Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• A német kancellár az orosz elnököt bírálta az ENSZ BT ülésén. 
• Ukrajna-szerte riadókészültséget rendeltek el. 
• Kórházak és lakóházak sérültek meg Kijev környékén. 
• Fontos tárgyalásokra készül Zelenszkij. 
• Nehéz helyzetben vannak az orosz erők Bahmutnál.
• Donald Tusk: A lengyel kormány hátba szúrja Ukrajnát.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is. Jó pihenést kívánunk!

Mintegy 3500 orosz állampolgárt szólítanak fel a héten írásos formában Lettország elhagyására – közölte csütörtökön a rigai bevándorlási hatóság.

A tájékoztatás szerint olyan emberekről van szó, akik nem nyújtottak be kérelmet határozatlan idejű tartózkodási engedély iránt, illetve a szeptember elsejei határidőig nem jelentkeztek lett nyelvvizsgára – írja az MTI.

Tavaly ősszel a lett parlament megszigorította az orosz állampolgárok tartózkodási engedélyére vonatkozó szabályokat az Ukrajna elleni orosz háború nyomán. Ahhoz, hogy az érintettek továbbra is a balti országban maradhassanak, tartós tartózkodási engedélyért kell folyamodniuk, valamint – kevés kivételtől eltekintve – bizonyos fokú lett nyelvismeretet kell bemutatniuk.

Az új szabályozás miatt, amely hatósági adatok szerint hozzávetőleg 20 ezer embert érint, heves társadalmi vita alakult ki. A parlament ezért a kormány javaslatára további két évet biztosított a nyelvvizsgák letételére. Aki idén szeptember elsejéig nem tudott levizsgázni, két évre szóló tartózkodási engedélyt igényelhet, illetve ez idő alatt újabb vizsgát tehet. Azok viszont, akik egyáltalán nem jelentek meg vizsgára, most levelet kapnak a bevándorlási hatóságtól.

Korábbi értesülések szerint mintegy 13 ezer orosz állampolgár jelentkezett nyelvvizsgára, és 11 ezren teljesítették is a követelményeket.

Szerbia elnöke képmutatással vádolta a Nyugatot, mondván: Koszovó függetlenségének elismerése ugyanolyan indokláson alapult, mint Oroszország Ukrajna elleni háborúja.

Aleksandar Vucsics szerb államfő az ENSZ Közgyűlésében elmondta, hogy a nyugati országok a szuverenitás és az emberi jogok elvére hivatkoztak, amikor jóváhagyták Koszovó független státuszát.

Koszovó 2008-ban nyilvánította ki függetlenségét Szerbiától – közel egy évtizeddel azután, hogy a NATO segített kiszorítani a szerb erőket az egykori tartományból egy véres háború során, amelyben mintegy 13 ezer ember, főként albán nemzetiségűek haltak meg. Az Egyesült Államok és az Európai Unió legtöbb országa elismerte Koszovót – írja az al-Dzsazíra.

Biden elnök hamarosan bejelenti az Ukrajnának szánt újabb katonai segélycsomagot – erősítette meg a hírt a Fehér Ház.

A csomag légvédelmi rendszereket és más fegyvereket tartalmaz majd, hogy segítse Kijevet a kemény tél beállta előtt

– mondta Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó.

Az ATACMS-rakéták átadása még napirenden van, de a tanácsadó nem erősített meg, hogy az újabb csomag tartalmazza őket.

A csomag értékét és teljes tartalmát még nem tették közzé – írja a Sky News.

Az ukrajnai Herszon régiót ért csapásoknak öt halottjuk és tíz sebesültjük van – közölték helyi tisztviselők.

Az orosz támadásokról ma reggel, néhány órával Volodimir Zelenszkij amerikai tisztségviselőkkel való találkozója előtt, Ukrajna-szerte érkeztek jelentések.

Hat hónap óta először az energetikai infrastruktúrát is célba vették – emlékeztetett a Sky News.

Ukrajna arra figyelmeztetett, hogy nehéz téli hónapok állnak előttük, miután egy hatalmas orosz rakétatámadás polgári infrastruktúrát vett célba – írja az al-Dzsazíra.

Nehéz hónapok állnak előttünk: Oroszország energetikai és kritikusan fontos létesítményeket fog támadni

– mondta Olekszij Kuleba, a kijevi elnöki hivatal helyettes vezetője.

A tél, amely Ukrajna egyes részein kemény lehet, hetek múlva beköszönt. Az Ukrenergo ukrán energiaszolgáltató szerint 398 településen nincs áram, mivel a támadások országszerte megrongálták az energetikai létesítményeket.

Hozzátette azonban: túl korai lenne megmondani, hogy Oroszország újabb hadjáratot indított-e Ukrajna energetikai telephelyei ellen.

Anatolij Matvijcsuk orosz katonai szakértő és nyugalmazott hírszerző tiszt szerint a Nyugatban már senkinek sem felel meg Volodimir Zelenszkij személye. Ezt azzal magyarázta, hogy az ukrán elnök „mindenki számára meglehetősen mérgezővé vált”.

A szakértő szerint a Nyugatnak most fájhat a feje több más dolog miatt is. „Jön a tél, és Európa számos belföldi gazdasági problémával küzd. Az Amerikai Egyesült Államokban választások közelednek” – vélekedett.

Zelenszkij most nagyon fél. És egy dologtól fél – a békétől. Mert számára az a halál. Egyrészt az ukránok soha nem fogják neki megbocsátani a hatalmas elvesztegetett áldozatokat. Emberek százezrei haltak meg. De miért? Másrészt a nacionalista radikálisok egyszerűen megeszik Zelenszkijt, amiért lecsapolta Ukrajna érdekeit

– fogalmazott.

A szakértő azt is elmondta, hogy ki az, akire szerinte szívesen lecserélnék az ukrán elnököt. Ő nem más, mint Valerij Zaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, de úgy véli, bármelyik többé-kevésbé intelligens üzletember is megfelelő lehet számukra.

Matvijcsuk azt is elmondta, hogy szerinte Zelenszkij „sokat fosztogatott hivatali ideje alatt” a támogatásokból. „Zelenszkijt le fogják tartóztatni, hogy kiderüljön, honnan származik ez a pénz, és miért nem a háborúra költötték” – vélekedett.

Megérkezett Ukrajnába a Leopard 2A5 harckocsik tíz svéd változata, a Stridsvagn 122-es harckocsi.

Mats Ludvig, a svéd hadsereg vezérkarának műveleti parancsnoka azt mondta, mindent megadtak Ukrajnának, tudást és hadianyagot.

Svédország februárban jelentette be, hogy tankokat ad át Ukrajnának.

Chuck Schumer szenátor a Volodimir Zelenszkij elnökkel folytatott szenátusi megbeszélése után tájékoztatta a sajtót és elmondta, Zelenszkij szerint a háború kimenetele múlik azon, hogy segít-e az Egyesült Államok. 

A szenátus többségi vezetője elmondta, hogy a zárt körű találkozón Zelenszkij egy mondatban foglalta össze Ukrajna üzenetét:

Ha nem kapunk segélyt, elveszítjük a háborút. 

Ez egy olyan kemény üzenet, amely az elméket összpontosítja. A háború helyzetét tükrözi, és azt, hogy Ukrajna szerint mi forog kockán – írja a Sky News.

Egy orosz tisztviselő azt állította, az orosz erők lelőtték az összes ukrán rakétát, amelyet a krími szaki légibázisra lőttek ki – írja a Sky News.

Az ukrán hadsereg korábban azt mondta, az éjszaka folyamán csapást mértek a helyszínre, egy ukrán hírszerzési forrás szerint az SZBU biztonsági szolgálat és a haditengerészet által drónokkal és Neptun cirkálórakétákkal végrehajtott támadás „súlyos károkat” okozott.

Oleg Krjucskov, az oroszok által beiktatott helyi közigazgatás vezetőjének, Szergej Akszjonovnak a tanácsadója azonban azt mondta, hogy az összes rakétát lelőtték.

Az öt személyt – mindannyian bolgár állampolgárok – kémkedésre irányuló összeesküvéssel vádolják – közölte a Sky News.

Három férfi és két nő van köztük: Orlin Roussev, 45 éves, Bizer Dzsambazov, 41 éves, Katrin Ivanova, 31 éves, Ivan Stoyanov, 31 éves és Vanya Gaberova, 29 éves. 

Nick Price, a CPS különleges bűnügyi és terrorizmusellenes osztályának vezetője elmondta, hogy „a 2020. augusztus 30. és 2023. február 8. közötti időszakban az állam biztonságát és érdekeit sértő céllal az ellenség számára közvetlenül vagy közvetve hasznos információgyűjtésre irányuló összeesküvés” miatt emelnek vádat ellenük. 

Roussev, Dzsambazov és Ivanova ellen korábban februárban emeltek vádat hamis személyazonossági okmányok illetéktelen birtoklása miatt.

Folytatódnak a kijevi-varsói tárgyalások a kereskedelmi vita megoldására irányuló törekvésekről– írja a The Guardian.

Az ukrán mezőgazdasági miniszter lengyel kollégájával folytatott telefonbeszélgetésében megállapodott abban, hogy mindkét ország érdekeit szolgáló megoldást dolgoznak ki a kereskedelmi vitára – közölte csütörtökön az ukrán mezőgazdasági minisztérium.

A minisztérium közleményében azt írta, hogy a két fél megerősítette szoros és konstruktív kapcsolataikat, és megállapodtak abban, hogy a közeljövőben kidolgozzák az exportkérdésekben való együttműködés lehetőségét.

Lengyelország pénteken korlátozásokat jelentett be az ukrán gabonaimportra, miután az Európai Bizottság úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg az Ukrajna öt uniós szomszédjával szemben elrendelt behozatali tilalmat.

Korábban már beszámoltunk arról, hogy súlyos károkat szenvedett a krími orosz légibázis az ukrán támadás után – írja a Sky News.

Egy ukrán hírszerzési forrás korábban azt nyilatkozta, hogy az ukrán biztonsági szolgálat és a haditengerészet az éjszaka folyamán csapást mért a szakiji légi bázisra.

Most az ukrán hadsereg hivatalosan is megerősítette, hogy a fegyveres erők álltak a támadás mögött.

A moldovai parlament a kormányzó Cselekvés és Szolidaritás Pártja szavazataival október 2-tól kezdve 60 nappal meghosszabbította a szükségállapotot az ukrajnai helyzettel kapcsolatos kockázatok miatt.

A kormány javaslatáról szóló állásfoglalást, amelyet Adrian Efros, a Belügyminisztérium vezetője terjesztett elő, egy ülésen fogadták el, amelyet a törvényhozás sajtószolgálata közvetített – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

A határozatot a kormányzó párt képviselőinek 56 szavazatával hagyták jóvá. Az ellenzéki Kommunisták és Szocialisták Blokkja és a Szor Párt képviselői tiltakozásul elhagyták az üléstermet.

Moldovában a szükségállapot 2021 vége óta van érvényben. Először a gázellátás esetleges megszakításai miatt vezették be, majd az orosz–ukrán háborús helyzet miatt meghosszabbították.

A szükségállapot ideje alatt a rendkívüli helyzetek bizottsága olyan rendeleteket adhat ki, amelyek kötelezőek az állami és magánvállalatokra, valamint az országban tartózkodó magánszemélyekre is.

A Bizottság a költségvetésből is elkülöníthet pénzeszközöket, koordinálhatja a média munkáját és egyéb sürgősségi intézkedéseket is hozhat a szükségállapot értelmében.

Varsó ígéretet tett arra, hogy teljesíti az Ukrajnával már megkötött hadiipari megállapodásokat, miután közölte, hogy a jövőben leállítja a háború sújtotta szomszédjának szánt fegyverszállításokat.

„Lengyelország csak a korábban megállapodott lőszer- és fegyverzetszállításokat teljesíti. Beleértve azokat is, amelyek az Ukrajnával kötött szerződésekből származnak” – mondta Piotr Muller lengyel kormányszóvivő, írja a The Telegraph.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője elárulta, hogy az orosz megszállók elkezdtek „vadászni” Ukrajna energetikai infrastruktúrájára – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A kremencsuki olajfinomítót szeptember 20-án támadták meg. Az energetikai létesítmények olyan állomások, amelyek biztosítják a hőerőművek működését. Ezért az oroszoknak nyilvánvalóan az lesz a célja, hogy levadássza az ilyen célpontokat – mondta a Radio NV műsorában Ignat.

A szóvivő szerint az oroszoknak most kevesebb cirkálórakétájuk van, mint tavaly, ugyanakkor megnövelték a támadó drónok számát, amelyeket aktívan használnak Ukrajna elleni támadásaikhoz.

„Reagálunk az ilyen fenyegetésekre” – jelentette ki az ukrán fegyveres erők szóvivője.

Egy ukrán hírszerzési forrás szerint az ukránok biztonsági szolgálata és haditengerészete szerda éjszaka csapást mért az oroszok által megszállt Krímben lévő légi támaszpontra, ezzel súlyos károkat okozva – írja a Sky News.

Az orosz hadsereg közölte, hogy 19 ukrán drónt semmisített meg a Krím és a Fekete-tenger felett, de nem közölt részleteket az áldozatokról és a károkról.

Felfüggesztették Sarah Ashton-Cirillót az ukrán hadsereg szóvivői pozíciójából, miután az oroszok „levadászásával” fenyegetőzött egy videóban – írja a Daily Mail.

Az ukrán hadsereg nem hagyta jóvá a transznemű szóvivő kijelentéseit, azonban azt nem indokolták, hogy mely kifejezések miatt. A védelmi minisztérium pedig a felfüggesztés mellett döntött. Az ügyben vizsgálat indult.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke részt vett az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén, ahol felszólította Kínát, hogy győzze meg Oroszországot az Ukrajna elleni háború befejezéséről – írja az eurointegracion.com.

Michel azt javasolta, hogy Kína egyesítse erőit, hogy rávegye Oroszországot a sokakat sújtó háború befejezésére, valamint arra, hogy az ENSZ Alapokmányában foglalt elveket tiszteletben tartsa.

Egy tragikus bűncselekmény bontakozik ki a szemünk előtt. És mi mindannyian szemtanúk vagyunk. Határozottan a megtámadottak mellé kell állnunk, különösen itt a Biztonsági Tanácsban

– mondta az Európai Tanács elnöke.

Azért vagyunk ma itt, hogy nemet mondjunk az agresszióra. Hogy megvédjük a békét, a biztonságot és az emberek közötti és az országaink közötti együttműködést

– összegezte Michel.