„Az ukrajnai fegyveres összecsapás mindaddig folytatódik, amíg a Nyugat nem mond le arról, hogy hatalmat gyakoroljon Moszkva felett, és legyőzze” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy indonéz lapnak adott, szerdán megjelent interjúban, vette észre az MTI.

Az Egyesült Államok vezette kollektív Nyugat célja, hogy megerősítse globális hegemóniáját – hangoztatta a tárcavezető a Kompas című lapnak.

Szergej Lavrov a héten az indonéz fővárosban, Jakartában részt vesz a Kelet-Ázsia Csúcson (EAS) és a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) regionális fórumán, akárcsak Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Az interjú megtalálható az orosz külügyminisztérium honlapján. Ebben az is olvasható: „Miért nem ér véget az ukrajnai fegyveres konfrontáció? A válasz nagyon egyszerű – addig folytatódik, amíg a Nyugat fel nem adja az uralmának megőrzésére irányuló terveit, és le nem győzi azt a megszállott vágyát, hogy stratégiai vereséget mérjen Oroszországra kijevi bábjai által.”

Szergej Lavrov hangsúlyozta: „Egyelőre semmi jele annak, hogy ez az álláspont megváltozna.”

Az orosz diplomata nyilatkozatában azzal is megvádolta Kijevet, hogy figyelmen kívül hagyja Indonézia béketervét, és helyette saját „ultimátumcsomagját” népszerűsíti.

Ukrajna elutasította az indonéz tervet, egy több pontból álló dokumentumot, amely demilitarizált övezet létrehozására szóló felhívást is tartalmaz, megismételve azt a kijevi álláspontot, hogy Oroszországnak ki kell vonnia csapatait Ukrajnából.

Oroszország immár második éjszaka indított dróntámadást Kijev és környéke ellen szerdára virradóra – közölte az ukrán hadsereg.

A katonaság nem tud áldozatokról vagy nagyobb károkról, miután minden drónt sikerült elfogni még a becsapódás előtt.

A támadásban bevetett drónok pontos számát nem közölték. Az ukrán fővárosban több mint két órára légiriadót rendeltek el a csapások miatt, írja az MTI.

„Közben Liman és Kupjanszk térségében az orosz erők megpróbálják magukhoz ragadni a kezdeményezést, és folyamatosan támadják az ukrán egységeket” – mondta az ukrán televízióban Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán haderő szóvivője.

A nyugati vezetők elutasították, hogy konkrét kötelezettségvállalást tegyenek Ukrajna esetleges NATO-csatlakozási meghívásával kapcsolatban a vilniusi csúcstalálkozón, ami nem nyerte el a Putyin-ellenes Garri Kaszparov tetszését.

„A NATO-országok kötelesek mindent megtenni a keleti szárnyukat védő ország védelmében. És meg kell ragadniuk a lehetőséget, hogy legyőzzék azt az ellenséget, akinek legyőzésére a NATO-t létrehozták. Sok ukrán azért halt meg, mert a világ legnagyobb katonai szövetsége túl keveset tett. Ukrajna már hallotta ezeket a gyenge nyugati ígéreteket és gügyögő szavakat” – írta bejegyzésében a sakklegenda.

Kaszparov aztán Vlagyimir Putyinról is kifejtette a véleményét:

„Putyin befejezi a háborút és kivonja csapatait Ukrajnából, amikor úgy érzi, hogy a vereség lehetősége megingatja a hatalmát Oroszországban. Csak Ukrajna győzelme egyenlő a békével” – szögezte le.

Víz alatti robbanóanyagok nyomaira bukkantak egy jachton az Északi Áramlat gázvezetékeknél történt robbanásokat vizsgáló nyomozók – derült ki a Németország, Dánia és Svédország ENSZ-nagykövetei által jegyzett közös levélből.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának New York-i ülésére küldött levélből az is kiderült, hogy a gázvezetékek szabotálásához használt robbanóanyagot egy vitorlás jachton szállították.

 A három ország képviselői hangsúlyozták, hogy a nyomozás még folyamatban van, ezért „ebben a szakaszban nem lehet megbízhatóan tisztázni az elkövetők személyazonosságát és indítékait, különös tekintettel arra a kérdésre, hogy az incidenst egy állam vagy állami szereplő irányította-e” – számolt be a Die Welt.

Joe Biden amerikai elnök nem vett részt a NATO vezetőinek munkavacsoráján kedd este – írja a CNN.

A hírportál szerint az egyik amerikai tisztviselő azt mondta erről az újságíróknak, hogy Biden előtt négynapnyi hivatalos teendő áll, és szerdán, a NATO-csúcs második napján egy nagy beszédre készül. Helyette Anthony Blinken külügyminiszter vacsorázott a többi vezetővel. 

Biden a szerdai vilniusi beszéd után Helsinkibe utazik, ahol csütörtökön az északi országok vezetőinek csúcstalálkozóján fog vendégeskedni.

Kedd este Jevgenyij Prigozsin magángépe Oroszországból visszatért Belaruszba – írja a Belaruszian Hajun projekt nevű oldal a FlightRadar24 adatai alapján.

Mint közölték, Prigozsin Embraer Legacy 600-as típusú gépe helyi idő szerint 19.40-kor landolt a Macsulicsi katonai reptéren. Korábban a gép ugyanonnan szállt fel, és indult Oroszországba, amit szintén lehetett látni a FlightRadaron.

A  Belaruszian Hajun szerint ez már a harmadik alkalom a Wagner lázadása óta, hogy Prigozsin egyik gépe az országban landol. A zsoldosvezérről hétfőn azt közölték, hogy Moszkvában van.

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese a Telegramon kommentálta azokat a döntéseket, amelyeket a NATO hozott kedden a vilniusi csúcstalálkozón Ukrajna csatlakozásával és támogatásával kapcsolatban.

Medvegyev szerint lehet, hogy Ukrajna sosem tud csatlakozni a NATO-hoz, azonban úgy véli: a döntések értelmében Ukrajna még több katonai támogatást, „rakétákat, kazettás bombát és repülőt kaphat majd.

A komplett Nyugat ennyivel tudott előállni. Ez a kiszámíthatóság legmagasabb szintje, már-már idiotizmus. És zsákutca is. A harmadik világháború egyre közelebb van

–írta, hozzátéve: Oroszország számára mindez azt jelenti, hogy az eddigi célok mellett kell folytatnia a harcot Ukrajnában.

Ukrajna erősebbé tenné a NATO-t – jelentette ki az MTI szerint kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Vilnius belvárosában összegyűlt több ezres tömeg előtt.

A beszédről a minap már írtunk röviden. Az MTI szerint Zelenszkij csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a NATO-csúcstalálkozón hazája nem kapott meghívást a szervezetbe.

A NATO biztonságosabbá teszi Ukrajnát, Ukrajna pedig erősebbé a NATO-t 

– hangoztatta. Egyben köszönetet mondott Litvániának, amiért a balti állam támogatja Ukrajna csatlakozási törekvését.

„Ma egy döntésbe, partnerekbe és egy olyan erős NATO-ba vetett hittel érkeztem ide, amely nem kételkedik, nem veszteget időt és dacol minden agresszorral. Kívánnám, hogy ez a hit bizonyossággá váljon, bizonyossággá olyan döntésekben, amelyeket mindannyian megérdemlünk, és amelyeket minden katonánk, minden polgárunk, minden anya és gyermek elvár. Oly nagy kívánság ez?” – mondta hallgatóságához ukránul szólva Zelenszkij.

 A rendezvényen részt vett Gitanas Nauseda litván elnök is, aki átadott Zelenszkijnek egy golyók szaggatta ukrán zászlót, amelyet aztán felvontak egy tartóra. Elmondták, hogy a zászló egykor egy harckocsira volt kitűzve, amely a bahmuti harcokban vett részt. A lobogót 33 ukrán és litván futó hozta Vilniusba azt a reményt szimbolizálva, hogy Ukrajna az észak-atlanti szövetség 33. tagállama lehet.

Ukrajna időt vásárol nekünk vérével, hogy felkészülhessünk és erős választ adhassunk Oroszországnak

– jelentette ki Nauseda.