A német AfD első győzelme után kijelenthető, hogy a szélsőjobboldal előretörése Európában nem pusztán Németországra korlátozódik. Nemzetközi körképünk Görögországtól Skandináviáig.
A szélsőjobboldali párt elnyerte első kormányzati tisztségét egy kelet-németországi, türingiai tartományi tanácsban. A vasárnapi megmérettetés után az, AfD, az Alternatíva Németországért vezetői abban bíznak, hogy a jövő évi tartományi választásokon újabb győzelmet arathatnak.
A szélsőjobboldal előretörése Európában nem csupán Németországra korlátozódik.
A kontinens egyik utolsó baloldali bástyája májusban dőlt le, miután a Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök által vezetett kormányzó baloldali szövetség csúfos vereséget szenvedett a helyi és regionális választásokon. Sánchez ezt követően július 23-ra előrehozott általános választásokat írt ki.
Madridban újraválasztottak Isabel Diaz Ayusót, a Néppárt egyik vezető konzervatív személyiségét. Azzal szerzett magának (hír)nevet, hogy a kampányrendezvényeken a feminizmust, a transzneműek jogait, az egyenlő jogokat, a kisebbségek védelmét és a klímavédelmet gúnyolta ki harsányan.
Ennél is figyelemreméltóbb a szélsőjobboldali Vox felemelkedése, amely valószínűleg számos településen és autonóm régióban fog kormányozni. Orbán Viktor magyar miniszterelnök az elsők között gratulált a pártnak a választási eredményekhez – emlékeztetett a Deutsche Welle.
Marine Le Pen Nemzeti Összefogás pártja nagyot nyert a tavalyi parlamenti választásokon. Nyolcvankilenc mandátumával a második világháború óta a legnagyobb szélsőjobboldali frakciót tömöríti a francia parlamentben.
A győzelem a jövő évi európai választásokon sem kizárt, miután Franciaországban tíz éve erősödik a szélsőjobboldal támogatottsága.
A Giorgia Meloni vezette radikális Olasz Testvérek támogatottsága még gyorsabban emelkedett. Az ország fasiszta múltjában gyökerező párt a semmiből tűnt elő. Tavaly szeptemberben mégis megnyerte az olasz parlamenti választásokat, Meloni pedig az ország első női miniszterelnöke lett.
A párt címerében egy zöld, fehér és piros színű láng látható. Az olasz jobboldal számára ez az egykori fasiszta diktátor, Benito Mussolini sírján világító örök lángot jelképezi. A pályafutását egy neofasiszta ifjúsági szervezetben kezdő Meloni Mussolinit „összetett személyiségnek” nevezi, akit „kontextusban kell szemlélni”.
Jimmie Åkessonnak, a populista Svéd Demokraták vezetőjének hosszú utat kellett megtennie ahhoz, hogy elérje a szélsőjobboldalt. Fiatalabb éveiben mérsékeltnek számított.
Ma – Donald Trump volt amerikai elnök stílusában – „újra naggyá akarja tenni Svédországot”. A tavalyi parlamenti választásokon az 1988-ban a szélsőjobboldali szcéna tagjai által alapított párt az ország második legerősebb politikai erejévé emelkedett.
A Svéd Demokraták azóta bevándorlás- és iszlámellenes retorikájukkal gyakorolnak nyomást a kormányzó jobbközép kormányra. Åkesson az iszlámot Svédország „legnagyobb külső fenyegetésének” nevezte a második világháború óta.
Skandinávia legsikeresebb populistáit a szomszédos Finnországban utánozzák. Áprilisban egy négypárti szövetség került hatalomra, amelynek egyik tagja a korábban Igazi Finnek néven ismert Finnek Pártja. A jobboldali populista mozgalom vezetője, Riikka Purra nyerte el a pénzügyminiszteri posztot, pártja pedig hét kabineti tisztséget szerzett.
Purra, aki egykor a környezetvédő zöldeket támogatta, a menekültkvóta csökkentésével, a migráció terén történő „paradigmaváltással” szeretné Finnországot visszaterelni a „helyes útra”.
Purra mégis mérsékeltnek tűnik Marián Kotlebához, a neofasiszta Mi Szlovákiánkért Néppárt vezetőjéhez, az ország egyik legradikálisabb neonácijához képest. Kotleba a romák, a zsidók és a homoszexuálisok ellen uszít, és élvezi, ha hívei a Führer szlovák megfelelőjével szólítják.
Tavaly felfüggesztett büntetést kapott „a demokráciát veszélyeztető ideológia népszerűsítése” miatt, majd le kellett mondania a parlamentben betöltött mandátumáról. Ez azonban nem csökkentette pártja népszerűségét.
Miután a 2020-as választásokon 8 százalékkal 17 mandátumot szerzett, a párt arra számít, hogy a szeptember 30-i előrehozott választásokon jóval nagyobb sikert arathat.
Épp ez történt Görögországban a hétvégén, ahol a konzervatív miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz könnyedén, rekordelőnnyel nyerte el második ciklusát a baloldali ellenzékkel szemben.
Ezzel párhuzamosan a három szélsőséges, ultranacionalista párt – köztük a 2020-ban betiltott neonáci Arany Hajnal utódja – együttesen a szavazatok közel 13 százalékával jutott be a görög törvényhozásba.
(Borítókép: Marine Le Pen 2022. február 5-én. Fotó: Sam Tarling / Getty Images)