Kedves olvasóink!

Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Ukrajna azt üzeni az ellentámadás kritikusainak, hogy „fogják be a szájukat”;
• Vizsgálat indult az ukrán helikopterkatasztrófa ügyében;
• A Sky szerint Oroszország éhezteti saját katonáit, mert azok megtagadták a harcot;
• Drón csapódott be a kurszki atomerőmű közelében;
• Orosz területről hajtották végre a pszkovi repülőtér elleni támadást;
• Bevetésre készek az orosz interkontinentális ballisztikus rakéták;
• Kijevben elkezdték mozgósítani az 50 év feletti férfiakat.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

A Balti-tengeren hamarosan kezdődő nagyszabású haditengerészeti gyakorlatokon mintegy 30 hajó és több mint 3000 nyugati katona vesz részt, és első alkalommal gyakorolják majd, hogyan kell reagálni egy esetleges orosz támadásra a térségben – közölte pénteken Németország haditengerészeti főnöke.

A szeptember 9-én kezdődő kéthetes Északi partok elnevezésű gyakorlaton a Balti-tengeren lévő összes NATO-ország, valamint a hamarosan csatlakozó Svédország és a nem baltikumi szövetségesek, az Egyesült Államok, Kanada, Hollandia, Belgium és Franciaország csapatai egymás mellett gyakorlatoznak.

A kétéltű hadműveleteket és a tengerről szárazföldre történő csapásokat gyakorolják majd. A Balti-tengeren átvezető tengeri útvonalak biztosítása a másik fókuszpontja a gyakorlatnak, amelyre Lettország és Észtország partjainál kerül sor – számolt be a The Independent.

Dánia öt főre korlátozta a koppenhágai orosz nagykövetségen dolgozó orosz diplomaták létszámát, az adminisztratív munkát végző munkatársak számát pedig húsz főre csökkentette – közölte a dán külügyminisztérium pénteken az MTI híradása szerint.

A tárca arról tájékoztatta Vlagyimir Barbin koppenhágai orosz nagykövetet, hogy az orosz nagykövetség létszámát a moszkvai dán nagykövetség létszámának megfelelő szintre szükséges csökkenteni.

A két nagykövetség közti erőegyensúly érdekében hozott döntés következtében a koppenhágai orosz nagykövetség jelenlegi létszámát csökkenteni kell

– közölte a minisztérium, hozzátéve, hogy a létszámcsökkentést szeptember 29-éig kell végrehajtani.

Oroszország és Dánia régóta tárgyal a moszkvai dán nagykövetségen dolgozó munkatársak orosz vízumáról a nagykövetség megfelelő működésének biztosítására, de ezek az egyeztetések kudarcba fulladtak, mivel az orosz fél többször is megkísérelte belefoglalni az orosz hírszerző tisztek vízumkérelmét is – szerepel a dán külügyi tárca sajtóközleményében.

Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy hamarosan Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozik – közölte a Sky News.

Putyin úgy nyilatkozott, hogy szívesen hívják egymást barátnak a kínai elnökkel. Úgy gondolja, hogy Hszi Csin-ping sokat tesz az orosz-kínai kapcsolatok megerősítéséért. A két ország viszonya az ukrajnai háború kezdete óta egyre szorosabb. 

Megkezdődött pénteken a szovjet utódállamok egy részét magában foglaló Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez (ODKB) tartozó országok közös hadgyakorlata Belaruszban – közölte a belorusz védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint a szeptember 6-ig tartó – Harci testvériség 2023 fedőnevű – hadgyakorlat tulajdonképpen öt különböző gyakorlatot foglal magában belorusz, orosz, tádzsik, kirgiz és kazah kontingensek részvételével.

Az Együttműködés fedőnevű manőver keretében az ODKB közös gyorsreagálású ereje (KSZOR) egy válsághelyzet rendezését gyakorolja az ODKB kelet-európai régiójában. A hírszerzési alakulatok a Keresés, a logisztikai alakulatok az Eselon, a radiológiai, biológiai és vegyvédelmi, valamint az egészségügyi alakulatok az Akadály, a katasztrófavédelmi egységek pedig a Szikla fedőnevű gyakorlatban vesznek részt.

A több mint 2500 katona, továbbá 500 katonai és különleges műszaki eszköz segítségével végrehajtott manőverekben egyebek között a sérült haditechnikai eszközök javítását, illetve a KSZOR alakulatainak üzemanyaggal való ellátását, valamint sebesültek evakuálását gyakorolják.

Kísérletképpen kialakítanak egy tábori pékséget is. A minszki minisztérium szerint az üzem naponta 500 kilogramm kenyeret termel, de képes akár napi hat tonna terméket is előállítani.

Ukrajna infrastrukturális minisztere, Olekszandr Kubrakov közölte, hogy két áruszállító hajó elhagyta a pivdennyi kikötőt a polgári hajók számára kialakított ideiglenes folyosón keresztül, hogy megpróbáljanak átkelni a Fekete-tengeren a rakományukkal – írja a Sky News.

Ezek csak a harmadik és a negyedik hajók, amelyek az ukrán kikötőkből áthaladtak a Fekete-tengeren azóta, hogy Oroszország júliusban kilépett a gabonaegyezményből.

Nehéz helyzetben vannak az orosz katonák Zaporizzsja térségében – közölte az Unian ukrán hírügynökség. Mint írták, az orosz hadseregben kevés a tartalékos, és kritikusan kevesen vannak.

A lap szerint az ukrán védelmi erők kimerítették az oroszok erőforrásait, és jelentős taktikai sikereket értek el.

Az észt hírszerzés adataira hivatkozva azt írták, hogy az orosz erőknek Donyeck régióból kellett tartalékosokat kivonniuk, ami szintén alátámasztja szorult helyzetüket.

Oroszország hadrendbe állította az új fejlesztésű RSZ-28 Szarmat nehéz interkontinentális ballisztikus rakétát – közölte pénteken Jurij Boriszov, a Roszkozmosz orosz állami űrvállalat vezérigazgatója az állami televízióban.

Vlagyimir Putyin orosz elnök már júniusban arról beszélt, hogy a több nukleáris robbanófej hordozására képes rakétát hamarosan szolgálatba állítják.

Orosz adatok szerint a föld alatti silókból indított Szarmat akár tizenöt, egyenként irányítható nukleáris robbanófej hordozására képes.

Az 1980-as évekből származó RSZ-20 (NATO-kódnéven SS-18 Satan) típust fogja leváltani. A 18 ezer kilométer hatótávolságú, 208 tonna tömegű Szarmat első tesztindítását tavaly április végén hajtották végre az Arhangelszk megyei pleszecki kísérleti űrrepülőtéren.

Ukrajna újabb védőt veszített az oroszok elleni harcban, miután meghalt Borisz Csubin feltaláló – írja az Unian.

A 24 éves férfi haláláról édesanyja számolt be a Facebookon. 

Borisz 2023. augusztus 30-án halt meg Avdiivka közelében, a 59-es gyalogsági dandár kötelékében harci feladatot teljesítve.

Borisz Csubin Ukrajna többszörös bajnoka a társadalmi innovációban.

Az édesanyák biztosan nem a háború miatt hozták világra gyermekeiket. Örültek hétköznapi és rendkívüli sikereiknek, vitték őket iskolába és klubokba, szidták, ölelgették és támogatták őket

– reagált a történtekre egy ukrán közszereplő.

A poltavai bíróság letartóztatott egy helyi bloggert, miután a férfi káromkodott a katonai komisszárra és le is köpte azt – írta a strana.ua.

Roman Zavolokát az ukrán katonák becsületének és méltóságának megsértésével, valamint a rendfenntartó erők fenyegetésével gyanúsítják. A rendőrség szerint testi sértést is okozott egy rendvédelmi tisztnek.

A portál szerint a férfi akár öt év börtönbüntetést is kaphat.

Ukrajna védelmi minisztériuma egy videót tweetelt, amelyben megköszöni Ben Wallace volt brit védelmi miniszternek az országnak nyújtott kiemelkedő támogatását. 

Az X-en (korábban Twitter) megosztott videó megköszönte Wallace-nak, hogy segített számos fegyver szállításában, többek között: robotrepülőgépek, harckocsik, rövid hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek.

Wallacet Grant Shapps váltotta fel, aki ígéretet tett arra, hogy folytatja elődje munkáját Ukrajna segítésre érdekében – írja a Sky News.

A Kreml szerint az Oroszország ellen használt fegyvereket gyártó létesítmények katonai célponttá válhatnak. Ez a kijelentés azután hangzott el, hogy a világ egyik legnagyobb fegyvergyártója, a BAE Systems úgy döntött, hogy Ukrajnában is megveti a lábát.

Olekszandr Kamisin ukrán stratégiai iparágakért felelős miniszter azt állítja, hogy a BAE Systems irodát nyitott Ukrajnában a NATO-szabványnak megfelelő L119-es 105 milliméteres kaliberű löveg gyártására.

Ukrajna kétségbeesetten igyekszik növelni fegyverarzenálját a drónoktól kezdve a lőszereken át a harckocsikig. Emellett a munkalehetőségek növelésére és a háború által tönkretett gazdaság stabilizálására is törekszik.

Júniusban egy ukrán miniszterhelyettes azt mondta a Reutersnek, Kijev tárgyalásokat folytat németországi, franciaországi, olaszországi és kelet-európai hadiipari vállalatokkal arról, hogy potenciálisan Ukrajnában gyártsanak fegyvereket.

„Természetesen minden fegyvergyártó üzemre fenyegetésként tekintünk, különösen, ha az ott gyártott fegyverekkel orosz katonákat ölhetnek meg” – nyilatkozta Dmitrij Peszjov, a Kreml szóvivője, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

Szerinte a lépés nem befolyásolja az ukrajnai konfliktus menetét, és nem járul hozzá az ellenségeskedések csökkentéséhez.

A Burkina Faso és Oroszország közötti lehetséges katonai együttműködés állt azoknak a tárgyalásoknak középpontjában, amelyeket Ibrahim Traoré, a nyugat-afrikai ország ideiglenes elnöke folytatott csütörtökön az országba érkezett orosz küldöttséggel – közölte a Burkina Fasó-i államelnökség.

A Junusz-Bek Jevkurov védelmiminiszter-helyettes vezette orosz küldöttség látogatása annak az Ibrahim Traoré és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti egyeztetésnek a folytatása volt, amelyre a második Oroszország-Afrika-csúcstalálkozón került sor júliusban Szentpéterváron – írja az MTI.

A nyugat-afrikai állam elnöksége közölte, hogy a találkozón elsősorban egy lehetséges katonai együttműködésről volt szó, melynek keretében az ország katonáit és pilótáit képezné ki az orosz hadsereg.

Burkina Fasóban tavaly a hadsereg vette át a hatalmat, az államcsínyt levezénylő Ibrahim Traoré százados felfüggesztette az alkotmányt, feloszlatta a kormányt és a parlamentet. A megbuktatott államfő, az ugyancsak puccsal hatalomra került Paul-Henri Sandaogo Damiba alezredes végül október 2-án a vérontás elkerülése érdekében lemondott, de érvényben maradt a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségével (ECOWAS) kötött megállapodás, hogy 2024 júliusáig visszatérnek a polgári kormányzáshoz. Október 14-én a katonai juntát vezető Traorét nevezték ki átmeneti elnöknek.

A Nobel-díjakat átadó Nobel Alapítvány korábbi irányvonalán változtatva ismét meghívta a Nobel-díjak átadására Oroszország, Belarusz és Irán diplomáciai képviselőit, akik tavaly nem vehettek részt az eseményen.

Vidar Helgesen, a Nobel Alapítvány igazgatója közleményében kiemelte, hogy mivel a globális trend miatt a különböző nézeteket vallók közötti párbeszéd visszaszorult, az alapítvány most ezzel szembe menve szélesebb körben küldte ki meghívásait,

hogy megünnepeljük és megértsük a Nobel-díjat és a szabad tudomány, a szabad kultúra és a szabad, békés társadalmak fontosságát.

A közlemény szerint a 2023-as Nobel-díjátadóra minden olyan országot meghívtak, amelynek diplomáciai képviselete van Svédországban és Norvégiában, valamint azokat a pártokat is, amelyek demokratikus választás útján jutottak be a parlamentbe – írja az MTI. 

Tavaly az ukrajnai háború miatt Oroszország és Belarusz diplomatái nem vehettek részt a fényűző Nobel-banketten és a díjátadón, és az Iránban kialakult, és egyre súlyosbodó belpolitikai válság miatt az iráni nagykövet sem kapott meghívást.

A díjátadót minden évben december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják Stockholmban. A Nobel-békedíjat ugyanazon a napon Oslóban adják át.

Zaporizzsja orosz kormányzója közölte, az orosz csapatok több mint 150 ukrán katonát öltek péntek délelőtt – írta a Sky News.

„Reggel 7:30-tól támadtak az orosz katonák. Az ellenség körülbelül 200 fős dandárokban, könnyű páncélozott járművekkel próbált behatolni Rabotinóba" – írta Balickij Jevgenyij a Telegramon.

Mint mondta, az ukránok „masszív” orosz támadással néztek szembe, ami miatt az ukrán fegyveres erők 156 főt veszítettek el. Hozzátette, az ukrán csapatok „kénytelenek voltak felhagyni támadó akciókkal, miután ilyen súlyos veszteségeket szenvedtek el”.

Lavrov bejelentette az Oroszországból Afrikába irányuló ingyenes gabonaszállítások megszervezésének megkezdését.

Már megkezdődött a gyakorlati munka az orosz gabona hat afrikai országba történő ingyenes szállításával kapcsolatban. Ezt Szergej Lavrov, az Orosz Föderáció külügyminisztere jelentette ki a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézetének diákjaival és tanáraival tartott találkozón.

Egyébként, ha már az élelmezésbiztonságról beszélünk, már szervezik a gyakorlati munkát, hogy megvalósítsák az orosz gabona ingyenes szállítását a hat legszegényebb afrikai országba, ahogy azt Vlagyimir Putyin elnök az orosz-afrikai csúcstalálkozón bejelentette

– mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a tervek szerint minden államba akár 50 ezer tonna gabonát is szállítanak.

Lavrov pontosította, hogy a tervek szerint minden egyes államnak mintegy 50 ezer tonna gabonát szállítanak és a szállítási költséget is az oroszok állják. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oroszország-Afrika gazdasági és humanitárius fórum plenáris ülésén elmondta, hogy Moszkva kész ingyen gabonát szállítani Burkina Fasónak, Zimbabwénak, Malinak, Szomáliának, a Közép-afrikai Köztársaságnak és Eritreának a következő hónapokban – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Megszólalt a légitámadásra figyelmeztető sziréna Krivij Rih városában, így az ukrán diákok óvóhelyen indították el az idei tanévet – írta a Sky News.

A rendhagyó évnyitóról készült felvételen a gyerekek és tanáraik láthatók egy föld alatti bunkerben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken beszédet mondott Olaszországban az Európai Ház– Ambrosetti Fórumon. Zelenszkij a fórumon megerősítette álláspontját, miszerint Ukrajna nem békél addig Oroszországgal, amíg vissza nem kapja megszállt területeit.

Hozzátette, Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja, Krím és Herszon jelenleg orosz megszállás alatt állnak, amit nem fogadnak el.

A Sky News arról írt, hogy Oroszország jelenleg „álválasztásokat” tart Donyeckben, Luhanszkban, Zaporizzsjában és Herszonban, hogy így legitimizáljon néhány Moszkva által támogatott kormányzót az érintett térségekben.

Folytatódott a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Középiskola kálváriája, az ott tanító magyar pedagógusok attól tartanak, hogy a döntéshozók a magyar nyelv módszeres, fokozatos eltüntetésére és az oktatás „elukránosítására” törekednek. Dobsa Beáta, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) beregszászi központjának vezetője szomorúnak és aggályosnak tartja a kialakult helyzetet.

Az erről szóló írásunkat ITT találja.