Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Erdogan titkos kémje az új lehetséges orosz elnök.
• Újabb bázist nyithat a Wagner-csoport Belaruszban.
• Zelenszkij: Az ukrán légvédelem képtelen megvédeni az országot.
• Letartóztatták Putyin háborúpárti, ultranacionalista kritikusát.
• Dél-Afrika elfogatóparancsot kér Putyin ellen.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

Az ukrán kikötőket ért orosz támadásokban megsemmisült gabona 270 ezer embert látna el egy évig elegendő élelemmel – jelentette ki Barbara Woodward brit képviselő az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén pénteken.

Elmondása szerint Oroszország tönkretette a dokkokat, ezzel megnehezítette a gabonatermékek rakodását, sőt „élelmiszert égetett el a dokkoknál, és civil tengerészek meggyilkolásával fenyegetett”.

Woodward „ostobaságnak” nevezte Oroszország „úgynevezett” indokait a fekete-tengeri gabonamegállapodásból való kilépésre, és azt mondta, hogy Ukrajna nem támasztott ilyen követeléseket – számolt be a Sky News.

Két férfi is illegális határátlépéssel próbálkozott a Tisza ellenőrzőponto – írja a Kárpáti Igaz Szó.

Egy 38 éves kárpátaljai férfi azt állította, hogy egy állandó gondozásra szoruló 74 éves nőt kell Magyarországra szállítania. Olyan hiteles papír azonban nem volt nála, amivel alá tudta volna támasztani az állítását. Amikor a határőrök megtagadták tőle, hogy tovább folytassa útját, az asszony 1000 hrivnya kenőpénzt vett elő.

Ugyanitt egy másik kárpátaljai férfi 200 dollárt ajánlott fel a határőröknek, hogy 50 éves beteg ismerősét átszállíthassa a határon. A rendőrök a kapitányságra kísérték őket. A hivatalos személynek felajánlott anyagi juttatás bűncselekménynek minősül, ezért a csúszópénz felajánlói ellen eljárás indult.

Lindsey Graham republikánus és Richard Blumenthal demokrata párti amerikai szenátorok határozattervezetet terjesztettek elő arról, hogy az amerikai szenátus támogassa Ukrajna mielőbbi NATO-csatlakozását – írja az Ukrajinszka Pravda.

A Graham és Blumenthal által benyújtott állásfoglalás javasolja annak rögzítését, hogy az amerikai szenátus „támogatja Ukrajna NATO-csatlakozását a lehető leghamarabb”.

A dokumentumban a szenátorok azt is javasolják kinyilvánítani, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása rendkívül fontos a jövőbeli háborúk megelőzése, a béke előmozdítása, valamint Európa és a világ jövőbeli biztonságának garantálása szempontjából.

Recep Tayyip Erdogan török és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon tárgyaltak a fekete-tengeri gabonaüzlet meghosszabbításáról.

„A vezetők a fekete-tengeri gabonafolyosóról szóló megállapodás meghosszabbításáról egyeztettek az ukrán elnök kérésére folytatott telefonbeszélgetés során” – közölte a török fél a Twitteren.

A beszélgetés során Recep Tayyip Erdogan hangsúlyozta, hogy Törökország „intenzív erőfeszítéseket” tett a béke fenntartása érdekében – írta meg az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

Az Európai Unió nyitott arra, hogy együttműködjön az ENSZ-szel a fekete-tengeri gabonamegállapodás meghosszabbítása érdekében – jelentette ki az EU ENSZ-nagykövete a Sky News híradása szerint.

Mielőtt Oroszország a hét elején kilépett a megállapodásból, az ENSZ „tett egy konkrét javaslatot” az Európai Bizottsággal karöltve, amely lehetővé tenné, hogy az orosz mezőgazdasági bank leányvállalata ismét csatlakozzon a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerhez.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint globális élelmiszerválságot idéz elő Oroszországgal azzal, hogy felrúgta az ukrán gabonaexportról szóló megállapodást. Borrell az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán figyelmeztette erre a jelenlévőket.

A nyomozók őrizetbe vették Konsztantyin Polezsajev volt belgorodi területi alkormányzót különösen nagy összegű kenőpénz elfogadásának gyanújával – közölték a régió bűnüldöző szervei a TASZSZ-szal.

A nyomozó bizottság szerint a volt tisztségviselő két prémium gépkocsit kapott több mint 17 millió rubel értékben egy régióbeli építőipari vállalat igazgatójától jutalomként a szennyvíztisztító létesítmények építésével kapcsolatos munkálatok átvételében nyújtott segítségért.

Július 4-én Vjacseszlav Gladkov, a belgorodi régió kormányzója közölte, hogy felmentette tisztségéből helyettesét, Konsztantyin Polezsajevet, mert rendszeresen elmulasztotta ellátni a feladatait, többek között a Sebekino és Novaja Tavolzhanka városokban folyó lakásfelújítási munkálatok szervezését.

Németország ígéretet tett arra, hogy támogatja NATO-szövetségesét, Lengyelországot keleti szárnyának megvédésében, amennyiben a szomszédos Belaruszban a Wagner-harcosok támadást indítanának ellenük – írja a CNN.

Boris Pistorius német védelmi miniszter egy pénteki prágai sajtótájékoztatón arra a kérdésre válaszolt, hogy Németországot aggasztja-e a Wagner-csoport beloruszi jelenléte és egy esetleges támadás kilátásba helyezése a lengyel határ mentén.

Ha lengyel barátainknak támogatásra van szükségük, megkapják

–  reagált Pistorius.

Boris Pistorius pénteken hozzátette, magabiztosan mondhatja, hogy a két NATO-szövetséges felkészült egy esetleges támadásra.

Boris Johnson volt brit miniszterelnök ismét reagált Vadim Prisztajko volt brit nagykövet kirúgására – írja a Sky News.

A Twitteren írt posztjában remek nagykövetnek és az ország barátjának nevezte Prisztajkót.

Csehország legalább 77 darab Leopard harckocsit szeretne vásárolni Németországtól, a legújabb 2A8 verzióból – közölte Jana Cernochová cseh védelmi miniszter pénteken Prágában sajtóértekezleten, miután német partnerével, Boris Pistorius védelmi miniszterrel tárgyalt az MTI híradása szerint.

Jana Cernochová megerősítette, hogy közös cseh–német kormányzati beszerzésről van szó, amelyhez esetleg még más ország is csatlakozhat. Prága azzal számol, hogy ily módon jobb árat, gyorsabb szállítást és jobb szervizt kaphat a német gyártóktól.

A cseh–német keretmegállapodást már aláírták, a részleteket is tartalmazó szerződést a felek az év végén tervezik megkötni. A cseh megrendelés értéke több tízmilliárd korona lesz – jegyezte meg a miniszter.

„Rendkívül fontosnak tartom, hogy a közös projekt megvalósításába a lehető legnagyobb mértékben a cseh ipari cégek is bekapcsolódjanak. Jó esélyt látok arra, hogy részt vegyünk a harckocsik gyártásában és karbantartásában is” – jelentette ki Jana Cernochová.

A teljes szállítmányt várhatóan 2024 közepéig veheti át a cseh hadsereg. Jana Cernochová és Boris Pistorius újságírók előtt megerősítették, hogy mindkét ország álláspontja változatlan az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban.

„Egyetértettünk abban, hogy továbbra is támogatjuk az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnát, amíg csak arra szükség lesz” – szögezte le Boris Pistorius.

Az orosz jegybank a vártnál nagyobb mértékben, 7,5 százalékról 8,5 százalékra emelte az alapkamatot pénteken, egyúttal jelezte, hogy a növekvő inflációs kockázatok miatt további kamatemelésekről dönthetnek a következő üléseken.

Tekintettel a fokozatosan növekvő inflációs nyomásra, az orosz jegybank fenntartja az irányadó kamat emelésének lehetőségét a következő kamatdöntő üléseken annak érdekében, hogy az inflációt 4 százalék közelében stabilizálja 2024-ben.

Az inflációt támogató kockázatok középtávon jelentősen nőttek, a belső keresletnövekedés meghaladja a termelésbővítési kapacitásokat, részben a munkaerő korlátozott elérhetősége miatt

– áll a kamatdöntő ülést követően ismertetett közleményben.

Az orosz jegybank azt is jelezte, hogy a rubel idei leértékelődése „jelentősen felerősítette az inflációt elősegítő kockázatokat”. A jegybank következő kamatdöntő ülését szeptember 15-én tartják.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa péntek délután tárgyalja a gabonaüzletet, az eredményeiről sajtótájékoztatón számolnak majd be – írja a Sky News.

A napirendi pontok között szerepel az ENSZ által közvetített fekete-tengeri gabonakezdeményezés hétfői orosz felfüggesztése. Ezzel kapcsolatban a „gabonaüzlet megszakításának humanitárius következményeit” is megvitatják.

Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal vádolta Lengyelországot, hogy területi ambíciói vannak a volt Szovjetunió egyes részein − közölte a Sky News. 

A lengyel vezetőkhöz szólva azt mondta, elfelejtették, hogy „Lengyelország nyugati része Sztálin ajándéka az országnak”.

Moszkva az annak idején a Szovjetunió részét képező közeli szövetségese, Belarusz elleni bármilyen agressziót Oroszország elleni támadásnak tekintene − mondta.

Figyelmeztetett, hogy a Kreml „minden rendelkezésére álló eszközzel” reagálni fog a Belarusz elleni agresszióra.

Andrij Juszov, az ukrán hírszerzés munkatársa arról beszélt, hogy az oroszok újabb provokációt készítenek elő ukrán hadifoglyok Magyarországra történő átadásával − írta meg a Kárpáthír. 

A tisztviselő elmondta, hogy a hírszerzésnek sikerült visszavinni Ukrajnába öt olyan katonát, akiket az oroszok korábban egy 11 főből álló csoporttal adtak át Magyarországnak. Most az úgynevezett orosz pravoszláv egyház közvetítésével ismét Magyarországnak készülnek ukrán hadifoglyokat átadni. Juszov közölte, hogy az ukrán hírszerzés szerint 

ez nem fogolyszabadítási akció, hanem nyílt Ukrajna-ellenes provokáció, amelyben Magyarország játssza a közreműködő szerepet.

Juszov szerint a baj csak az, hogy mindez Ukrajna teljes kizárásával történik. Nem úgy, mint Törökország esetében, amely az Ukrajnával kötött megállapodás keretében adott menedéket orosz hadifogságból szabadult ukrán katonáknak. Ukrajna számára fontos a katonák és a civilek hazatérése.

Magyarország esetében másképp állnak a dolgok. Ez nem humanitárius kezdeményezés, hanem ellenséges orosz akció − mondta a hírszerzés tisztje.

Vlagyimir Putyin azzal vádolta a Nyugatot, hogy a háború „lángjait” szítja azzal, hogy végig támogatja Ukrajnát − közölte a Sky News. 

Az orosz elnök a televízióban beszélt biztonsági tanácsának online ülése előtt.

Azt is elmondta, hogy az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek „jól égnek” a harctéren.

Lengyelországot pedig azzal vádolta, hogy a NATO égisze alatt koalíciót próbál létrehozni, hogy beavatkozzon Ukrajnában.

Az Ukrajna ellen háborút folytató Oroszország az odesszai régió elleni támadásával meghiúsította hatvanezer tonnányi mezőgazdasági termék Kínába szállítását – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram közösségi oldalon közzétett legutóbbi videóüzenetében.

A terroristák ezen csapása azt bizonyítja, hogy nem csak Ukrajna és nem csak népünk élete a célpontjuk. Körülbelül egymillió tonna élelmiszert tároltak a megtámadott kikötőkben. Pontosan annyit, amennyit már régen el kellett volna szállítani afrikai és ázsiai országokba. Az orosz terrort aznap éjjel leginkább megszenvedő kikötői terminálban 60 ezer tonna mezőgazdasági terméket tároltak, amelyet Kínába szántak. Tehát ez mindenkit érint

– fejtette ki az államfő.

Ukrán beszámolók szerint a szerdára virradó éjjel indított orosz támadások következtében hatvanezer tonna gabona pusztult el Csornomorszk kikötőjében. Az orosz erők mindennap támadják a térséget hétfő óta, miután Moszkva egyoldalúan kilépett a gabonaegyezségből.

Az Ukrán Nemzeti Bank igazgatósága úgy döntött, hogy államosítja a Sens Bankot. Erről már hivatalos közlemény is megjelent.

Az indoklás szerint a bank korábbi vezetői, Mihail Fridman, Petr Aven és Andrej Kosogov a nemzetközi szankciók által érintett oligarchák.

A legfrissebb hírek szerint Dmitrij Kuzmin kerül az államosított Sens Bank élére. Ez azért meglepetés, mert korábban a média arról írt, hogy a Sens Bank államosítása után Galina Pakhacsuk állhat az élére, aki jelenleg a Nemzeti Bank pénzügyi ellenőrzési osztályát vezeti.

Egy amerikai cég Ukrajnába toboroz zsoldosokat a hasonló típusú álláshirdetésekre szakosodott Silent Professionals nevű portálon – írta meg a Mandiner.

Ahogy fogalmaznak,

a munkaadó egy egyesült államokbeli székhelyű vállalat, munkavégzés helye pedig Ukrajna területe és nagyvárosai.

A munkavégzés része többek között

• küldetés előtti felderítés,
• „baráti erőkkel, helyi hatóságokkal vagy ellenállókkal” bekapcsolódni a műveleti területen a helyi és a harctéri hírszerzésbe, területek biztosításába,
• mentési és védelmi műveletek elvégzése.

Férfi és női jelentkezőket egyaránt várnak, alapfeltétel azonban a térségben szerzett, legalább ötéves katonai vagy magánhadseregnél eltöltött tapasztalat.

A pályázóknak rendelkezniük kell egyesült államokbeli, brit, kanadai, amerikai, németországi, új-zélandi, brit vagy lengyel útlevéllel, de lehet kettős állampolgárságuk is egy európai uniós államban.

A kiválasztáskor előnyt élveznek a jelenleg Ukrajnában vagy azzal határos, európai uniós államon belül lakó pályázók, valamint többek között azok,

akiknek van orosz, ukrán, lengyel, szlovák, magyar, román, illetve moldovai nyelvtudása.