Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken azt állította, hogy országa kész tárgyalni egy békemegállapodásról − bár közben minden bizonnyal azt követelné, hogy Ukrajna adja fel az Oroszország által megszállt területének mintegy 20 százalékát.
Ezt az orosz elnök az afrikai vezetőkkel folytatott tegnapi találkozón mondta − közölte a Sky News.
Ahogy fogalmazott,
valójában ennek a szerződésnek a tervezetéről már megállapodtunk, de miután csapataink kivonultak Kijevből − és erre azért kértek bennünket, hogy megteremtsék a feltételeket a végleges szerződés megkötéséhez −, a kijevi hatóságok minden korábbi megállapodást feladtak... Természetesen nem fogok most beszélni a részletekről, hogy miről állapodtunk meg, valószínűleg ez nem lenne túl korrekt.
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is!
Orosz rakétatámadás érte a Szumi régió egyik oktatási intézményét – jelentette szombat este a régió katonai adminisztrációja.
A közleményük szerint a támadás helyszínén már folynak a mentési és helyszínelési munkálatok.
Az esetleges károkról és áldozatokról egyelőre nincs információ – számolt be az Interfax.
António Guterres, az ENSZ főtitkára bírálta Oroszország „maroknyi gabonaadományát egyes országoknak”, amely szerinte nem ellensúlyozza a fekete-tengeri kezdeményezés megszűnésének következményeit − írja a The Guardian.
Ahogy pénteken fogalmazott az ENSZ New York-i székházában,
egyértelmű, hogy amikor több millió tonna gabonát kivonunk a piacról, akkor ez magasabb árakat fog eredményezni. És ezeket az áremelkedéseket mindenki meg fogja fizetni, mindenhol, nemcsak a fejlődő országok, hanem a közepes jövedelműek, sőt a fejlett országok kiszolgáltatott emberei is.
A Kreml döntése értelmében Vlagyimir Putyin orosz elnök a szavazatok több mint 80 százalékát akarja megszerezni a győzelemhez a 2024-es választásokon – számolt be a Medúza.
A lap az orosz elnökhöz közeli forrásokra hivatkozva azt írja, hogy ezt különböző módszerekkel fogják elérni, amibe az elnök valódi támogatóinak mozgósítása, az adminisztratív és vállalati mozgósítás, valamint az elektronikus szavazás is beletartozik.
Hozzáteszik, hogy ehhez „pozitív hátteret” kell biztosítania a 2023. novemberi Oroszország Fórum és Kiállításnak, amely „az elmúlt évek eredményeit hivatott bemutatni”. Állítólag
ugyanezen kiállításon jelentheti be Putyin a választásokon való indulását.
A lap forrásai úgy vélik, hogy az Oroszország-fórum „fontos kampányesemény” és „ünnepek sorozata” lesz. A Kreml tervei szerint a kiállítás minden egyes napját vagy egy adott régiónak, egy adott sportágnak, vagy egy történelmi személyiségnek szentelik majd.
Letartóztatták az orosz Vjacseszlav Lutort hazaárulás és terrorszervezetben való részvétel vádjával – számolt be a TASZSZ.
A 33 éves, szentpétervári férfi a bankszektorban dolgozott, és a vádirat szerint hazaárulás miatti letartóztatása előtt már kétszer is volt dolga a rendőrséggel adminisztratív szabálysértések miatt.
Valamint július 11-én a moszkvai bíróság bűnösnek találta a férfit, amiért „trágár szavakat használt, hangosan kiabált, és a kezével hadonászott a vnukovói repülőtéren”.
Oroszország hamarosan beveti Ukrajnában az újonnan kifejlesztett Hermes (neve a görög mitológiai alakra utal, ő volt az istenek hírnöke – a szerk.) rakétarendszerét, amelyről bejelentette, hogy sikeresen átment a teszteken – számolt be a török háborús hírekkel foglalkozó Siyah Ordu blog.
A Kreml májusban kezdte el tesztelni a Hermes rakétarendszerét, amely páncélozott járműveket, harckocsikat, felszíni célpontokat és kis sebességű repülőgépeket akár 100 kilométeres távolságból is képes eltalálni.
A rakéta 1,3 ezer méteres gyorsulásra képes másodpercenként, valamint egy 28 kilogrammos robbanófejjel is rendelkezik – számolt be korábban a bolgár hadsereg.
A guineai nagykövetség egyik munkatársa Vlagyimir Putyin arcképével díszített pólóban jelent meg a szentpétervári csúcstalálkozón pénteken.
Jacques Sevoba láma saját elmondása szerint már legalább három éve birtokolja a különleges ruhadarabot.
Helyszíni nyilatkozatából az is kiderült, hogy azért szerezte be ezt a pólót, mert nagyon szereti Putyint. A találkozóra pedig azzal a céllal vette fel, hogy ezzel is mutassa: „Afrika és Oroszország még közelebbi barátok lesznek, mint valaha”.
Oroszország hivatalos és nem hivatalos csatornákon keresztül körülbelül harminc békekezdeményezést kapott Ukrajnával kapcsolatban – közölte Marija Zaharova, az ország külügyminisztériumi szóvivője.
A második Oroszország–Afrika-csúcstalálkozón Zaharova hangsúlyozta, hogy Moszkva soha nem utasította el a békéről szóló tárgyalásokat – jelentette a TASZSZ hírügynökség.
„Hálásak vagyunk mindenkinek. Sok ilyen kezdeményezés volt. Szerintem egy hónappal ezelőtt már mintegy harminc lehetett, amelyeket közszereplők tettek állami csatornákon keresztül vagy egyéb módon” – idézi a diplomata szavait a Sky News.
Még ha ezek a tárgyalások valószínűleg semmilyen eredményt sem hoznak, az esélyt mindig megadjuk
– tette hozzá.
Az ukrán elnöki hivatal egykori tanácsadója, Olekszij Aresztovics egy YouTube-csatorna műsorában bal szemét leragasztva jelent meg. Ezt követően számos találgatás látott napvilágot, hogy mi lehetett ennek az oka. Egyesek szerint Aresztovics egy verekedés közben kaphatott ütést a szemére.
Egy Aresztovics közvetlen környezetéből származó forrás később azt mondta a Strana.ua portálnak, hogy a férfi szemét takaró kötés egy nemrég elvégzett műtét miatt került fel.
Nem vett részt verekedésben, semmi ok a spekulációra
– idézi a forrást a Life.ru.
A Donyecki Regionális Katonai Adminisztráció vezetője, Pavlo Kirilenko Telegramon jelentette be, hogy az ukrán hadsereg 24 drónt kapott a Time X nevű új projekt keretein belül.
Az Eduard Mkrtchan Jótékonysági Alapítvánnyal és önkéntesekkel közösen egy új projektet indítottunk a hadseregünk támogatására, a Time X-et. A Time X egy drónok, különösen kamikaze drónok gyártására irányuló projekt, amelynek első tételét a mai napon átadták a különleges erőknek. Mostanra 24 drónt kaptak honvédeink, és ez még csak a kezdet
– áll a közleményben.
Kirilenko azt is megjegyzi, hogy egy másik jótékonysági szervezettől egy autót és egy civil drónt kapott – írja az Ukrinform.
Scott Ritter volt amerikai hírszerző tiszt arról beszélt a Dialogue works YouTube-csatornának, hogy az oroszok Szolncepek nevű, TOS–1-es és TOS–2-es típusú tüzérségi nehézfegyverekkel kényszerítik a Ukrán Fegyveres Erők (AFU) katonáit pozícióik elhagyására – írja az MK.ru.
Ukrajna arról nem beszél a nyilvánosságnak, hogy az oroszok TOS–1 és TOS–2 rendszerekkel pusztítják a katonáikat – mondta a szakértő.
Hozzátette, hogy az orosz tüzérség esélyt sem hagy az ukrán ellentámadóknak a további előrenyomulásra. Ritter úgy véli, hogy akcióival az AFU nem érte el céljait, és rengeteg katonát is vesztett.
Az oroszok a Krímhez vezető szárazföldi folyosó megtartására összpontosítanak – közölte az ukrán védelmi minisztérium.
A rendelkezésre álló információk szerint az orosz csapatok a Herszoni és Zaporizzsjai területre összpontosítják erőiket, hogy megőrizzék a megszállt Krím felé vezető kommunikációs útvonalakat
– áll a minisztérium közleményében.
Eszerint a Fekete-tengeren és az Azovi-tengeren az oroszok igyekeznek megakadályozni a flottájuk elleni támadásokat, és igyekeznek javítani a hajók védelmét.
Szerhij Cserevátyij, az Ukrán Fegyveres Erők Keleti Csoportjának szóvivője szerint Oroszország ukrajnai veszteségei már sokkal nagyobbak, mint az afganisztániak – számolt be az ukrán 24-es csatorna.
Elmondása szerint az ukrán hadsereg továbbra is méterről méterre szabadítja fel az ukrán területeket, miközben Oroszország továbbra is nagy erőket mozgat meg azok megtartására.
Az ellenség kétségbeesetten ellenáll. A mai napon 537-szer lőtt minket Bahmut irányában, három légitámadás és 11 katonai összecsapás történt – fogalmazott a szóvivő.
Ukrán katonák észak-koreai rakétákat vetettek be Oroszország ellen, melyeket állításuk szerint egy „baráti” ország foglalt le, mielőtt Ukrajnába szállították volna. Az ukrán védelmi minisztérium azt sugallta, hogy a fegyvereket az oroszoktól zsákmányolták – jelentette szombaton a Financial Times.
Az Egyesült Államok azzal vádolja Észak-Koreát, hogy fegyvereket szállít Oroszországnak, de bizonyítékot eddig nem találtak erre. Észak-Korea és Oroszország tagadja, hogy fegyverüzleteket folytatna.
A jelentés szerint az észak-koreai fegyvereket az annak idején a Szovjetunió által használt Grad rakétarendszereket működtető ukrán csapatok mutatták meg Bahmut közelében – írja a Reuters.
Szombat délután robbanások hallatszottak Zaporizzsjában. A területen helyi idő szerint 16:30 körül légiriadót rendeltek el.
Az Obozrevatel tudósítója szerint az orosz erők valószínűleg ballisztikus fegyverekkel csaptak le.
A Telegram-csatornák szerint a régióközpont lakói több robbanást hallottak a városban.
A Wagner-zsoldoscsoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin az Afrique Media csatornán nyilatkozott a Szentpéterváron tartott orosz–afrikai fórumról. Nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy „a fórum nemcsak hatékony, hanem rendkívül időszerű is volt”, mivel az afrikai kontinens a bolygó „egynegyedét” teszi ki.
Amit elnökünk tett, nagyon fontos dolog. A legtöbb afrikai vezetővel bizalmi kapcsolatokat épített ki
– tette hozzá Prigozsin, aki több forrás szerint is Szentpéterváron tartózkodott a csúcs ideje alatt. Ezt azonban hivatalos források nem erősítették meg.
Egyes orosz források azt rebesgetik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Jevgenyij Prigozsin megegyezett.
A feltételezés az után kapott szárnyra, hogy az orosz–afrikai csúcstalálkozó második napján az elnök kijelentette, hogy Oroszország továbbra is segíteni fogja a Közép-afrikai Köztársaságot „szuverenitásának és biztonságának megerősítésében”. Ennek érdekében Oroszország az elmúlt években a Wagner-zsoldosokat használta, és nincs más alternatíva a láthatáron.
Vlagyimir Putyin nyilatkozata egybeesett a Wagner-zsoldosok újabb csapatainak Afrikába érkezésével.
A háborúban nemrég ukrán katonákat láttak észak-koreai rakétákat lőni orosz állások felé Bahmut környékén. A katonák a Financial Timesnak azt mondták, hogy a fegyvereket egy „baráti” ország foglalta le, majd szállította Ukrajnának.
Philip Ingram, a brit hadsereg egykori hírszerző és biztonsági tisztje a Sky Newsnak elmondta, hogy a közelmúltban átnézte a különböző országokból lefoglalt fegyverek egy részét, és az említett rakétatípusok nem voltak köztük.
Kevés észak-koreai fegyvert szállítanak a világba az ENSZ kiviteli tilalma miatt − mondta. Ingram szerint sokkal valószínűbb, hogy Ukrajna az orosz erőktől szerezte meg a fegyvereket − az ukrán védelmi minisztérium szerint ez történt.
Ingram szerint a Wagner magánzsoldoscsoport korábban Észak-Koreából szerzett be fegyvereket a Bahmut körüli harcokhoz.
Minden tömegrendezvényt lemondtak a dél-oroszországi Rosztovi területen, az Azovi-tenger partján fekvő Taganrogban, miután pénteken egy lelőtt ukrán rakéta lehulló darabjai több embert megsebesítettek, és károkat is okoztak – közölte az MTI a helyi közigazgatás közleményét.
Mint írták, az incidensnek nincs halálos áldozata. Amint Vaszilij Golubjev, a Rosztovi terület kormányzója elmondta, a rakéta darabjai a város központjában, a helyi szépművészeti múzeum területén értek földet. Károsodott az épület fala és teteje, valamint a szomszédos többlakásos társasház, továbbá garázsok és gazdasági épületek is. Hatósági közlés szerint 16 ember kért orvosi segítséget, közülük tízet kórházba szállítottak. Utóbbiak közül kilencen közepesen súlyos sérüléseket szenvedtek, egy sérült súlyos állapotban van.
Az ukrán állami atomenergetikai vállalat, az Enerhoatom szerint Oroszország júniusban elrabolta, és azóta illegálisan tartja fogva a zaporizzsjai atomerőmű egyik mérnökét. Állításuk szerint a férfit rendszeresen kínozzák elrablása óta. Az Enerhoatom erről szóló Telegram-bejegyzését a The Guardian szúrta ki.
A vállalat arról írt, hogy az orosz erők több mint egy hónappal ezelőtt, 2023. június 23-án rabolták el Szerhij Potingát, a megszállt zaporizzsjai atomerőmű mérnökét. Úgy tudják, a férfit rendszeresen kínozzák, ám minden alkalom után kórházba szállítják, hogy ne haljon meg.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője telefonbeszélgetést folytatott Celso Amorimmal, a brazil elnök főtanácsadójával – írja az Ukrinform.
Az elnöki hivatal vezetője elmondta, hogy Ukrajna továbbra is dolgozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békeformulájának megvalósításán és a globális békecsúcs előkészítésén.
Andrij Jermak tájékoztatta Celso Amorimot az állami vezetők nemzetbiztonsági tanácsadói újabb találkozójának előkészítéséről, amely a nemzetközi jog tiszteletben tartásán alapuló, fenntartható és igazságos béke helyreállítására irányuló ukrán kezdeményezések végrehajtásáról szól.
Továbbá elmondása szerint az ukrán fél aktívan dolgozik azon, hogy a résztvevők minél szélesebb körét vonzza ezekre a találkozókra.
A felek megállapodtak abban is, hogy folytatják a konstruktív párbeszédet.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meglátogatta a különleges műveleti erőket a keleti Bahmut frontvonala közelében.
Ma azért vagyok itt, hogy gratuláljak harcosainknak, hogy tisztelegjek erejük előtt. (...) Nagyon erősek, nagyon hatékonyak. Köszönöm! Dicsőség az ukrán fegyveres erők különleges műveleti erőinek!
– írta Zelenszkij a Twitteren.
Az oroszok egy hamis Google-űrlapon keresztül próbálják összegyűjteni az Ukrán Fegyveres Erők katonáinak személyes adatait – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán vezérkar Facebookon közzétett üzenete szerint a területvédelmi erők parancsnoksága arra figyelmeztet, hogy Oroszország megpróbálja megszerezni az ukrán katonák személyes adatait.
Hangsúlyozzuk, hogy az Ukrán Fegyveres Erők katonáinak személyes adatait tilos begyűjteni
– áll az üzenetben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken azt állította, hogy országa kész tárgyalni egy békemegállapodásról − bár közben minden bizonnyal azt követelné, hogy Ukrajna adja fel az Oroszország által megszállt területének mintegy 20 százalékát.
Ezt az orosz elnök az afrikai vezetőkkel folytatott tegnapi találkozón mondta − közölte a Sky News.
Ahogy fogalmazott,
valójában ennek a szerződésnek a tervezetéről már megállapodtunk, de miután csapataink kivonultak Kijevből − és erre azért kértek bennünket, hogy megteremtsék a feltételeket a végleges szerződés megkötéséhez −, a kijevi hatóságok minden korábbi megállapodást feladtak... Természetesen nem fogok most beszélni a részletekről, hogy miről állapodtunk meg, valószínűleg ez nem lenne túl korrekt.
Dmitrij Medvegyev szerint Joe Biden amerikai elnök „titokban irányítja” a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC).
„Köpve a Pentagon véleményére, Biden utasította kormányát, hogy adjon át az ICC-nek információkat Oroszország ukrajnai akcióiról. De az amerikai védelmi minisztérium figyelmeztette az »öreget«, hogy tettei utat nyithatnak az amerikai hadsereg büntetőjogi felelősségre vonása előtt” – írta az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese Telegram-oldalán.
Rosztiszlav Karandejevet nevezték ki Ukrajna megbízott kulturális miniszterévé, miután elődje lemondott a posztról − írta meg a Sky News.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten utasította miniszterelnökét, hogy fontolja meg az akkori kulturális miniszter, Olekszandr Tkacsenko menesztését, ugyanis felháborodás kísérte azt, hogy a háború idején túl sok pénzt költött volna egyéb célokra.
Tkacsenko nem sokkal később bejelentette lemondását. Az új kulturális miniszter, Karandejev 2015 óta volt kulturális miniszterhelyettes.
Az ukránok abszolút többsége úgy véli, hogy minden orosz felelős az Ukrajna elleni háborúért.
Erről tanúskodnak a 2023. június 5–15. közötti közvélemény-kutatás eredményei – írja az Ukrinform.
A felmérés eredményei szerint a megkérdezettek
78 százaléka osztja azt a véleményt, hogy minden orosz felelős az Ukrajna elleni agresszióért.
Leginkább azok nem értenek egyet ezzel az állítással, akik
Ugyanakkor még az oroszul beszélők körében is az abszolút többség az orosz népet teszi felelőssé a háború kirobbanásáért.
A felmérésből az is kiderült, hogy az ukrán társadalom nagymértékben támogatja az oroszok kollektív büntetési formáit a háborús bűnök miatt.
A megkérdezettek 37 százaléka ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz vezetést, a katonai parancsnokságot kell megbüntetni.
További 36 százalék úgy véli, hogy minden orosz állampolgárt meg kell büntetni.
Általánosságban elmondható, hogy a felmérés eredményei szerint az ukránok többsége (57 százalék) azt szeretné, ha megbüntetnék mindazokat, akik közvetlenül részt vesznek a háborús bűncselekményekben.
A megkérdezett ukránok közel 16 százaléka országszerte azt állította, hogy szemtanúja volt az oroszok által elkövetett háborús bűnöknek.
Öt év börtönbüntetésre ítélt a bíróság egy orosz szerzetest, mert TikTok-fiókján olyan videókat osztott meg, amelyekben az ukrajnai háborút bírálta – írja a Sky News.
Az 59 éves szerzetest, aki Hilarion néven posztolt, kétrendbeli terrorizmus miatt ítélték el.
Az állami média arról számolt be, hogy videóiban többek között rendőrök és tisztviselők elleni erőszakra szólított fel, továbbá követelte az orosz állam legmagasabb rangú tisztviselőinek meggyilkolását.
A TikTok-fiók továbbra is elérhető, több mint 11 000 követővel rendelkezik.
Az öt év rács mögött töltött időn felül a szerzetest szabadulása utáni négy évre eltiltották az internethasználattól is.
Az elmúlt 48 órában „felerősödtek a harcok” két dél-ukrajnai szektorban − állítja a brit katonai hírszerzés.
A brit védelmi minisztérium legutóbbi napi frissítésében azt írta, hogy az ukrán erők elfoglalták Sztaromajorszke falut Ukrajna délkeleti részén, Donyeck régióban − közölte a Sky News.
A harcok Robotine falu közelében is összpontosulnak, a zaporizzsjai régióban – közölte a minisztérium.
Nyugati elemzők a hét elején azt mondták, hogy az ukrán erők gépesített ellentámadást indítottak a térségben, és áttörték az orosz védelmi állásokat Robotinétől északkeletre.
A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) nevű kutatóintézet szerint Ukrajna a jelek szerint friss erőket vezényelt a térségbe a hadművelethez.
Eközben a brit védelmi minisztérium szerint az ukrán csapatok folytatják a támadó műveleteket Kreminnától nyugatra, a keleti luhanszki területen található szerebrianszki erdőben.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara a Facebookon közölte, hogy védelmi erőik 2022. február 24. és 2023. július 29. között megsemmisítettek megközelítőleg
A háború kezdete óta eddig 245 610 orosz katona vesztette életét – tette hozzá a vezérkar.