Kedden Kijev és a NATO között hirtelen diplomáciai vita alakult ki Stian Jenssen, Jens Stoltenberg vezérkari főnökének azon felvetése miatt, miszerint Ukrajna lemondhatna földterületeinek egy részéről a NATO területéért cserébe – írja a Sky News.
Kijev visszavágott, „nevetségesnek” nevezve az ötletet. Ez pánikba esett nyilatkozatot váltott ki a NATO részéről, amely szerint nem változtatták meg az Ukrajna területi integritását támogató álláspontjukat.
Ma délután maga Jenssen KÉRT bocsánatot a vita miatt egy norvég újságnak adott interjúban.
Jenssen azt mondta, hogy megjegyzése egy nagyobb vita része volt a lehetséges ukrajnai jövőbeli forgatókönyvekről, és nem így kellett volna fogalmazni.
A NATO-tisztviselő szerint továbbra is Ukrajna támogatása a prioritás.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is. Jó pihenést kívánunk!
A Kupjanszknál támadó orosz rohamosztagok javítottak helyzetükön az arcvonalon – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.
A tábornok több visszavert ukrán támadásról számolt be, amelyek során, mint mondta, a frontvonalon 730-nál több ukrán katona esett el, közülük a legtöbben, mintegy 250-en a Donyeck környékén vívott harcokban.
Konasenkov a megsemmisített ukrán katonai objektumok és haditechnikai eszközök között említette meg egyebek között a 72. gépesített dandár vezetési pontját a donyecki régióban lévő Paraszkovjivkánál, három lőszerraktárt, egy SzT–68-as lokátort, egy Szu–25-ös harci gépet, két harckocsit, két amerikai M109-es Paladin és egy lengyel Krab önjáró tarackot, egy amerikai AN/TPQ-50 lövegelhárító radart, valamint két amerikai M777-es vontatott tarackot – írja az MTI.
Leépülnek a globális sportszervezetek a politizálás és a kommercializálódás miatt, ezért elkerülhetetlen a párhuzamos struktúrák megjelenése a nemzetközi sport területén – mondta szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök.
„Sajnos tanúi vagyunk egy bizonyos degradáció kialakulásának. Ez elkerülhetetlen, és egyszerűen párhuzamos struktúrák kialakulásával jár a nemzetközi sport területén” – fogalmazott.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2022. február 28-án ajánlást adott ki a nemzetközi sportszövetségeknek, hogy tiltsák el az orosz és belorusz sportolókat a nemzetközi versenyeken való részvételtől az orosz–ukrán háborúra hivatkozva.
A globális sportszövetségek többsége úgy döntött, hogy az orosz és fehérorosz sportolókat kizárja minden nemzetközi sportversenyről.
A NOB végrehajtó bizottsága 2023. január 25-i ülésén javaslatot tett arra, hogy az orosz és belorusz egyéni sportolók számára engedélyezzék a nemzetközi sportversenyeken való részvételt, de csak bizonyos feltételek mellett. A két ország sportolói ennek megfelelően nem támogathatják aktívan Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és semleges státuszban kell versenyezniük.
Oroszország és Belarusz sportolói semleges státuszban vehetnek részt az ősszel Kínában megrendezésre kerülő 2023-as Ázsiai Játékokon. A 2023-as Ázsiai Játékokat a tervek szerint szeptember 23. és október 8. között rendezik meg a kínai Hangcsouban – írja a TASZSZ.
Hosszú betegség után meghalt Gennagyij Zsidko vezérezredes – közölte Mihail Degtyarjov, Habarovszk kormányzója Telegramon.
„Szíriában Gennagyij Valerjevics csapataink csoportosításának főparancsnokságát vezette, Habarovszkban a Keleti Katonai Körzet csapatainak parancsnoki posztját töltötte be, Moszkvában pedig Oroszország védelmiminiszter-helyettese volt” – írta a terület vezetője.
A kormányzó hangsúlyozta, hogy ismerte a katonáskodó embert, aki odafigyelt a katonák igényeire, és igényes volt a szolgálatban. A volt parancsnok Moszkvában vesztette életét – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalának vezetője Margot Wallström volt svéd külügyminiszterrel közösen véleménycikket írt a The Guardiannek, melyben Jermak azzal vádolja Oroszországot, hogy szándékosan rombolja Ukrajna környezetét.
„Ukrajna számos természeti tartalékát – állatvilágát, tengeri élővilágát, vizeit és lenyűgöző biológiai sokféleségét – szörnyen megrongálták vagy elszennyezték. Mérgek szivárognak ki a megrongálódott iparágakból és infrastruktúrából. A globális élelmezésbiztonság veszélyben van” – írják a cikkben.
A szerzők szerint az oroszok környezetpusztítása az ukrán és az orosz jog szerint „ökocídiumnak” minősül, mely a növény- és állatvilág tömeges elpusztítását, a levegő vagy a vízkészletek megmérgezését, valamint minden más, környezeti katasztrófát előidéző cselekmény gyűjtőfogalma – magyarázza a Sky News.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti videóbeszédében elmondta, hogy megbeszélést folytatott az ukrán főparancsnokkal. Elmondása szerint az ukrán katonák a drónokról, az elektronikus hadviselésről és a légvédelemről kérdezik a tiszteket.
„Drónokat kell gyártanunk, sokszorosára növeljük a termelést a jövőben” – jegyezte meg az elnök.
Egy 18 éves fiú meghalt, négy ember pedig megsebesült a dnyipropetrovszki területre mért orosz csapás következtében – írja az Ukrinform.
Az oroszok megöltek egy 18 éves fiút. Az orvosok megpróbálták megmenteni a fiatalembert. Mindent megtettek, amit csak tudtak
– tette közzé Szerhij Liszak, a dnyipropetrovszki közigazgatás vezetője a Telegramon.
A támadásban további négy ember megsérült, köztük egy mindössze 2 éves kislány is.
Légiriadót hirdettek Ukrajna alábbi három régiójában:
Erről a lakosság riasztására szolgáló hivatalos forrás adatai tanúskodnak – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Kedden Kijev és a NATO között hirtelen diplomáciai vita alakult ki Stian Jenssen, Jens Stoltenberg vezérkari főnökének azon felvetése miatt, miszerint Ukrajna lemondhatna földterületeinek egy részéről a NATO területéért cserébe – írja a Sky News.
Kijev visszavágott, „nevetségesnek” nevezve az ötletet. Ez pánikba esett nyilatkozatot váltott ki a NATO részéről, amely szerint nem változtatták meg az Ukrajna területi integritását támogató álláspontjukat.
Ma délután maga Jenssen KÉRT bocsánatot a vita miatt egy norvég újságnak adott interjúban.
Jenssen azt mondta, hogy megjegyzése egy nagyobb vita része volt a lehetséges ukrajnai jövőbeli forgatókönyvekről, és nem így kellett volna fogalmazni.
A NATO-tisztviselő szerint továbbra is Ukrajna támogatása a prioritás.
Dimitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese szerint a Nyugat nem érdekelt az ukrajnai békerendezésről szóló tárgyalásokban, mert minél több pénzt akar szerezni a hadiipari komplexumának – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
„Az olyan spekulációi, miszerint megérett az idő arra, hogy a felek tárgyalóasztalhoz üljenek és béketárgyalásokat kezdjenek, csupán azt mutatják, hogy mennyire ravaszak. Egyáltalán nem akarják ezt. A katonai lendkereket akarják fenntartani, hogy minél több pénzt keressenek” – mondta Medvegyev egy katonai fórumon.
Emlékeztetett arra, hogy az orosz katonák sikeresen pusztítják a nyugatról szállított felszereléseket, és ez szerinte a jövőben is így lesz. A veszteségek tükrében „a Nyugat időszakosan újraindítja a spekulációkat, hogy vissza kell térni a tárgyalóasztalhoz, hogy kompromisszumokat találjunk” – fejtette ki Medvegyev.
De szem előtt kell tartanunk, hogy ez csak egy része a történetnek, a másik része pedig az, hogy az amerikai és az európai hadiipari komplexum is ezen keres pénzt. És ez egy olyan lehetőség számukra, amellyel hatalmas profitra tehetnek szert azzal, hogy felszereléseiket Ukrajnába szállítják. Pénzt keresnek a háborún
– magyarázta a politikus.
A kínai védelmi miniszter, Li Csangfu Minszkbe érkezett péntekig tartó oroszországi és belorusz körútja részeként.
A belorusz állami média szerint Li Csangfu tárgyalásokat folytat belorusz kollégájával, Viktor Kreninnel – írja a Sky News.
A szerda délutáni találkozón Krenin a jelentések szerint Kínát Belarusszal baráti viszonyban lévő államnak nevezte. Mint kifejtette, a két ország kapcsolatai a kölcsönös tiszteleten alapulnak, és példát kellene, hogy mutassanak sok ország számára.
A diplomáciai kapcsolatok 31 éve alatt országaink példátlanul magas szintű együttműködést értek el. A hagyományos barátságon és kölcsönös tiszteleten alapuló, minden időjárásra kiterjedő és átfogó stratégiai partnerséget valósítottunk meg
– mondta a belorusz miniszter.
Az Egyesült Államok a Washington és Teherán közti feszültségek csökkentéséről tárgyalva megpróbálja meggyőzni Iránt, hogy ne adjon el több támadó drónt Oroszországnak – írja az Ukrajinszka Pravda a Financial Times információi alapján.
Joe Biden kormányának idén Katarban és Ománban az iszlám rezsimmel, többek között a fogolycserékről folytatott közvetett tárgyalásának eredményeként Teherán a múlt héten négy iráni–amerikai állampolgárt helyezett át a börtönből házi őrizetbe.
Egy iráni tisztviselő és egy másik, a tárgyalásokról beszámoló személy szerint az Egyesült Államok azt akarja, hogy Irán hagyjon fel a drónok és pótalkatrészeik Oroszországnak történő szállításával, amelyeket Moszkva az ukrajnai háborúban használ fel.
Teherán, amely hivatalosan tagadja, hogy drónjait Ukrajnában használnák fel, többször kérte Moszkvát, hogy ne alkalmazza azokat az Ukrajna elleni háborúban, de Washington határozottabb lépéseket akar ennél.
Orosz források szerint Ukrajna brit harckocsikkal felszerelt tartalékos erőket telepít a déli fronton kialakult patthelyzet feloldására.
Több Kreml-párti katonai blogger képeket tett közzé a Zaporizzsjában lévő Challenger 2 harckocsikról, amelyeket megerősítettek, hogy a kamikaze drónok ne tudjanak bennük kárt tenni.
Egy áprilisi amerikai hírszerzési szivárgásból kiderült, hogy a harckocsikat a 82. légi támadó dandárhoz rendelték, amely elemzők szerint arra hivatott, hogy gyorsan előrenyomuljon és kihasználja az orosz védelmen tátongó lyukakat, írja a The Telegraph.
Moszkva a héten egy nagyszabású nemzetközi katonai konferenciának ad otthont.
Az orosz védelmi minisztérium szerda délután jelentette be, hogy 400 milliárd rubel – 3,27 milliárd font – értékű fegyverszerződésről állapodott meg.
Úgy tudni, hogy közel 60 ország vesz részt a fórumon, amely során a Kreml és a külföldi partnerek között kétoldalú találkozókra is sor kerül, írja a Sky News.
Ukrajna elfoglalt egy stratégiai fontosságú falut délkeleten, miután az orosz csapatokat elfutottak a kazettás bombák elől, írja a The Telegraph.
Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes szerdai nyilatkozatában azt mondta, hogy a donyecki Urozsaine „felszabadult”.
Hozzátette, hogy az ukrán ellentámadás folytatódik a napokban.
A védelmi minisztérium által közzétett felvételeken orosz katonák oszlopai láthatók, akiket az amerikaiak által szállított kazettás bombákkal vettek célba.
A kazettás bomba egy olyan fegyver, amely a levegőben szétrobbanva magából sok apró, akár több száz lőszert lök ki széles területen, hatalmas pusztítást okozva.
Az ENSZ 2008-ban betiltotta a kazettás lőszerek használatát, az erre vonatkozó egyezményhez a világ több mint 110 országa csatlakozott. Az aláírók között viszont nem szerepel az Egyesült Államok, Ukrajna, Oroszország és Kína sem.
Urozsaine elfoglalása lehetővé teszi Kijev számára, hogy előrehaladjon Dél-Ukrajnában.
Lettországban mozgósították az összes határőrt, és katonákat is küldtek a belarusz–lett határra a „hibrid háború egyre növekvő veszélye miatt” – számolt be az észt köztévé (ERR) honlapja.
Mint írták, a határőröket még a nyaralásról is visszahívták, az eddig ki nem vett szabadságokat pedig ideiglenesen felfüggesztették a fenyegetés miatt. Azt is közölték, hogy előző nap 96 ember megpróbált illegálisan átkelni a két ország határán, és a beloruszok az utóbbi időben egyre több illegális bevándorlót próbáltak meg átküldeni Lettországba.
A politikusok szerint mindez egy, a NATO elleni „hibrid támadóakcióként” értelmezhető, amelyetaz oroszok közeli szövetségesének számító Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök szervez. Az akció célja a szövetség keleti országainak destabilizálása lehet szerintük.
Belarusz mindezek mellett egy hadgyakorlatot is tart a NATO keleti szárnyának határán, amelyet szintén provokációnak tekintenek a szomszédai.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes egy kedd esti Telegram-bejegyzésben azt írta, az Oroszországgal szemben zajló háború előreláthatólag nem ér véget egyhamar.
„Meddig tart a háború? Őszintének kell lennünk. Ebben a háborúban a győzelemhez vezető út hosszú és nehéz lesz” – fogalmazott, majd hozzátette,
„Kizárt, hogy a háború 2-3 héten belül, az idei év végéig, vagy akár jövő tavaszig véget érjen”.
„Hosszú küzdelemre kell felkészülnünk. Az állampolgároknak és a hatóságoknak egyaránt, mindenkinek hosszú és nehéz háborúra kell felkészülnie. Csak akkor győzhetünk” – szögezte le. Ezután több pontban összefoglalta, hogy szerinte mire van szükség a háborús győzelemhez.
Itt és most kell a legjobbat kihoznunk magunkból. Csendben. Napról napra. És támogatnunk kell egymást. Ez is fontos. Ezért tudtunk ellenállni a múlt évben. És csak így tudunk győzelmet aratni a háború végén
– írta a politikus, akinek a neve nemrég a védelmi tárca lehetséges várományosaként is felvetődött.
Ukrán tengerészgyalogosok készítettek videót Urozsajne településen, amelynek visszafoglalását szerda reggel jelentették be hivatalosan az ukránok.
A település felszabadításában a 35. tengerészgyalogos dandár, valamint a 38. tengerészgyalogos dandár vett részt. Az egységek katonái a felvétel végén tűzik ki az ukrán zászlót.
Az ukrán elnöki tanácsadó szerint három dolgot kell tenni a háború befejezésének felgyorsítása érdekében: további szankciókat bevezetni, fegyvereket szállítani és elszigetelni az orosz vezetést.
Az X-en, korábbi nevén a Twitteren Mihajlo Podoljak a következőket írta: három probléma, amelyek erősebb megoldásokat igényelnek a háború tisztességes befejezésének felgyorsításához. Ehhez pedig a megoldásokat is megírta:
Lars Lokke dán külügyminiszter szerint Kínának erőteljesebb álláspontot kell képviselnie az ukrajnai háborúval kapcsolatban, valamint az orosz elnökkel is beszélnie kell erről.
„Vlagyimir Putyin nem hallgat az európai vezetőkre, de látható módon érdekli Kína álláspontja. Ezért Kínának fel kell szólalnia” – fogalmazott újságíróknak Lars Lokke Rasmussen, aki háromnapos látogatásra érkezett az ázsiai országba.
Az MTI kiemelte, a tárcavezető várhatóan csütörtökön egyeztet Vang Ven-tao kereskedelmi miniszterrel, majd pénteken megbeszélést folytat kínai hivatali partnerével, Vang Jivel is.
Bűnösnek vallotta magát Charles McGonigal, az FBI New York-i kémelhárítási részlegének volt irányítója. Az 55 éves férfi nyugdíjazása után olyan oligarchának dolgozott, aki után korábban nyomozásokat végzett – írta a Skynews.
A férfi 17 000 dollárért (6 millió forintért) cserébe információkat gyűjtött egy másik orosz oligarcháról, aki Deripaszka üzleti versenytársa volt.
McGonigal közölte, „mélyen megbánta”, hogy 2021-ben a milliárdos iparművésznek dolgozott. A férfi akár öt év börtönbüntetésre is számíthat.
Több száz orosz turista nem tudott hazatérni Törökországból amiatt, hogy a háromból két Boeing 777-ese is egyszerre robbant le az előző hétvégén egy orosz fapados légitársaságnak – írja az Insider.
A Red Wings Airlines légitársaság repülői Antalya városából nem tudtak felszállni technikai okok miatt. Mindez valószínűleg azzal magyarázható, hogy Oroszország a nyugati szankciók miatt nem jut hozzá a repülőgépek javításához szükséges alkatrészekhez.
Az egyik gép Jekatyeringburgba vitte volna az utasokat szombaton. Ennek indulását többször is elhalasztották magyarázat nélkül, végül több mint két nappal később sikerült felszállnia. A helyi, regionális orosz főügyészség megerősítette, hogy 410 utasa volt a gépnek, és ők valóban több mint két napot vártak.
A másik gép a Moszkva közelében található Zsukovszkij reptérre indult volna, ugyancsak szombaton. Ennek a hűtőrendszere hibásodott meg, és csak 11 órával a tervezett indulás után sikerült felszállnia.
Arról már korábban is szóltak a hírek, hogy repülőgép-alkatrészekhez nehezen jutnak hozzá az oroszok a szankciók miatt. Ugyanakkor a jelek szerint kerülőutakon még mindig be tudják szerezni ezeket, ugyanis egy független orosz oldal szerint a legnagyobb légitársaságoknak sikerült több millió dolláros értékben bevásárolnia az alkatrészekből.
Az orosz rubel a dollárhoz viszonyítva 97 közelében stabilizálódott, egy nappal azután, hogy a központi bank rendkívüli ülésén 12 százalékra emelte a kamatlábakat.
A rendkívüli kamatdöntő ülésre és a tegnapi 350 bázispontos irányadó kamatemelésre válaszul került sor, miután a rubel a hét elején a dollárral szemben átlépte a szimbolikus 100-as küszöböt, és a Kreml nyilvánosan szigorúbb monetáris politikára szólított fel.
Ezen a héten a rubel az év legingadozóbb kereskedését élte át – hétfőn csaknem 17 hónapos mélypontra, 101,75-re esett.
Egyre több a találgatás arról, hogy Oroszország milyen más lépéseket tehet a nehéz helyzetben lévő valutájának támogatására – írja a Sky News.
Egy 36 éves ukrán katona, Ilja Mihalcsuk a The Washington Postnak beszélt arról, hogy elaltatták és mindkét karját amputálták, miután hadifogságba esett.
A katonát Bahmut térségében fogták el a Wagner-zsoldosai, és előtte mindkét karja súlyosan megsérült, amikor kilőtték a harcjárművét. Miután kimászott a járműből, a wagneresek még lábon is lőtték, miközben a földön feküdt, és akkor azt hitte, hogy megölik.
Végül mégis hadifoglyul ejtették, azonban a karján keletkezett sérüléseket a Wagner orvosai nem kezelték megfelelően,
és ennek következtében végül mindkét karját le kellett vágni.
Elmondása szerint először ő maga kérte a wagnereseket arra, hogy a jobb karját, amelyet már menthetetlennek tartott, vágják le. Először ezt nem akarták megtenni, de tíz órával később egy sötét, dohos pincébe vitték át.
A wagneresek azt mondták neki, hogy addig nem kap orvosi ellátást, amíg ki nem vallatják. Ezután viszont bealtatózták, és amíg aludt, mindkét karját amputálták könyék fölött, ráadásul a csonkokat nem varrták össze, hanem egyszerűen bekötözték, és ezután vitték a vallatásra, ahol valamilyen injekcióval akadályozták meg, hogy ismét elájuljon.
Elmondása szerint a wagnereseket valójában nem is a fontos harctéri, taktikai információk érdekelték, hanem egyszerűen kigúnyolták, mentálisan kínozták az amputáció miatt.
Úgy játszottak velünk, mint macska az egérrel, mielőtt megöli
– mondta erről, hozzátéve, voltak olyan társai, akiket fizikailag is kínzásoknak vetettek alá vagy megcsonkítottak, ugyanakkor a wagneresek közt is voltak olyanok, akik tisztelték a hadifogságba esett ukránokat (azokat viszont, akik önként adták meg nekik magukat, megvetették).
A katona végül egy hadifogolycsere-egyezmény által szabadult a fogságból április közepén. Utána több hétig kezelték kórházban, hogy korrigálják a nem megfelelően végrehajtott amputációt, majd Washingtonba vitték, ahol egy, az iraki és afganisztáni háborúk hadirokkantjait is ellátó intézményben modern művégtagokat kap a karjai helyett.
Orosz evezősök is indulnak a szeptemberi, belgrádi evezős világbajnokságon – jelentette be az orosz sportági szövetség (FGSZR).
Az MTI információi szerint a szerb fővárosban két férfi és két női versenyzőjük szerepel egyesben, valamennyien – a Nemzetközi Evezős Szövetség (World Rowing) döntésének megfelelően – semleges státuszban állnak rajthoz.
A World Rowing június 7-én határozott úgy, hogy – a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ajánlását követve – korlátozott számban, orosz és fehérorosz útlevéllel rendelkező sportolók egyéniben, semlegesként versenyezhetnek a közelgő vb-n. Viszont – ugyancsak a NOB kívánalmainak megfelelően – nem járult hozzá, hogy a két ország képviselői négyesben és nyolcasban is indulhassanak, tekintettel arra, hogy ezek a hajóosztályok csapathajók.
A NOB 2022 februárjában – pár nappal az ukrajnai orosz invázió megindulása után – javasolta a nemzetközi sportszövetségeknek, hogy akadályozzák meg Oroszország és a háborúban őt támogató Fehéroroszország sportolóinak versenyzését. Idén március végén módosított korábbi indítványán, azt tanácsolva, hogy az oroszok és a fehéroroszok csak semleges sportolóként indulhassanak nemzetközi versenyeken, és csak olyanok, akik nyilvánosan nem szólaltak fel az ukrajnai háború mellett, és nem állnak kapcsolatban sem a fegyveres erőkkel, sem nemzetbiztonsági szervekkel. A NOB álláspontja szerint oroszok és fehéroroszok nem képviseltethetik magukat a csapatsportokban.
Az evezős világbajnokságot szeptember 3. és 10. között rendezik Belgrádban.
Oroszország éjszakai dróntámadásainak célpontja Kijev dunai folyami kikötője, Reni volt – közölte Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke.
Korábban Ukrajna arról számolt be, hogy orosz támadások érték egyik dunai kikötőjét, de azt nem közölte, hogy melyik kikötőt érte a támadás – írja az al-Dzsazíra.
Ukrajna két nagy dunai folyami kikötőt üzemeltet, a renit és az izmailit, amelyek létfontosságúak a gabonaexport szempontjából.
A felvételek azt mutatják, amikor Ukrajna tengeri drónt használt a Krími híd megtámadására
Az ukrán biztonsági szolgálatok nyilvánosságra hozták azokat a felvételeket, amelyek azt a pillanatot mutatják, amikor július 17-én egy kísérleti tengeri drónt használtak az Oroszország által az elcsatolt Krímhez vezető híd megtámadására.
A CNN-hez eljuttatott felvételeken egy pilóta képernyőjén láthatóak azok a pillanatok, mielőtt a Sea Baby nevű drón akár 850 kilogram robbanóanyagot juttatott volna a híd egyik tartóoszlopához.
Ez az első alkalom, hogy az SBU nyíltan vállalta a felelősséget a támadásért.
Oleh Kiper kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról számolt be, hogy a régiót támadás érte. Az ukrán elnöki hivatal külön nyilatkozatban közölte, hogy nem voltak áldozatok.
A fő célpont a régió déli részén lévő kikötői és gabona-infrastruktúra volt
– közölte Oleh Kiper.
Az ukrán légierő szerdai tájékoztatása szerint az orosz hadsereg drónjainak nagy csoportja behatolt a Duna torkolatába, és a román határ közelében lévő Izmajil folyami kikötő felé vette az irányt. Ukrán tisztviselők egyelőre nem közölték, hogy a megtámadott kikötő működik-e – adta hírül az MTI.
A légierő hozzátette, hogy 13, Oroszországból indított drónt semmisített meg Odessza és Mikolajiv megye felett.
Egy több mint 30 ezer tonnányi (2114 konténernyi) árut vivő teherhajó, a Joseph Schulte szerda reggel elindult Odessza kikötőjéből – jelentette be Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes a Facebookon.
A fekete-tengeri kikötőket Oroszország az utóbbi hetekben blokád alá vonta. Voltak olyan civil kereskedelmi hajók, amelyek ezen zavartalanul átjutottak, de olyan is, amelyet megállítottak az oroszok.
Kubrakov szerint a hongkongi zászló alatt közlekedő, most induló teherhajó az első olyan jármű volt, amely egy különleges korridoron indult el Odesszából. Ezen a korridoron elsősorban olyan hajók távoznak az ukrán kikötőkből (Odesszán kívül Csornomorszkból és Pivdennijből is), amelyek még az invázió kezdetén ragadtak ott (a Joseph Schulte például 2022. február 23-án kötött ki Odesszában a miniszterelnök-helyettes szerint).
Az Armageddon tábornok becenéven ismert orosz generális, Szergej Szurovikin jelenleg házi őrizetben lehet – közölték orosz katonai bloggerek a Politico szerint.
A lap azt írta, hogy egy, az orosz belbiztonsághoz közel álló blog szerint Szurovikint leváltották, és „egyfajta házi őrizetben van”. A házát nem hagyhatja el, de látogatókat fogadhat, beleértve a korábbi beosztottjait is.
Szurovikinnel szemben a Wagner-csoport-lázadás után kezdtek vizsgálódni (legalábbis a szóbeszéd szerint, ugyanis hivatalosan még semmit nem erősítettek meg mindebből az orosz illetékesek). Állítólag azt gyanítják, hogy a tábornok előre tudhatott a Wagner-vezér Jevgenyij Prigozsin tervéről, de a zendülésben nem vett részt.
Egy hónapja egy orosz parlamenti politikust kérdeztek arról, mi van vele, mire ő azt mondta, hogy Armageddon tábornok
most pihen. Jelenleg nem elérhető.
A szóban forgó blog, amely a házi őrizetről írt, egyébiránt azt közölte, hivatalos eljárás nem indult Szurovikin ellen, de kihallgatták, „kellemetlen kérdéseket” tettek fel neki, és azt javasolták, ne hívja fel magára a figyelmet. Hozzátették azt is, hogy a sorsáról végső soron Vlagyimir Putyin dönthet, és minél később történik ez meg, annál higgadtabb döntést hozhat az orosz elnök.