Az orosz védelmi minisztérium továbbra is úgy mutatja be a közvéleménynek az orosz vezérkari főnököt, Valerij Geraszimov vezérezredest, mint az ukrajnai katonai műveletek hadszínterének hatékony parancsnokát – közölte friss jelentésében a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).

Az orosz védelmi minisztérium kedden közzétett egy videót, amelyen az látható, hogy Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök (aki az ukrajnai orosz erők közvetlen parancsnoka is) a frontra utazott.

„Ez a videofelvétel Geraszimov egyik első nyilvános szereplése a Wagner-lázadás, vagyis június vége óta, és azt jelzi, hogy az orosz védelmi tárca továbbra is kiemeli Geraszimov hadszíntéri parancsnoki szerepét” – jegyezték meg a katonai szakértők.

A háború kezdete óta 28 százalékkal csökkent a születések száma Ukrajnában a legfrissebb adatok szerint: az idei év első hat hónapjában 38 324-gyel kevesebb csecsemő született az országban, mint 2021-ben, az orosz megszállás előtt – írja a The Guardian.

Míg az ukrán OpenDataBot adatelemző vállalat szerint 2015 óta évente 7 százalékkal csökken a születésszám, a 2021 és 2023 közötti bezuhanás a legnagyobb azóta, hogy Ukrajna 1991-ben elnyerte függetlenségét. A következő legmeredekebb csökkenést 2015-ben jegyezték, a Krím Oroszország általi annektálását követően.

A honlap szerint idén havonta átlagosan 16 ezer csecsemő született Ukrajnában, míg Oroszország teljes körű inváziója előtt havonta akár 23 ezer baba is világra jött az országban.

Az elmúlt napokban több dróncsapás is történt ukrán, illetve orosz területen, kiéleződött a pilóta nélküli repülőgépekkel folytatott hadviselés a fegyveres konfliktusban.

A londoni Chatham House orosz hadviseléssel foglalkozó szakértője, Mathieu Boulègue ugyanakkor úgy gondolja, kicsi az esély arra, hogy a drónok idővel megváltoztatják a háború menetét – írja a BBC.

Ahogy arról lapunk beszámolt, kedden dróncsapás ért egy felhőkarcolót Oroszország üzleti negyedében – három napon belül ez volt a második támadás az épület ellen. Nemrég pedig az orosz erők intéztek tömeges dróntámadást az ukrán főváros ellen.

Ukrajna nem vállalta a felelősséget, de Oroszország szerint Kijev áll a moszkvai támadás mögött.

Nehéz megmondani, honnan indították a drónt, de lehetséges, hogy Oroszországon belülről, mondja Boulègue. Ha ez lenne a helyzet, az azt jelenthetné, hogy Kijev Oroszországon belüli alvó ügynököket vet be fontos célpontok elleni támadásra – tette hozzá a szakértő.

Ugyanakkor „nem teljesen irreális”, hogy a Kreml azért rendelte el a támadást, hogy igazolja az Ukrajna elleni totális háborúját, jegyezte meg.

Boulègue a továbbiakban „szúnyogháborúnak” nevezi a drónok használatát; szerinte az nem több, mint pszichológiai hadviselés, amivel a hátországban élők morálját, harci kedvét lehet rombolni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus 1-jén meghallgatta Kirilo Budanovnak, a védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóság vezetőjének jelentését. Erről az RBC-Ukraina számolt be az ukrán államfő Facebookon tett nyilatkozatára hivatkozva.

Ezzel a jelentéssel kapcsolatban nem adott részletes tájékoztatást Zelenszkij, de szerinte az oroszok „mindenképpen meg fogják érezni a következményeket”.

Az ukrán elnök meghallgatta a rendfenntartók és a katonák beszámolóit is. A témák között szerepeltek az orosz ágyúzás következményei és a fronton kialakult helyzet.

Ihor Klimenko belügyminiszter beszámolt az elnöknek a határ menti területek és Harkiv elleni támadásokról, amelyet 5 kamikaze drónnal támadtak meg az oroszok.

Az utóbbi időben egyre több dróntámadás történt orosz területen. A CNN hírportálja egy írásban gyűjtötte össze a főbb tudnivalókat ezekről.

Mint írták, az ukrán kormányzat nem vállalta fel a támadásokat, de többször is beszéltek arról, hogy meg akarják félemlíteni az orosz lakosságot, ahogy azt az oroszok is megtették Ukrajna lakóival. A támadások eddig okoztak némi kárt épületekben, de halálos áldozatuk – mint írták – „kevés, vagy egyáltalán nem volt”.

A CNN azt is összegyűjtötte, hogy milyen akciók történtek az utóbbi hónapokban azóta, hogy május 3-án a Kreml épületét támadták drónok, és az egyik be is csapódott. A hírportál szerint azóta legalább 19 dróntámadás történt Oroszország különböző területein, a Krímtől kezdve Szentpétervárig számos helyen.

A lengyel védelmi minisztérium közölte, hogy kedd este két belorusz helikopter hatolt be az ország légterébe – írja a Sky News.

Azt is hozzátették, hogy a történtek miatt növelik a katonák létszámát az ország keleti határán (azt egyelőre nem tudni, hogy hány fővel), és a történtekről értesítették a NATO-t. A lengyelek a keleti határt már korábban is megerősítették amiatt, hogy az orosz Wagner-csoport zsoldosai Belaruszba érkeztek. 

Utóbb azt is közölték, hogy a két helikopter egy kiképzésen vett részt, amikor az eset történt, és erről a kiképzésről előzőleg a beloruszok tájékoztatták is őket. A határt Bialowieza térségében, alacsony magasságban repülve lépték át. A történtek miatt a varsói belorusz nagykövetség ügyvivőjét behívatta a külügyminisztérium.

Belarusz cáfolta a lengyel állításokat. Az ország védelmi minisztériuma azt írta, hogy szerintük a lengyelek vádjainak semmi valóságalapja nincs, és csak arra szolgálnak, hogy erre hivatkozva újabb katonákat telepíthessenek a két ország határának közelébe.

Ukrán tisztviselők több alkalommal is azt mondták, hogy Oroszország állhat a közép-afrikai Nigerben történt katonai puccs mögött. Az Egyesült Államok ezzel ellentétesen foglalt állást többször, legutóbb kedden.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó azt mondta „egyértelmű”, hogy Oroszország áll a puccs mögött, és az a céljuk, hogy „eltereljék a figyelmet, megragadják a pillanatot, és tovább fokozzák a konfliktust”.  

Tény, hogy a nigeri puccsot két olyan afrikai ország, Mali és Burkina Faso is támogatta, amelyek hagyományosan Oroszország szövetségesének számítanak.  

Ehhez képest az Egyesült Államok kedden megismételte azt a korábbi állásfoglalást, miszerint semmilyen jel nem mutat arra, hogy Oroszország robbantotta volna ki a puccsot. Sőt, a Sky News szerint a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby egy lépéssel továbbment ennél, ugyanis azt mondta: Nem gondolják, hogy Oroszország „bármilyen módon támogatná” a puccsistákat.