhoz.
A videó az Unian oldalán, ide kattintva tekinthető meg.
A NATO fegyver- és lőszerraktárai kiürültek, így azokat a lehető leghamarabb újra kell tölteni – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn Berlinben, a Német Ipar Napja gazdasági konferencián.
Erősebb hadiiparra van szükségünk, amelynek képviselői ma itt összegyűltek. Fegyver- és lőszerkészleteink kiürültek, és nemcsak Németországban, hanem számos NATO-országban is fel kell tölteni őket
– fogalmazott.
Sotltenberg arról is beszélt, hogy a múlt heti védelmi miniszteri találkozón megvitatták, hogyan lehet jelentősen növelni a katonai termelést, biztosítani az ellátási láncokat és megszüntetni a NATO országai közti együttműködés akadályait – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök optimistán nyilatkozott az Ukrajna és Oroszország közti békével kapcsolatban, miután egy afrikai delegáció tagjaként Kijevbe és Moszkvába látogatott – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Ramaphosa szerint az afrikai küldöttség mindkét ország fővárosában előterjesztette a békerendezéssel kapcsolatos elképzelését, amely a háború de-eszkalációját és a tárgyalások azonnali megkezdését szorgalmazza.
A békemisszió egyik legfontosabb eredménye az a pozitív fogadtatás volt, amelyet mindkét féltől kaptunk és amit biztatónak találtunk. Optimizmusra ad okot, hogy a javaslatokat megfontolják
– mondta.
A német védelmi minisztérium elemezte az ukrajnai harcok menetét, és azt a következtetést vonta le, hogy az ukrán hadsereg szabotázsakciókkal próbálja meggyengíteni az orosz hadsereget messze a frontvonal mögött – írja az Ukrajinszka Pravda.
A jelentés szerint az ukránbarát szabotázscsoportok megzavarták a fő vasúti összeköttetést az orosz csapatok által megszállt Zaporizzsja régióban.
Ezenkívül a megszállt Krímben a vasútvonalat is megtámadták a szabotőrök.
A német védelmi minisztérium szerint ez azt bizonyítja, hogy az ukrán erők még mindig képesek az Oroszország által ellenőrzött régiókban, messze a frontvonalon túl sikeresen tevékenykedni.
A jelentés szerint egyébként „nem zárható ki Ukrajna részvétele az ammóniavezeték megsemmisítésében”.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Ukrajnában egyetlen Patriot légvédelmi rendszert sem semmisítettek meg az inváziós erők.
„Bárki is állítja Oroszországban, hogy a mi Patriot rendszereinket megsemmisítették, az rosszul értesült, mindegyik működik” – jelentette ki az államfő.
Korábban, június 16-án Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy Oroszország 5 Patriot komplexumot semmisített meg Kijev közelében, írja az Ukrajinszka Pravda.
Dmitrij Popov pszichológus az Uniannak elmondta, legalább három testdublőre lehet Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, és azt is elárulta, hogy miként lehet őket megkülönböztetni.
A szakértő szerint az egyik dublőr nemrég Mariupolba látogatott, és Donyeck vagy Luhansz közelében egy katonai bázison tartott megbeszélést.
Egy másik pedig leggyakrabban stadionokban beszél, és csak nagyon rövid beszédeket tart, míg a harmadik kiváló szónok, akinek valószínűleg nagyon komoly tudományos végzettsége van. Ő beszélt a legutóbbi gazdasági fórumon is, de még az egy évvel ezelőttin is – tette hozzá Popov.
Elmondta, hogy a viselkedésük alapján lehet megkülönbözteti a dublőröket az igazi Putyintól. A Mariupolban megjelent klónnak szerinte valamilyen krónikus betegsége van, mert nem működik rendesen a jobb oldala, ami a jobb lábán és a jobb karján is meglátszik.
A szakértő szerint az igazi orosz elnök mindig kerüli az embereket, míg a nagyobb tömegekben inkább a dublőrei jelennek meg helyette.
De hozzátette, az elnök alkalmazottai és egyes vezetők, mint például Aljakszandr Lukasenka tudják, hogy éppen ki áll velük szemben, és ennek megfelelően viselkednek.
Dmitrij Popov végül elmondta, hogy a dublőrök használata nem az orosz elnök ötlete volt, hanem egy erre létrehozott tanácsé. Úgy véli, hogy kezdetben azért kellettek a klónok, mert Putyinnak egyszerre több helyen is jelen kellett lennie, de szerinte később az elnök egészségi állapotának romlása indokolta a dublőrök használatát.
Rishi Sunak brit miniszterelnök a Volodimir Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetésekor elismeréssel adózott az ukrán katonák bátorságának. A Downing Street szóvivője elmondta: A miniszterelnök ma reggel beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – írja a Sky News.
A miniszterelnök elismeréssel adózott az ukrán katonák bátorságának az ellentámadás frontvonalában, és elmondta, egyértelmű, hogy jelentős haladást értek el. A miniszterelnök elmondta Zelenszkij elnöknek, hogy az Egyesült Királyság szilárdan támogatja Ukrajnát, amely folytatja a megszálló orosz erők visszaszorítását. A miniszterelnök hozzátette, hogy a kis lépések előre meghozzák a sikert
– mondta.
Mindkét ország tele van várakozással a helyreállítási konferenciát illetően.
Az orosz kémfőnök azt mondja, reméli, hogy az ENSZ nukleáris felügyelő szerve és az Európai Unió kivizsgálja Ukrajna nukleáris tevékenységét.
Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) vezetője egy nyilatkozatában elmondta, hogy szolgálatának információi szerint a rivnei atomerőműből titokban „besugárzott fűtőelemeket” szállítottak a csernobili kiégett fűtőelemek tárolására szolgáló létesítménybe.
Szerinte az akció gyanús, és csak azzal magyarázható, hogy Kijev piszkos bombát akar létrehozni, amely radioaktív anyagot hagyományos robbanóanyaggal kombinál.
Oroszország korábban – bizonyíték nélkül – azzal vádolta Ukrajnát, hogy ilyen fegyver bevetését tervezi – emlékeztetett az al–Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, Rishi Sunakkal telefonált hétfőn – írta a Sky News.
Zelenszkij a Twitter-oldalán azt írta, a brit miniszterelnökkel Ukrajna védelmi szükségleteiről egyeztettek, főként nagy hatótávolságú fegyvereket kért Nagy-Britanniától.
A Kreml szerint a jövő hónapban egy orosz–afrikai csúcstalálkozón folytatja a tárgyalásokat az ukrajnai konfliktusban közvetíteni kívánó afrikai országok küldöttségével.
Vlagyimir Putyin orosz elnök június 17-én, szombaton egy listát adott a Szentpétervárra látogató küldöttségnek azokról az okokról, amelyek miatt szerinte számos békejavaslatuk elhibázott.
Az afrikai vezetők csoportja pénteken találkozott Zelenszkijjel, ahol elmondta, hogy a béketárgyalások csak akkor kezdődnek meg, ha Moszkva kivonja erőit – írja az al Jazeera pánarab hírtelevízió.
A NATO vezetői nem hívják meg Ukrajnát a szövetséghez való csatlakozásra a július közepén Vilniusban tartandó csúcstalálkozón – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
A vilniusi csúcstalálkozón és a csúcstalálkozó előkészületei során nem tárgyalunk arról, hogy hivatalos meghívót küldjünk
– mondta újságíróknak, miután Berlinben találkozott Olaf Scholz német kancellárral.
Azt azonban elmondta, hogy a vezetők arról beszélnek, hogyan lehetne Ukrajnát közelebb vinni a NATO-hoz. Stoltenberg ugyanakkor óva intett attól, hogy a háború befejezéséért cserébe elfogadjanak egy befagyasztott ukrajnai konfliktust – írja a Sky News.
Mindannyian azt akarjuk, hogy ez a háború véget érjen, de az igazságos béke nem jelentheti a konfliktus befagyasztását és egy Oroszország által diktált alku elfogadását
– mondta.
Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner-csoport vezetője egy viccesnek szánt hangfelvételen az amerikai Lockheed Martin által gyártott F–35-ös modern katonai gépeket kért a brüsszeli Politico című lap újságíróitól.
Prigozsin arra reagálva tette közzé a felvételt, hogy a Politico újságírói megkérdezték tőle: igaz-e az, hogy amerikai lőszert is használ az orosz hadsereg (a közelmúltban bizonyos jelek erre utaltak).
A zsoldosvezér erre válaszolva azt kérte, segítsenek neki abban, hogy amerikai gyártmányú mesterlövész puskákhoz, géppuskákhoz és gránátvetőkhöz is hozzájusson.
És van még egy kérésem: F–35-ösök. Ha megoldható, akkor, mint azt korábban megbeszéltük, Új-Zélandon átvennénk a szállítmányokat. Hawaiin szükség lehet egy utántöltésre, de nem hiszem, hogy ez problémát jelentene
– viccelődött.
Oroszország megtagadta az ENSZ humanitárius missziójának azt, hogy belépjenek a Herszoni terület megszállt részeire.
Erről az ENSZ ukrajnai koordinátora, Denise Brown számolt be. Mint írta, azoknak az embereknek szerettek volna segíteni, akik a Nova Kahovkában történt gátrobbantás miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Felszólítjuk az orosz hatóságokat, hogy teljesítsék a nemzetközi humanitárius törvényekben előírt kötelezettségeiket
– írták a közleményben.
Japán hétfőn megállapodott Ukrajnával egy olyan kapcsolattartó rendszer létrehozásáról, amelynek révén bekapcsolódik a háborúban károkat szenvedett területek újjáépítésébe.
Vatanabe Hiromicsi japán újjáépítési miniszter és Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes szándéknyilatkozatot írt alá a témáról Tokióban.
A bejelentés szerint Japán segítséget nyújt házak és iskolák újjáépítésében, a víz- és szennyvízszolgáltatások, valamint a közlekedési infrastruktúra helyreállításában.
A lerombolt területek újjáépítéséhez Tokió azon tapasztalatai alapján látja el tanácsokkal és ismeretekkel Kijevet, amelyeket az északkeleti országrészt 2011-ben ért pusztító földrengés és az azt követő cunami utáni helyreállításnál szerzett.
Az infrastrukturális miniszteri posztot is betöltő Kubrakov részt vett a vezető ipari országok (G7) szállítási minisztereinek vasárnap véget ért, háromnapos megbeszélésén. A miniszterek a találkozó után kiadott közleményükben megerősítették elkötelezettségüket a fenntartható közlekedési infrastruktúra helyreállításának támogatása mellett Ukrajnában – közölte az MTI.
Joe Biden elnök kijelentette, kormánya nem „könnyíti meg” Ukrajna NATO-csatlakozását, és hozzátette, hogy a háború által sújtott országnak ugyanazoknak az előírásoknak kell megfelelniük, mint a többi tagállamnak.
A Politico információi szerint egy philadelphiai beszélgetésen az Ukrajna NATO-csatlakozásához vezető út megkönnyítéséről kérdezték – valószínűleg a tagsági cselekvési tervre (MAP) hivatkozva, amely Ukrajna csatlakozásának egyik fő akadálya – Biden pedig azt mondta:
Ugyanazoknak a normáknak kell megfelelniük. Tehát nem könnyítjük meg a dolgukat.
A MAP szerint a tagjelölt országoknak katonai és demokratikus reformokat kell végrehajtaniuk, mielőtt fontolóra vennék a NATO-tagságot. Múlt héten Biden tisztviselői azt mondták, az elnök nyitott arra, hogy eltekintsen ettől a követelménytől Ukrajna esetében.
Biden hozzátette, hogy az Egyesült Államok sokat tett azért, hogy Ukrajna képes legyen a katonai koordinációra.
Az orosz biztonsági szolgálat azt állítja, hogy meghiúsította egy sor ukrán „szabotázs és terrorcselekmény tervezetét”, amelyek Moszkva által támogatott tisztviselők ellen irányultak az orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai területen, és a nyomozás részeként letartóztatott egy nőt.
Az FSZB közleményében azt írta, hogy a támadások célpontjai orosz rendvédelmi tisztviselők és oroszok által beiktatott kormánytisztviselők voltak a déli Zaporizzsjai régióban, amely egyike annak a négy ukrajnai területnek, amelyet Moszkva állítólag elcsatolt.
Kijev jelenleg ellentámadást indít a jogtalanul elfoglalt területek visszaszerzésére. Ukrajna egyelőre nem kommentálta az orosz állításokat.
Az FSZB közölte, hogy büntetőeljárást indított egy meg nem nevezett nő ellen terrorizmussal és robbanóanyagok illegális birtoklásával kapcsolatos vádak miatt – közölte a Sky News.
Valószínűsíthető, hogy Ukrajna rövid időre szünetelteti az ellenoffenzívát – írja legfrissebb jelentésében az Institute for the Study of War (ISW) nevű washingtoni kutatóintézet.
Mint írták, Észtország katonai hírszerzésének vezetője, Margo Grosberg ezredes még pénteken beszélt arról, hogy a következő hét napban valószínűleg szünetelni fog az offenzíva. Egy nappal később az amerikai The Wall Street Journal is azt írta, hogy az ukrán erők nagyrészt leálltak a támadásokkal, és megvizsgálják, hogy sikeresek voltak-e az eddig alkalmazott taktikák.
Mindemellett az ISW szerint vasárnap még az volt látható, hogy négy szektorban kisebb támadó hadműveletek zajlottak, és az ukrán hadsereg kisebb területeket el tudott foglalni Kreminna, Avdijivka, Velika Novoszilka, illetve Orihiv közelében. A kutatóintézet úgy véli, hogy Ukrajna az ellentámadásra tartalékolt erőinek zömét még nem vetette be, és az offenzíva legfőbb hadmozdulata még nem indult meg.
Ukrajna visszafoglalta a Zaporizzsjai területen található Pjatikatki települését – közölte hétfőn az ukrán hadsereg.
A helyszínről egy videót is megosztottak, amelyen két ukrán egység katonái láthatóak: a 128. (munkácsi) hegyi rohamdandáré, valamint a 2. különálló lövészzászlóaljé. A kárpátaljai egység tavaly ősszel a Herszoni területen végrehajtott ellenoffenzívában is az élen járt.
Vasárnap még olyan videók kerültek fel az internetre, amelyeken az volt látható, hogy a település környékén javában zajlott a küzdelem.
Az ukrán hadsereg szerint az orosz csapatok a lőszert, felszerelést hátrahagyva menekültek el a helyszínről.
Legalább 45 halálos áldozata volt eddig a Nova Kahovkában két hete történt gátrobbantásnak – írja a CNN.
A portál szerint az ukrán és az orosz fél is nemrég közölte a friss adatokat. Mint írják, az áradás után a víz szintje már csökken, de a környezeti károk egyre jelentősebbek, ugyanis a Dnyeperen felgyűlt, és már Odesszához ért egy állati maradványokból és szemétből álló hordalékkupac.
Az odesszai önkormányzat vasárnap azt írta, hogy emiatt már a tengerben sem lehet fürdőzni, és a szennyezés komoly egészségügyi veszélyt jelent a város lakóira. A történtek miatt megtiltották azt is, hogy olyan halakat, tengeri herkentyűket adjanak el a városban, amelyeknek nincs megjelölve a pontos származási helyük.
Két civil – egy apa és a fia – meghalt június 18-án, vasárnap a Szumi területet ért orosz támadásokban.
Civilek, egy apa és a fia, meghaltak ma, amikor Bilopillia városát lőtték
– mondta Jurij Zarko, Bilopillia polgármestere.
A Szumi terület katonai adminisztrációja későbbre ígért további tájékoztatást. Bilopillia polgármestere, Jurij Zarko tisztázta, hogy egy apa és gyermeke halt meg – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Egy apa és fia éppen arra jártak. Szó szerint három méterre tőlük landolt egy gránát. Ők csak futottak fedezékbe. Az apa a helyszínen meghalt, a gyermek a kórházba vezető út közben halt meg
– mondta Zarko.
A polgármester emellett fotókat is közölt a robbanás helyszínéről, valamint elárulta, a férfi rendőrként dolgozott.
Ukrajna és Lengyelország izraeli gyártmányú Merkava harckocsikhoz juthat hozzá – írja az izraeli Walla hírportál az izraeli védelmi minisztériumban dolgozó forrásokra hivatkozva.
A portál szerint olyan Merkava–2-es és 3-as harckocsikat adnának el nagy számban, amelyeket már leselejteztek. A lap úgy tudja, hogy
az izraeli védelmi minisztérium több mint 200 harckocsi eladásáról tárgyal Lengyelországgal és Ukrajnával.
A Walla azt írja, hogy Izrael vélhetően az amerikai kormány nyomására adná el a harckocsikat Ukrajnának, dacára annak, hogy eddig az izraeli kormányzat arra törekedett, hogy fenntartsa kapcsolatait Moszkvával.
Az orosz haderő több rakétát is kilőtt az odesszai területre hétfő hajnalban – írja az UNIAN hírügynökség.
Az éjjel több ukrajnai régióban is légiriadó volt. Ezek közül az odesszai területen hallottak robbanásokat.
A helyi közigazgatás vezetője szerint négy Kalibr típusú rakétát semmisített meg az ukrán légvédelem.