Újabb kárpátaljai katona veszett oda az orosz–ukrán háborúban. Ivan Szavko, a beregszászi Onok község lakójának halálhírét a Kárpátinfo írta meg vasárnap a Beregszászi Járási Katonai Adminisztráció Facebook-oldalán közzétett bejegyzés alapján.
A közlemény szerint az 1975-ben született katona október 3-án halt meg a zaporizzsjai régióban található Mala Tokmacska település közelében.
Ezzel a poszttal véget ér az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is.
Jó pihenést kívánunk!
Az amerikai hadsereg egyik tisztviselője szerint több finanszírozásra lesz szükség ahhoz, hogy Izrael és Ukrajna igényeit egyszerre lehessen támogatni. Christine Wormuth hadseregtitkár szerint a Kongresszusnak további finanszírozást kell jóváhagynia ahhoz, hogy a Pentagon lőszergyártási és beszerzési tervei potenciálisan mindkét ország igényeit ki tudják elégíteni − írja a Sky News.
Az egyik dolog, ami különösen a lőszerek szempontjából nagyon fontos − és hogy képesek legyünk egyszerre támogatni az izraelieket és az ukránokat −, az a kongresszus által nyújtott további finanszírozás. Az, hogy növelni tudjuk kapacitásunkat, a termelés bővítésére vonatkozóan, majd magukat a lőszereket is ki tudjuk fizetni
− mondta a hadsereg egyik rendezvényén.
„További támogatásra van szükségünk a Kongresszus részéről. Szóval remélem, hogy ezt hamarosan látni is fogjuk” − tette hozzá.
„Megerősítettük álláspontunkat, miszerint az erőszak elfogadhatatlan. Mind a Liga, mind az Oroszországi Föderáció párhuzamosan, gyakorlatilag egybehangzóan minden harci cselekmény, minden erőszak békés beszüntetésére és a tárgyalásokra való áttérésre szólít fel” − mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a közös sajtótájékoztatón.
Álláspontja szerint a szemben álló feleknek be kellene szüntetniük a harci cselekményeket, és nem háborús környezetben kellene tárgyalniuk. Az orosz tárcavezető szerint Moszkva az Izrael elleni támadást elítélő nyugati országoktól elvárja, hogy szintén fegyvernyugvásra szólítsanak fel. De, mint megjegyezte, az ő álláspontjuk „komoly kérdéseket vet fel”, mert azt hangsúlyozzák, hogy Izraelnek győznie kell.
Lavrov szerint a konfliktus kiéleződése azt bizonyítja, hogy „a jelenlegi status quo életképtelen”, és a rendezéshez szükség van „a palesztin probléma rendezésére a kétállami formula alapján”. Kifogásolta, hogy a nyugati országok részéről ennek érdekében nem történnek erőfeszítések.
A palesztin problémát nem lehet tovább halogatni, és az ENSZ határozatait végre kell hajtani
− hangsúlyozta az MTI szerint.
„Úgy gondoljuk, hogy itt az Arab Liga kulcsszerepet játszhat a regionális helyzet átfogó javításában, ösztönözve ezeket a folyamatokat és elősegítve a gyakorlati lépéseket egy olyan palesztin állam létrehozására, amely az ENSZ határozataiban foglaltaknak megfelelően Izrael mellett él, amellyel biztonságot és normális jószomszédi viszonyt alakít ki – ez a legmegbízhatóbb módja mindezen problémák megoldásának” − tette hozzá az orosz miniszter.
Lavrov szerint Oroszország többször is jelezte, hogy „érdekelt mind Palesztina, mind Izrael biztonságában”, ám az Egyesült Államok igyekszik kisajátítani a közvetítést.
Az orosz csapatok egyre aktívabbá váltak Marjinka térségében. Tekintettel arra, hogy a terület tulajdonképpen teljesen elpusztult, az ukránok a házak romjaiból védekeznek − írta meg az Unian.
Ezt az ukrán fegyveres erők hadnagya, a „Szabadság Légiójának” harcosa, Igor Skljar mondta el. Hangsúlyozta, Marjinka közel 10 éve tartja vissza az oroszokat.
Az oroszok eléggé aktívvá vált ebbe az irányba, folyamatosan ostromolják a védelmi erők állásait. Az ukrán harcosok hősiesen visszatartják a támadásokat, hibátlanul teljesítik a feladatokat
− tette hozzá.
Ugyanakkor megjegyezte, Marjinka megsemmisült és csupán törmelékek maradtak az „egykor gyönyörű városból”.
Megnőtt a tüzérségi ágyúzás és az oroszok kamikazedrónjainak bevetése, de tartjuk a védelmet és az összes vonalat
− összegezte a katona.
Az ukrán parlament kezdeményezte egy olyan egyház tevékenységének betiltását, amely állítása szerint Moszkvához kötődik. Az ukrán ortodox egyházat Kijev azzal vádolja, hogy együttműködik Oroszországgal annak 2022. februári teljes körű invázióját követően − írja a Sky News.
Az ukrán ortodox egyház a tavalyi invázió előtt elfogadta a moszkvai vallási vezetők tekintélyét. Azt állítja azonban, hogy azóta megszakította kapcsolatait Oroszországgal, és most egy politikai „boszorkányüldözés” áldozata.
Hétfőn az ukrán parlament nyilvántartásba vette azt a törvénytervezetet, amely lehetővé tenné az ukrán ortodox egyház tevékenységének betiltását.
A törvénytervezet olyan módosításokat javasol, amelyek bírósági tilalmat irányoznak elő azon vallási szervezetek számára, amelyeknek háborús propaganda miatt elítélt tagjai vannak.
A törvényjavaslat regisztrálása az első lépés a törvényerőre emelkedés folyamatában Ukrajnában − azonban a törvényjavaslatot még egy parlamenti bizottságnak is jóvá kell hagynia, mielőtt azt tárgyalásra bocsátják.
A Kreml azt állítja, hogy az ukrán ortodox egyház ellen folyamatban lévő intézkedések törvénytelenek.
„Mindenki, aki a terrort támogatja, érezze meg a haragunkat” – utalt Zelenszkij az Oroszország ukrajnai inváziója és a Hamász Izrael elleni támadása közötti párhuzamra hétfőn a NATO koppenhágai parlamenti közgyűlésén videobeszédében. Úgy fogalmazott:
„ugyanaz a gonoszság jellemzi Oroszországot, mint a Hamászt”.
Ez nem először fordult elő, az elnök számos felszólalásában és a közösségi médiában közzétett bejegyzésében nevezte már Oroszországot „terrorista államnak”.
Egységünknek meg kell állítania, és meg is tudja állítani a gonoszt
– szögezte le Ukrajna elnöke, hozzátéve: mindenki számot tarthat a szolidaritásukra, aki terror elleni védelemre szorul.
Az izraeli–palesztin konfliktus súlyosbodása nem fogja csökkenteni Ukrajna uniós támogatását az Oroszországgal szembeni háborúban – jelentette ki Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján.
Semmi semmilyen módon nem befolyásolja az EU által Ukrajnának nyújtott támogatást. Ehhez nem férhet kétség
– szögezte le a szóvivő újságírói kérdésre válaszolva. Emlékeztetett arra, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombati bordeaux-i beszédében már megerősítette: az Oroszország elleni konfliktusban az EU kitart az ukrán nép mellett, ameddig csak szükséges.
Peter Stano, az Európai Unió külügyi szolgálatának szóvivője az EU keddre tervezett rendkívüli külügyminiszteri ülésének napirendjére vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette: „Minden alkalommal, amikor a miniszterek találkoznak, megvitatják az ukrajnai eseményeket azok fontossága miatt”. Hangsúlyozta egyúttal: a keddi találkozó elsődleges célja, hogy megvitassák, mi történt Izraelben, és mi legyen erre az unió válasza.
Természetesen Oroszország mindent megpróbál felhasználni a maga javára, ami a nemzetközi szférában történik, vagy a bizonytalanság fokozására, vagy az Ukrajna elleni hadjárat erősítésére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Európai Unió figyelme elterelődne Ukrajnáról
– szögezte le Stano.
Volodimir Zelenszkij kedden Romániába látogat, ez lesz az első romániai útja az ukrajnai háború kitörése óta – írja a Sky News.
A látogatásra éppen akkor kerül sor, amikor Ukrajna és a Nyugat megoldást keres az ukrán gabona biztonságos exportjára.
Oroszország július közepén kilépett abból a megállapodásból, amely biztonságos lehetőséget kínált az ukrán gabonaexporthoz. A romániai Constanta fekete-tengeri kikötőjét tekintik lehetséges alternatív útvonalnak.
Az orosz törvényhozók 10 napot kaptak a nukleáris szerződés felmondásának vizsgálatára.
Az orosz parlament tagjai már korábban megvitatták a nukleáris teszteket tiltó szerződés ratifikációjának visszavonására vonatkozó terveket. Most a szerződés szövegét tanulmányozzák.
A szerződés felmondása új nukleáris fegyverkezési versenyt indíthat el a világon – írja a Sky News.
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij leváltotta az Ukrán Védelmi Erők területvédelmi zászlóaljának parancsnokát, akinek fontos szerep jutott Ukrajna védelmében – értesült a The Guardian.
Egy hétfőn közzétett elnöki rendeletben Zelenszkij bejelentette, hogy Anatolij Barhilevics vezérőrnagyot nevezték ki új parancsnoknak.
Egy külön parancsban bejelentették Ihor Tantszjura tábornok eltávolítását, aki 2022 májusa óta töltötte be ezt a tisztséget. A döntéseket nem indokolták.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismételten elítélte a NATO koppenhágai parlamenti közgyűlésén hétfőn a Hamász iszlamista szervezet Izrael elleni támadását, azzal vádolva meg a palesztin csoportot, hogy büszkélkedik a tagjai által elkövetett atrocitásokkal.
Soha nem feledhetjük, mit tettek a terroristák Izraelben. Rakéták ezreit lőtték ki békés településekre, autózó emberekre nyitottak tüzet az utakon, férfiakra, nőkre, gyerekekre, senkit nem kíméltek. A terroristák maguk készítettek felvételeket az atrocitásokról, és büszkék is voltak rájuk
– fogalmazott Zelenszkij.
Zelenszkij párhuzamot vont az izraeli vérengzések és aközött, amit Ukrajna az Oroszország által 2022 februárjában indított háborúban eddig megtapasztalt, például Bucsában, ahol civilek elleni tömegmészárlást hajtottak végre.
Ugyanaz a gonosz erő volt. Az egyetlen különbség, hogy Izraelt egy terrorszervezet, Ukrajnát pedig egy terrorista állam támadta meg
– mondta az ukrán elnök, hozzátéve, hogy Irán nem állíthatja, hogy semmi köze nincs az izraeli és ukrajnai eseményekhez.
Ramzan Kadirov csecsen vezér szerint Oroszországnak el kellene halasztania az esedékes elnökválasztást, vagy csak egyetlen jelöltet, Vlagyimir Putyint indítani.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Kadirov szavaira reagálva azt mondta, hogy a tervezett időben megtartják az orosz elnökválasztást a „különleges katonai művelettől” függetlenül – írja a Sky News.
Putyin elnök nyilatkozatából kell kiindulnunk, aki hangsúlyozta, hogy meg kell felelni a demokrácia és az alkotmány minden követelményének, és ennek megfelelően meg kell tartani ezeket a választásokat
– fogalmazott.
Oroszországban a tervek szerint 2024-ben tartják a következő elnökválasztást és 2026-ban a következő parlamenti választást.
Sajtóinformációk szerint kedden Bukarestbe utazik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Hivatalos megerősítés – biztonsági okokból – egyelőre nem történt az ukrán elnök látogatásának pontos időpontjával kapcsolatban – írja a Maszol.
„Bukaresti útján Zelenszkij vélhetően a romániai gabonatranzitról tárgyal, illetve annak esetleges közös védelméről, mivel az oroszok a dunai ukrán kikötőket bombázzák, és veszélyeztetik a tengeri kereskedelmi útvonalakat is. A NATO-tag Románia nem nyilatkozik Amerika hozzájárulása nélkül ilyen fontos biztonsági ügyekben, ezért véleményem szerint meleg szavakkal, de csak általánosságokban válaszol az ukránok kéréseire” – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Barabás T. János Románia-szakértő.
Az elmúlt napokban Oroszország némileg csökkentette tevékenységét a Tavria szektorban, azonban folytatják támadó hadműveleteiket több város közelében is. Az ukrán védelmi erők Melitopol irányába nyomulnak előre – írja az Ukrinform.
Olekszandr Sztupun, a szektor védelmi erőinek szóvivője beszámolt arról, hogy a második egymást követő napon csökkent az orosz repülőgépek és a tüzérség aktivitása. Hozzátette, hogy Oroszország nyolc légicsapást indított, és 455 tüzérségi csapást hajtott végre a minap. Ez majdnem fele, mint az előző napon.
A Zaporizzsjai szektorban a Novoprokopivkától északra védőink visszaverték az ellenség támadását. A Tavria szektorban az ellenség összesen 18 támadást hajtott végre
– mondta Sztupun.
Elmondása szerint a védelmi erők folytatják az offenzív műveletet a Melitopol szektorban, ahol a Zaporizzsjai területen részleges sikereket értek el. Ott az ukrán védők megszilárdították állásaikat, és előzetes felderítést végeznek a további akciókhoz.
Sztupun azt is elmondta, hogy a múlt héten több mint 30 orosz adta meg magát. Az elmúlt napon egy oroszt fogtak el.
Az ENSZ jogvédő hivatala hétfőn aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy nincs kiépített rendszer az Oroszországba hurcolt ukrán gyermekek visszaszállítására, és hogy a hazatérők közül néhányan rossz bánásmódról számoltak be – írja a The Guardian.
Az ukrán hatóságok szerint csaknem 20 ezer olyan gyermeket azonosítottak és ellenőriztek, akiket a háború alatt Oroszországba hurcoltak.
Ukrajna eddig több mint 400 gyermeket telepített vissza, de azt állítja, hogy nem tudja pontosan, hányan vannak még.
Azok közül a gyerekek közül, akik újraegyesültek a családjukkal, néhányan elmondták, hogy az ottani oktatási személyzet részéről pszichológiai vagy fizikai erőszakot tapasztaltak, vagy annak tanúi voltak.
Moszkva többször is tagadta, hogy erőszakkal vitte volna el az ukrán gyerekeket, mondván: az árvaházakban vagy szülői gondoskodás nélkül talált gyerekeket saját biztonságuk érdekében szállították Oroszországba.
Ukrajna azonban azzal vádolja Oroszországot, hogy elrabolta a gyerekeket.
A nemzetközi büntetőbíróság az ukrán gyermekek illegális deportálásának háborús bűntettével vádolta meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi biztost.
Oroszország újabb provokációja az ukrán fegyveres erők lejáratását célozza – írja az Unian ukrán hírügynökség. Az ukrán hírszerzés szerint Oroszország a Hamász terroristák Izrael elleni támadását használja fel egy nagyszabású provokációra Ukrajna ellen.
Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága arról adott tájékoztatást, hogy az oroszok már átadták a Hamász terroristáinak az ukrajnai harcok során lefoglalt, az Egyesült Államokban és az Európai Unióban gyártott trófeafegyvereket.
A hírszerző ügynökség szerint a következő lépés az oroszok terve szerint az ukrán hadsereg hamis vádjai lennének, miszerint állítólag rendszeresen nyugati fegyvereket adnak el terroristáknak.
A Kreml dezinformációs kampányának részeként ezeknek a hamisítványoknak kell számos leleplező publikáció és nyomozás alapját képezniük a nyugati médiában.
A meggyőzőképesség érdekében az orosz biztonsági szolgálatok az ukrán határszolgálat egyik árulójának, a nemrég Moszkvába szökött Ruszlan Szirovoj főhadnagynak a vonatkozó megjegyzéseit kívánják felhasználni.
Mette Frederiksen, Dánia miniszterelnöke a koppenhágai NATO parlamenti közgyűlésen mondott beszédében így fogalmazott:
Bátor ukrán férfiak és nők harcolnak a csatatéren. Ők képviselik a jót a rosszal, a jót a gonosszal szemben. Ez [az invázió] veszélyezteti azokat az eszméket, amelyekre szövetségünk épül, a szabadságot, a demokráciát, a jogállamiságot.
Elmondta azt is, hogy a végsőkig Ukrajna mellett kell állni, és senki sem hivatkozhat háborús fáradtságra, amíg Ukrajna folytatja fáradhatatlan harcát.
Döntsük el, hogy háborús fáradtság nem lesz transzatlanti közösségünkben
– mondta a miniszterelnök.
Frederiksen beszédében azt is állította, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elszámította magát, mert azt hitte, hogy a NATO Ukrajnát támogató szavai csak szavak maradnak – írja a The Guardian.
Az orosz hadsereg 506 gyermeket ölt meg Ukrajnában, és további 1133 gyermeket megsebesített. Erről a főügyészség számolt be a Telegramon – írja az Ukrinform.
Oroszország teljes körű fegyveres agressziójának következtében a fiatalkorúak ügyészségének hivatalos tájékoztatása szerint 2023. október 9-én reggelig 506 gyermek vesztette életét, és több mint 1133 gyermek sérült meg különböző súlyossággal
– áll a közleményben.
A legtöbb gyerek a Donyecki területen sérült meg, de száz fölött van a sebesült gyermekek száma Harkivban, Kijevben és Herszonban is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a NATO parlamenti közgyűlésének ülésén jelentette ki, hogy az ukrajnai és az izraeli háborúk egyazon gonosz elleni háborúk – írja az Interfax orosz hírügynökség.
Az izraeli újságírók, akik itt voltak Ukrajnában, most azt mondják, hogy ugyanazt a gonoszságot látják. […] Ugyanazt a gonoszt, és az egyetlen különbség az, hogy ott egy terrorszervezet támadta meg Izraelt, itt pedig egy terrorista állam támadta meg Ukrajnát. A kinyilvánított szándékok mások, de a lényeg ugyanaz…
– mondta Zelenszkij.
Emlékeztetett az orosz propagandisták megdöbbentő örömére, akik trófeáknak nevezik azokat a gyerekeket, akiket jelenleg a terroristák túszként tartanak fogva Gázában.
Zelenszkij azt is megjegyezte, hogy Irán nem mondhatja azt, hogy semmi köze ahhoz, ami Ukrajnában történik, ha rakétákat ad el Oroszországnak, és nem mondhatja, hogy semmi köze ahhoz, ami Izraelben történik, ha a tisztviselői kijelentik, hogy támogatják azt, ami Izraelben történik.
A mi békevágyunknak, nem pedig az ő vérszomjuknak kell meghatározni, hogyan éljen a világ
– mondta.
Több NATO-ország hamarosan F–16-os vadászgépeket szállít Ukrajnának – ígérte Mircea Geoana, a NATO jelenlegi főtitkárhelyettese – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
„A NATO-országok több tízmilliárd dollár értékű fegyvereket szállítottak Ukrajnának, ezeket hamarosan az F–16-os vadászgépek követik” – mondta Geoana.
Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborúja egzisztenciális jelentőségű Európa számára, ezért az európaiak nem engedhetik meg maguknak, hogy ne Ukrajnával együtt nyerjék meg azt. Ezt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter mondta a Forbesnak adott interjújában.
Kuleba szerint Európában az a narratíva uralkodik, hogy addig támogatják Ukrajnát, ameddig csak szükséges.
Az ukrán légvédelmi erők a következő télen az energetikai és stratégiai létesítményekre összpontosítanak – írja az Ukrajinszka Pravda.
Jurij Ihnat, az Ukrán Fegyveres Erők Légierejének szóvivője elmondta, hogy a légvédelmi erők aktívan az energiaszektor, a stratégiai létesítmények és a kritikus infrastruktúrák védelmére fordítják erőfeszítéseiket.
Ugyanezt a taktikát alkalmazták tavaly télen is.
Ihnat hangsúlyozta, hogy az élelmiszeripart is fel kell venni a kritikus infrastrukturális létesítmények listájára, mivel ez az egyik olyan terület, amelyet Oroszország támad. Továbbá megjegyezte azt is, hogy Ukrajnának még mindig nincsenek megfelelő védelmi rendszerei, ezért minden rendelkezésre álló eszközt be kell vetnie a légi célpontok lelövésére.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara október 9-én arról számolt be, hogy Oroszország 282 630 katonát vesztett Ukrajnában a tavaly február 24-i teljes körű invázió kezdete óta.
Ezek a számok minden bizonnyal Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz is eljutnak, aki azonban biztos benne, hogy Oroszország eléri a kitűzött céljait Ukrajnában.
Az orosz csapatok 77-szer csaptak le a Zaporizzsjai területen, nagy pusztítást okozva – írja az Interfax orosz hírügynökség.
Magánházakat és infrastruktúrát romboltak le
– közölte hétfő reggel Jurij Malasko, a regionális katonai közigazgatás vezetője.
Az elmúlt 24 órában az orosz csapatok 77 támadást hajtottak végre 16 település ellen a Zaporizzsjai területen. 74 tüzérségi támadás történt a front menti városok és falvak területén
– írta.
Malasko azt is közölte, hogy az oroszok légicsapást is mértek több településre. Lakóépületek és infrastruktúra megsemmisítéséről 11 jelentés érkezett. Áldozatok nem voltak.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Teherán a Moszkvának nyújtott segítség közben elsősorban a saját érdekeire gondol, és nem arra, hogy hogyan lehetne még jobban segíteni Oroszországnak – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Kuleba kommentálta azokat a nyugati médiajelentéseket is, amelyek szerint Oroszország tárgyalásokat kezd Iránnal arról, hogy rakétákat szállítson neki.
Nem titok, hogy Oroszország rakétákat akar kapni Irántól. A nyugati országok megpróbálják ezt megakadályozni, ezért nagyon aktív diplomácia folyik Irán körül
– mondta.
A helyzet bizonytalan. Mind Oroszországnak, mind nekünk. Irán itt kedvező helyzetben van. Úgy érzik, hogy egy olyan eszköz van a kezükben, amelyet a különböző szereplőkkel való kapcsolatokban működtethetnek
– tette hozzá Kuleba.
Az orosz erők vasárnap csapást mértek Herszonra. A támadás következtében legalább két ember meghalt és tucatnyian megsebesültek – írja a Sky News.
Az ukrán szárazföldi erőkért felelős tábornok szerint a csapatok a keleti fronton nyomulnak előre az oroszok kiűzésére indított kijevi ellentámadásban. Az ukrán fegyveres erők vezérkara közölte, hogy a csapatok a 600 mérföldes front öt szektorában visszaverték a támadásokat.
Orosz beszámolók szerint az orosz erők visszaverték a támadásokat Bahmut közelében és északabbra.
Oleksandr Prokudin, Herszon régió kormányzója azt mondta, hogy egy ember meghalt a régió északi részén.
A NATO parlamenti közgyűlése hétfőn ülésezik Koppenhágában – írja a The Guardian. Várhatóan Ukrajna témája kiemelt helyen szerepel majd a napirenden, az ülésen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is fel fog szólalni.
A tervek szerint Zelenszkij mellett felszólal az ukrán parlament elnöke, Ruszlan Sztefancsuk és Mette Frederiksen, Dánia miniszterelnöke is.
Folytatódik az ukrán fegyveres erők ellentámadása. Az ukrán katonák részleges sikereket értek el Zaporizzsja régióban és Bahmut irányában – áll az ukrán fegyveres erők vezérkarának hétfő reggeli jelentésében.
A védők továbbra is Melitopol irányába haladnak előre, illetve Bahmut irányában is támadó műveleteket hajtanak végre.
Az ukrán katonák Herszon irányában is ellentámadásokat folytatnak, és pusztítják az oroszok raktárait – idézi a jelentést az Unian ukrán hírügynökség.
Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 282 630 orosz katona esett el, az elmúlt napon 350 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 20 orosz hajót, 1 tengeralattjárót, 5190 hadműveleti és taktikai drónt, 959 egység speciális felszerelést és 1530 cirkálórakétát számoltak fel.
Az orosz csapatok megkezdték a korábban megtisztított területek aknázását a Robotin–Werbove vonalon, hogy visszatartsák az ukrán erőket – írja az amerikai hadtudományi intézet (ISW).
A jelentés egy Kremlhez kötődő bloggerre hivatkozva arról számol be, hogy az orosz csapatok fokozták a taktikai offenzívákat a frontvonal több területén Zaporizzsja térségén kívül, hogy megnyújtsák az ukrán védelmet és eltereljék az ukránok figyelmét.
Az ISW arról is beszámolt, hogy az ukrán csapatok folytatták az ellentámadásokat Bahmut közelében, és kisebb előrenyomulást hajtottak végre a nyugati zaporizzsjai területen.