A norvég kormány úgy döntött, hogy IRIS-T légvédelmi rendszerekhez használt rakétákat szállít Ukrajnába – jelentette be csütörtökön Jonas Gahr Stoere norvég miniszterelnök.
Norvégia továbbra is támogatja Ukrajnát az Oroszországgal szembeni védekezésben, ameddig csak kell. Ukrajnának most égető szüksége van még több katonai és anyagi támogatásra
– fogalmazott a miniszterelnök.
A norvég kormány szerint a légvédelem létfontosságú Ukrajna azon képessége szempontjából, hogy megvédje mind a polgári lakosságot, mind a frontvonalak menti infrastruktúráját és katonai egységeit az Oroszországból érkező mindenféle típusú légitámadástól.
A norvég kormány nem hozott nyilvánosságra részleteket, azt sem árulta el, hány darab rakéta átadásáról van szó. A norvég közlemény szerint Ukrajna olyan kilövőállásokból indítható rakétákat kap, amelyeknek átadásáról Svédország már korábban döntött. A norvég fegyveres erők részére pedig az adományozott rakétáknak megfelelő légvédelmi eszközöket vásárolnak majd.
Később a Kijevben tartózkodó Jonas Gahr Stoere megerősítette az NTB norvég hírügynökségnek azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint – Hollandia és Dánia mellett – Norvégia is át fog adni F–16-os repülőgépeket Ukrajnának. Hozzátette ugyanakkor, hogy országa valószínűleg kevesebb mint tíz darabot adományoz az amerikai vadászgépekből, és a leszállítás időpontjáról is később döntenek – számolt be az MTI.
Az orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij a balesetet „terrorcselekménynek" nevezte, és azt állította, hogy Putyin rendelte meg Prigozsin meggyilkolását. Navalnij nyilatkozata azután érkezett, hogy széles körben spekuláltak arról, hogy Prigozsin feltételezett halála a Kreml által elrendelt bosszúgyilkosság lehetett – világított rá a The Washington Post. Az ellenzék álláspontja tovább bonyolítja az amúgy is összetett helyzetet.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij cáfolta Ukrajna érintettségét a balesetben. „Amikor Ukrajna a világ országaihoz fordult a repülőgépekkel kapcsolatban, nem erre gondoltunk” – mondta Zelenszkij egy videóban. Az eset nemcsak Oroszország és Ukrajna, hanem az egész nemzetközi közösség számára is komoly kérdéseket vet fel.
A nemzetközi közösség szemei továbbra is Oroszországra szegeződnek, ahogy az ország és a világ is megpróbálja megérteni ezt a váratlan és rejtélyes eseményt és annak lehetséges következményeit.
Az ISW szerint a Wagner-csoport nagy valószínűséggel meg fog szűnni Prigozsin halála után, mint független katonai struktúra.
A kutatóintézet friss jelentésében azt írja, hogy
Prigozsin halála miatt a Wagner-csoport valószínűleg nem fogja túlélni az orosz védelmi minisztériumnak a szervezet megsemmisítésére irányuló törekvéseit.
Ezzel párhuzamosan az orosz védelmi minisztérium katonai magáncégeket hozott létre, amelyek jelenlegi és volt Wagner-alkalmazottakat toboroztak, hogy átvegyék a csoport külföldi műveleteinek irányítását – írja a Sky News.
Az ukrán hadsereg 42 repülőgép típusú drónnal próbálta az éjszaka folyamán támadni a Krímet, mindegyiket semlegesítették – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint kilenc repülőszerkezetet lelőtt a légvédelem, 33 pedig a rádióelektronikai harc eszközeinek hatására lezuhant anélkül, hogy elérte volna célját.
Mihail Razvozsajev, a 2014-ben elcsatolt félszigeten található Szevasztopol kormányzója reggel közölte, hogy több drónt semmisítettek meg a tenger felett a Herszonesz-fok közelében, áldozatok nem voltak, károk nem keletkeztek.
Az oroszországi Kaluga megye légterében lelőttek egy támadásra átalakított Sz–200-as ukrán légvédelmi rakétát. Sebesültek vagy károk itt sem voltak.
Az éjszaka folyamán biztonsági megfontolásból átmenetileg felfüggesztették mind a négy moszkvai polgári repülőtér forgalmát.
Letartóztattak egy vállalkozót Frankfurtban a Krím félsziget elcsatolása miatt Oroszországra még 2014-ben kirótt európai uniós büntetőintézkedések megsértésének gyanújával – közölte csütörtökön a német szövetségi legfőbb ügyészség. Az Ulli S. néven azonosított német állampolgárt Franciaországban fogták el, és kedden adták át a német hatóságoknak a frankfurti repülőtéren.
Az ügyészség gyanúja szerint a férfi egy Baden-Württemberg tartományi gépgyártó vállalat ügyvezetőjeként 2015 tavaszán mesterlövészpuskák sorozatgyártásához használt gépek szállításáról kötött szerződéseket egy orosz fegyvergyártóval, annak ellenére, hogy az Európai Unió 2014 nyarán számos egyéb büntetőintézkedés mellett megtiltotta a kettős felhasználású, vagyis katonai célokra is igénybe vehető termékek oroszországi exportját, amiért Oroszország a nemzetközi jog előírásait megsértve bekebelezte az ukrajnai Krím félszigetet.
A német vállalkozó az ügyletek eltitkolása érdekében általa alapított cégek és egy másik orosz cég közbeiktatásával bonyolította le a mintegy kétmillió eurós üzletet, és a gépeket kerülőúton, Svájcon, egy esetben pedig Litvánián keresztül szállíttatta Oroszországba. A szerződés a gépek üzembe helyezését és az orosz dolgozók képzését is tartalmazta. Ezeket a szolgáltatásokat a gyanúsított alkalmazottjai nyújtották 2015-ben és 2016-ban.
A férfit azzal is gyanúsítják, hogy 2015 elején tesztelés céljával beszerzett az orosz üzleti partnertől négy mesterlövészpuskát, és a hatóságok megtévesztése, a szankciók kijátszása érdekében egy évvel visszadátumozta az adásvételi szerződést – írta a német legfőbb ügyészség közleménye alapján az MTI.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére augusztus 24-én az ukrán–magyar határszakaszon 7496 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 11 184 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 165 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Az Egyesült Államok 13 olyan személy és szervezet ellen vetett ki szankciókat, akik a jelentések szerint kapcsolatban állnak az ukrajnai gyermekek erőszakos deportálásával és áthelyezésével.
Lépéseket tesz továbbá három, Oroszország által beiktatott hatóság vízumkorlátozásának bevezetésére az ukrán kiskorúakkal szembeni emberi jogi visszaélésekben való részvételük miatt – közölte a külügyminisztérium.
Ukrajna becslései szerint az orosz hatóságok több mint 19 500 gyermeket deportáltak és/vagy telepítettek ki erőszakkal otthonából az invázió tavaly februári kezdete óta.
A szankciókkal sújtottak között volt az Artek, amely az Egyesült Államok szerint egy orosz kormány tulajdonában lévő „nyári tábor”, amely az Oroszország által megszállt Krímben található.
A közlemény szerint a nyári tábor ukrán gyerekeket fogad, akiket aztán „hazafias átnevelési programokban” helyeznek el, és megakadályozzák, hogy visszatérjenek a családjukhoz. Az Artek igazgatója is a szankcionált személyek között volt.
A célkeresztben volt többek között Belgorod kormányzójának tanácsadója, a kalugai és a rosztovi régió gyermekjogi biztosa, valamint a Csecsen Köztársaság kormányának elnöke is – írja a Sky News.
Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó csütörtökön a Fehér Házban találkozott francia, német, olasz és brit kollégáival, ahol újból megerősítették Ukrajnának nyújtott támogatásukat – jelentette be a Fehér Ház.
A résztvevők megismételték tartós elkötelezettségüket Ukrajna támogatása mellett, hogy az orosz agresszióval szembeni védekezésben támogassák Ukrajnát, amíg szükséges, és segítsék az újjáépítésben
– olvasható a közleményben.
Mint a Fehér Ház írta, „a nemzetbiztonsági tanácsadók hangsúlyozták, hogy a nemzetük joghatósága alá tartozó szuverén orosz vagyontárgyak mindaddig forgalomképtelenek maradnak, amíg Oroszország nem fizet az Ukrajnának okozott károkért, és megvizsgálták, hogy milyen további módokon lehetne Oroszországot felelősségre vonni a törvénytelen háborúja során okozott pusztításért” – idézi a The Guardian.
Prigozsin „valószínűleg meghalt” a repülőgép-szerencsétlenségben – mondta Patrick Ryder dandártábornok, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője a Pentagonban.
A szóvivő szerint nincsenek olyan információk, amelyek arra utalnának, hogy föld-levegő rakéta lőtte le a gépet, és nem kívánt nyilatkozni arról, hogy milyen más ok okozhatta a balesetet.
Ryder újságírói kérdésre válaszolva azt is elmonda, hogy a júniusi lázadást követően a Wagner már nem volt jelen az ukrán fronton, és ugyan a zsoldoscsoport Oroszország „leghatékonyabb erője volt a harctéren”, de befolyásuk mostanra jelentősen csökkent – számolt be a The Independent.
A csütörtöki tájékoztatón a Pentagon szóvivője, Pat Ryder dandártábornok elmondta, hogy az Egyesült Államok októberben megkezdi az ukrán pilóták kiképzését az F16-osokra – írja a The Guardian.
Ryder elmondta, hogy az Arizonában zajló kiképzés azután kezdődik meg, miután az ukrán pilóták szeptemberben angol nyelvű képzésen vesznek majd részt.
Bár jelenleg nem tudunk megosztani konkrét számokat azzal kapcsolatban, hogy hány ukrán vesz részt ezen a képzésen, de több pilótát és tucatnyi karbantartót biztosan kiképzünk
– mondta Ryder.
A norvég kormány úgy döntött, hogy IRIS-T légvédelmi rendszerekhez használt rakétákat szállít Ukrajnába – jelentette be csütörtökön Jonas Gahr Stoere norvég miniszterelnök.
Norvégia továbbra is támogatja Ukrajnát az Oroszországgal szembeni védekezésben, ameddig csak kell. Ukrajnának most égető szüksége van még több katonai és anyagi támogatásra
– fogalmazott a miniszterelnök.
A norvég kormány szerint a légvédelem létfontosságú Ukrajna azon képessége szempontjából, hogy megvédje mind a polgári lakosságot, mind a frontvonalak menti infrastruktúráját és katonai egységeit az Oroszországból érkező mindenféle típusú légitámadástól.
A norvég kormány nem hozott nyilvánosságra részleteket, azt sem árulta el, hány darab rakéta átadásáról van szó. A norvég közlemény szerint Ukrajna olyan kilövőállásokból indítható rakétákat kap, amelyeknek átadásáról Svédország már korábban döntött. A norvég fegyveres erők részére pedig az adományozott rakétáknak megfelelő légvédelmi eszközöket vásárolnak majd.
Később a Kijevben tartózkodó Jonas Gahr Stoere megerősítette az NTB norvég hírügynökségnek azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint – Hollandia és Dánia mellett – Norvégia is át fog adni F–16-os repülőgépeket Ukrajnának. Hozzátette ugyanakkor, hogy országa valószínűleg kevesebb mint tíz darabot adományoz az amerikai vadászgépekből, és a leszállítás időpontjáról is később döntenek – számolt be az MTI.
Az orosz hatóságok szerint Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér neve szerepelt a lezuhant gép utaslistáján, és nem voltak túlélők – írja a Sky News.
De nem erősítették meg egyértelműen a vezér halálát.
Arra a kérdésre, hogy van-e olyan információ, amely arra utal, hogy Prigozsin nem szállt fel a gépre, Justin Crump katonai szakértő azt mondja, hogy a zsoldosvezért az évek során rengeteg misztikum övezte, és „ez szinte biztosan követheti őt a sírba”.
10%-os esély van arra, hogy valamilyen zseniálisan ravasz tervet hajtott végre, de elég észszerűtlennek tűnik, hogy az oroszok ne tudnák, ki szállt fel arra a repülőgépre
– mondta a Sky Newsnak.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző napi percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!