Július 26-án és 27-én robbanásokat hallottak a zaporizzsjai atomerőmű közelében, amelyeket a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői rögzítettek – közölte Oleh Korikov, az ukrán állami nukleáris szabályozási felügyelet elnöke.

A NAÜ szakértői korábban gyalogsági aknákat fedeztek fel az orosz csapatok által megszállt zaporizzsjai atomerőmű telephelyének külterületén. A létesítmény belső területén nem találtak aknákat – írja a Der Spiegel.

A zaporizzsjai atomerőmű még 2022 telén került orosz megszállás alá, és azóta az oroszok pajzsként használják az Ukrán Fegyveres Erőkkel szemben. Az ukrán ellentámadás megindulásával azonban az atomerőmű biztonsági helyzete eszkalálódott.

Belarusz a Wagner-erőkkel fenyegetőzik, és destabilizálja az amúgy is feszült helyzetet, de nem jelentenek katonai fenyegetést Ukrajnára – jelentette ki Andrij Demcsenko, a határőrszolgálat szóvivője az ukrán televízióban.

Demcsenko szerint bár a belorusz határ biztonságos, az ukrán hírszerzés továbbra is figyeli a zsoldosok tevékenységét.

A The Kyiv Independent szerint vélhetően több mint ötezer Wagner-zsoldos tartózkodik jelenleg Belaruszban, akiket az orosz hadsereg elleni júniusi, rövid ideig tartó lázadásuk után helyeztek át oda.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Dél-Ukrajnát járja, katonai kórházakat és egy megrongálódott székesegyházat látogatott meg – írja a Sky News.

Az elnök kitüntetéseket is átadott egy kórházban, és a Fekete-tenger partján fekvő Odesszában is eltöltött egy kis időt a sérültekkel.

Az elnöknek megmutatták az odesszai székesegyházat, amely a közelmúltban egy orosz rakétacsapás során sérült meg.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy az ukrán csapatok további légvédelmi rendszereket telepítenének, hogy megvédjék Odesszát és a környező területeket az oroszok csapásaitól – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Az államfő mindezt egy esti videoüzenetben jelentette be, amelyet az oroszok által lerombolt odesszai székesegyházban rögzített.

„Itt, a székesegyházban – melyet Oroszország megpróbált lerombolni – érződik, hogy népünk, szellemünk még mindig erős. Erősebb, mint az orosz terror. Légvédelmi rendszerekre van szükségünk, hogy megvédjük Odesszát, egész délvidékünket. Köszönöm mindenkinek a világon, aki csatlakozott hozzánk” – mondta Zelenszkij.

A kazettás lőszerek Kijevbe szállítása csapást mért a Moszkva és Washington közötti kapcsolatra, Oroszország pedig ezt a lépést figyelembe fogja venni – jelentette ki Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet a TASZSZ beszámolója szerint.

Ami az orosz–amerikai kapcsolatokat illeti, azok ma már gyakorlatilag nem léteznek, néhány morzsa maradt csak. Természetesen a kazettás bombák Ukrajnának történő átadása komoly csapást mér az orosz–amerikai kapcsolatok ezen maradványaira vagy töredékeire

– fogalmazott a nagykövet.

Hozzátette, hogy az amerikaiak ezen „oroszellenes lépését” figyelembe fogják venni a Washingtonnal való munkájuk közben.

Az orosz média és az orosz katonai tudósítók arra törekednek, hogy kudarcként állítsák be az ukrán ellentámadást az orosz információs térben – állítja a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).

„Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azt állította, hogy az orosz erők hihetetlen mennyiségű ukrán felszerelést semmisítettek meg az ukrán ellentámadás kezdete óta, de az elmúlt napokban eltúlozta a valószínűsíthető ukrán veszteségeket” – jegyzik meg az elemzők, hozzátéve, hogy az orosz katonai tudósítók szintén irreális számokat neveztek meg, és arról próbálják meggyőzni az orosz olvasókat, hogy az ukrán ellentámadás megakadt.

Vlagyimir Putyin július 21-én, az orosz Biztonsági Tanács ülésén azt mondta, hogy a Nyugat csalódott az ukrajnai ellentámadás miatt, amely szerinte nem hozott eredményeket.

Az orosz elnök – bizonyítékok szolgáltatása nélkül – azt állította, hogy „több tízezer” ukrán katona halt meg és sebesült meg az offenzívában. Eközben a britek azt állítják, hogy az ukrán erők 300 négyzetkilométernyi megszállt területet foglaltak el az ellentámadás megkezdése óta – írja a The Moscow Times.

Az orosz légvédelem pénteken lelőtt egy ukrán katonai drónt, mielőtt az Moszkva közelében támadhatta volna célpontjait – idézte a RIA hírügynökség az orosz védelmi minisztériumot.

A minisztérium közölte, hogy az incidensben senki nem sérült meg, és az épületeket sem érte kár – számolt be a Reuters.

Oroszország néhány hónapon belül általános mozgósítást jelenthet be. Ami az oroszok számára kiábrándító esemény a fronton egy orosz ellenzéki vezető és emberi jogi aktivista, Vlagyimir Osecskin szerint.

Megjegyezte, hogy a következő hetekre Oroszországnak még van erőforrása a háborúhoz – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

Több újonnan alakult hadosztály van, amelyet a harci zónába küldenek, és komoly tétet is tesznek rájuk. Jól felszerelték őket, felfegyverezték őket, és nagyszámú zsoldost gyűjtöttek össze

– mondta Osecskin.

Megjegyezte, hogy azok az állami vállalatok, amelyek az egységeiket háborúba küldik, az orosz védelmi minisztériumtól kapott kifizetéseken felül még egyszer ugyanannyit kifizetnek. Ugyanakkor a katonáknak előre kifizethetik a hat hónapos szolgálatért járó összeget.

Azonban most szerinte látva, hogy mennyit költenek az ukránok és milyen egységeket küldenek hadba, Oroszországnak el kell gondolkodnia a teljes mozgósításon. Úgy gondolja, ez szeptemberben, októberben meg is történhet.

Vlagyimir Putyin orosz elnök egy helikoptert ajándékozott zimbabwei kollégájának, Emmerson Mnangagwának – közölte a zimbabwei tájékoztatási minisztérium.

Őexcellenciája Putyin elnök egy elnöki helikoptert ajándékozott Őexcellenciája Emmerson Dambudzo Mnangagwa elnöknek, amit hamarosan Zimbabwébe szállítanak

– közölte a minisztérium a Twitteren.

Putyin és Mnangagwa korábban a szentpétervári Oroszország–Afrika-csúcstalálkozó alkalmával találkozott egymással.

Frederick Shava zimbabwei külügyi és nemzetközi kereskedelmi miniszter korábban azt mondta a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek, hogy az afrikai ország további orosz gyártmányú helikopterek beszerzését fontolgatja.

Oroszország megtagadta a felszólalást az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén, amelyet azért hívtak össze, hogy megvitassák Moszkva közelmúltbeli támadásait a kulcsfontosságú odesszai kikötő ellen, közvetlenül azután, hogy elutasította a fekete-tengeri gabonamegállapodás meghosszabbítását – az al Dzsazíra pánarab hírtelevízió közlése szerint.

Dmitrij Poljanszkij orosz nagykövethelyettes tiltakozott amiatt, hogy a Tanács elnökségét betöltő Nagy-Britannia csak két tájékoztatót engedélyez, Moszkva pedig egy harmadikat akart.

Közölte, hogy tiltakozásul Oroszország nem vesz részt a Tanács következő, Odesszáról szóló ülésén.