Kezdődik az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is!
Az amerikai külügyminisztérium egy közleményben erősítette meg támogatását Ukrajna iránt szombaton, 500 nappal az Ukrajna elleni orosz háború megkezdése után – írja az MTI.
Az Egyesült Államok szerint az igazságos és tartós béke előtt az orosz kormány jelenti az egyetlen akadályt – mondja ki az a dokumentum, amely szerint Washington tovább folytatja az orosz kormány számára sokba kerülő nyomásgyakorlást szankciók, exportkorlátozások és egyéb intézkedések formájában. Ezt annak érdekében teszi, hogy korlátozza a Kreml képességét a háború folytatására.
A külügyminisztérium közleménye megerősíti, hogy az Egyesült Államok folytatja Ukrajna biztonsági, gazdasági és egyéb támogatását annak érdekében, hogy Kijev képes legyen megvédeni magát.
Továbbá mindent megtesz azért is, hogy a lehető legerősebb helyzetben legyen a tárgyalóasztalnál is, amikor annak eljön az ideje.
Mindeközben Ukrajna Egyesült Államokban akkreditált nagykövete szombaton egy televízióinterjúban arról beszélt, hogy országának továbbra is minden lehetséges katonai eszközre szüksége van, a többi között légvédelmi eszközökre és harci repülőkre.
Okszana Markarova a FoxNews hírtelevízió adásában elismerte:
A kazettás lőszerek körül aggályok merülnek fel, de hozzátette, hogy ezekre szükségük van, és nagyszerű hír az amerikai döntés a szállításukról.
Az Egyesült Államok kormánya pénteken jelentette be, hogy a sokak által vártnál lassabb ukrán ellentámadás támogatására úgynevezett kazettás lőszereket bocsát Ukrajna rendelkezésére, a következő katonai támogatási csomag részeként.
Joe Biden elnök egy pénteki televízióinterjúban átmenetinek mondta az ENSZ-egyezményben tiltott eszközök szállítását. Az ENSZ-egyezményt a világ mintegy 110 országa írta alá, ugyanakkor az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország nincs közöttük.
Az orosz külügyminisztérium közölte: véleményük szerint a konfliktust semmilyen módon nem befolyásolja az, hogy az Egyesült Államok kazettás bombákat ad át Ukrajnának.
Marija Zaharova külügyi szóvivő mindemellett azt mondta: a Biden-kormányzat döntése újabb jele „az Egyesült Államok agresszív oroszellenes politikájának”, amellyel a háború meghosszabbítására törekszenek, de csak arra szolgálhat, hogy hosszabbra nyújtsák „az ukrán kormányzat agóniáját”, és növeljék a veszteségeket.
Hozzáfűzte: szerinte a lépés az amerikaiak „kétségbeesését” jelzi, és az ukrajnai konfliktus kimenetelét „semmilyen módon” nem fogja befolyásolni.
Jelizarov Tyimofej Jermakov, a Wagner-csoport egyik parancsnoka interjút adott egy újságírónak, a beszélgetés több blogger Telegram-csatornáján is megjelent. Az interjúban többek között arról beszélt, hogy Prigozsin szabadságolta a Wagner zsoldosait egészen augusztusig, és ezt követően fognak Belaruszba távozni.
A Wagner-vezért az orosz állami médiában ért támadásokról azt mondta, hogy ez csupán az orosz katonai vezetés kísérlete arra, hogy éket verjen a hadúr és a Wagner harcosai közé – írja a Reuters.
Szerinte a kísérlet kudarcot vallana, mert Prigozsin maga hozta létre és formálta a Wagner-harcosokat akkor, amikor az államnak erre nem volt szüksége. Jelizarov a Wagneren belüli állapotokról azt mondta, hogy Prigozsin és zsoldosai olyanok, mint Artúr király és a kerekasztal lovagjai.
Az ukrán oldalon harcoló Oroszország Szabadsága Légió vezetője közölte, hogy egy újabb támadást terveznek a határ menti orosz területek ellen.
A légió két hónapja hajtott végre egy műveletet a határ menti Belgorodi területen, ahol több települést is elfoglaltak, de néhány nap alatt kiszorították őket. Később ismét támadtak egyszer, de akkor is csak rövid ideig tudtak elfoglalni kisebb területeket.
Most a légió parancsnoka, a „Caesar” hívójelű katona a The Guardiannek beszélt arról, hogy újabb támadásokra készülnek.
Nagyjából a következő hónapban egy újabb meglepetésre készülünk. Az lesz a harmadik hadműveletünk, utána jön a negyedik, az ötödik. Ambiciózus terveink vannak, az egész országunk területét fel akarjuk szabadítani
– mondta az egykor fitneszedzőként dolgozó Caesar, hozzáfűzve, hogy ki akarják használni a Wagner-csoport lázadása miatt Oroszországban keletkezett zűrzavart.
Augusztus elejéig szabadságra küldte a zsoldosait Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz magánhadsereg alapítója a június végén kudarcba fulladt lázadás után – közölte egy orosz újságíróval Anton Jelizarov, a Wagner egyik parancsnoka szombaton.
Ma mindnyájunkat szabadságra küldtek augusztus elejéig. Sok teljesítendő feladatunk van. Jevgenyij Viktorovics Prigozsin úgy döntött, hogy mindenkinek pihennie kell
– mondta a Lotus néven is ismert parancsnok Tyimofej Jermakov újságírónak egy interjúban, amely több blogger Telegram-csatornáján is megjelent. Hozzátette, hogy a szabadságolásról a Wagner parancsnoki tanácsa döntött.
A beszélgetés Dél-Oroszországban, egy kávéházban zajlott, ahol az újságíró véletlenül találkozott Jelizarovval, aki arról is beszélt, hogy a szabadságolás után a Wagner zsoldosait Belaruszba vezénylik a Kreml és a Wagner közötti megállapodás értelmében, amely szerint a lázadás leállítása fejében a Wagner mentesül a bűnvádi eljárástól – írja az MTI.
A legnehezebb feladat a Fehéroroszországba jutás lesz. Elő kell készítenünk a támaszpontokat, kiképzőtáborokat, egyeztetni kell a helyi önkormányzatokkal és közigazgatással, meg kell szervezni az együttműködést a belorusz rendvédelmi szervekkel, és ki kell építeni a logisztikát
– magyarázta a parancsnok.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel együtt tértek haza Ukrajnába Törökországból a mariupoli Azovsztal-gyárat védő alakulat parancsnokai.
Az öt tiszt még tavaly májusban esett fogságba, amikor az orosz csapatok hosszas küzdelem után elfoglalták a várost.
Az orosz erők továbbra is robbanószereket helyeznek el a zaporizzsjai atomerőműben – közölte az ukrán katonai hírszerzés (HUR) szombaton a Kyiv Independent szerint.
Az ukrán hírszerzők a minap azt mondták, hogy elhárulhat a veszély, most azonban úgy látják, hogy az oroszok folytatják a tevékenységüket. Állításuk szerint az orosz katonák jelenleg is aknákat és robbanószereket szállítanak az erőmű területére, és többek közt az erőmű géptermeiben is elhelyezték ezeket.
Ukrajna hetek óta azt állítja, hogy Oroszország robbantani akar az erőműben. Az oroszok ezt tagadják, és azt állítják, hogy az ukránok készülnek nukleáris provokációra a helyszínen.
Maia Sandu, Moldova elnöke szombaton az ukrajnai háború 500. napja alkalmából köszönhetet mondott azért, hogy az országát is védik az orosz agressziótól az ukránok – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az államfő hangsúlyozta, hogy az oroszok rengeteg háborús bűnt követtek el, és civileket öltek meg Ukrajnában. Hozzátette azt is:
Az ukrán hadsereg bátorságának, a civil lakosság ellenállásának köszönhetően Moldovában béke van. Szolidáris vagyunk Ukrajnával szemben, és mindent megteszünk, amit lehet, hogy mellettünk maradjunk.
Hozzáfűzte még azt is: „Ukrajnának győznie kell, más megoldás nem lehetséges”.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter öt pontot fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy mikor és milyen módon vethetik be azokat a kazettás lőszereket, amelyeket sokak szerint azért nem kellene átadni Ukrajnának, mert a civil lakosságra is veszélyt jelenthetnek.
A kazettás bombákat Oroszország a háború kezdete óta számos alkalommal használta már. Az Egyesült Államok tisztviselői azzal érveltek, hogy Ukrajnának – az oroszokkal ellentétben – nem áll érdekében, hogy a saját civil lakosságát veszélyeztesse e fegyverek használatával.
Olekszij Reznyikov azt írta, hogy az öt pontot, amelyhez tartják magukat, a szövetségeseikkel is ismertették, és az amerikaiaknak írásba adták, hogy tartják ezekhez magukat.
Az öt pont lényege a következő:
Az ukrán elnök szombaton Isztambulban találkozott I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárkával.
I. Bartholomaiosz 2018-ban ismerte el az ukrán ortodox egyháznak az orosz ortodox egyháztól való függetlenségét. Az egyházi vezetővel imát mondtak azokért az ukrán katonákért, akik a háborúban életüket vesztették.
Volodimir Zelenszkij azt is megköszönte a konstantinápolyi ortodox egyházfőnek, hogy támogatja Ukrajnát, és elítéli Oroszország agresszióját. Az államfő szombaton az ukrajnai Kígyó-szigeten is látogatást tett.
A közösségi médiában is megjelent egy videó, amelyen megsemmisített és megrongált ukrán eszközök láthatóak.
A felvételt maguk az ukránok készíthették, feltételezhetően a Zaporizzsjai területen. Az eszközök közt több nyugati fegyver is látható, köztük egy Leopard 2R aknamentesítő eszköz is.
Meg nem erősített információk szerint az ukránoknak a videón látható eszközöket utóbb sikerült elszállítaniuk, és az ukrán hadsereg a veszteségek ellenére is előrenyomult ebben a térségben.
Hasonló eszközökről egy másik videó is napvilágot látott nemrég, amint az ellenoffenzívában használják őket:
Zaur Szmirnov krími tatár politikus arra szólította fel Recep Tayyip Erdogan török elnököt, hogy küldjön képviselőket a Krím félszigetre, és ismerje meg a valóságot, amiben élnek – írja a RIA Novosztyi.
A török elnök pénteken négyszemközt találkozott Zelenszkij ukrán elnökkel. Szmirnov azt mondta, hogy a találkozón Erdogan ukrán emberként beszélt a krími tatárokról, aminek szerinte „köze nincs a valósághoz”.
Erdogan úrnak a Krímbe kellene küldeni a képviselőit, hogy megismerje a krími tatárok igazi életét, és azután kellene kijelentéseket tennie erről
– mondta.
Hozzátette azt is, hogy a krími tatárok a függetlenségükért küzdöttek azóta, hogy a félsziget Ukrajna részévé vált, és szerinte az ukrán állam korlátozta a jogaikat, többek közt a vallás és a nyelvhasználat terén. Ezzel szemben azután, hogy az oroszok elfoglalták a félszigetet, Vlagyimir Putyin rehabilitálta a tatárokat és más, ott élő nemzetiségeket, és komoly fejlesztések kezdődtek a térségben, amelyet Ukrajna korábban elhanyagolt – mondta az aktivista.
Nyolcra nőtt a szombat délelőtt Liman városában történt orosz csapás halálos áldozatainak száma – írja a Kyiv Independent.
A Donyecki területen található település lakónegyedét szombat délelőtt érte rakétatámadás.
A legfrissebb adatok szerint a 8 halálos áldozat mellett további 13 embert kezelnek sérülésekkel. A helyszínen még zajlanak a munkálatok.
Az ukrán elnök szombaton ellátogatott a dél-ukrajnai Kígyó-szigetre.
A szigetet a háború első napjaiban foglalták el az orosz erők. A védőkről először azt a hírt terjesztette az ukrán kormányzat, hogy mind meghaltak, miután nem engedelmeskedtek a megadásra való felszólításnak, és lebombázták őket egy hadihajóról. Utóbb kiderült, hogy a bombázást valójában túlélték, és hadifogságba estek, azóta pedig már haza is térhettek.
Az ukrán elnök most azok előtt rótta le tiszteletét a szigeten, akik valóban elestek a háborúban. Zelenszkij megköszönte a munkát azoknak a katonáknak, akik már több mint 500 napja védik Ukrajnát, és győzelmi helyszínnek nevezte a tavaly visszafoglalt Kígyó-szigetet.
Az Egyesült Államok elnöke továbbra is kiáll döntése mellett, hogy kazettás bombát küldjön Ukrajnának annak ellenére, hogy bizonyítottan civilekre veszélyes ez a fajta fegyver.
A bomba több mint 120 országban be van tiltva, de az orosz–ukrán háború ideje alatt mindkét félnél előkerült ez a pusztító fegyver – írja a BBC News.
Több nemzet vezetője is ellenezte Biden döntését, köztük a britek, a spanyolok és az oroszok is kritizálták az amerikai elnököt.
Szembetűnő az a kegyetlenség és cinizmus, amellyel Washington a halálos fegyverek Kijevnek történő átadásának kérdését megközelítette
– mondta Anatolij Antonov orosz nagykövet.
Kijev tart tőle, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és az amerikai tisztviselők találkozója miatt meggyengülhet az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatása a NATO-csatlakozással kapcsolatban – közölte az Ukrajniszka Pravda.
Mint írták, háttérkonzultációkra kerülhetett sor amerikai és orosz állampolgárok között. Egy meg nem nevezett ukrán tisztviselő szerint Kijev szorosan figyelemmel kíséri a titkos találkozókról szóló jelentéseket, amelyek miatt őszintén aggódnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a NATO-csúcsról és a békeképletről beszélt a portugál kormányfővel – írja az Ukrajinszka Pravda. Zelenszkij egyúttal reményét fejezte ki, hogy az év végére megkezdődnek a tárgyalások Ukrajna uniós csatlakozásáról.
Az ukrán elnök köszönetet mondott a portugál kormányfőnek, amiért kész kiállni az ukrán békeképlet mellett, és segíti annak megvalósítását. A képlet részét képezi
Az élelmezés- és energiabiztonság, valamint az ökocid.
Portugália az Oroszország ellen folytatott háború kezdete óta széles körű támogatást nyújt Ukrajnának.
A német állampolgárok több mint fele támogatja Ukrajna tagságát a NATO-ban – közölte az Ukrajniszka Pravda.
A DPA hírügynökség megbízásából készült YouGov-felmérés alapján a német állampolgárok 58 százaléka biztosította támogatásáról Ukrajnát, emellett azonnali tárgyalásokat kezdeményeznének a háború befejezéséről.
Mint írták, 42 százalék támogatná Ukrajna NATO-tagságát, de csak az orosz agresszió befejezése után. Mindössze 13 százalék gondolta úgy, hogy Kijevnek azonnal csatlakoznia kellene.
Ahogy korábban az Index beszámolt róla, Ukrajna bízik benne, hogy a július 11–12-én Vilniusban tartott NATO-csúcson megkaphatja a katonai szövetség csatlakozásához szükséges lépéseket.
Oroszország ismételten arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy vegye napirendre az Északi Áramlat gázvezeték tavaly szeptemberi robbanásának ügyét – írja a Sky News.
Egy magas rangú orosz diplomata az ENSZ-ben elmondta, Oroszország azt kérte, hogy az ülést július 11-én tartsák meg.
Oroszország sikertelenül követelte, hogy Svédország és más tagországok kivizsgálhassák a robbanásokat, amelyek súlyosan megrongálták az Oroszországot és Németországot a Balti-tenger alatt összekötő vezetékeket.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma az ukrajnai háború 500. napjáról megemlékezve megdöbbentő statisztikákat tett közzé – számolt be a Sky News.
A lap szerint májusig több mint 700 egészségügyi létesítmény ellen indítottak támadást. Az összecsapásokban legalább 8766 civilt öltek meg, köztük több mint 400 gyermeket – írták az ENSZ adataira hivatkozva.
Legalább hat ember meghalt, és öt megsebesült egy orosz ágyútámadásban Limanban – tette közzé Pavlo Kirilenko donyecki kormányzó Telegram-bejegyzését a Sky News.
Mint írta, az oroszok szombat délelőtt 10 óra körül több rakétavetővel csaptak le a városra. Egy lakónegyedet is találat ért, amelyben egy ház és egy üzlet is megrongálódott. A rendőrség még mindig a helyszínen van.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter ellenőrizte a csapatokat, és felügyelte a szerződéses katonákból álló újonnan alakult egységek kiképzését – közölte a minisztérium.
A minisztérium szombaton videófelvételt tett közzé Telegram-csatornáján, amelyen Sojgu khakiszínű katonai öltözékben katonákat ellenőriz egy lőtéren.
Ez az első nyilvános szereplése a csapatokkal a Wagner-zsoldoscsoport múlt hónapban meghiúsult lázadása óta. A Reuters jelentése szerint a védelmi minisztérium úgy fogalmazott:
Az Orosz Föderáció védelmi minisztere személyesen ellenőrizte a szerződéses katonák kiképzését különböző körülmények között, beleértve a városi harcot is.
Ukrajna kétségtelenül megérdemli a NATO-tagságot – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök a Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel péntek este tartott közös találkozóját követő sajtótájékoztatón.
A török elnök elmondta, hogy Ankara továbbra is a Törökország és az ENSZ közvetítésével a háborúban álló Ukrajna és Oroszország között létrejött fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodás meghosszabbításán dolgozik. A legutóbbi megállapodás július 17-én jár le – közölte az MTI.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a tervek szerint augusztusban látogat Törökországba.
Erdogan reményei szerint a gabonaszállítás mellett a fogolycsere kérdése is napirendre kerül majd.
Ahogy az Index beszámolt róla, Ukrajna hamarosan a világ egyik legpusztítóbb fegyverét kapja meg az Egyesült Államoktól. Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója pénteken egy sajtótájékoztatón közölte, hogy Joe Biden amerikai elnök és tanácsadói „egyhangú döntést” hoztak a kazettás bombák Ukrajnába küldéséről.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a kazettás bombákkal kapcsolatban elmondta: nem kell pánikba esni, ugyanis Ukrajna már a háború első napja óta aktívan használja ezeket a lőszereket – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
Úgy véli, hogy az Ukrajnára vonatkozó nemzetközi dokumentumokat nem sérti a kazettás bombák használata. Mint mondta, a segélycsomag számos ukrán katona életét mentheti meg.
„A teljes körű háború 500 napja. Kígyósziget. A szabad Ukrajna szabad szigete” – írta az ukrán elnök a közösségi oldalán, hozzátéve:
Hálás vagyok mindenkinek, aki itt harcolt a megszállók ellen. Megemlékeztünk azokról a hősökről, akik életüket adták ebben a csatában – a háború egyik legfontosabb csatájában. Dicsőség mindenkinek, aki a Fekete-tengerünk biztonságáért harcol! Tisztelet!
A bejegyzéshez egy videót is linkelt az ukrán elnök.
Közösségi oldalán osztott meg egy szelfit Karácsony Gergely főpolgármester, aki Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettessel és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármesterrel utazik Beregszászra.
A főpolgármester februárban már járt Ukrajnában, akkor a közvilágítás karbantartását szolgáló emelőkosaras kocsit és nyolc mosó-szárító gépet adományozott Beregszásznak.
Karácsony Gergely a héten az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorának vendége volt, a teljes beszélgetést ide kattintva tudja visszanézni.
A brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési jelentése szerint az elmúlt héten Bahmutban folytak a leghevesebb harcok, miután Ukrajna folytatta ellentámadását az orosz kézen lévő városban.
Az ukrán erők folyamatos előnyre tettek szert a várostól északra és délre.
A The Guardian arról ír, az orosz egységeket szétszórtság jellemzi, korlátozottan képesek megtalálni és csapást mérni az ukrán tüzérségre.
A lap megjegyzi, az orosz vezetés bizonyára elfogadhatatlannak tartja Bahmut feladását, ugyanis a városnak szimbolikus jelentősége van: a háború 500 napjának legvéresebb csatái zajlottak itt.
Az ENSZ a háború 500. napján közleményt adott ki, amelyben elítélte, hogy eddig mennyi polgári áldozata volt a konfliktusnak.
Ma egy újabb borzalmas mérföldkőhöz érkeztünk a háborúban, amely továbbra is szörnyű áldozatokat követel Ukrajna civil lakosságától
– mondta Noel Calhoun, az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának helyettes vezetője.
A hivatalos adatok szerint Oroszország inváziója óta több mint 9000 civil, köztük több mint 500 gyermek vesztette életét, bár szakértők korábban már figyelmeztettek, hogy a valós szám valószínűleg jóval magasabb.
A The Guardian megjegyzi, hogy bár idén az áldozatok száma átlagosan alacsonyabb volt, mint 2022-ben, májusban és júniusban a szám ismét emelkedni kezdett.
Donyeck és Bahmut közelében is jelentős taktikai sikereket értek el az ukrán katonák – közölte az Unian ukrán hírügynökség az amerikai Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) elemzését.
Mint írták: a csütörtökön nyilvánosságra hozott geolokációs felvételeken látható, hogy az ukrán csapatok Bahmuttól 2 kilométerre északra jelentős sikereket értek el.