Fokozott védelmet ítélt meg húsz ukrajnai kulturális örökségi helyszínnek az ott zajló háború miatt az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) a kulturális javak védelmével foglalkozó bizottság csütörtöki, Ukrajna kérésére megtartott rendkívüli ülésén.
A megerősített védelem alá helyezés értelmében a vonatkozó protokoll 87 részes államának lehetősége lesz arra, hogy jogi eljárást indítson azok ellen, akik felelősek a szóban forgó kulturális javak megrongálásáért.
A húsz helyszín között van Lviv történelmi belvárosa, a kijevi Szent Szófia-székesegyház, illetve Bukovina és Dalmácia ortodox metropolitáinak székhelye is Csernyivciben.
A kulturális javak fegyveres konfliktus idején történő védelmével foglalkozó szakbizottság arról is döntött,
támogatni fogják az ukrajnai biztonsági erők és bírósági tisztségviselők képzését, hogy hatékonyabban tudjanak közreműködni a kulturális javak védelmében.
A bizottság nyilatkozatában elítélte, hogy az orosz rakétacsapások következtében számos nagy kulturális jelentőségű történelmi épület súlyosan megrongálódott Lvivben, Odesszában és Csernyihivben.
Másfél évvel az orosz invázió kezdete után azt látjuk, hogy aggasztó mértékben növekszik az ukrajnai kulturális örökség elleni támadások száma. Emiatt olyan intézkedésekre van szükség, amelyekkel elkerülhető lehet a visszafordíthatatlan károkozás
– fogalmazott az UNESCO.
A választások kritikáját az ukrán külügyminisztérium hangoztatta, és „szemfényvesztésnek” minősítette azt, mondván,
értéktelenek, és nem rendelkeznek jogi helyzettel
– írja a Sky News.
A minisztérium felszólította Ukrajna szövetségeseit, hogy ítéljék el a szavazásokat, és ne ismerjék el az eredményeket. Az Oroszország által csak részben ellenőrzött négy régióban ma kezdődött és vasárnap fejeződik be az oroszok által felállított törvényhozásokról szóló szavazás.
Fokozott védelmet ítélt meg húsz ukrajnai kulturális örökségi helyszínnek az ott zajló háború miatt az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) a kulturális javak védelmével foglalkozó bizottság csütörtöki, Ukrajna kérésére megtartott rendkívüli ülésén.
A megerősített védelem alá helyezés értelmében a vonatkozó protokoll 87 részes államának lehetősége lesz arra, hogy jogi eljárást indítson azok ellen, akik felelősek a szóban forgó kulturális javak megrongálásáért.
A húsz helyszín között van Lviv történelmi belvárosa, a kijevi Szent Szófia-székesegyház, illetve Bukovina és Dalmácia ortodox metropolitáinak székhelye is Csernyivciben.
A kulturális javak fegyveres konfliktus idején történő védelmével foglalkozó szakbizottság arról is döntött,
támogatni fogják az ukrajnai biztonsági erők és bírósági tisztségviselők képzését, hogy hatékonyabban tudjanak közreműködni a kulturális javak védelmében.
A bizottság nyilatkozatában elítélte, hogy az orosz rakétacsapások következtében számos nagy kulturális jelentőségű történelmi épület súlyosan megrongálódott Lvivben, Odesszában és Csernyihivben.
Másfél évvel az orosz invázió kezdete után azt látjuk, hogy aggasztó mértékben növekszik az ukrajnai kulturális örökség elleni támadások száma. Emiatt olyan intézkedésekre van szükség, amelyekkel elkerülhető lehet a visszafordíthatatlan károkozás
– fogalmazott az UNESCO.
Szemtanúk szerint több robbanás is történt. Részletek azonban még nincsenek, annyit lehet tudni, hogy egy halálos áldozata és rengeteg sebesültje van a történteknek – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Szeptember 8., péntek reggel légiriadóval kezdődött Ukrajna legtöbb régiójában. Krijij Rihben robbanás is történt. Alekszandr Vilkul, Krivij Rih védelmi tanácsának vezetője a légiriadó kihirdetése után robbanásról számolt be a városban.
Robbanás volt. Nem filmezünk semmit, és nem tesszük fel az internetre
– mondta Vilkul.
A megfigyelőcsatornák szerint a légiriadó az ellenséges MiG–31K – a „Kinzsal” hiperszonikus rakéták hordozójának – felszállásával függ össze.
A Szvoji helyi kiadása a város lakóira hivatkozva arról számol be, hogy több robbanás is volt, az egyik éppen a rendőrség épületénél. Az egyik városrészben sok ablaküveg is betört.
Már majdnem befejeződött Ukrajnában a korai termények betakarítása. Összesen 29 millió tonna gabonát és 4 millió tonna olajos magvat takarítottak be az országban augusztus végére.
A kedvező időjárásnak köszönhetően a korai gabona hozama nemcsak meghaladta az előzőt, hanem túlszárnyalta a 2021-es rekordévet is – írja az rbc.ua az NBU makrogazdasági és monetáris felülvizsgálatára hivatkozva.
Hozzátették ugyanakkor, hogy a nedves nyár hatással volt a gabona minőségére.
A jelentések szerint a zöldségtermesztés helyzete is jobb volt, mint az előző szezonban, a sertéshús és a tej termelési mutatói mutatói azonban szezonálisan gyengültek, mivel a nyersanyagkínálat csökkenése visszafogta a tej- és húsfeldolgozást. A liszttermelés szezonálisan nőtt, de további növekedését visszatartotta a kiváló minőségű alapanyagok hiánya.
Kuba emberkereskedők hálózata ellen nyomoz, amely állítólag fiatal kubai férfiakat csábított, hogy az orosz hadseregben szolgáljanak. A kubai hatóságok most 17 embert tartóztattak le a nyomozással kapcsolatos vádak alapján, köztük Cesar Rodriguezt, a belügyminisztérium ezredesét – írja a Sky News.
Ha bűnösnek találják, a botrányban érintettek a bűncselekmények súlyosságától függően halálbüntetésre, életfogytiglani börtönbüntetésre vagy akár 30 év börtönre is számíthatnak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly rendeletet írt alá, amely lehetővé teszi, hogy a szolgálatra jelentkező külföldiek gyorsított eljárásban állampolgárságot kapjanak.
Moldova kész arra, hogy bírósági úton, akár Moszkvában támadja meg a Gazprom orosz gázipari óriásvállalat több mint 700 millió dolláros követelését a korábbi gázszállításokért – közölte csütörtökön az ország energiaügyi minisztere.
A Gazprom a héten visszautasította Moldovának azt az állítását, hogy csak 8,6 millió dollárral tartozik a korábbi szállításokért, és 709 millió dollár hátralék kifizetését követelte. Korábban Maia Sandu moldovai elnök egy nemzetközi cég által elvégzett könyvvizsgálatra hivatkozva cáfolta a Gazprom azon állítását, amely szerint Moldova 800 millió dollárral tartozik az orosz cégnek.
Victor Parlicov moldovai energiaügyi miniszter úgy vélte, hogy az ügy a moszkvai bíróság előtti perhez vezethet, és Moldova megnyeri az ügyet. Az egykori szovjet tagköztársaság korábban nagymértékben támaszkodott a Gazpromra, de azóta az Európai Unió segítségével más források felé fordult.
Izrael Ukrajnának küldendő támogatásáról egyeztetett telefonon csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
Zelenszkij korábban bírálta Izraelt, amiért szerinte nem foglal elég határozottan állást Ukrajna mellett az immár 18 hónapja zajló háborúban.
Izrael mindeddig főképp humanitárius és diplomáciai segítséget nyújtott Kijevnek.
Netanjahu irodája azt közölte, a vezetők a többi között egyeztettek az Izraelben lévő ukrajnai menekültek ügyéről, valamint az ukrán polgári légvédelmi kapacitások esetleges támogatásáról.
A miniszterelnök emellett arra kérte Zelenszkijt, igyekezzen biztonságos körülményeket teremteni a szeptemberben esedékes zsidó újév (ros hasana) idején a közép-ukrajnai Cserkaszi megyébe érkező zsidó zarándokok számára.
Bár Zelenszkij azt mondta, Ukrajna örömmel fogadja a zarándokokat, kiemelte,
a környéken lévő óvóhelyek csupán körülbelül 11 ezer embert képesek befogadni,
rámutatva arra, hogy izraeli becslések szerint akár 50 ezren is részt vehetnek az eseményen, melyet ezért az ukrán elnök „biztonsági kihívásnak” nevezett.
Ukrajna költségvetése csak a hadikiadásokat tudja önerőből fedezni, minden egyebet a kijevi vezetés nemzetközi partnerei segítenek finanszírozni – idézte az MTI csütörtökön Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminisztert.
„A biztonsági és védelmi ágazatot önállóan tudjuk fedezni. Minden más kiadást, hangsúlyozom, minden más kiadást partnereinktől, külföldről kapott forrásokból tudunk fedezni” – mondta el a tárcavezető a Rada tévécsatornának nyilatkozva.
Közölte azt is, hogy minden belföldi adó- és illetékbevételt jelenleg a hadikiadások fedezésére fordítanak. „Ezek a források nem elegendők, így a különbözetet belső hitelfelvételből és hadikötvényekből próbáljuk fedezni” – tette hozzá.
Az ukrán költségvetés az idén rekordnagyságú, 38 milliárd dolláros (13 ezer milliárd forint) hiánnyal számol. Volodimir Zelenszkij elnök reményét fejezte ki, hogy a Nyugat segít fedezni a szükséges kiadásokat.
Az oroszok három nap alatt harmadszor is lecsaptak Zaporizzsjára.
A reggeli órákban az ellenség több, valószínűleg ballisztikus rakétával is eltalálta a régióközpont polgári infrastrukturális létesítményeit
– közölte Jurij Malasko, a zaporizzsjai területi katonai közigazgatás vezetője. Megjegyezte, hogy legalább egy sérültről érkezett eddig információ.
A Zaporizzsjai Városi Tanács titkára, Anatolij Kurtev megbízott polgármester szerint most azt jegyezték fel, hogy
a robbanáshullám következtében többemeletes házak és oktatási intézmények ablakai sérültek meg.
A károk számbavétele folytatódik. A hatóságok már a támadás helyszínére utaztak.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara a Facebookon közölte, hogy védelmi erőik 2022. február 24. és 2023. szeptember 08. között megsemmisítettek megközelítőleg
A háború kezdete óta eddig 267 540 orosz katona vesztette életét, csak az elmúlt napon 640 – tette hozzá a vezérkar.
Csütörtökön 39 összecsapásra került sor az ukránok és az oroszok között. Az oroszok 7 rakéta- és 74 légicsapást mértek az ukránokra, 46 alkalommal lőttek többszörös rakétakilövő rendszerekből az ukrán állásokra és lakott területekre – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Sziverszkij és a Szlobozsanszk irányában az oroszok légicsapásokat hajtottak végre Szumi és Harkiv régiókban. Több mint 25 település került tüzérségi és aknavető tűz alá.
A Kupjanszkban, Bahmutban és a Luhanszki területen az ukrán védelmi erők visszaverték az ellenséges támadásokat. A Harkivi és a Donyecki területen több mint 15 település került tüzérségi és aknavető tűz alá.
A Donyecki területen az Ukrán Védelmi Erők továbbra is visszatartják az orosz offenzívát, így az elmúlt napon több mint 10 ellenséges támadást vertek vissza.
A Herszonban az oroszok légicsapást mértek, ugyanakkor az Ukrán Védelmi Erők folytatták Melitopolban a támadó hadműveleteket és fokozatosan felszabadítják a megszállt területeket, sikereket értek el Robotine közelében.
Az elmúlt napon a védelmi erők légiereje 10 csapást mért az orosz személyzet, fegyverek és katonai felszerelések területeire, valamint a légvédelmi rakétarendszerek állásaira.
Csütörtökön az ukrán – magyar határszakaszon 6507-en léptek be Magyarországra, a román – magyar határszakaszon belépők közül pedig 9273-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI-vel.
A közleményben leírták, hogy a rendőrség 150 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes.
Ez idő alatt kell felkeresni az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Mint arról korábban írtunk, egy új életrajzi könyv készült Elon Muskról, amelyben arról is szó esik, hogy a milliárdos szándékosan hátráltathatta Ukrajna Oroszország ellen zajló offenzíváját.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese azonnal reagált a felvetésre.
Ha igaz, amit Isaacson ír a könyvben, akkor úgy tűnik, Elon Musk „az utolsó épeszű ember Észak-Amerikában. Vagy legalábbis ő az utolsó ebben a gendersemleges Amerikában, akinek vannak még golyói
– írta közösségi oldalán Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségese, vette észre a Mandiner.
Kamala Harris amerikai alelnök szerint óriási hiba lenne, ha Észak-Korea katonai támogatást cserélne Oroszországgal, hogy azt az Ukrajna elleni háborújában felhasználhassa – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Harris, aki az indonéziai Jakartában tartózkodik az ASEAN-csúcstalálkozón, a CBS News csütörtökön sugárzott interjújában azt mondta, hogy Oroszország számára a kétségbeesés jele lenne, ha segítséget kérne a visszahúzódó Észak-Koreától, és ez tovább szigetelné mindkét országot.
Szerintem ez hatalmas hiba lenne. Az a gondolat, hogy ehhez lőszert szállítanának, óriási hiba lenne. Azt is nagyon erősen hiszem, hogy mind Oroszország, mind Észak-Korea számára ez a további elszigetelődést jelentené
– mondta Harris.
Amerikai tisztviselők az elmúlt napokban arra figyelmeztettek, hogy Oroszország és Észak-Korea között aktívan folynak a fegyverkezési tárgyalások, míg egy jelentés szerint az észak-koreai Kim Dzsongun azt tervezi, hogy ebben a hónapban Oroszországba utazik, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin elnökkel, és megvitassa, hogy Moszkva fegyvereket szállítson a háborús erőfeszítéseihez.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember 7-én hivatalosan bemutatta Rusztem Umerov új védelmi minisztert, aki szerinte képes lesz újraindítani az általa vezetett tárcát – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ma hivatalosan bemutattam Ukrajna új védelmi miniszterét, Rusztem Umerovot. Ő egy erős ember, aki jól ismeri a védelmi ágazatot
– fogalmazott csütörtök esti videóüzenetében.
A teljes körű háború első napjaitól kezdve részt vett az Ukrajna számára fegyverekről szóló tárgyalásokon. Ezek kényes megbeszélések, de hatékonyak – tette hozzá az ukrán vezető.
Az orosz fogságból kiszabadított emberek szabadon bocsátásáról szóló tárgyalásokban is részt vett. Rusztem Umerovnak ebben a tekintetben is fontos eredményei vannak Ukrajna számára.
Újra tudja indítani a védelmi minisztérium munkáját. Pontosan erre van most szükségünk
– zárta az elnök.
„Egyvalami világos: barátokként összefogunk, és segítünk Ukrajnának, amely meg fogja nyerni ezt a háborút” – idézte az MTI Krisjanis Karins leköszönő lett miniszterelnököt, aki egyben a balti ország ügyvivő külügyminisztere is.
Beszámolója szerint az említett országcsoport mostani megbeszéléseinek központjában az állt, hogy miként lehetne jobban és összehangoltabban segíteni a kijevi vezetést. Megvitatták azt is, hogy az Európától távolabb eső országoknak hogyan lehetne tudtukra adni, hogy „Oroszország Ukrajna elleni brutális háborúja valóban egy imperialista háború” – tette hozzá Karins.
Az észak-európai és balti államok – Svédország, Finnország, Norvégia, Izland, Dánia, illetve Észtország, Litvánia és Lettország – rendszeresen egyeztetnek politikai kérdésekben, hogy összehangolják erőfeszítéseiket.
Egy új életrajzi könyv készült Elon Muskról, amelyben arról is szó esik, hogy a milliárdos szándékosan hátráltathatta Ukrajna Oroszország ellen zajló offenzíváját.
A CNN szerint a Walter Isaacson életrajzíró által jegyzett könyvben arról esik szó, hogy a Musk cége által üzemeltetett Starlink-hálózat szolgáltatásait direkt kapcsolták le a Krím félsziget közelében, amikor Ukrajna egy rajtaütésszerű támadásra készült az orosz fekete-tengeri flotta ellen.
Isaacson állítása szerint az ukránok robbanószerekkel megpakolt, tenger alatti drónokat küldtek az orosz hadihajók ellen, de azok egyszer csak
elvesztették a [műholdas] kapcsolatot, és ártalmatlanul a partra mosódtak.
A szerző szerint ukrán tisztviselők ezután azért könyörögtek Musknak, hogy kapcsolja vissza a műholdakat. Úgy véli, hogy a milliárdos attól félve kapcsolhatta le az eszközöket, hogy a krími ukrán támadásra Oroszország nukleáris fegyverekkel válaszolhat, mivel magas rangú orosz tisztviselők erre figyelmeztették őt, amikor beszélt velük.
Isaacson minderről beszélt Muskkal is, aki azt mondta neki: nem érti, hogy ő maga hogyan keveredett bele a háborúba, mert a Starlinket egyáltalán nem háborús célokra fejlesztették ki, vagy arra, hogy dróncsapásokat hajtsanak végre vele, hanem arra, hogy az emberek Netflixet nézhessenek vele és online oktatásban vehessenek részt.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index mai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző napi percről percre tudósításunk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!