Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Találkozhat egymással Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij?
• Újabb dróntámadás érte Moszkvát.
• Ukrajna bemondta, amit Moszkva nem akart hallani.
• Őrült híresztelés látott napvilágot Putyinról, innen már nincs visszaút.
• Videón a Moszkva melletti robbanás közvetlen közelről.
• Feszült a viszony a belorusz–litván határon is.
• Enerhoatom: a zaporizzsjai atomerőmű nem kap áramot a külső fővezetékről.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is. Jó pihenést kívánunk!

Joe Biden amerikai elnök arra kérte az amerikai kongresszust, hogy 13 milliárd dollárt különítsen el katonai segélyre Kijevnek, valamint 8,5 milliárd dollárt további gazdasági és biztonsági támogatásra Ukrajnának és más országoknak – számolt be a The Washington Post.

Korábban a Bloomberg hírügynökség egy forrást idézve azt állította, az amerikai kormányzat azt tervezi, hogy legalább 25 milliárd dollárnyi további finanszírozást kér a törvényhozóktól különböző szükségletekre. Ebből mintegy 13 milliárd dollárt védelmi kiadásokra és Kijevnek nyújtott segítségre, 12 milliárd dollárt pedig az Egyesült Államok területén bekövetkezett természeti katasztrófák következményeinek felszámolására fordítanának. A forrás hangsúlyozta, hogy az említett pénzeszközökre nem vonatkoznának költségvetési korlátozások.

John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációs koordinátora egy tájékoztatón azt mondta, hogy a Biden-kormányzat az Egyesült Államok közvéleményétől függetlenül nyomást fog gyakorolni a Kongresszusra, hogy folytassa az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást.

Augusztus 10-én, csütörtökön az orosz csapatok ismét Zaporizzsját lőtték. Este a város lakói hangos robbanásokról számoltak be. Már később a zaporizzsjai területi katonai közigazgatás vezetője, Jurij Malasko hivatalos Telegram-csatornáján megerősítette a híreket – írja az Unian.

Anatolij Kurtev, a zaporizzsjai városi tanács titkára két sérültről számolt be, később azonban kiderült, 11-en is megsebesültek, egyikük súlyosan.

Az orosz terrortámadás célpontja ismét egy polgári infrastrukturális létesítmény. Ismét nem katonai célpontok. Nagyon zsúfolt terület jelenleg. Úton vagyok a helyszínre

– írta. 

Kurtev elmondta, hogy a csapás helyszínén tűz ütött ki.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reagált a várost ért lövésekre. Elmondása szerint minden szükséges hatóság a helyszínen dolgozik.

A város naponta szenved a megszállók ágyúzásától. Egy orosz rakéta becsapódásától egy polgári épületben tűz ütött ki. Jelen pillanatban egy halottról tudunk

– írta később a városi tanács titkára.

Varsó a fegyveres erők modernizálására irányuló tervei részeként 22 AW101-es helikopter megvásárlásáról kíván tárgyalni – írja a Sky News.

Az ország a szomszédos Ukrajnában dúló háború miatt igyekszik megerősíteni védelmi rendszerét. Idén a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 4 százalékát tervezi védelmi kiadásokra fordítani.

Lengyelország védelmi minisztere elmondta, hogy a helikoptereket a PZL-Swidniktől, az olasz állami irányítású Leonardo védelmi és repülőgépipari csoport lengyelországi egységétől próbálják megvásárolni.

Újabb jó hír a légierő számára

– mondta Mariusz Blaszczak védelmi miniszter.

Andrzej Duda lengyel elnök szerint Ukrajnának nincs elegendő fegyvere ahhoz, hogy sikeres ellentámadást hajtson végre – írja a TASZSZ.

A kérdés a következő: van-e Ukrajnának elég fegyvere ahhoz, hogy megváltoztassa az erőviszonyokat a csatatéren és fölénybe kerüljön? Valószínűleg nem. A legvalószínűbb, hogy nincs elég fegyverük. És ezt azért tudjuk, mert jelenleg nem tudnak döntő offenzívát indítani az orosz erők ellen

– mondta Duda.

Az orosz hatóságok közlése szerint két civil meghalt az oroszországi Brjanszk terület egyik falujának ukrán ágyúzásában – írja a Sky News. A támadás az ukrán határ közelében fekvő Csauszij faluban történt.

Alekszandr Bogomaz brjanszki kormányzó szerint további két ember megsebesült. Egy civil is meghalt az oroszok által birtokolt Nova Kahovka települést ért ukrán támadásban – közölték az orosz hatóságok.

Az ukrán határ mentén fekvő orosz területeket az elmúlt hónapokban gyakran lőtték, mivel Kijev igyekszik kiszorítani Moszkva erőit.

Észtország újabb katonai segélyt, főleg kézifegyvert és lőszert küld Ukrajnába az orosz erők elleni harchoz – ismertette az észt kormány döntését az MTI.

Támogatnunk kell Ukrajnát a folytatódó orosz agresszió elleni harcban. Újra megtaláltuk a módját, hogy segítsünk Ukrajnának 

– jelentette ki Hanno Pevkur védelmi miniszter.

Az Oroszországi Föderáció semmit sem nyerhet az agresszióval, ezért mindazoknak, akik támogatják Ukrajnát, fel kell gyorsítaniuk a katonai segítségnyújtást, és javítani kell a hadiiparuk kapacitását

– idézte a minisztert közleményében a védelmi tárca.

Az Oroszországgal határos Észtország eddig több mint 400 millió euró (mintegy 150 milliárd forint) értékű katonai segélyt küldött Ukrajna számára, ami a balti ország hazai össztermékének (GDP) több mint egy százaléka.

A Prosvescsenyie kiadó már kinyomtatta a középiskolásoknak szánt új történelemtankönyvek nagy részét, amelyben a különleges katonai műveletről szóló rész is szerepel, készen áll a szállításra. Erről a kiadó sajtószolgálata számolt be a TASZSZ-nak.

Az oktatási minisztérium tájékoztatása szerint az új tankönyveket szeptember 1-jétől már használják. Az általános történelem és az orosz történelem 10–11. osztályosok számára készült kiadás négy könyvből áll: Oroszország története (10. osztály), Világtörténelem (10. osztály), Oroszország története (11. osztály) és Világtörténelem (11. osztály). Így első alkalommal került szinkronba két tantárgy, az orosz történelem és a világtörténelem.

A 10. osztályosok számára készült orosz történelemtankönyv közel egyharmadát a Nagy Honvédő Háború eseményeinek szentelik. Külön bekezdésekben szerepel Moszkva védelmének, Leningrád ostromának, a sztálingrádi és a kurszki csatáknak a története. Az orosz történelemtankönyv a 11. osztályosok számára bemutatja a különleges katonai művelet okait és legfontosabb eseményeit, a Krím és Szevasztopol újraegyesítését Oroszországgal, valamint az új régiók beolvasztását az Orosz Föderációba.

A német kormány hamarosan bejelentheti, hogy nagy hatótávolságú Taurus rakétákat szállít Ukrajnának, miközben egyre nagyobb a nyomás ezen fegyverek szállítására – írja a T–Online című német kiadvány kormánykoalíciós körökből származó forrásokra hivatkozva, amit az Unian szemlézett.

A lap szerint Olaf Scholz hivatala most az Egyesült Államokkal tárgyal a kérdésről. A kormánypárti források hozzátették:

A német légierő is zöld utat adott a német Taurus rakéták Ukrajnának történő szállításának.

Olaf Scholz kancellár a múlt héten utasította a védelmi minisztériumot, hogy készítsen egy dokumentumot, amely összefoglalja a Taurusról szóló legfontosabb tényeket, a német fegyveres erőknél való rendelkezésre állását, a kockázatokat és a fegyver hatékonyságát.

Több német szociáldemokrata szerint a Berlin és Washington közötti koordináció a Taurus és az amerikai ATACMS cirkálórakéták kettős szállításához vezethet. A források megjegyzik,

Több SPD-s képviselő a T–Online-nak elmondta, Ukrajna eddig tartotta magát ahhoz az ígéretéhez, hogy nem használ nyugati fegyvereket, köztük brit és francia nagy hatótávolságú rakétákat, amelyekkel közvetlen orosz területre csapást mérhet.

Az izraeli ukrán nagykövetség a Facebook-oldalán közölték a hírt, hogy Izrael leállítja az Ukrajnából érkező menekültek ingyenes egészségbiztosítási programjának finanszírozását.

Az ukrán nagykövetség elkötelezett amellett, hogy Izraellel közösen megoldást találjon a kérdésre. 

Úgy véljük, hogy honfitársaink legkiszolgáltatottabb tagjainak támogatását folytatni kell 

– írták. 

Michael Brodsky, Izrael ukrajnai nagykövete azt mondta, hogy az Ukrajnából érkező menekültek egészségügyi biztosítása jelenleg technikai probléma miatt szünetel, és az év végéig marad az ingyenes szolgáltatás, azt pedig, hogy mi lesz utána, még nem tudja. 

Kritikusnak minősítette az orosz belügyi szervek létszámhiányát Vlagyimir Kolokolcev belügyminiszter egy pénteki moszkvai szaktanácskozáson.

Nagyon nagy a létszámhiány. Azt mondanám, hogy már most kritikussá vált. A múlt hónapban ötezer alkalmazottunk mondott fel a belügyi szerveknél. Nehéz helyzet

– idézte a tárca közleménye Kolokolcevet.

A miniszter hangsúlyozta: a belügyi szervek „kötelesek mindent megtenni annak érdekében, hogy ezeket a kockázatokat minimalizálják”.

Tisztában vagyok vele, hogy a létszámhiányos körülmények között óriási teher nehezedik a dolgozókra. De a mostani az az eset, amikor azt az elvet kell szem előtt tartanunk, hogy nem a létszám, hanem a képességek fontosak a küzdelemben

– mondta a tárcavezető.

Augusztus 10-én a Harkivi területhez tartozó Kupjanszk katonai közigazgatása bejelentette a civilek kötelező evakuálását 37 környező településről az orosz hadsereg ágyúzása miatt.

Oroszország valóban fokozta a város és a környező területek ágyúzását az elmúlt hónapban, amióta megkezdte „nagy offenzíváját” a frontvonal ezen szakaszán – írja a radiosvodoba.org.

A kiürítésről szóló döntés előestéjén Oleh Szinyehubov kormányzó arról számolt be, hogy Oroszország irányított égi bombát dobott le közvetlenül a kupjanszki városi tanács épületére, emellett naponta érkeztek hírek civil halálesetekről és sebesültekről.

Az ukrán vezérkar szerint augusztus 9-én Oroszország megpróbált előrenyomulni Ivanyivka és Szinkivka térségében, ami közvetlenül e város felé vezet.

A portál szerint ennek az ügynek három fő kérdése van:

• Mi a különbség Kupjanszk és Bakhmut – a példa, amellyel Oroszország megpróbálja elfoglalni ezt a várost – között?
• Milyen taktikát talált ki Szirszkij [az Ukrán Fegyveres Erők Szárazföldi Erőinek parancsnoka – a szerk.] a város védelmére?
• És vajon Ukrajna képes lesz-e előrenyomulni Zaporizzsja irányába és tartani Kupjanszk védelmét?

Egy katonai szakértő szerint a belorusz elnök „felbátorodott” a Wagner-csoport jelenlététől. Aljakszandr Lukasenka „provokálta” Lengyelországot azzal, hogy „visszatartja a Wagnert attól, hogy lengyel földet támadjanak” – mondta Sean Bell.

Szerinte ez felerősítette a Nyugat aggodalmát a háború eszkalálódásának „súlyos kockázata” miatt, ami arra késztette Lengyelországot, hogy akár tízezer további katonát vezényeljen a belorusz határra.

Ami aggasztó ebben az egészben, az az, hogy a belorusz elnök tele van riasztó retorikával, de ennek jelentős következményei vannak a nagy feszültségek idején

– mondta Bell.

Mivel Lukasenka közvetítette a Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezető és Vlagyimir Putyin közötti alkut, amely véget vetett a meghiúsult puccsnak, úgy érzi, „van valamije Putyin ellen”. „Az ilyen dolgok bekövetkezésekor nagy a tévedés veszélye” – mondta Bell.

„Egyre valószínűbbnek” tűnik, hogy Putyin azért helyezte a Wagner-erőket Belaruszba, hogy azok kívül legyenek Ukrajnán és Oroszországon, amíg kitalálja, „kik a barátai, kik az ellenségei, és mi a fenét fog csinálni Jevgenyij Prigozsinnal” – mondta Bell.

Ami Prigozsint illeti, Putyin „erodálta a zsoldosfőnök hatalmi bázisát” azzal, hogy erőit Belarusz, Oroszország és Afrika között széttagolta.

Barbarizmusnak nevezte csütörtökön Arkagyij Volozs, az orosz Yandex technológiai óriásvállalat társalapítója csütörtökön Oroszország Ukrajna elleni háborúját, pár nappal az után, hogy az orosz médiában és közösségi platformokon élesen bírálták a háborúról szóló megjegyzései és Oroszországtól való elhatárolódása miatt.

Volozs 2014-ben kivándorolt Izraelbe, honlapján pedig kazahsztáni születésű, izraeli vállalkozóként tünteti fel magát, ami miatt szintén érték támadások orosz oldalakon. Míg egyesek oroszországi múltja mellőzése miatt, mások azért bírálták, mert nem szólalt fel határozottabban a háború ellen.

Egészen megrettent az ukrajnai emberek sorsa, akik közül sokan személyes barátaim vagy rokonaim, és naponta éri házaikat bombatámadás

– áll a közleményben, amelyben Volozs kategorikusan kijelenti, hogy ellenzi és barbarizmusnak tartja Oroszország ukrajnai háborúját.

Hozzátette: kötelességének érzi, hogy kivegye a maga részét a felelősségből mindazért, amit Oroszország tesz. Leszögezte: a háború kitörése óta folyamatosan segíti az Oroszországból távozni akaró mérnököket.

Ők most már kijutottak, és elkezdhetnek dolgozni valami újon, és ismét az innováció motorjai lehetnek

– mondta, hozzátéve: ezek az emberek kincset érnek majd azoknak az országoknak, ahol letelepednek.

Volozs lemondott a Yandexben betöltött minden vezető posztjáról, miután tavaly júniusban felkerült az EU szankciós listájára. Az uniós testület akkori döntését Volozs tévesnek nevezte.

A Yandexet 1997-ben alapította Volozs, valamint Arkagyij Borkovszkij és Ilja Szegalovics. A cég jelenleg Oroszország legnagyobb techvállalata, és 58 százalékos részesedésével vezető az orosz nyelvű internetes keresők piacán.

A cég részvényeit egy időben a New York-i tőzsdén is jegyezték, de a kereskedést a vállalat papírjaival 2022 februárjában felfüggesztették – írja az MTI.

Belgorod közelében lelőttek egy drónt – jelentette be a régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov.

A dróntámadás következményeiről egyelőre nincsenek információk – írja a TASZSZ.

Kedvezőbb állásokat foglaltak el az orosz hadsereg rohamosztagai Kupjanszk körzetében, miközben ebben a taktikai irányban nyolc ukrán támadást vertek vissza – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Donyeck körzetében, ahol az orosz erők a tábornok beszámolója értelmében 17 rohamot vertek vissza, több mint 290 ukrán katona esett el. A megsemmisített ukrán katonai célpontok között említett meg egyebek között két vezetési pontot és egy lőszerraktárt.

Gyenyisz Pusilin, az orosz ellenőrzés alá került donyecki régió megbízott vezetője a Szolovjov Live médiacsatornán azt mondta, hogy az orosz légierő és tüzérség kiűzte Urozsajne községből az ukrán katonákat és páncélozott járműveket.

A Zaporizzsja megyei Tokmak közelében lévő Trudove községet ért csapás öt halálos áldozatot követelt, a donyecki régióban lévő Horlivkában pedig egy civil haláláról tettek bejelentést – írja az MTI.

Az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NACP) felvette a világ legnagyobb magánkézben lévő alkoholvállalatát, a Bacardi Limitedet a háború nemzetközi szponzorainak listájára csütörtökön.

A lépés hátterében az áll, hogy a bermudai cég az orosz–ukrán háború idején is folytatja üzleti tevékenységét Oroszországban – annak ellenére, hogy korábban azt mondta, leállítja az Oroszországba irányuló exportot – írja a Kyiv Independent.

A cég állítólag továbbra is több millió dollár értékben szállítja termékeit Oroszországba, és új munkatársakat is bejelentett.

Az orosz központi bank bejelentette, hogy a mai naptól kezdve leállítja a devizavásárlást a belföldi piacon, hogy támaszt nyújtson a rubelnek, amely 2022 márciusa óta a legalacsonyabb szintre esett a dollárral szemben, írja a The Telegraph. 

„Az orosz jegybank úgy döntött, hogy augusztus 10-től 2023. december 31-ig nem vásárol devizát a belföldi piacon” – áll a jegybank szerdán késő este kiadott közleményében.

„Ez a döntés a pénzügyi piacok volatilitásának csökkentését célozza” – áll a közleményben.

Oroszország öt erődítményt és négy megfigyelőpontot foglalt el az északkeleti Kupjanszk városában – írja a Sky News az orosz védelmi minisztérium állításai alapján.

A moszkvai 6. egyesített egység elfoglalta az állásokat, és legyőzött egy gyalogsági szakaszt az intenzív harcokban

– közölte az orosz védelmi minisztérium.

Kupjanszk stratégiai jelentőséggel bír mind Ukrajna, mind Oroszország számára. Harkivtól 120 kilométerre fekszik, és létfontosságú vasúti csomópontja van, amelynek egyik vonala Oroszországba vezet.

A Sky News hozzátette, hogy ezeket az orosz állításokat nem tudta független, hiteles forrásból ellenőrizni.

A Herszoni területen humanitárius segélyt gyűjtő ukránok kerültek orosz tűz alá, hatan megsebesültek – írja az Interfax.

A bilozerkai orosz támadásban hat ember sérült meg, egy súlyos sérüléseket szenvedett

– közölte Olekszandr Prokudin, a regionális katonai közigazgatás vezetője.

A jelentések szerint az összes áldozatot kórházba szállították.