Az ukrán fegyveres erők egy hete jelentős előrehaladást értek el a déli fronton és Bahmut irányában – írja az Unian Ukrán Hírügynökség.
Jelenleg aktív harcok dúlnak Melitopol és Bergyanszk irányában
– közölte az ukrán védelmiminiszter-helyettes.
A déli ellentámadás teljes ideje alatt az ukrán fegyveres erők több mint 192 négyzetkilométert szabadítottak fel a megszállás alól.
Jevgenyij Prigozsin júniusi puccskísérlete a világon mindenkit megdöbbentett − kivéve az orosz hírszerzés tisztviselőit, akik közül néhányan hallgatólagosan támogatták a vendéglátóipari mágnás törekvéseit. Az orosz The Insider nevű lapban az FSZB, a GRU és a Belügyminisztérium forrásai elmagyarázták, hogy Vlagyimir Putyin biztonsági apparátusa miért nem tudta megakadályozni, hogy a Wagner-csoport elfoglaljon egy kulcsfontosságú katonai bázist, és egészen Moszkva kapujáig jusson.
A lap szerint orosz kémek és katonák számára a puccsal kapcsolatban az volt a legnagyobb meglepetés, hogy nem volt sikeres, ugyanis szerintük kevés híve van a rezsimnek. Az Insider több forrással is beszélt az orosz különleges szolgálatoknál. Prigozsin azért nem ütközött ellenállásba, mert széles körű támogatást élvez az állam és Vlagyimir Putyin védelmére hivatott intézmények állományában.
A GRU, az orosz katonai hírszerzés egyik magas rangú forrása már korábban figyelmeztette a The Insidert, hogy Oroszország ukrajnai háborúja alatt lehetséges egy puccskísérlet; az egyetlen váratlan fejlemény annak időzítése és kitervelője volt.
A védelmi minisztériumban és az egész kormányban már mindenki belefáradt ebbe a háborúba, és szeretné abbahagyni. Érezhető az elégedetlenség, ezért arra számítottam, hogy ősszel történhet valami hasonló. Az, hogy Prigozsin állt a lázadás élére, meglepő, de soha nem tett volna ilyet, ha nem tudta volna, hogy a GRU vezetésében lesznek olyanok, akik támogatják őt
− mondta a forrás.
A brit hírszerzés legfrissebb jelentése szerint Oroszországban már az iskolákban is tanítani fogják a harci drónok kezelését. Artem Szeikin orosz szenátor bejelentette, hogy a drónkezelés mellett a terepfelderítés és az ellenséges drónok elleni védekezés módjai is a tananyag részét képezik majd.
A drónkezelési órák a 10. és 11. évfolyamtól lesznek az alaptanterv részei, amit az „életbiztonság alapjai” elnevezésű tantárgy részeként oktatnak szeptembertől. Emellett a gyerekek rohamlövészeti kiképzést kapnak, bővítik ismereteiket a kézigránátok használatával kapcsolatban, és a harci elsősegélynyújtásba is betekintést nyernek.
A brit hírszerzés szerint az, hogy „Oroszország újra hangsúlyt fektet a gyermekek katonai képzésére, nagyrészt a militarizált hazafiság kultúrájának ápolására, nem pedig a valódi képességek fejlesztésére irányuló erőfeszítés”.
Hozzáteszik, hogy a drónismeretek felvétele az iskolai tantervbe rávilágít arra, hogy Oroszország a taktikai drónok használatát Ukrajnában a kortárs háború tartós elemeként azonosította.
A július 27–28-án Szentpéterváron tartandó második Oroszország–Afrika-csúcstalálkozó és az Oroszország–Afrika gazdasági és humanitárius fórum előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök „Oroszország és Afrika: közös erőfeszítések a békéért, a haladásért és a sikeres jövőért” címmel írt cikket az afrikai kontinens médiájának – írja a TASZSZ.
A szöveget a Kreml honlapján tették közzé, és a cikk többek között angolul, spanyolul, németül, portugálul és franciául is olvasható.
Ezeknek a nagyszabású, reprezentatív rendezvényeknek az előestéjén, amelyeken állam- és kormányfők, üzletemberek, tudósok és közéleti személyiségek vesznek részt, szeretném megosztani az afrikai kontinens vezető tömegtájékoztatási eszközeinek olvasóival az orosz–afrikai kapcsolatok fejlődéséről alkotott elképzeléseimet, felvázolni az együttműködés területeit, a közös munka kiemelt részeit a 21. század következő évtizedeire
– fogalmazott Putyin a cikkben.
Az orosz államfő írásában kitért a Szovjetunió és Oroszország afrikai országokkal való kapcsolatainak történetére, hangsúlyozva, hogy Moszkva mindig is ragaszkodott az „afrikai problémák – afrikai megoldás” elvéhez, és következetesen támogatta az afrikai népeket a gyarmati elnyomás alóli felszabadulásért folytatott küzdelmükben. Hangsúlyozta az Oroszország és Afrika közötti partnerség különleges jelentőségét most, amikor egy új, igazságosabb, többpólusú világrend van kialakulóban.
A krími égbolton 11 ukrán drón jelent meg, melyeket kivétel nélkül hatástalanított az orosz légvédelem – írta Szergej Akszjonov, a Krím félsziget oroszok által beiktatott kormányzója.
Hozzátette, hogy Dzsankoj körzetben egy lőszerraktárat is eltaláltak – írja az MK.
Emellett Kirovszkij körzetben egy magánház megrongálódott egy harci drón törmelékétől. Korábban ezek a drónok Moszkva ellen indítottak támadást.
Az éjszaka folyamán nemcsak Odessza, de Izmail és Reni ellen is dróntámadást intéztek az orosz erők.
Az áldozatok száma hat főre emelkedett.
Mint arról már beszámoltunk, hétfő hajnalban két drón támadta meg Oroszország fővárosát, Moszkvát, de az orosz légvédelem mindkettőt hatástalanította.
A támadásnak nincsenek sérültjei, de a lehulló törmelékek két épületet is megrongáltak. A jelentés szerint az egyik drón az orosz védelmi minisztérium közelében zuhant le.
A Telegram-csatornák szerint Moszkvában, a Komszomolszkij sugárúton megrongálódott egy épület, amely a védelmi minisztérium és az orosz Felderítő Főcsoportfőnökség (GRU) mellett található. A jelentések szerint az épület ablakai kitörtek, az épület közelében egy drón darabjait találták meg.
Egy másik drón a moszkvai Lihacseva utcában egy magas üzletközpontot talált el. Megrongálta a magasház két legfelső emeletét. Emellett egyes blogok azt írják, hogy egy katonai laktanyát is találat ért.
A korábbi amerikai elnök, Donald Trump egy interjúban arról beszélt, Ukrajnának több mint 100 milliárd dollárral több segélyt kéne kapnia az európai országoktól, hogy az Egyesült Államok által nyújtott támogatással megegyező összeget kapjon – írja a Newsweek.
Donald Trump a háború elején azt sugallta, jó döntés volt Vlagyimir Putyintól, hogy támadást indított Ukrajna ellen. A volt elnök viszont az utóbbi időben többször is azt hangoztatta, ha még ő lenne az Egyesült Államok elnöke, egy nap alatt véget vetne a háborúnak.
A brit óriáscég, az Unilever közölte, hogy engedélyezi az orosz alkalmazottainak besorozását, ha behívják őket.
A multinacionális cég azért nem adja fel oroszországi vállalkozását, mert úgy véli, hogy az orosz állam kisajátítaná és helyette működtetné.
A B4Ukraine elnevezésű csoport azért kampányol, hogy a vállalatok szüntessék be oroszországi tevékenységüket. Az Unilever a csoportnak írt levelében azt írta, hogy teljes mértékben elítélik az ukrajnai háborút, mint az orosz állam brutális, és értelmetlen cselekedetét, de tisztában vannak azzal az orosz szabályozással is, amely előírja, hogy az Oroszországban működő vállalatoknak engedélyezniük kell az alkalmazottak besorozását, ha behívják őket.
Melinda Simmons, az Egyesült Királyság ukrajnai nagykövete úgy véli, hogy Oroszország célja az Odessza és más városok elleni terror okozásával az lehet, hogy az ukrán népet saját vezetői ellen fordítsa – írja az Ukrinform.
Vélhetően az oroszok célja, hogy bombákkal terrorizálják Odesszát és más városokat, az, hogy az ukrán népet saját vezetői ellen fordítsák. Én azonban ennek semmi jelét nem látom. Én az ellenkezőjét látom. Az ukrajnai független közvélemény-kutatások egyetértenek. Csak Oroszország azt hiszi, hogy az emberek megölésével az emberek jobban fogják szeretni Oroszországot
– írta Simmons.
2023. július 23-án éjjel az orosz csapatok nagyszabású támadást indítottak Odessza városa és az Odesszai terület ellen, 19 különböző típusú rakétát lőttek ki. A jelentések szerint egy civil meghalt és 22 megsebesült, köztük négy gyermek.
Elkészült és üzembe helyezték az Ukrajnában használt német Leopard 2 harckocsik délnyugat-lengyelországi javítóközpontját, amelyet Boris Pistorius német védelmi miniszter szorgalmazott – közölte lengyel kollégája, Mariusz Blaszczak.
A politikus Twitter közösségi oldalán szombat este azt írta:
A Gliwicében lévő javítóközpont üzemel! Az első két Leopard már meg is érkezett a Bumar üzembe Ukrajnából.
Pistorius és Blaszczak áprilisban állapodott meg a javítóközpont felállításáról – írja a karpatinfo.net.
Az orosz–ukrán háborúban, Ukrajna függetlenségéért harcolva életét vesztette a 45 éves Vitalij Lengyel kárpátaljai katona – írja a karpatinfo.net.
Az erről szóló hírt a Gorondi kistérség Facebook-oldalán jelentették be. A Munkácsi járásban található gorondi lakos 1978-ban született.
A közlemény szerint Vitalij Lengyel őrmester július 16-án halt meg a Zaporizzsja melletti csatákban.
Az ukrán–magyar határszakaszon 7078-an léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 7195-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A beléptetettek közül a rendőrség 111 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Hétfő hajnalban két drónt hatástalanított az orosz légvédelem Moszkva felett – közölte az orosz védelmi minisztérium a TASZSZ-szal.
Megakadályoztuk a kijevi rezsim kísérletét, hogy két drónnal terrorcselekményt hajtsanak végre moszkvai objektumok ellen
– írták.
A támadásnak nincsenek sérültjei, de a lehulló törmeléke két épületet is megrongáltak. A jelentés szerint az egyik UAV (pilóta nélküli légi jármű) az orosz védelmi minisztérium közelében zuhant le.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap főbb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!