India úgy döntött, hogy nem hívja meg Ukrajnát a szeptemberi G20-csúcstalálkozóra – írja a Sky News.
A G20-ak honlapján közzétett hivatalos meghívottak listáján nyolc nem tagország szerepel: Banglades, Egyiptom, Mauritius, Hollandia, Nigéria, Omán, Szingapúr és az Egyesült Arab Emírségek.
Spanyolországot is várják – annak ellenére, hogy nem tag – állandó meghívottként.
A házigazda országon múlik, hogy melyik nem tagországot hívja meg minden évben. A tavalyi indonéziai csúcstalálkozóra Ukrajnát hívták meg, Volodimir Zelenszkij elnök virtuálisan jelent meg.
Ukrajnát meghívták az év elején a G7-ek exkluzívabb japán csúcstalálkozójára is.
India azonban a háború kezdete óta Oroszország erősebb gazdasági szövetségesei közé tartozik, és a nyugati szankciókat figyelmen kívül hagyva továbbra is nagy mennyiségű orosz olajat importál.
Oroszországot ismét meghívták, annak ellenére, hogy többször felszólították a Kremlt a kormányközi csoportból való kizárására.
Moszkva várhatóan részt vesz, de Vlagyimir Putyin elnök állítólag mérlegeli, hogy személyesen jelenjen-e meg. Egy Kreml-forrás az NBC Newsnak múlt hónapban azt mondta, hogy Putyin még mindig nem zárta ki a lehetőséget.
Tavaly Szergej Sojgu védelmi miniszter jelent meg helyette. A jövő havi csúcstalálkozó lesz az első azóta, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki az orosz elnök ellen, mivel azzal vádolja, hogy illegálisan toloncolt gyerekeket Oroszországba.
Az elfogatóparancs technikailag korlátozza Putyin utazási lehetőségeit – a bírósághoz csatlakozott országok elméletileg kénytelenek lennének letartóztatni őt, ha a területükre lép. Ezért döntött úgy, hogy a múlt hónapban kihagyja a dél-afrikai BRICS-csúcstalálkozót.
Dél-Afrikával ellentétben India nem tagja az ICC-nek, így Putyin anélkül vehet részt a találkozón, hogy attól kellene tartania, az indiai hatóságok letartóztatják.
Oroszország valószínűleg arra törekszik, hogy az elkövetkező hónapokban önellátóvá váljon a pilóta nélküli légi járművek – közismertebb nevükön drónok – terén – közölte szerdán a brit hadsereg.
Oroszország szinte bizonyosan megkezdte az iráni Shahed tervei alapján készült, hazai gyártású egyirányú támadó drónok telepítését – közölte a védelmi minisztérium az X, korábbi nevén Twitter közösségi médiaplatformon közzétett napi híradásában.
A hazai gyártás valószínűleg lehetővé teszi Oroszország számára, hogy megbízhatóbb OWA-UAV-ellátást hozzon létre
– olvasható a közleményben.
Ezeknek a fegyvereknek a teljesítménye változó volt, és Ukrajna eredményesnek bizonyult a beérkező OWA-UAV-k többségének semlegesítésében – írja a The Guardian.
A donyecki területen fekvő Urozsajne település felszabadítása része a törekvésnek, amellyel Ukrajna az orosz erőket igyekszik megfékezni a déli ukrajnai front mentén – jelentette a The Guardian.
Kijev júniusban indította el régóta várt ellentámadását, de elismerte, hogy kemény harcokat vív, miközben küzd a megerősített orosz állások áttöréséért.
Az Urozsajnéről szóló bejelentés egy nappal azután érkezett, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kijelentette, Ukrajna katonai erőforrásai majdnem kimerültek, annak ellenére, hogy nyugati szövetségeseitől fegyverszállítmányokat kap.
Moszkva nem reagált azonnal az ukrán állításra, amely többször is lekicsinyelte Kijev támadóképességeit.
A donyecki régió, amely az elmúlt hónapokban a harcok főszereplője volt, egyike annak a négy ukrán régiónak, amelyet a Kreml állítása szerint tavaly, hónapokkal a februári invázió után annektált.
Urozsajne, amelynek becsült lakossága a háború előtt körülbelül 1000 fő volt, azon falvak közé tartozik, amelyeket az ukrán erők az elmúlt hetekben megpróbáltak elfoglalni.
A Kaluga régió felett a légvédelmi rendszerek észleltek és megsemmisítettek három ukrán drónt – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Szerdán, moszkvai idő szerint körülbelül 5 órakor meghiúsult a kijevi rezsim kísérlete, hogy három pilóta nélküli légi járművel terrortámadást hajtson végre a Kaluga régióban lévő objektumok ellen
– közölte a tárca.
Az Ukrán Fegyveres Erők rendszeresen próbálnak drónokkal csapást mérni orosz területekre – közölte a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.
Kedd este a légvédelmi erők meghiúsítottak egy kijevi kísérletet, hogy dróntámadást hajtsanak végre a belgorodi terület felett. Egy nappal korábban egy másik csapást is megakadályoztak.
A Rybar nevű orosz Telegram-csatorna azt írta, hogy az orosz csapatok mostanra szoríthatták vissza azokat az ukrán csapatokat, amelyek egy hete keltek át a Dnyeperen a Kozacsi Laheri nevű településnél.
Az átkelésről részletesen írtunk ebben a cikkünkben. A helyi orosz kormányzó azt közölte, hogy az ukránokat rögtön megsemmisítették, de a jelek szerint ez nem volt igaz, és azóta a térségéből egymásnak ellentmondó információk érkeztek.
Az ukránok azt állítják, hogy egy orosz egység felét megölték, a másik felét pedig foglyul ejtették az átkelés után.
Az állítólagosan elfogott katonák egyikéről még videót is közzétettek. Eközben az ukránpárti oldalakon olyan információt is elkezdtek terjeszteni, hogy már két pontonhidat is építettek a Dnyeperen a település térségében, de ez álhír: műholdas felvételek is bizonyítják, hogy nem igaz.
Az ukrán vezérkar eközben a minap közölte, hogy az oroszok hamis propagandafilmet forgatnak arról, hogy Kozacsi Laherinél „miként öltek meg 150 ukrán diverzánst”.
Ezzel közel egy időben jelent meg a hír arról, hogy felszámolhatták az ukránok hídfőjét a településnél. Az értesülést (akárcsak az átkelésről szóló konkrét infókat) egyelőre nem lehet megerősíteni.
Mint ismert, robbanás történt egy Mahacskala határában lévő benzinkútnál hétfő éjjel, melyben legalább 35 ember meghalt, további 80 ember pedig megsérült.
Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára szerint az orosz hatóságok terrortámadást szervezhettek Dagesztánban, hogy megfélemlítsék az embereket.
Napról napra nehezebben tudják kordában tartani népüket. Folyamatos feszültségben kell élniük, mert ha megnyugszanak, marad idejük gondolkozni
– idézi Danilovot az Unian.
Éppen ezért gondolja úgy, hogy az orosz nép megfélemlítésének érdekében történt a mahacskalai robbantás is.
Több mint biztos vagyok benne, ami Dagesztánban történt, az az Orosz Föderáció által elkövetett terrorcselekmény
– mondta.
A kurszki atomerőműnél lévő esetleges provokációról is kérdezték. Danilov erről azt mondta:
Nem tudom, mennyire kell betegnek lenniük az embereknek ahhoz, hogy provokációt kövessenek el egy atomerőműben. Még egyszer hangsúlyozom, nem zárjuk ki ennek a lehetőségét, de semmi közünk hozzá. Nem mi öljük meg a gyerekeinket.
Oroszország a korábbi politikai entitások listáit használja – írja az Unian. Viktor Jahun, az SBU tartalékos vezérőrnagya elmondta,
Oroszország az ukrajnai oroszbarát politikai erők struktúráin keresztül talál kollaboránsokat és kiigazítókat.
Elmondása szerint, nagyon egyszerűen történik a toborzás. Az orosz különleges szolgálatok listákkal rendelkeznek a korábbi politikai struktúrákról, a falutól kezdve egészen a nagyvárosokig – fogalmazott.
A szakértő szerint a megszállók bármelyik faluban megtalálhatják egyik vagy másik politikai struktúra képviselőjét.
Ha tízből kilenc elutasítja, egy biztosan beleegyezik. Valójában az SBU egyszerűen kénytelen ellenőrizni ezeket a listákat, mert ez így működik. Amint valakit a korrektorok közül vagy valamilyen kollaboránsból elvisznek, az máris az egyik vagy a másik politikai struktúra képviselője
– magyarázta.
A közösségi hálózatokon keresztül, aktivitásán keresztül, a politikai vezetőinek korábbi kapcsolatain keresztül találnak rájuk – magyarázta Jagun.
Nemrég az SBU leleplezett egy cserkasszi lakost, aki 6 ezer hrivnyáért (57 600 forintért) „kiszivárogtatta” az oroszoknak a légvédelmi rendszerek pontos koordinátáit. Poltava térségében pedig őrizetbe vették az egyik falusi tanács képviselőjét, aki az AFU keleti fronton lévő előretolt állásainak ellenséges ágyúzását korrigálta.
Ugyanakkor Kirovohrad régióban őrizetbe vettek egy férfit, aki repülőterekkel kapcsolatos információkat szivárogtatott ki.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója élesen bírálta a NATO egyik képviselőjének kijelentését, hogy a szövetség tagságot biztosíthat Ukrajnának az Oroszország által elfoglalt területek feladása fejében – írja az Ukrajinszka Pravda.
Területet cserélni a NATO-tagságért? Ez furcsa. Ez azt jelenti, hogy szándékosan a demokrácia elvesztésére indulunk, bátorítunk egy globális bűnözőt, megőrizzük az orosz rezsimet, leromboljuk a nemzetközi jogot és szükségszerűen áthelyezzük a háborút más generációkra
– fogalmazott Podoljak, aki szerint, ha Vlagyimir Putyin nem szenved megsemmisítő vereséget, akkor Oroszország megnövekedett étvággyal tovább folytatja a háborút.
A NATO szóvivője a Suspilne ukrán állami műsorszolgáltatónak adott nyilatkozatában azt mondta, „addig támogatjuk Ukrajnát, amíg szükséges, és elkötelezettek vagyunk az igazságos és tartós béke megteremtése mellett”.
A szövetség álláspontja egyértelmű, és nem változott
– idézi a szóvivőt a Sky News.
India úgy döntött, hogy nem hívja meg Ukrajnát a szeptemberi G20-csúcstalálkozóra – írja a Sky News.
A G20-ak honlapján közzétett hivatalos meghívottak listáján nyolc nem tagország szerepel: Banglades, Egyiptom, Mauritius, Hollandia, Nigéria, Omán, Szingapúr és az Egyesült Arab Emírségek.
Spanyolországot is várják – annak ellenére, hogy nem tag – állandó meghívottként.
A házigazda országon múlik, hogy melyik nem tagországot hívja meg minden évben. A tavalyi indonéziai csúcstalálkozóra Ukrajnát hívták meg, Volodimir Zelenszkij elnök virtuálisan jelent meg.
Ukrajnát meghívták az év elején a G7-ek exkluzívabb japán csúcstalálkozójára is.
India azonban a háború kezdete óta Oroszország erősebb gazdasági szövetségesei közé tartozik, és a nyugati szankciókat figyelmen kívül hagyva továbbra is nagy mennyiségű orosz olajat importál.
Oroszországot ismét meghívták, annak ellenére, hogy többször felszólították a Kremlt a kormányközi csoportból való kizárására.
Moszkva várhatóan részt vesz, de Vlagyimir Putyin elnök állítólag mérlegeli, hogy személyesen jelenjen-e meg. Egy Kreml-forrás az NBC Newsnak múlt hónapban azt mondta, hogy Putyin még mindig nem zárta ki a lehetőséget.
Tavaly Szergej Sojgu védelmi miniszter jelent meg helyette. A jövő havi csúcstalálkozó lesz az első azóta, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki az orosz elnök ellen, mivel azzal vádolja, hogy illegálisan toloncolt gyerekeket Oroszországba.
Az elfogatóparancs technikailag korlátozza Putyin utazási lehetőségeit – a bírósághoz csatlakozott országok elméletileg kénytelenek lennének letartóztatni őt, ha a területükre lép. Ezért döntött úgy, hogy a múlt hónapban kihagyja a dél-afrikai BRICS-csúcstalálkozót.
Dél-Afrikával ellentétben India nem tagja az ICC-nek, így Putyin anélkül vehet részt a találkozón, hogy attól kellene tartania, az indiai hatóságok letartóztatják.
Magyarország területére 7283 fő lépett be kedden az ukrán–magyar határszakaszon. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8583 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 155 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az Ukrán Nemzeti Gárda hősként ünnepli a Frankenstein becenévre hallgató katonai járművet, amely több száz élet megmentésében segítette az ukrán erőket – írja az Unian Ukrán Hírügynökség.
Frankensteinnel sebesültek százait vitték el a frontról. De gyógyszereket és ellátmányt is szállítottak vele a frontra.
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!