Index Vakbarát Hírportál

Csaknem végeredmény: a nyolc éve kormányzó Jog és Igazságosság győzött

2023. október 16., hétfő 17:12 | hat hónapja frissítve

A legfrissebb választási részeredmények alapján egyre valószínűbb, hogy 8 év után kormányváltás lesz Lengyelországban. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártja hiába szerezte meg a legtöbb szavazatot, a kormányalakításhoz nincs elég ereje. Helyettük várhatóan a második helyezett Polgári Koalíció (KO) alakíthat kormányt, a folyamat azonban több hónapig is elhúzódhat. Összefoglaltuk a legfrissebb fejleményeket.

A lengyelországi választás túlzás nélkül az idei év legfontosabb választásának tekinthető Európában, és – mint a választási előtti elemzésünkben írtuk – az ország jövője szempontjából is vízválasztó lehet. 

Mint megírtuk, vasárnap este megjelent egy exit poll, amelyből arra lehetett következtetni, hogy a kormányzó párt relatív többséget szerzett ugyan, de a kormányalakításhoz még a szélsőjobboldali-libertariánus Konföderáció párttal sem lesz elég erejük. Ezért a kormányváltás tűnt valószínűbb forgatókönyvnek már az exit poll alapján is (az új kormányt potenciálisan a jobbközép liberális Polgári Koalíció, a centrista-agrárius Harmadik Út, valamint az újbaloldali Lewica hozhatnák létre). 

Ez a legfrissebb részeredmény 

Hétfőn folyamatosan jelentek meg újabb részeredmények a választásról. A szavazatok feldolgozottsága a legutóbbi (hétfő éjfél utáni) frissítés szerint már 99,56 százalékos, a részeredmény pedig így néz ki:

kora délutáni adatokhoz képest figyelemre méltó, hogy a kormányzó Jog és Igazságosság fölénye jócskán csökkent, a Polgári Koalíció pedig ugyanilyen mértékben erősödött. Akkor még nagyjából 10 százaléknyi különbség volt az első és a második helyezett közt, ami mostanra 5 százalékra zsugorodott össze.

Mindemellett az borítékolható, hogy 100 százalékos feldolgozottság mellett továbbra is a Jog és Igazságosság lesz a választás győztese számszerűleg. Azonban a pozíciójuk jóval gyengébb lesz annál is, mint amire vasárnap este még számítani lehetett.

ENNEK ALAPJÁN MÉG VALÓSZÍNŰBBNEK TŰNIK A KORMÁNYVÁLTÁS FORGATÓKÖNYVE.

Természetesen ehhez a Polgári Koalíciónak, a Harmadik Útnak és a Lewicának még meg kell egyeznie számos kérdésben, de ez reálisabb megoldásnak tűnik, mint az, hogy e pártok bármelyike a Jog és Igazságossággal álljon össze.

A városokban lassabb a szavazatszámlálás; volt, ahol éjjel 3-kor is szavaztak még 

A Jog és Igazságosság hagyományosan a vidékiesebb, míg a Polgári Koalíció az ország városiasabb részein számít erősnek. Jó eséllyel ez magyarázza azt is, hogy a magasabb feldolgozottság mellett miért kezdett el csökkenni a két párt közti különbség.

Mint a lengyel RMF 24 hírportál írta, a lengyel Nemzeti Választási Bizottság elsősorban a városi szavazókörzetekből várja még az eredményeket.

Wroclaw városában például még az éjjeli órákban is tartott a szavazás, amit a választási bizottság „logisztikai hiányosságokkal” magyarázott utólag.

A Polsat News szerint már a reggeli órákban hosszú sor alakult ki az egyik szavazóhelyiség előtt, és ez éjjelig így maradt. Nem sokkal hajnali 1 óra után például még így nézett ki a sor: 

Este 20 óra körül a szavazók azt mondták, hogy átlagosan 3-4 órát kellett várniuk, mire leadhatták a szavazatukat, míg éjfélkor egyesek már 6 óra várakozásról számoltak le.

Az utolsó voksot hajnali 3-kor adták le a helyszínen. A kitartó szavazóknak mindeközben önkéntesek osztottak meleg teát.

A lengyel elnök így értékelt 

„A demokrácia ünnepe” volt ez a választás – mondta Andrzej Duda lengyel elnök a Polsat News hírportál szerint, utalva ezzel a váratlanul magas részvételi arányra. A legfrissebb adatok szerint

a szavazásra jogosultak 72,9 százaléka ment el szavazni, ami már most is rekordnak számít, de a végső részvételi arány ennél még magasabb lesz várhatóan. 

Duda megköszönte az embereknek, hogy elmentek szavazni, és megmutatták, hogy képesek felelősséget vállalni, „saját kezükbe venni a dolgokat”. Mint mondta, a részvételi arány a valaha mért legmagasabb volt a független, szabad Lengyelország történetében.

Nyugodtan várhatjuk a hivatalos végeredményt. A lengyel demokrácia stabil. Örülök, hogy a társadalom hallatta a hangját, és gratulálok a választás győzteseinek

– mondta az elnök, aki jelenleg egyébként Rómában tartózkodik, ahol II. János Pál pápa megválasztásának 45. évfordulója alkalmából vesz részt egy ceremónián.

Ez lesz az új kormány megalakulásának menete

Az RMF 24 szerint elsősorban Andrzej Dudán múlik, hogy mikor alakulhat meg az új kormány. Mint a portál írta, a választási végeredmény közlése után

még hetek vagy akár hónapok is eltelhetnek az új kormány megalakulásáig.

A koalíciós tárgyalások már kedden elkezdődhetnek, addigra ugyanis a választási bizottság várhatóan közli a választás végeredményét. A tárgyalásokkal párhuzamosan a lengyel elnök összehívja a törvényhozás (szejm) első választás utáni ülését, és a regnáló miniszterelnök azon az ülésen bejelenti távozását.

Hogy miért tarthat hónapokig az új kormány megalakulása, azt az alábbi időrend magyarázza:

Az RMF 24 szerint a választási eredmények fényében Duda – aki a Jog és Igazságosság jelöltjeként lett az ország elnöke – nem valószínű, hogy sietni fog a procedúrával. Ennek alapján előfordulhat, hogy a szejmben zajló bizalmi szavazás, majd a kormányalakítás csak december közepére zajlik le – és ez még a jobbik forgatókönyv. 

Ennél is hosszabb folyamatra lehet számítani akkor, ha Andrzej Duda egy olyan kormányfőjelölttel próbál kormányt alakíttatni, akinek nincs többsége a parlamentben.

A lengyel elnöknek erre joga van. Sőt, 1990 óta a szokásjog az volt, hogy az elnök a választáson legtöbb szavazatot szerző párt jelöltjét kérte fel kormányalakításra, mivel általában ez volt az a párt, amelynek a legjobb esélye volt kormányt alakítani – most viszont más a helyzet.

Joachim Brudzinski, a Jog és Igazságosság egyik vezető politikusa azt mondta hétfő reggel, hogy az eddigi eredmények alapján arra számítanak, hogy Andrzej Duda őket kéri fel. Ha így lesz, de aztán elbuknak a parlamenti szavazáson, akkor a lengyel elnöknek előbb-utóbb fel kell kérnie kormányalakításra az ellenzéki pártokat. De ebben az esetben a kormányalakítás még későbbre, 2024 elejére tolódhat ki.

A Polgári Koalíció részét képező Polgári Platform párt (PO) egyik képviselője, Michal Szczerba azt mondta az Indexnek a minap a magyar–lengyel kapcsolatokról: egy Tusk-kormány együtt fog működni a magyarokkal az EU-ban, de egy új, demokratikus kormányt szeretnének látni Magyarországon. 

Brüsszel örülhet, Orbán Viktor aggódhat

BBC arról írt, hogy a választási részeredményt látva az unió vezető politikusai most „vigyoroghatnak, mint a tejbetök”. Margarítisz Szhinász, az Európai Bizottság alelnöke azt mondta a BBC-nek, bíznak abban, hogy a választási eredménynek köszönhetően megszűnik a feszültség Lengyelország és az unió vezetése között.

A brit hírportál szerint az unió vezető politikusai a nyilvánosság előtt viszonylag keveset beszéltek a lengyel választásról, de a zárt ajtók mögött nagyon aggódtak a választás miatt. A BBC szerint Brüsszel most több okból is örülhet: egyrészt azért, mert az mostani választás nagy csapás az euroszkeptikus erőknek, amelyek az unió több országában is megerősödtek az utóbbi években, és pár hete választást nyertek Szlovákiában.

Másrészt amiatt is jó hír nekik a lengyelországi választási (rész)eredmény, mert Magyarországon kívül Lengyelországgal volt a legtöbb vitájuk az utóbbi években, és ez a két ország akadályozta meg legtöbb esetben az uniós döntéshozatalt bizonyos ügyekben (többek közt például alegutóbbi EU-csúcson is). Továbbá a két ország kölcsönösen bevédte egymást az uniós büntetőintézkedésekkel szemben – például az EU 7. cikkelye szerinti eljárástól is –, amikor csak lehetőség volt erre. Donald Tusktól ilyen támogatásra biztos nem lehet számítani, ha tehát tényleg kormányváltás lesz Lengyelországban, akkor az azt jelenti, hogy a magyar kormány elveszti legfontosabb szövetségesét az uniós porondon.

A BBC szerint a NATO részéről sokkal kevésbé aggódtak a választási eredmény miatt. Julianne Smith, a Egyesült Államok NATO-nagykövete azt mondta: Varsónak az ukrajnai háborúhoz való hozzáállása várhatóan változatlan marad, és továbbra is számíthatnak rájuk, „függetlenül attól, hogy kié lesz a hatalom”. 

Bloomberg hírügynökség is úgy értékelt, hogy Orbán Viktor kormánya „minden eddiginél elszigeteltebbé” válhat az unióban. Idézték Magyar Leventét, a külügyminisztérium államtitkárát is, aki a Mandiner vasárnap esti választási műsorában azt mondta: ha az ellenzék győz Lengyelországban, annak kiszámíthatatlan következményei lehetnek Magyarországra nézve.

Mindemellett elképzelhető, hogy Orbán Viktor nem marad teljesen egyedül, hiszen – mint említettük – Robert Fico személyében Szlovákiából találhat új szövetségest. Bár ezzel kapcsolatban Magyar Levente is óvatosnak mutatkozott, és azt mondta: egyelőre nincs garantálva, hogy Magyarország számíthat majd északi szomszédjára az uniós vitákban.

A lengyel fizetőeszköz is örült a választási eredménynek

A lengyel zloty már az exit pollok megjelenése után erősödni kezdett. A TradingView adatai szerint péntek éjfélkor

Ehhez képest hétfő hajnalra jelentősen elmozdult a jegyzés. Akkor

Cikkünk írásáig nagyjából ezen a szinten is maradt mindkét kurzus.

(Borítókép: A kormányzó nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pártjának támogatói, köztük sokan egy monitoron láthatók, reagálnak a PiS székházánál a lengyel parlamenti választások első eredményeit követően 2023. október 15-én Varsóban. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)

Rovatok