Ez a poszt a következő Percről percre része:
Ukrán hírszerzési képviselő: Vannak ilyen információink, de nem fogjuk megosztani
-
A Wagner-csoport újabb bázist nyithat Belaruszban, Gomel Oblasztyban, Belarusz és Ukrajna határának közelében − írja napi jelentésében az Institute for the Study of War.
Az Ukrán Ellenállási Központ július 20-án arról számolt be, hogy a Wagner-csoport egy újabb belaruszi bázisának építése kezdődött meg Narulija Raion közelében, és hogy a Wagner személyzete július 19-én felmérte a Djatlik közelében lévő területet, körülbelül 2 km-re Fehéroroszország és Ukrajna határától.
Az ISW e cikk megjelenéséig nem észlelte az építkezések megkezdésének nyomait ezen a területen.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
- Erdogan titkos kémje az új lehetséges orosz elnök.
- Újabb bázist nyithat a Wagner-csoport Belaruszban.
- Zelenszkij: Az ukrán légvédelem képtelen megvédeni az országot.
- Letartóztatták Putyin háborúpárti, ultranacionalista kritikusát.
- Dél-Afrika elfogatóparancsot kér Putyin ellen.
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
-
Az ukrán kikötőket ért orosz támadásokban megsemmisült gabona 270 ezer embert látna el egy évig elegendő élelemmel – jelentette ki Barbara Woodward brit képviselő az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén pénteken.
Elmondása szerint Oroszország tönkretette a dokkokat, ezzel megnehezítette a gabonatermékek rakodását, sőt „élelmiszert égetett el a dokkoknál, és civil tengerészek meggyilkolásával fenyegetett”.
Woodward „ostobaságnak” nevezte Oroszország „úgynevezett” indokait a fekete-tengeri gabonamegállapodásból való kilépésre, és azt mondta, hogy Ukrajna nem támasztott ilyen követeléseket – számolt be a Sky News.
-
Két férfi is illegális határátlépéssel próbálkozott a Tisza ellenőrzőponto – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Egy 38 éves kárpátaljai férfi azt állította, hogy egy állandó gondozásra szoruló 74 éves nőt kell Magyarországra szállítania. Olyan hiteles papír azonban nem volt nála, amivel alá tudta volna támasztani az állítását. Amikor a határőrök megtagadták tőle, hogy tovább folytassa útját, az asszony 1000 hrivnya kenőpénzt vett elő.
Ugyanitt egy másik kárpátaljai férfi 200 dollárt ajánlott fel a határőröknek, hogy 50 éves beteg ismerősét átszállíthassa a határon. A rendőrök a kapitányságra kísérték őket. A hivatalos személynek felajánlott anyagi juttatás bűncselekménynek minősül, ezért a csúszópénz felajánlói ellen eljárás indult.
-
Lindsey Graham republikánus és Richard Blumenthal demokrata párti amerikai szenátorok határozattervezetet terjesztettek elő arról, hogy az amerikai szenátus támogassa Ukrajna mielőbbi NATO-csatlakozását – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Graham és Blumenthal által benyújtott állásfoglalás javasolja annak rögzítését, hogy az amerikai szenátus „támogatja Ukrajna NATO-csatlakozását a lehető leghamarabb”.
A dokumentumban a szenátorok azt is javasolják kinyilvánítani, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása rendkívül fontos a jövőbeli háborúk megelőzése, a béke előmozdítása, valamint Európa és a világ jövőbeli biztonságának garantálása szempontjából.
-
A dél-afrikai kormány elfogatóparancsot kért Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen – derült ki a „Demokratikus Szövetség” nevű dél-afrikai ellenzéki párt közleményéből.
A kerületi ügyészség folyamatos politikai és jogi nyomására, hogy biztosítsuk országunk nemzetközi kötelezettségeinek betartását, a kormány július 17-én hivatalosan is kezdeményezte az eljárást Vlagyimir Putyin letartóztatására, amennyiben földünkre lépne
– fogalmazott a közleményben.
A párt bírálta Cyril Ramaphosa elnök azon törekvését, hogy „megvédje Putyint a felelősségre vonástól” – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
-
Recep Tayyip Erdogan török és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon tárgyaltak a fekete-tengeri gabonaüzlet meghosszabbításáról.
„A vezetők a fekete-tengeri gabonafolyosóról szóló megállapodás meghosszabbításáról egyeztettek az ukrán elnök kérésére folytatott telefonbeszélgetés során” – közölte a török fél a Twitteren.
A beszélgetés során Recep Tayyip Erdogan hangsúlyozta, hogy Törökország „intenzív erőfeszítéseket” tett a béke fenntartása érdekében – írta meg az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
-
Az Európai Unió nyitott arra, hogy együttműködjön az ENSZ-szel a fekete-tengeri gabonamegállapodás meghosszabbítása érdekében – jelentette ki az EU ENSZ-nagykövete a Sky News híradása szerint.
Mielőtt Oroszország a hét elején kilépett a megállapodásból, az ENSZ „tett egy konkrét javaslatot” az Európai Bizottsággal karöltve, amely lehetővé tenné, hogy az orosz mezőgazdasági bank leányvállalata ismét csatlakozzon a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerhez.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint globális élelmiszerválságot idéz elő Oroszországgal azzal, hogy felrúgta az ukrán gabonaexportról szóló megállapodást. Borrell az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán figyelmeztette erre a jelenlévőket.
-
A nyomozók őrizetbe vették Konsztantyin Polezsajev volt belgorodi területi alkormányzót különösen nagy összegű kenőpénz elfogadásának gyanújával – közölték a régió bűnüldöző szervei a TASZSZ-szal.
A nyomozó bizottság szerint a volt tisztségviselő két prémium gépkocsit kapott több mint 17 millió rubel értékben egy régióbeli építőipari vállalat igazgatójától jutalomként a szennyvíztisztító létesítmények építésével kapcsolatos munkálatok átvételében nyújtott segítségért.
A Nyomozó Bizottság regionális igazgatósága megerősítette az őrizetbevételt.
Július 4-én Vjacseszlav Gladkov, a belgorodi régió kormányzója közölte, hogy felmentette tisztségéből helyettesét, Konsztantyin Polezsajevet, mert rendszeresen elmulasztotta ellátni a feladatait, többek között a Sebekino és Novaja Tavolzhanka városokban folyó lakásfelújítási munkálatok szervezését.
-
Németország ígéretet tett arra, hogy támogatja NATO-szövetségesét, Lengyelországot keleti szárnyának megvédésében, amennyiben a szomszédos Belaruszban a Wagner-harcosok támadást indítanának ellenük – írja a CNN.
Boris Pistorius német védelmi miniszter egy pénteki prágai sajtótájékoztatón arra a kérdésre válaszolt, hogy Németországot aggasztja-e a Wagner-csoport beloruszi jelenléte és egy esetleges támadás kilátásba helyezése a lengyel határ mentén.
Ha lengyel barátainknak támogatásra van szükségük, megkapják
– reagált Pistorius.
Boris Pistorius pénteken hozzátette, magabiztosan mondhatja, hogy a két NATO-szövetséges felkészült egy esetleges támadásra.
-
Boris Johnson volt brit miniszterelnök ismét reagált Vadim Prisztajko volt brit nagykövet kirúgására – írja a Sky News.
A Twitteren írt posztjában remek nagykövetnek és az ország barátjának nevezte Prisztajkót.
-
Egy 10 éves kisfiú és 16 éves nővére halt meg a keleti Donyecki területen az oroszok rakétatámadásában – írja a Sky News.
A régió kormányzója elmondta, hogy a gyerekek otthonuk udvarán tartózkodtak a Bahmuttól mintegy 13 mérföldre fekvő Druzsbán, amikor a szörnyűség történt.
A kormányzó azt állította, hogy egy idős nőt kórházba szállítottak, miután ugyanebben a támadásban megsebesült.
-
Egy újabb, a „wagneristák” által megrendezetthez hasonló puccs előkészületei folyhatnak Oroszországban Andrij Juszov, az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának képviselője szerint – írja az Ukrinform.
Konkrétan arra a kérdésre válaszolva, hogy az ukrán hírszerzésnek vannak-e információi egy újabb lázadás előkészítéséről, Juszov elmondta:
Vannak ilyen információink, de nem fogjuk megosztani. Tisztában vagyunk vele, hogy az FSZB itt figyelhet minket. Ne könnyítsük meg a dolgukat.
Ukrajna katonai hírszerző szolgálatának képviselője szerint az orosz katonai és politikai elit megérti, hogy a Krím annektálásáról, az ukrán kelet megtámadásáról és a teljes körű invázióról szóló döntések helytelenek és értelmetlenek voltak Oroszország érdekei szempontjából.
-
Csehország legalább 77 darab Leopard harckocsit szeretne vásárolni Németországtól, a legújabb 2A8 verzióból – közölte Jana Cernochová cseh védelmi miniszter pénteken Prágában sajtóértekezleten, miután német partnerével, Boris Pistorius védelmi miniszterrel tárgyalt az MTI híradása szerint.
Jana Cernochová megerősítette, hogy közös cseh–német kormányzati beszerzésről van szó, amelyhez esetleg még más ország is csatlakozhat. Prága azzal számol, hogy ily módon jobb árat, gyorsabb szállítást és jobb szervizt kaphat a német gyártóktól.
A cseh–német keretmegállapodást már aláírták, a részleteket is tartalmazó szerződést a felek az év végén tervezik megkötni. A cseh megrendelés értéke több tízmilliárd korona lesz – jegyezte meg a miniszter.
„Rendkívül fontosnak tartom, hogy a közös projekt megvalósításába a lehető legnagyobb mértékben a cseh ipari cégek is bekapcsolódjanak. Jó esélyt látok arra, hogy részt vegyünk a harckocsik gyártásában és karbantartásában is” – jelentette ki Jana Cernochová.
A teljes szállítmányt várhatóan 2024 közepéig veheti át a cseh hadsereg. Jana Cernochová és Boris Pistorius újságírók előtt megerősítették, hogy mindkét ország álláspontja változatlan az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban.
„Egyetértettünk abban, hogy továbbra is támogatjuk az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnát, amíg csak arra szükség lesz” – szögezte le Boris Pistorius.
-
Az orosz jegybank a vártnál nagyobb mértékben, 7,5 százalékról 8,5 százalékra emelte az alapkamatot pénteken, egyúttal jelezte, hogy a növekvő inflációs kockázatok miatt további kamatemelésekről dönthetnek a következő üléseken.
Tekintettel a fokozatosan növekvő inflációs nyomásra, az orosz jegybank fenntartja az irányadó kamat emelésének lehetőségét a következő kamatdöntő üléseken annak érdekében, hogy az inflációt 4 százalék közelében stabilizálja 2024-ben.
Az inflációt támogató kockázatok középtávon jelentősen nőttek, a belső keresletnövekedés meghaladja a termelésbővítési kapacitásokat, részben a munkaerő korlátozott elérhetősége miatt
– áll a kamatdöntő ülést követően ismertetett közleményben.
Az orosz jegybank azt is jelezte, hogy a rubel idei leértékelődése „jelentősen felerősítette az inflációt elősegítő kockázatokat”. A jegybank következő kamatdöntő ülését szeptember 15-én tartják.
-
„Oroszország az ukrán kikötők megtámadásával éhínséget és élelmiszerválságot akar okozni a világban, Ukrajna pedig mindent megtesz ennek megakadályozása érdekében” – mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök egy kormányülésen az Ukrinform közlése szerint.
Az ellenség már egy hete masszív rakétatámadásokat hajt végre. Elsősorban a déli régiót támadja: Odessza és Mikolajiv területeket, polgári objektumokat, lakóházakat és az infrastruktúrát. Oroszország felrúgta a gabonaüzletet, most pedig ukrán kikötőket rombol, ahonnan a világ tucatnyi országába szállítottak volna gabonát. Oroszország éhínséget és élelmiszerválságot akar okozni. Mindent megteszünk, hogy ezt megakadályozzuk
− mondta a miniszterelnök.
-
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa péntek délután tárgyalja a gabonaüzletet, az eredményeiről sajtótájékoztatón számolnak majd be – írja a Sky News.
A napirendi pontok között szerepel az ENSZ által közvetített fekete-tengeri gabonakezdeményezés hétfői orosz felfüggesztése. Ezzel kapcsolatban a „gabonaüzlet megszakításának humanitárius következményeit” is megvitatják.
-
Oroszország eddig dokumentáltan 11 272 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 7580 megsemmisült, 428 megsérült, 416-ot a személyzete ott hagyott a harctéren, 2848-at pedig az ukránok elfogtak.
A számokat az Oryx nevű, holland nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
Az elveszített harcjárművek között 2146 tank van. A harckocsik közül 1362 megsemmisült, emellett 120 megsérült, 115-öt magára hagytak a harctéren, 549-et pedig az ukránok zsákmányul ejtettek.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
-
Ukrajna eddig dokumentáltan 3919 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 2571 megsemmisült, 279 megsérült, 135-öt a személyzete ott hagyott a harctéren, 924-et pedig az oroszok elfogtak.
A számokat az Oryx nevű, holland, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
Az elveszített harcjárművek között 574 tank van. A harckocsik közül 363 megsemmisült, emellett 43 megsérült, 27-et magára hagytak a harctéren, 141-et pedig az oroszok zsákmányul ejtettek.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
-
Igor Girkint, a közismert háborúpárti orosz nacionalistát és Putyin elnök egyre erősödő kritikusát a hírek szerint letartóztatták − közölte a Sky News.
Girkin felesége, Miroszlava Reginszkaja a Telegramon írva azt közölte, hogy orosz nyomozók behatoltak a házukba, férjét „a karjánál fogva elrángatták, és ismeretlen helyre vitték”.
Reginszkaja azt is állította, hogy a férfit extremizmussal vádolják.
Az Igor Sztrelkov néven is ismert Girkin részt vett a Krím 2014-es orosz annektálásában. Nemrégiben milíciák szervezésében segédkezett Kelet-Ukrajnában.
Az év elején Girkin bejelentette, hogy belép a politikába, és azóta egyre kritikusabban nyilatkozott Putyin elnökről és Szergej Sojgu védelmi miniszterről.
Kifogásolta Moszkva ukrajnai működését, gyakran „inkompetensnek” nevezve azt.
-
Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal vádolta Lengyelországot, hogy területi ambíciói vannak a volt Szovjetunió egyes részein − közölte a Sky News.
A lengyel vezetőkhöz szólva azt mondta, elfelejtették, hogy „Lengyelország nyugati része Sztálin ajándéka az országnak”.
Moszkva az annak idején a Szovjetunió részét képező közeli szövetségese, Belarusz elleni bármilyen agressziót Oroszország elleni támadásnak tekintene − mondta.
Figyelmeztetett, hogy a Kreml „minden rendelkezésére álló eszközzel” reagálni fog a Belarusz elleni agresszióra.
-
Andrij Juszov, az ukrán hírszerzés munkatársa arról beszélt, hogy az oroszok újabb provokációt készítenek elő ukrán hadifoglyok Magyarországra történő átadásával − írta meg a Kárpáthír.
A tisztviselő elmondta, hogy a hírszerzésnek sikerült visszavinni Ukrajnába öt olyan katonát, akiket az oroszok korábban egy 11 főből álló csoporttal adtak át Magyarországnak. Most az úgynevezett orosz pravoszláv egyház közvetítésével ismét Magyarországnak készülnek ukrán hadifoglyokat átadni. Juszov közölte, hogy az ukrán hírszerzés szerint
ez nem fogolyszabadítási akció, hanem nyílt Ukrajna-ellenes provokáció, amelyben Magyarország játssza a közreműködő szerepet.
Juszov szerint a baj csak az, hogy mindez Ukrajna teljes kizárásával történik. Nem úgy, mint Törökország esetében, amely az Ukrajnával kötött megállapodás keretében adott menedéket orosz hadifogságból szabadult ukrán katonáknak. Ukrajna számára fontos a katonák és a civilek hazatérése.
Magyarország esetében másképp állnak a dolgok. Ez nem humanitárius kezdeményezés, hanem ellenséges orosz akció − mondta a hírszerzés tisztje.
-
Vlagyimir Putyin azzal vádolta a Nyugatot, hogy a háború „lángjait” szítja azzal, hogy végig támogatja Ukrajnát − közölte a Sky News.
Az orosz elnök a televízióban beszélt biztonsági tanácsának online ülése előtt.
Azt is elmondta, hogy az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek „jól égnek” a harctéren.
Lengyelországot pedig azzal vádolta, hogy a NATO égisze alatt koalíciót próbál létrehozni, hogy beavatkozzon Ukrajnában.
-
Az Ukrajna ellen háborút folytató Oroszország az odesszai régió elleni támadásával meghiúsította hatvanezer tonnányi mezőgazdasági termék Kínába szállítását – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram közösségi oldalon közzétett legutóbbi videóüzenetében.
A terroristák ezen csapása azt bizonyítja, hogy nem csak Ukrajna és nem csak népünk élete a célpontjuk. Körülbelül egymillió tonna élelmiszert tároltak a megtámadott kikötőkben. Pontosan annyit, amennyit már régen el kellett volna szállítani afrikai és ázsiai országokba. Az orosz terrort aznap éjjel leginkább megszenvedő kikötői terminálban 60 ezer tonna mezőgazdasági terméket tároltak, amelyet Kínába szántak. Tehát ez mindenkit érint
– fejtette ki az államfő.
Ukrán beszámolók szerint a szerdára virradó éjjel indított orosz támadások következtében hatvanezer tonna gabona pusztult el Csornomorszk kikötőjében. Az orosz erők mindennap támadják a térséget hétfő óta, miután Moszkva egyoldalúan kilépett a gabonaegyezségből.
-
Kupjanszk közelében az ukrán fegyveres erők már elkezdték használni az Egyesült Államok által számukra biztosított kazettás bombákat.
Az orosz hadsereg is beszámolt arról, hogy „forró” a helyzet Bahmut közelében.
-
Az Ukrajna elleni támadás nem érte el a kitűzött célokat, részben a rossz tervezés, valamint a logisztikai és ellátási kapacitások hiánya miatt. Ezek a problémák jelenleg is fennállnak. A RAND Corporation jelentésében a szerzők azokat a logisztikai problémákat vizsgálták, amelyekkel az orosz fegyveres erők a hadjárat alatt szembesültek.
A publikáció főbb megállapításai a következők:
- Oroszország kudarcai az Ukrajna elleni háborúban a rossz tervezésnek tudhatók be, mivel Oroszország nem mérte fel helyesen a logisztikai igényeket, még akkor sem, ha rendelkezett a szükséges kapacitással.
- Azonban még ha Oroszország hatékonyabban értékelte volna is a fenyegetést, nem egyértelmű, hogy Oroszország rendelkezett volna az Ukrajna feletti uralomra irányuló terveinek végrehajtásához szükséges haderőrendszerrel.
- Oroszország a terület gyors elfoglalására irányuló hadjárata elején kifogyott a kritikus ellátmányból, de ennek oka valószínűleg az volt, hogy egyszerűen alábecsülte az ellenállás mértékét. Oroszország azért nem gondoskodott megfelelő kapacitásokról, mert nem hitte, hogy ezekre szükség lesz.
- Amikor az orosz hadseregnek kiterjedt szárazföldi szállításra kellett támaszkodnia, egyre sebezhetőbbé vált a tüzérségi támadásokkal szemben, különösen akkor, amikor Ukrajna nagy hatótávolságú rakétarendszerek birtokába került.
- A konfliktusban Oroszország képességeit komolyan befolyásolták a gyenge karbantartás és utánpótlási támogatás alapvető kérdései, amelyeket súlyosbított a képzett és hatékony karbantartó személyzet hiánya. Bizonyos fokig még az alapvető fenntartási karbantartásokra való képesség is kudarcot vallott a harctéren.
- Oroszországnak a gazdasági szankciók miatt nincsenek kapacitásai egy elhúzódó háború megvívásához. Bár Oroszország továbbra is képes bevételt termelni az olaj- és gázexportból, nem képes fejlett fegyvereket gyártani, sőt még annyi hadianyagot sem, hogy az orosz hadsereg elvárt módon tudjon működni.
Konklúzió:
- Oroszország inváziója elrettentő értékkel bírhat minden olyan haderő számára, amely hosszabb háborút tervez, és potenciális betekintést nyújthat abba, hogy egy ország hogyan védekezhet egy olyan agresszorral szemben, amely egy bonyolult, jelentős logisztikai igényekkel járó műveletet próbál végrehajtani.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hároméves szolgálat után menesztette Vadim Pristajkót, Ukrajna Egyesült Királyságba delegált nagykövetét − írta meg a Sky News.
A diplomatát 2020 júliusában nevezték ki Londonba, miután több mint két évtizedig dolgozott az ukrán külpolitikában.
Pristajko 1970-ben született az odesszai régióban, majd vezető ukrán egyetemeken tanult informatikát és nemzetközi kereskedelmet. A 90-es évek elején szerepet játszott az Electronni Visti, Ukrajna egyik első internetszolgáltatójának létrehozásában.
Miután elhagyta a vállalatot, a függetlenségét akkor elnyerő Ukrajna nemzetközi kereskedelmi minisztériumához csatlakozott, majd 1997-ben a külügyminisztériumba került.
A világ számos ukrán nagykövetségén és konzulátusán dolgozott, többek között Ausztráliában és Kanadában, sőt Barack Obama elnök első ciklusában az Egyesült Államokban helyettes nagykövetként is szolgált.
2017-ben Ukrajna NATO-val való kapcsolattartója volt, majd két évvel később az európai kapcsolatokért felelős első miniszterelnök-helyettesi posztra került.
Volodimir Zelenszkij elnöki időszakának kezdetén Pristajko külpolitikai tanácsadóként, valamint kabinetfőnök-helyettesként szolgált.
Pristajko nemrégiben bírálta az ukrán elnök válaszát a brit honvédelmi miniszter által megfogalmazott kritikákra − közölte a BBC.
A hónap elején Ben Wallace azt mondta, hogy figyelmeztette Ukrajnát, hogy szövetségeseit „ne tévessze össze az Amazonnal”, és azt mondta, hogy Kijevnek hálát kell mutatnia a kapott fegyverekért, hogy meggyőzze a nyugati politikusokat, hogy még többet adjanak.
„Hogyan máshogy mutathatnánk ki még a hálánkat?” − mondta Zelenszkij a védelmi miniszter megjegyzéseire reagálva. „Reggel felkelhetünk, és megköszönhetjük a miniszter úrnak. Írjon nekem, és mondja meg, hogyan köszönjem meg.”
Pristajko a múlt héten azt mondta, hogy elnökének válaszában volt „némi szarkazmus”, ami szerinte a szövetségesek közti diplomáciában „egészségtelen”.
Nem várjuk el senkitől, hogy harcoljon értünk. Csak felszerelést kérünk. Ben bármikor felhívhat engem, és elmondhat nekem bármit, amit csak akar
− nyilatkozta az akkor még hivatalban lévő volt nagykövet.
-
Az Ukrán Nemzeti Bank igazgatósága úgy döntött, hogy államosítja a Sens Bankot. Erről már hivatalos közlemény is megjelent.
Az indoklás szerint a bank korábbi vezetői, Mihail Fridman, Petr Aven és Andrej Kosogov a nemzetközi szankciók által érintett oligarchák.
A legfrissebb hírek szerint Dmitrij Kuzmin kerül az államosított Sens Bank élére. Ez azért meglepetés, mert korábban a média arról írt, hogy a Sens Bank államosítása után Galina Pakhacsuk állhat az élére, aki jelenleg a Nemzeti Bank pénzügyi ellenőrzési osztályát vezeti.
-
Egy amerikai cég Ukrajnába toboroz zsoldosokat a hasonló típusú álláshirdetésekre szakosodott Silent Professionals nevű portálon – írta meg a Mandiner.
Ahogy fogalmaznak,
a munkaadó egy egyesült államokbeli székhelyű vállalat, munkavégzés helye pedig Ukrajna területe és nagyvárosai.
A munkavégzés része többek között
- küldetés előtti felderítés,
- „baráti erőkkel, helyi hatóságokkal vagy ellenállókkal” bekapcsolódni a műveleti területen a helyi és a harctéri hírszerzésbe, területek biztosításába,
- mentési és védelmi műveletek elvégzése.
Férfi és női jelentkezőket egyaránt várnak, alapfeltétel azonban a térségben szerzett, legalább ötéves katonai vagy magánhadseregnél eltöltött tapasztalat.
A pályázóknak rendelkezniük kell egyesült államokbeli, brit, kanadai, amerikai, németországi, új-zélandi, brit vagy lengyel útlevéllel, de lehet kettős állampolgárságuk is egy európai uniós államban.
A kiválasztáskor előnyt élveznek a jelenleg Ukrajnában vagy azzal határos, európai uniós államon belül lakó pályázók, valamint többek között azok,
akiknek van orosz, ukrán, lengyel, szlovák, magyar, román, illetve moldovai nyelvtudása.
-
Az Ukrajnában megnyíló német Rheinmetall gyártóüzemet a cég saját légvédelmi rendszerei fogják védeni − mondta el Armin Papperger, a vállalat vezérigazgatója.
-
A BBC hosszú interjút közölt Vitalij Portnyikov ukrán újságíróval és politikai tanácsadóval.
A csatorna szerint ha a mai Ukrajnáról beszélünk, sok szó esik az információs tér monopolizálásáról, a korrupció elleni küzdelem kudarcairól vagy hiányosságairól. Bizonyíték van arra, hogy az igazságszolgáltatási és bűnüldözési rendszereket még mindig kézi vezérléssel irányítják.
Portnyikov szerint a háború után teljesen más lesz a helyzet, mint a háború alatt. Azonnal egy teljesen más élet fog kezdődni. A politikában és média területén zajló verseny egy másik szintre lép. Mások lesznek a kapcsolatok a hitelezőkkel és a szövetségesekkel. Mások lesznek a kérdések, amelyeket a hatóságoknak fognak feltenni, nagyon gyakran olyan kellemetlenek, hogy nem fogják tudni, hogyan válaszoljanak rájuk − fogalmazott.
És itt nem lesz lehetőség arra, hogy Orbán Viktor stílusában vezessék és alakítsák az országot. A mai Ukrajna nagyon emlékeztet Orbán Magyarországára. Nagyon. De minket az igazol, hogy Orbán Magyarországának semmi oka nincs, hogy ilyen legyen. Ott nincs háború. Mi egy olyan ország vagyunk, amely egyszerűen kénytelen szemet hunyni sok minden felett, ami felett az ukrán állampolgárok békeidőben soha nem hunytak szemet
− fogalmazott.
Ahogy elmondta,
Ukrajna békeidőben sem lesz ilyen, mert a világon senki nem akarja Magyarország másolatát a NATO és az Európai Unió tagjaként. Erről már megvan a keserű tapasztalat. Ha mi lennénk az elsők, akkor messzire mehetnénk, de nem mi vagyunk az elsők. Mindenki látta már a példát és a kockázatokat.