Elon Musk elismerte, hogy valóban kapcsolatban állt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és a Kreml vezetőségével a háború kezdete után – írja a napi.hu a The New Yorker magazin alapján.
Mint emlékeztettek, Ian Brenner politológus 2022 októberében azt állította, hogy a SpaceX alapítója telefonon beszélgetett az orosz elnökkel – épp mielőtt megfogalmazta volna béketerveit Ukrajnával kapcsolatosan saját közösségi felületén. Az amerikai milliárdos a vádakat akkor még tagadta, és azt állította, hogy legutóbb Ukrajna megtámadása előtt beszélt Putyinnal.
A Pentagon egykori államtitkár-helyettese, Colin Kahl most azt mondta: Musk vele beszélve elismerte, hogy a háború alatt egyeztetett az orosz vezetőséggel.
Bár Musk a gyakorlatban nem minősül diplomatának vagy államférfinak, én úgy véltem, hogy őrá is ahhoz hasonlóként lehet tekinteni, mivel nagy befolyása van ebben a kérdésben
– mondta a The New Yorker szerint Colin Kahl, kifejtve, hogy tavaly ősszel miért kérdezte meg a milliárdost az orosz elnökkel való kapcsolatáról.
Elbeszélése szerint Elon Musk azt mondta neki: azért hívta fel Putyint, mert a hozzá tartozó Starlink műholdas hálózatot az ukránok hadi célokra használják fel, ez pedig aggodalommal töltötte el. Attól tartott ugyanis, hogy Oroszország az ukrán háborús erőfeszítések támogatójaként tekinthet emiatt a Starlinkre.
2022 októberében Elon Musk arra kérte az amerikai kormányt, hogy vállalja át a Starlink ukrajnai üzemeltetésének költségeit. A Starlink műholdas termináljai ugyanis az ukránok harctéri kommunikációjában létfontosságúvá váltak, miután az orosz hadsereg többnyire megsemmisítette a hagyományos telefon- és internethálózatot. A kormány akkor úgy reagált, hogy mérlegeli az üzletember felvetését.
Az űrvállalat a háború kitörése óta biztosít műholdas internetet Ukrajnának. Tavaly októberben azonban Elon Musk aggodalmat váltott ki Kijevben és a nyugati szövetségesek körében is, miután a Kreml őt kezdte el emlegetni, ezért kérte az amerikai kormányt, hogy vállalja át a költségeket. Végül idén februárban a SpaceX blokkolta annak lehetőségét, hogy a műholdas internetkapcsolat segítségével az ukrán hadsereg drónokat vezérelhessen.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Egy neves orosz újságíró szerint Szergej Szurovikin tábornokot, aki egy időben Moszkva ukrajnai háborús erőinek parancsnoka volt, elbocsátották az ország légierejének éléről.
Alekszej Venediktov, az időközben megszűnt Ekho Moszkvi rádióállomás jó kapcsolatokkal rendelkező volt vezetője által közölt jelentést hivatalosan nem erősítették meg.
Venediktov a Telegram-csatornáján közölte, hogy Szurovikint hivatalos rendelettel távolították el, anélkül, hogy további részleteket közölt volna – írja az al-Dzsazíra.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy „új politikai támogatással és új megállapodásokkal” tér haza, miután kedden befejezte európai körútját.
Új politikai támogatással és új megállapodásokkal térünk haza. Mindenki egyértelműen megerősíti Ukrajna területi integritását
– mondta Zelenszkij esti beszédében.
Lesznek repülőgépek Ukrajna számára. Lesznek további páncélozott járműveink. Megerősítjük a légvédelmet, a gazdaságot, az exportunkat, az európai és euroatlanti integrációt
– tette hozzá.
Zelenszkij elmondta, hogy szinte minden találkozón szóba került a Fekete-tengeren és a szárazföldi szolidaritási folyosókon keresztül vezető exportútvonalak védelme – írja a CNN.
Az orosz elnök szerdán munkamegbeszélést tartott, és azt állította, hogy a szakértői várakozások ellenére Oroszország a világ öt legerősebb gazdasága közé került.
Az orosz állami hírügynökség, a RIA Novosztyi szerint azt mondta: a szakértők, főként a nyugatiak, „pesszimista előrejelzéseket fogalmaztak meg Oroszországgal szemben”, de Oroszország ennek ellenére „2022 végére bekerült a világ öt legnagyobb gazdasága közé”.
Vlagyimir Putyin a Világbank egyik felmérésére hivatkozott a kijelentéssel kapcsolatban. A szóban forgó ranglistán a vásárlóerő-paritás (PPP) szerint mérték össze a gazdaságokat, és így ranglistán Oroszország Kína, az Egyesült Államok, India és Japán után került az ötödik helyre, megelőzve többek közt Németországot.
Ugyanakkor azt a RIA Novosztyi is megjegyzi, hogy egy másik, a GDP-t nominálisan mérő ranglista szerint Oroszország csak a 8. lett: ott az Egyesült Államok, Kína, Japán, Németország, India, az Egyesült Királyság, Franciaország volt a sorrend az oroszok előtt.
A brit katonai hírszerzés közölte: a hétvégi dróntámadás nagy valószínűséggel megsemmisített egy nukleáris képességű TU-22M3 szuperszonikus nagy hatótávolságú bombázót – írja az al-Dzsazíra.
Kijev hétfőn számolt be arról, hogy megtámadták az orosz repteret, ahol ez a bombázó állomásozott. Állításuk szerint Oroszország a TU-22M3-at arra használta, hogy hagyományos lőszerekkel bombázzon célpontokat Ukrajna-szerte
Nyugati katonai szakértők szerint Oroszországnak mintegy 60 ilyen repülőgépe van.
A hagyományos vagy nukleáris robbanófejjel is felszerelhető gép megsemmisülése aláhúzza, hogy mennyire sebezhető a dróntámadással szemben Oroszország öregedő, de halálos nagy hatótávolságú bombázókból álló flottája, amely Moszkva háborús erőfeszítéseinek fontos részét képezi.
Az esetről ebben a cikkünkben is írtuk előzőleg.
Ukrajna területi épségét támogató közös nyilatkozatot írtak alá hétfő este Athénban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlétében tizenegy balkáni és kelet-európai ország vezetői – írja az MTI.
Az athéni nyilatkozatban a csúcstalálkozón részt vevő országok az orosz offenzívával szemben
töretlen támogatásukról biztosították Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi épségét a nemzetközileg elismert határain belül, a demokrácia és a jogállamiság értékei alapján.
A dokumentumot az ukrán államfőn kívül Szerbia, Moldova, Montenegró, Románia, Koszovó, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Bulgária, Horvátország és a vendéglátó Görögország vezetői írták alá Charles Michel, az Európai Tanács és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelenlétében.
A vezetők „támogatásukat és nagyrabecsülésüket fejezték ki Volodimir Zelenszkij elnöknek a béke elveinek az ENSZ Alapokmánya értelmében történő helyreállítására irányuló erőfeszítései és béketerve iránt. Kiriakosz Micotákisz görög miniszterelnök kabinetje közölte, hogy a találkozóval a szaloniki csúcstalálkozó 20. évfordulójáról emlékeztek meg, amelyen 2003-ban megerősítették a nyugat-balkáni államok európai integrációs perspektíváját.
Görögország bejelentette, hogy részt vesz ukrán pilóták kiképzésében F–16-os vadászgépek kezelésére és Odessza újjáépítésében is. Zelenszkij Svédországot, Hollandiát és Dániát magában foglaló európai körútja után utazott a kötetlen találkozóra Athénba.
Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter Kijevbe érkezett, hogy egy nemzetközi veteránfórum keretében beszéljen az ukrán háborús veteránokhoz.
Önök a fronton harcolnak, de ez a mi háborúnk is
– mondta az ukrán veteránügyi minisztérium szerint.
Hozzátette, hogy Hollandia továbbra is folytatja az ukrán katonák kiképzését és a háborús veteránok támogatását – írja az al-Dzsazíra.
A tisztviselő beszélt arról is, hogy Hollandia részt vesz az ukrán katonák kiképzésére és a háborús veteránok támogatására irányuló nemzetközi erőfeszítésekben.
Ollongren szerint Hollandia és más szövetségesek azon dolgoznak, hogy Ukrajnában bővítsék az orvosi rehabilitációs kapacitásokat, megosztva tapasztalataikat a területen dolgozó ukrán szakemberekkel.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottság főtitkára azt mondta: ha Oroszország nem vonul ki a Krím félszigetről, akkor fegyverrel fogják visszaszerezni.
Mint mondta, ez a legvalószínűbb forgatókönyv arra az esetre, ha az oroszok nem vonulnak ki onnan. Hangsúlyozta: Ukrajnának mindenképp vissza kell foglalnia a félszigetet a háborúban, „nincs más választásuk”, mert ha nem teszik meg, akkor az oroszoké marad a terület, és sosem lesz béke és nyugalom.
Az 1991-es határok – ez a mi pragmatizmusunk. Ha ez nem történik meg [a visszafoglalás], akkor az országunk léte állandóan fenyegetve lesz. Ha bárkinek bármilyen más pragmatizmusa van, akkor az az ő problémájuk, és nekik kell azzal megbirkózniuk az országuk területén
– mondta az Ukrajinszka Pravda szerint.
Elon Musk elismerte, hogy valóban kapcsolatban állt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és a Kreml vezetőségével a háború kezdete után – írja a napi.hu a The New Yorker magazin alapján.
Mint emlékeztettek, Ian Brenner politológus 2022 októberében azt állította, hogy a SpaceX alapítója telefonon beszélgetett az orosz elnökkel – épp mielőtt megfogalmazta volna béketerveit Ukrajnával kapcsolatosan saját közösségi felületén. Az amerikai milliárdos a vádakat akkor még tagadta, és azt állította, hogy legutóbb Ukrajna megtámadása előtt beszélt Putyinnal.
A Pentagon egykori államtitkár-helyettese, Colin Kahl most azt mondta: Musk vele beszélve elismerte, hogy a háború alatt egyeztetett az orosz vezetőséggel.
Bár Musk a gyakorlatban nem minősül diplomatának vagy államférfinak, én úgy véltem, hogy őrá is ahhoz hasonlóként lehet tekinteni, mivel nagy befolyása van ebben a kérdésben
– mondta a The New Yorker szerint Colin Kahl, kifejtve, hogy tavaly ősszel miért kérdezte meg a milliárdost az orosz elnökkel való kapcsolatáról.
Elbeszélése szerint Elon Musk azt mondta neki: azért hívta fel Putyint, mert a hozzá tartozó Starlink műholdas hálózatot az ukránok hadi célokra használják fel, ez pedig aggodalommal töltötte el. Attól tartott ugyanis, hogy Oroszország az ukrán háborús erőfeszítések támogatójaként tekinthet emiatt a Starlinkre.
2022 októberében Elon Musk arra kérte az amerikai kormányt, hogy vállalja át a Starlink ukrajnai üzemeltetésének költségeit. A Starlink műholdas termináljai ugyanis az ukránok harctéri kommunikációjában létfontosságúvá váltak, miután az orosz hadsereg többnyire megsemmisítette a hagyományos telefon- és internethálózatot. A kormány akkor úgy reagált, hogy mérlegeli az üzletember felvetését.
Az űrvállalat a háború kitörése óta biztosít műholdas internetet Ukrajnának. Tavaly októberben azonban Elon Musk aggodalmat váltott ki Kijevben és a nyugati szövetségesek körében is, miután a Kreml őt kezdte el emlegetni, ezért kérte az amerikai kormányt, hogy vállalja át a költségeket. Végül idén februárban a SpaceX blokkolta annak lehetőségét, hogy a műholdas internetkapcsolat segítségével az ukrán hadsereg drónokat vezérelhessen.
Ukrajna a nemzetközi jog előírásainak megfelelően védekezik az orosz támadással szemben – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter kedden Berlinben az MTI szerint.
A német diplomácia vezetője Margus Tsahkna észt külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy miként értékeli a „drónok erősödő jelenlétét Moszkva felett", és nem tart-e attól, hogy a fejlemény Oroszország Ukrajna elleni háborújának további eszkalációjához vezet. Mindennek előzménye, hogy az utóbbi napokban számos dróncsapás történt Moszkvában és Oroszország más területein, amelyek mögött az ukrán fél állhat.
Annalena Baerbock válaszában kijelentette: Oroszország megtámadta Ukrajnát, megsértve az erőszak alkalmazásáról az ENSZ Alapokmányában rögzített tilalmat,
ezért Ukrajna a dokumentum szerint érvényesítheti az önvédelemhez fűződő jogát.
Oroszország „megszakítás nélkül bombáz Ukrajnában civil célpontokat, gabonatárolókat, kórházakat, templomokat, Ukrajna pedig védekezik, a nemzetközi jog keretein belül” – fogalmazott a politikus.
Margus Tsahkna mindehhez hozzátette, hogy a több tízezer ukrán gyermek Oroszországba hurcolását tekintve már nemigen lehet további eszkalációról beszélni. Hangsúlyozta, hogy „Oroszország felelős mindenért, ami Ukrajnában történik”.
A német és az észt külügyminiszter egyaránt kiemelte, hogy folytatni kell Ukrajna védelmi képességének megerősítését további fegyverszállítmányokkal. Annalena Baerbock elmondta, hogy az orosz megszállás alá került kelet-ukrajnai területek felszabadításáért folytatott műveletek ütemét nagyban befolyásolja, hogy az orosz erők rendkívüli kiterjedésű, Németország nyugati részével megegyező nagyságú területen alakítottak ki aknamezőt.
Az ukrán vezetés jelezte, hogy további felszerelések, eszközök szükségesek ahhoz, hogy a csapatok átkeljenek az elaknásított területeken, Berlin pedig „teljes erővel” dolgozik, hogy hozzájárulhasson a műveletek sikeréhez – fejtette ki Annalena Baerbock, hozzátéve, hogy a német légierőnél rendszeresített Taurus típusú nagy hatótávolságú rakéták egy részének átadásáról szóló ukrán kéréssel kapcsolatban is megfeszített erővel folytatják a nemzetközi egyeztetéseket és egyéb munkálatokat.
Mint korábban írtuk, a köztársasági elnök kedden Kárpátaljára érkezett. A látogatásról azóta posztolt a Facebookon is.
Novák Katalin azt írta: „Köszönöm mindazoknak, akik kitartanak, akik itt vannak, akik építik a közösségeket, és akik vezetik ezeket a közösségeket”.
Ma 15 millió magyar erejét hoztam el Önöknek. Merítsünk erőt közös ezeréves történelmünkből, a közösség tagjaiból, közös keresztény hitünkből
– fogalmazott, hozzátéve: „Örülök, hogy kilenc hónap után ismét Kárpátaljára látogathattam, és együtt ünnepelhettük Szent István királyt Beregszászon”.
Ukrajnának 2024 végéig várnia kell arra, hogy megkapja az első holland F–16-os vadászrepülőgépet, mivel a holland légierőnek először át kell állnia az új F–35-ös gépek használatára, ez a folyamat pedig jövő év végéig tarthat – mondta el az MTI szerint a holland védelmi minisztérium szóvivője az NRC Handelsblatt napilapnak.
Vasárnap Mark Rutte ügyvivő miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hollandiai látogatása után bejelentette, hogy Hollandia Dániával együtt F–16-osokat biztosít Ukrajnának az Oroszország elleni háborúban. Zelenszkij elnök a közösségi médiában pontosította, hogy hogy Ukrajna 42 vadászgépet kap.
Az NRC Handelsblatt szerint Hollandia valóban rendelkezik 42 F–16-os repülőgéppel, azonban egyik sem áll azonnal rendelkezésre. A Volkel légibázison, Hollandia egyik legfontosabb katonai repülőterén továbbra is 24 F–16-ost használ a légierő a Benelux-államok légterének megfigyelésére. „Ezek a repülőgépek csak akkor szállíthatók Ukrajnába, ha az F-35-ösök átveszik a helyüket” – hangsúlyozta a védelmi szóvivő az NRC-nek.
A szóvivő szerint az F–35-ösökre való átállás gyorsabban is megtörténhet, ha a kiképzés és más előfeltételek jól alakulnak, de megerősítette, hogy a folyamat akkor is több hónapot fog igénybe venni.
A bevethető F–16-osok mellett a holland légvédelemnek 18 sugárhajtású repülőgépe van tartalékban. Ezek közül tizenkettőt az amerikai Draken International hadipari cégnek akart az állam eladni, de ez meghiúsult a repülőgépek karbantartási állapotával kapcsolatos vita miatt. A védelmi minisztérium most azt vizsgálja, hogy a kétüléses repülőgépeket nem lehetne-e ukrán pilóták kiképzésére használni Dániában és Romániában.
Andrzej Duda lengyel elnök az Associated Press szerint kijelentette, hogy Oroszország már folyamatban van a taktikai atomfegyverek Belaruszba történő szállítása – írja az al-Dzsazíra.
Duda arra figyelmeztetett, hogy ez megváltoztatná a biztonsági architektúrát a régióban és az egész NATO számára.
Oroszország márciusban jelentette be, hogy taktikai atomfegyverek telepítését tervezi Belaruszba.
Duda az országban tartott közös sajtótájékoztatón tette megjegyzéseit Marcelo Rebelo de Sousa portugál elnökkel együtt.
Beszámoltam az elnök úrnak (Sousa) Vlagyimir Putyin azon nyilatkozatainak végrehajtásáról, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereit Belarusz területére telepítik
– mondta Duda.
Nyolc ukrán pilóta érkezett Dániába, hogy kiképzést kapjon F–16-os vadászgépek vezetésére, miután az ország vállalta, hogy harci gépeket adományoz Kijevnek – írja a Sky News.
A pilótákkal együtt 65 személyt küldtek a skrydstrupi katonai légibázisra, hogy kiképezzék őket a repülőgépek karbantartására és szervizelésére
– közölték a dán fegyveres erők.
Dánia és Hollandia vasárnap tett ígéretet a repülőgépek küldésére, néhány nappal azután, hogy az Egyesült Államok jóváhagyta a lehetséges szállítást.
Volodimir Zelenszkij áttörést jelentő megállapodásnak nevezte a döntést, és azt mondta, hogy a repülőgépek hozzájárulnak Ukrajna légvédelmének megerősítéséhez és ellentámadásához.
Dánia 19 darab F–16-os repülőgépet szállít Ukrajnának, és az első hat gépet a jövő év eleje körül szállítja le. Hollandia még nem döntött arról, hogy hány repülőgépet küld.
Horvátország mintegy 30 millió euró értékben újabb katonai segélycsomagot nyújt Ukrajnának – jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő kedden Athénban, miután megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
A horvát kormányfő Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök meghívására érkezett a görög fővárosba, több nyugat-balkáni állam vezetőjével együtt. Plenkovic kiemelte,
az új csomaggal együtt Horvátország már 200 millió euró értékben nyújt katonai segítséget Ukrajnának.
Jelezte, hogy a részletekről a csütörtöki kormányülésen számol majd be. Plenkovic és Zelenszkij a horvát kikötők használatáról is tárgyalt az ukrán gabonaexport céljára.
A horvát kikötőkből már eddig is több ezer tonna gabona került exportra. A legtöbb Olaszországba, egy része pedig Észak-Afrikába, de a Fekete-tengeren kialakult új helyzet miatt a téma ismét aktuálissá vált
– mondta Plenkovic, hozzátéve, a lényeg az, hogy „ez tranzit lesz Horvátországon keresztül a harmadik országokba”.
Az Európai Bizottság 1,5 milliárd euró támogatást folyósított Ukrajnának a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag (MFA+) további részleteként.
A brüsszeli testület kedden közölte: a támogatással az Európai Unió arra törekszik, hogy stabil, kiszámítható pénzügyi segítséget adjon Ukrajnának azonnali finanszírozási szükségleteinek fedezésében. A keddi kifizetéssel együtt Ukrajna idén 12 milliárd eurót kapott az MFA+ keretében.
A hitel formájában nyújtott támogatás célja, hogy segítsen Ukrajnának a bérek és nyugdíjak kifizetésének folytatásában, valamint az alapvető közszolgáltatások, például a kórházak, iskolák és az áttelepített emberek lakhatásának fenntartásában.
Lehetővé teszi továbbá Ukrajna számára a makrogazdasági stabilitás biztosítását és az Oroszország indította háborúban lerombolt infrastruktúra helyreállítását
– áll a brüsszeli végrehajtó EU-testület közleményében. A keddi kifizetésre azt követően kerül sor, hogy a bizottság megállapította: Ukrajna továbbra is kielégítő haladást ért el az uniós feltételek végrehajtása terén, és megfelelt a jelentéstételi követelményeknek, amelyek célja a pénzeszközök átlátható és hatékony felhasználásának biztosítása.
Ukrajna jelentős előrelépést ért el a pénzügyi stabilitás fokozása, a jogállamiság megerősítése, a gázellátási rendszer javítása, az energiahatékonyság ösztönzése és a jobb üzleti környezet előmozdítása terén – közölte a bizottság. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a kifizetéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott,
minden erőnkkel Ukrajna támogatásán dolgozunk. Újabb 1,5 milliárd eurós támogatást folyósítottunk az országnak, amely Oroszország brutális agressziós háborújával néz szembe, és a támogatásunk jóval 2023 után is folytatódni fog. Továbbra is határozottan Ukrajna mellett állunk, és a 2024–2027-es időszakra akár 50 milliárd eurós támogatást is javaslunk.
Az EU a háború kezdete óta 76 milliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának – derül ki a brüsszeli közleményből.
Recep Tayyip Erdogan török elnök Oroszországba tervez látogatni, hogy megvitassák Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a fekete-tengeri gabonaszerződést. A találkozót eredetileg Ankarában tartanák – közölte az Ukrajinszka Pravda.
A lap úgy tudja, a török elnök oroszországi látogatása már előkészítés alatt áll, de a pontos időpont még nem ismert.
A Putyin-Erdogan találkozót már hónapok óta tervezik, azonban rengeteg bizonytalanság övezi.
A minap például még az orosz állami sajtó írt arról egy török tisztviselő alapján, hogy Ankarában lehet a találkozó. Az eredeti terv az volt, hogy a meetingre még a nyáron sor kerül, de ez most már egyre kevésbé tűnik valószínűnek.
A Sky News arról ír, Robotyne visszafoglalása fontos volt Ukrajnának abból a szempontból, hogy utat törjön magának az orosz aknák között.
A portál megjegyzi, Németország most arra kéri a szövetségeseket, hogy segítsék Ukrajnát a romok eltakarításában.
Jelenleg arról tárgyalunk, hogyan tudunk eleget tenni ennek a kérésnek – nemcsak németként, hanem más partnerekkel közösen is
– jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter.
Az ISW elemzése szerint Vlagyimir Putyin teljes összhangban van katonai vezetőivel annak ellenére, hogy nem sikerült a kezdeti időszakban elfojtaniuk a Wagner-lázadást.
Jevgenyij Prigozsin lázadásának egyik fő célja volt, hogy leváltsa Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt. Egyes jelentések szerint az orosz hadsereg tétlenül állt, és hagyta, hogy a Wagner-csoport előrenyomuljon.
Putyin teljes mértékben Sojgu és Geraszimov mellé állt, annak ellenére, hogy katonai kudarcot vallottak, és képtelenek voltak megállítani a lázadást
– írja az ISW. A kutatóintézet szerint a lázadás elfojtását követően az orosz vezérkart megtisztították Prigozsin összes támogatójától, köztük leváltották Szergej Szurovikin tábornokot és minden pártfogoltját.
Az ukrán különleges erők, orosz disszidensek vagy Ukrajna tudta nélkül Ukrajna nevében eljáró személyek állhatnak az Oroszország ellen indított dróntámadások mögött – állítja egy elemző.
Moszkva négy repülőtere közül legalább egyet naponta lezárnak a drónok miatt
– mondta Michael Clarke egyetemi professzor a Sky Newsnak.
Észrevételei egybecsengenek a brit védelmi minisztériuméval, amely ma reggel azt állította, nem lehetséges, hogy Ukrajnából érkező drónok a határtól több száz kilométerre támadott célpontokat eltalálják.
Tényleg azt hisszük, hogy az oroszok annyira inkompetensek, hogy egy ilyen messziről érkező támadást nem tudnak lekövetni?
– tette fel a kérdést. Úgy véli, ezeknek a támadásoknak egy részét Oroszországon belülről indították.
Elon Musk, a SpaceX, a Tesla és az újonnan átnevezett X (korábban Twitter) vezére júniusban a Starlinket – amely egy műholdas internetszolgáltatás – Ukrajna katonai kommunikációjának gerincének nevezte, de folyamatosan fontolgatja a szolgáltatás leállítását – írja a Sky News.
Musk nyolc hónappal korábban azzal fenyegetőzött, hogy leállítja a szolgáltatást, mivel az átmeneti kiesések padlóra küldték az ukrán erőket. Colin Kahl, az Egyesült Államok akkori védelmi politikai államtitkár-helyettese volt megbízva azzal, hogy meggyőzze Muskot, hogy ne állítsa le a Starlinket Ukrajnában.
Musk arról is beszélt, hogy nagyszerű beszélgetést folytatott Putyinnal.
Kahl szerint Musk ideges volt amiatt, hogy Oroszország úgy tekint a Starlinkre, mint ami Ukrajnát erősíti a háborúban. A milliárdos pedig kereste a módját, hogyan vethetne gátat az orosz aggodalmaknak.
Az orosz csapatok megtámadták a Herszon megyei Kamisin települést. A herszoni területi katonai közigazgatás vezetője, Alekszandr Prokudin szerint az utcán tartózkodó helyi lakosok tűz alá kerültek – írja az Unian.
Életveszélyes sérülést szenvedett egy 71 éves nő. Egy 55 éves férfi kórházba került
– mondta Prokudin.
Elmondása szerint az elmúlt 24 órában az oroszok több mint 400 lövést adtak le aknavetők, harckocsik és drónok segítségével.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter szerint az F–16-os vadászgépek használatához további hat vagy akár hét hónapra és több száz ember kiképzésére van szükség – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A gép csak egy platform. Beszélnünk kell azokról a fegyverekről, rakétákról, lövedékekről, bombákról, amelyeket az F–16-os használ. Beszélnünk kell az infrastruktúra előkészítéséről, hogy ki tudjuk őket szolgálni, és harci küldetéseket tudjanak végrehajtani
– mondta az ukrán védelmi miniszter, hozzátéve, hogy nemcsak pilótaképzésről van szó, hanem mérnökökről, technikusokról és a műveleteket tervezőkről is.
Reznyikov szerint az ukrán pilóták bebizonyították, hogy 6 hónap alatt készen állnak az F–16-osok használatára, de nem tudja, hogy a technikai személyzet felkészítése mennyi időt vesz igénybe.
Mint ismert, augusztus 22-én Athénban folytatott megbeszéléseket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Alekszandr Vucsics szerb elnök.
Zelenszkij a Telegramon arról írt, nyílt, őszinte, eredményes beszélgetésen vannak túl, amelyen az ENSZ Alapalkotmányának tiszteletéről és a határok sérthetetlenségéről volt szó.
Szóba került továbbá a két ország jövője egy „közös európai otthonban”, valamint eszmecserét folytattak a kapcsolataik fejlesztéséről, „ami mindkét ország közös érdeke” – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta 96 AH–64E típusú Apache harci helikopter eladását Lengyelországnak – jelentette be hétfő este Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter. A tárcavezető az X közösségi oldalán számolt be a washingtoni döntésről, amelyet a Pentagon alá tartozó Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség (DSCA) is megerősített.
Blaszczak bejegyzésében a Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel kötött megállapodására hivatkozva megerősítette:
A beszerzendő harci eszközök lengyelországi szállításáig az amerikai hadsereg saját készleteiből bocsát Varsó rendelkezésére Apache helikoptereket. A miniszter már korábban bejelentette: nyolc helikopterről van szó.
A PAP hírügynökség a DSCA közleményét idézte, mely szerint a 12 milliárd dollárt érő csomag keretében a helikopterekkel együtt rádiólokátorokat, 1844 AGM–114R2 Hellfire rakétát, 460 JAGM levegő-föld rakétát, valamint 508 Stinger légelhárító rakétát is szállítanak Lengyelországnak.
Lengyelország idén a bruttó hazai termék mintegy 4 százalékát szánja nemzetvédelemre. A hadsereg korszerűsítése keretében a többi között amerikai M1A1 Abrams harckocsikat, HIMARS rakétavetőket és Patriot légvédelmi rendszereket, valamint F–35-ös vadászrepülőgépeket is beszereznek – írja az MTI.
Nemcsak Oroszországban, hanem a megszállt ukrán városban, Mariupolban is megünneplik az orosz nemzeti zászló napját.
Biztos vagyok benne, hogy a nemzeti zászló mindig arra fog ösztönözni bennünket, hogy csak előre, a győzelem felé haladjunk, hogy bebizonyítsuk Oroszország dicsőségét
– mondta Vlagyimir Putyin.
A nemzeti zászló napját Borisz Jelcin volt orosz elnök rendelte el 1994-ben – írja a Sky News.
Todor Tagarev bolgár védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy Bulgária a G7-országokkal közösen biztonsági garanciákat nyújt Ukrajnának a háború után – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Kiállunk Ukrajna mellett, és segítünk neki visszaverni az orosz agressziót. Teljes mértékben támogatjuk nemzetközileg elismert határainak visszaállítását. Ezért csatlakozunk a G7-országok nyilatkozatához, amely hosszú távú biztonsági garanciákat adna Ukrajnának. Ez egy újabb lépés Bulgária és Ukrajna további együttműködéséhez védelmi, humanitárius és más területeken
– mondta a miniszter.
Svájc vizsgálatot indított saját, állami tulajdonú fegyvergyártója ellen, miután az megpróbált eladni közel száz harckocsit, amelyek a jelentések szerint Ukrajnába kerültek volna – írja a Sky News.
A svájci könyvvizsgálók vizsgálatot indítottak, mert a Ruag üzletet akart kötni a német Rheinmetall fegyvergyártóval.
Az üzlet sérthette volna a svájci semlegességet.
Az eladás során a Ruag Leopard I-es harckocsikat küldött volna a német Rheinmetall cégnek, amely Ukrajnának akarta felújítani azokat.
Svájc júniusban akadályozta meg az üzlet létrejöttét.
Ha Európában nincs elegendő kapacitás, akkor az Egyesült Államok kész ukrán pilótákat kiképezni az F–16-os vadászgépek használatára. Mindeközben Dánia és Hollandia is bejelentette, hogy F–16-osokat ad át Ukrajnának.
Az Egyesült Államok pedig beleegyezett, hogy harmadik félnek is átadhatóvá váljanak a vadászgépek – írja a Sky News.
Az Egyesült Államok részt vesz a kiképzésben, ha több ukrán pilóta lesz, mint amennyit Európa ki tud képezni
– mondta Sabrina Singh, a Pentagon helyettes sajtótitkára, hozzátéve, hogy Dánia és Hollandia vezető szerepet vállal az ukrán pilóták képzésében.
A sajtótitkár szerint a pilótáknak az angol nyelv elsajátítására is szükségük lesz.
Megérkezett Kárpátaljára Novák Katalin köztársasági elnök – értesült a Kárpátalja.ma.
Mint írják, Novák Katalin részt vesz a Beregszászi Római Katolikus Templomban tartott ökomenikus istentiszteleten. Ezután a kárpátaljai magyar politikai, egyházi és oktatási vezetőkkel tárgyal.
A köztársasági elnök találkozik továbbá egy, a harcokban elesett magyar katona családjával, majd a kárpátaljai nagycsaládosok gyermekeivel.
Augusztus 23-án Kijevbe utazik Novák Katalin, ahol részt vesz a Krími Platformon.