Lengyelország külügyminisztériuma beidézte az ukrán nagykövetet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megjegyzései miatt – jelentette szerdán a PAP állami hírügynökség „nem hivatalos információkra” hivatkozva.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden az ENSZ Közgyűlésében tartott beszédében azt mondta, hogy Kijev „keményen dolgozik a gabonaexport szárazföldi útvonalainak megőrzésén”, és hogy a gabonaimport körüli „politikai színjáték” csak Moszkvát segíti – emlékeztetett az al-Dzsazíra.
Korábban megírtuk, nem csak Lengyelország, de Magyarország is meghosszabbítja, sőt 24 termékre ki is bővíti az Ukrajnával szemben elrendelt gabonabehozatali tilalmat péntek éjféltől.
Valószínűleg az ukrán különleges erők álltak egy sor dróncsapás és egy szárazföldi művelet mögött, amely egy Wagner által támogatott milícia ellen irányult a szudáni főváros közelében – derült ki a CNN vizsgálatából, ami azt vetíti előre, hogy az ukrajnai orosz invázió következményei messze a frontvonalakon túlra is kiterjedtek.
A CNN-nek nyilatkozva egy ukrán katonai forrás azt mondta, a művelet nem a szudáni hadsereg munkája volt. Arra a kérdésre, hogy Kijev állt-e a támadások mögött, a forrás csak annyit mondott, hogy „valószínűleg az ukrán különleges erők voltak a felelősek”.
A műveletben támadások sorát hajtották végre a Rapid Support Forces (RSF) nevű félkatonai csoport ellen, amely a feltételezések szerint a Wagner orosz zsoldoscsoporttól kap segítséget a szudáni hadsereg ellen az ország ellenőrzéséért folytatott harcban.
A CNN nem tudta függetlenül megerősíteni, hogy Ukrajna részt vett a csapássorozatban. A CNN birtokába jutott videófelvételeken azonban az ukrán típusú dróntámadások jellegzetességei mutatkoztak meg.
A Kreml Prigozsin halála után kezdte átvenni az irányítást a Közel-Keleten és Afrikában működő, mintegy 6000 harcosból álló Wagner-egységek felett.
Mindeközben a Wagner zsoldosszervezet közölte, hogy harcosaik visszatérnek Ukrajnába, hogy megvédjék Oroszország érdekeit.
Továbbra is bizonytalan a jövője az orosz állam által erősen támogatott katonai magáncégnek, amely kulcsszerepet játszott a donyecki Bahmut városért folyó harcban. A Wagner azonban változatlanul hozzáférést biztosít a Kremlnek az erőforrásokhoz Afrika azon részein, ahol máig jelen van (Szudán, Líbia, Mali, Közép-afrikai Köztársaság).
A júniusi lázadás, és pláne Prigozsin halála óta a Kreml szorosabb ellenőrzés alá vonta a Wagnert, amelynek harcosait Putyin ultimátum elé állította: vagy csatlakozhatnak az orosz hadsereghez, vagy Belaruszba mennek – írja az Euronews.
Andris Spruds lett védelmi miniszter ukrán kollégájával, Rusztem Umerovval találkozott kedden, mikor az Ukrajna védelmével foglalkozó csoport németországi ülésén vett részt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Spruds közölte, hogy Lettország további katonai támogatást nyújt Ukrajnának, amely fedezi a legkritikusabb szükségleteket – további aknavetőket, légvédelmi rendszereket és nagy kaliberű lőszereket küldve az országnak. Azt is elmondta, hogy továbbra is támogatja Ukrajna NATO-tagságát.
A ramsteini találkozón Lettország bejelentette, hogy csatlakozott az úgynevezett informatikai koalícióhoz az ukrán kibervédelem támogatására – közölte az ország védelmi minisztériuma külön sajtóközleményben.
Lettország Ukrajnának nyújtott katonai támogatása az orosz–ukrán háború kezdete óta már elérte a GDP több mint egy százalékát.
Ukrajna felszabadította az Oroszország által megszállt területek több mint 54 százalékát – közölte Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője.
Ukrajna folyamatosan halad előre hazája felszabadításában az orosz megszállás alól. Mára Ukrajna felszabadította az Oroszország által megszállt területek több mint 54 százalékát, és továbbra is fenntartja a stratégiai kezdeményezést
– tette hozzá.
Ukrajna azzal vádolja Oroszországot, hogy civileket használ „emberi pajzsként” a déli front egyik városában.
„Az orosz megszállók továbbra is megsértik a nemzetközi humanitárius jog normáit: erőszakkal együtt élnek a polgári lakosokkal az otthonaikban, a civileket emberi pajzsként használják Tokmak településén” – olvasható az Ukrán Fegyveres Erők által jegyzett közleményben.
A jelentés azután látott napvilágot, hogy a hírek szerint Moszkva erősítést küldött Tokmakba, amelyet kritikus fontosságúnak tartanak a kijevi erők előrenyomulásának megakadályozásában, írja a The Telegraph.
Grant Shapps brit védelmi miniszter bejelentette, hogy az Egyesült Királyság idén több tízezer tüzérségi lövedéket szállít Ukrajnának – írja a Sky News.
Ma demonstráltuk az Egyesült Királyság megingathatatlan elkötelezettségét Ukrajna iránt, és további katonai támogatást határoztunk meg, beleértve több tízezer további tüzérségi lövedék ígéretét, hogy Ukrajna megvédhesse magát Oroszország provokálatlan inváziójával szemben, és visszavehesse az illegálisan megszállt területeket
– mondta Shapps.
Putyinnak aggódnia kellene. Ez kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a nemzetközi közösség továbbra is eltökélt abban, hogy a tél folyamán és 2024-ig támogatja Ukrajnát
– mondta Sir Tony Radakin admirális, a védelmi vezérkar főnöke.
Az Egyesült Királyság eddig több mint 12 ezer páncéltörő fegyvert, 300 ezer lőszert, légvédelmi rakétákat, önjáró tüzérségi löveget és több mint 200 ezer nem halálos felszerelést, köztük extrém hideg időjárási ruházatot, aknakereső berendezéseket és ipari erősségű generátorokat szállított Ukrajnának.
Az oroszok három Iszkander rakétával és egy X–35-össel vették célba Petropavlovka városát: a támadásban négy ember megsebesült, hat magánház megrongálódott – jelentette az ukrán ügyészség.
Mint arról korábban írtunk, Oroszország több mint tízszeresére növelte egyes haditechnikai eszközök gyártását az ukrajnai hadsereg ellátása érdekében – közölte legnagyobb fegyvergyártója.
Behan Ozdojev, a fegyveripar nagy részét irányító orosz állami vállalat, a Rosztec fegyvergyártási komplexumának ipari igazgatója arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök utasításárajelentős növekedés történt a harckocsik, páncélozott járművek, rakétavetők, tüzérség, az Iszkander rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta, a Pancir közepes hatótávolságú föld-levegő rakétarendszer és a hiperszonikus Kinzsal rakéta gyártásában – írja a Sky News.Hét ukrán támadás visszaveréséről számolt be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.
Azt mondta, a rohamok közül hármat Liman térségében hiúsítottak meg. Az Ukrán Fegyveres Erők emberveszteségét 625 főben adta meg.
A megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között nevezett meg három vezetési pontot, két lőszerraktárt, egy Szu–25-ös repülőgépet, kilenc páncélozott harcjárművet, 15 HIMARS- és Uragan rakétát, valamint 38 drónt.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek ukrán tüzérségi és dróntámadást a helyi hatóságok. Nova Kahovkában egy 65 éves nő repeszsérüléseket szenvedett. Donyecket az ukrán fél kazettás lőszerrel is támadta, írja az MTI.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a korábbi gyakorlatnak megfelelő büntetőjogi felelősségre vonást helyezett kilátásba arra az esetre, ha hitelesnek bizonyulnak azok a világhálón néhány napja megjelent felvételek, amelyeken ukrán katonák kihajtanak egy aknamezőre két orosz hadifoglyot. Zaharova Volodimir Zelenszkij egyesült államokbeli látogatását úgy kommentálta, hogy az ukrán elnök „ismét pénzt és fegyvert fog koldulni amerikai gazdáitól”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden szólalt fel az ENSZ Közgyűlésén New Yorkban – írja a Sky News.
Azzal kezdte beszédét, hogy Oroszország fegyverként használja a globális élelmiszerhiányt és energiaválságot. Az ukrán elnök szerint Moszkva ezt annak reményében teszi, hogy az elcsatolt ukrán területek egy részét vagy egészét orosz földként ismerjék el.
Ezután azzal vádolta meg Oroszországot, hogy ukrán gyerekeket rabol el, és arra tanítja őket, hogy gyűlöljék Ukrajnát.
Ez egyértelműen népirtás
– mondta.
Egységesen kell fellépnünk Oroszország legyőzése érdekében, hogy az ENSZ más globális kihívásokra összpontosíthasson
– tette hozzá az ukrán elnök.
Ezután bejelentette egy globális békecsúcs megrendezésének tervét, melyre mindazokat meghívja, akik nem tűrnek el semmilyen agressziót.
Szeptember 19-én kedden az Ukrán Fegyveres Erők megtámadták az orosz légierő 7. hadosztályának főhadiszállását Herszon közelében. A Cheka-OGPU távirati csatorna szerint több orosz tisztet is megöltek az ukránok – írja az Unian.
Az ukrán csapatok Herszonba való megérkezését a divízió veteránjainak szervezetének elnöke, Jevgenyij Khanin erősítette meg. Az áldozatok számát nem tudni biztosan.
Az akció előestéjén a 7. légi hadosztály korábbi parancsnokhelyettese, Andrej Kondraszkin ezredes haláláról érkezett jelentés az ukránok részéről.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a minap rengeteg időt szánt a pihenésre, és nem igazán volt kíváncsi a legfrissebb harctéri jelentésekre. Megállapítható, hogy a vezető nem kormányozza teljes mértékben az országot, emiatt bajok várnak Oroszországra.
Erről a Generall SVR Telegram-csatorna – amelyet a hírek szerint az Orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat volt altábornagya szerkeszt – számolt be.
A csatorna szerint Putyin az utóbbi időben már a szeretteivel sem beszél sokat. A kezelőorvosok ellenben egyre több időt töltenek vele egy helyiségben.
FONTOS KIEMELNI, HOGY EZEKET AZ ÁLLÍTÁSOKAT NEM SIKERÜLT FÜGGETLEN, MEGBÍZHATÓ FORRÁSBÓL ELLENŐRIZNI.
Az elmúlt hónapokban vadabbnál vadabb elméletek láttak napvilágot az orosz elnök egészségi állapotáról, tavaly nyáron például olyan pletykák keltek szárnyra, miszerint a vezető rákos, vagy Parkinson-kórral küzd, és képtelen lenne órákon keresztül válaszolgatni a kapott kérdésekre.
A Kreml szerint ugyanakkor semmi valóságalapjuk nincs azoknak a híreknek, melyek szerint Vlagyimir Putyin beteg lenne. Dmitrij Peszkov szóvivő többször is határozottan állította, hogy az orosz elnök egészségi állapota rendben van.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!