A Fehér Ház tervei között szerepel, hogy előkészítsék Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök személyes találkozóját. A nagyhatalmi vezetők novemberben tárgyalhatnak a San Franciscóban tartott APEC-csúcson. Az elmúlt években rengeteg vitás kérdés fokozta a feszültséget Washington és Peking között.
Kormányzati tisztviselők szerint a Fehér Ház személyes találkozót készít elő Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök között. A nagyhatalmi vezetők leghamarabb a novemberben tartott San Franciscó-i APEC-csúcson tárgyalhatnak – számolt be a CNN.
A lap szerint annak is megvan az esélye, hogy a találkozó meghiúsul, ugyanis a kínai elnök még nem jelezte vissza, hogy valóban részt vesz-e a kaliforniai csúcstalálkozón. Az amerikai tisztviselők bíznak benne, hogy a két ország rendezni tudja a kialakult konfliktusokat. Joe Biden nemrég azt mondta, hogy reméli, hamarosan beszélhet Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Washington és Peking a kapcsolatok helyreállításán dolgozik, azonban továbbra is mély a katonai és gazdasági feszültség.
Az utóbbi években számos kellemetlen ügy mélyítette el a konfliktust Amerika és Kína között. A kereskedelmi és emberi jogi viták mellett a Covid–19-világjárvány eredete, kémkedési vádak és Tajvan függetlensége is a kiemelt problémák között szerepelt. Júniusban Joe Biden még „diktátorként” emlegette Hszit, ami szintén kiverte a biztosítékot Pekingben.
Biden legutóbb tavaly novemberben találkozott személyesen a kínai elnökkel a Bali szigetén rendezett G20-csúcstalálkozón. A két vezető ekkor még nagy reményeket fűzött a kapcsolatok helyreállításához.
Ahogy az Index beszámolt róla, nemzetközi visszhangot váltott ki augusztusban, amikor a kínai parti őrség egyik hajója vízágyút vetett be két Fülöp-szigeteki hajó ellen a Dél-kínai-tengeren. Az esetről egy videói is előkerült, amely azóta bejárta a nemzetközi sajtót. Az elemzők szerint az ilyen incidensek tovább fokozhatják a térségben az alapjáraton is feszült helyzetet.
A BBC újságírója szerdán szemtanúja volt annak, ahogy a kínai parti őrség hajói eltorlaszolták a tengeri utat a Fülöp-szigetekről érkező hajók elől.
Mint írták, a kínaiak távozásra szólították fel a Fülöp-szigeteki hajókat, akik az üzenet után is továbbhaladtak. Válaszul a kínai parti őrség hajói blokádot alakítottak ki. A kereskedelmi hajóknak végül vissza kellett fordulniuk.
A térségben a Fülöp-szigetek és Kína régóta nem ért egyet abban, hogy bizonyos területek mely ország kizárólagos gazdasági övezetéhez tartoznak, vagy éppen nemzetközi vizeknek számítanak. Az egyik legnagyobb „harc” a Spartly-szigetekért megy, amelyre Kína és a Fülöp-szigetek mellett Malajzia, a Brunei Szultanátus és a Kínai Köztársaság (Tajvan) is igényt tart. Egy 2016-os nemzetközi döntőbírósági ítélet szerint a terület a Fülöp-szigetekhez tartozik.
Kína már lassan fél évtizede mesterséges szigeteket hoz létre, hiszen a terület stratégiailag fontos a Dél-kínai-tenger feletti uralom szempontjából.