Igor Konaszenkov altábornagy, az orosz védelmi tárca szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve elmondta, az orosz hadiflotta repülőgépei partra szállásra készülő, ukrán kommandósokat szállító négy amerikai gyártmányú rohamcsónakot semmisítettek meg – adta hírül az MTI.

Hozzátette, a Fekete-tenger északnyugati részén orosz drónok egy ukrán hajóépítő céget pusztítottak el, amely importált alkatrészekből személyzet nélküli, távirányítású hajókat szerelt össze.

Konaszenkov szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap folyamán mintegy 650 katonát veszítettek, a legtöbben, 285-en a Donyeck környékén vívott harcokban estek el.

A tábornok a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között két rakéta- és lőszerraktárt, egy Mi–8-as helikoptert, négy amerikai gyártmányú M109-es Paladin önjáró löveget és 24 drónt.

Moszkva nagy repülőterei, a Vnukovó, a Seremetyjevó, valamint a Zsukovszkij repülőtér kedden reggel fél 8-tól újraindította a normál üzemelést, miután kora reggel ideiglenesen felfüggesztették a forgalmat – közölte az orosz szövetségi légi közlekedési hivatal.

Korábban az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy erői lelőttek legalább három, Ukrajnából indított drónt, amelyek az ország fővárosát vették célba – írja a The Guardian.

Kubában a hatóságok lecsaptak egy emberkereskedő hálózatra, amely kubai állampolgárokat toborzott Oroszország oldalán az ukrajnai háborúba – derült ki a kubai külügyminisztérium hétfői közleményéből.

A tárca részleteket nem árult el, ám a bejelentésből az derül ki, hogy a hálózat aktív volt mind a karibi országban, mind Oroszországban, a kubai kormány pedig bejelentette: az ügyben már eljárások is indultak.

Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter a korábban Twitterként ismert X közösségi oldalon kategorikusan elítélte, hogy Kubából „zsoldosok” mehettek Ukrajnába harcolni, és leszögezte, hogy Kuba nem vesz részt az ukrajnai háborúban.

A hálózatot Oroszországból irányították, és elsődleges célja az ott élő kubaiak toborzása volt – tette hozzá Havanna. A közleményt az orosz kormány egyelőre nem kommentálta.

Moszkva tavaly jelentette be, hogy több mint 30 százalékkal növeli a hadsereg létszámát, azaz másfél millió emberrel bővítené az állományt. Májusban egy rjazanyi lap azt jelentette, hogy több kubai állampolgár kötött szerződést az Orosz Fegyveres Erőkkel és – orosz állampolgárságért cserébe – Ukrajnába indult – számolt be az MTI.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, az orosz belügyminisztérium segítségével Zaporizzsja megyében őrizetbe vett egy férfit, aki robbanószerkezeteket készített egy ukrán diverzánscsoport számára. 

Az MTI híradása szerint a pokolgépeket felrobbantották. Az FSZB közleménye alapján a csoport tagjait elfogták.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy Oroszország feltételei a fekete-tengeri gabonaüzlet felélesztésére zsarolásnak minősülnek – írj a CNN.

A megállapodást vissza kell állítani, de nem zsarolás és Oroszország szeszélyeinek teljesítése árán

 – mondta. 

Oroszország júliusban lépett ki a kezdeményezésből, közel egy évvel azután, hogy Törökország és az ENSZ garantálta az ukrán gabona biztonságos áthaladását a Fekete-tengeren, hogy elősegítse az orosz gabona- és műtrágyaexportot. 

Hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte török kollégájával, hogy Moszkva kész megfontolni a megállapodáshoz való újbóli csatlakozást, amint az orosz mezőgazdasági termékek exportjára vonatkozó korlátozások feloldásáról szóló összes megállapodást teljes mértékben végrehajtják. 

Az Ukrinformnak adott hétfői interjújában Kuleba azt mondta, hogy az oroszok számára nem volt sem jogi, sem politikai alapja annak, hogy visszalépjenek a megállapodástól, hozzátéve, hogy ha Ukrajna most engedményeket tesz.

Ez egy klasszikus zsarolás

– mondta. 

Kuleba azt állította, hogy Oroszországban nem lehet megbízni, ezért alternatív tengeri kiviteli útvonalakat kell kialakítani, amit Ukrajna megerősített biztonsággal tud megvalósítani.

Magyarország területére 2023. szeptember 4-én az ukrán–magyar határszakaszon 5877 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6899 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 97 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az Ukrán Fegyveres Erők légiereje szeptember 4-én 11 csapást mért a személyzet, a fegyverek és a katonai felszerelés koncentrációs területeire, kettőt pedig az orosz hadsereg légvédelmi rakétarendszereire – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Amint arról a vezérkar reggeli közleményében beszámolt, a rakétacsapatok és a tüzérség vadászgépei 11 ellenséges tüzérségi lőállást és az oroszok 4 ellenőrző pontját találták el.

Ugyanakkor az oroszok 6 rakéta- és 76 légicsapást, valamint 60 lövést hajtottak végre több rakétavetőből az ukrán csapatok állásaira és lakott területekre.

Az orosz terrortámadások következtében sajnos a civil lakosság körében is vannak halottak és sebesültek. Lakóházak és más polgári infrastruktúra megsemmisült. A rakéta- és légicsapások valószínűsége Ukrajna egész területén továbbra is magas

– zárta a minisztérium a kommünikét.

Ukrajna megnevezte azt az orosz helikopterpilótát, aki – állítása szerint – disszidált, mert ellenezte Moszkva invázióját, miután egy Kijev által vezetett „hosszú távú különleges műveletben” átrepült a határon.

Az ukrán védelmi minisztérium a 28 éves Maxim Kuzminovként azonosította a pilótát, aki az oroszországi távol-keleti Primorje régióban állomásozó „319. különálló helikopterezredben” szolgált – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

Elmondta, hogy segített a pilótának Ukrajnába repülni, és hogy a helikopter személyzetének két tagját – akik nem tudtak Kuzminov ukrajnai tervéről és a disszidálásról – a megérkezéskor megölték, miután megtagadták a megadást.

Annalena Baerbock német külügyminiszter élesen bírálta Vlagyimir Putyin orosz elnököt a gabonamegállapodás megújításának elutasítása és az ukrán kikötői infrastruktúra elleni folyamatos támadások miatt. A Bild szerint Baerbock ezt azután mondta, hogy Berlinben találkozott Luminica Odobescu román külügyminiszterrel.

Vlagyimir Putyin cinikus játékot űz a gabonaegyezménnyel

– mondta.

A német külügyminiszter fontosnak nevezte Recep Tayyip Erdogan török elnök erőfeszítéseit a gabonamegállapodás megújítására, és azzal vádolta Oroszországot, hogy súlyosbítja az élelmezési helyzetet a világban.

Csak Putyin miatt a teherhajóknak ismét nincs szabad áthaladásuk a Fekete-tengeren. Így Oroszország súlyosbítja a globális éhezést

– mondta Baerbock.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és török kollégája, Recep Tayyip Erdogan – aki nemrég Budapesten is járt – tárgyalása Szocsiban véget ért hétfőn. A találkozót követő sajtótájékoztatón az orosz vezető megjegyezte, hogy nagy figyelmet fordítottak az ukrajnai helyzetre és a gabonaüzlet felmondására. Az erről szóló cikkünket itt találja.

Köszöntjük olvasóinkat!

Kezdődik az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A hétfői percről percre tudósításunk legfontosabb hírei a következők voltak:

• Ukrán fegyverhangárt romboltak le az orosz erők Donyeck déli részén
• Kötelező lesz a nők katonai nyilvántartásba vétele Ukrajnában
• Ukrán külügyminiszter: Kijevnek bizonyítéka van arra, hogy az orosz drónok román területet is támadtak
• Távozik főszerkesztői posztjáról az orosz Nobel-békedíjas újságíró
• Sorsdöntő találkozó előtt áll Vlagyimir Putyin, ami eldöntheti a háború menetét

Tartsanak velünk ezúttal is!