Az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője, Daniel Hagari ellentengernagy péntek este közölte, hamarosan kiterjesztik a Gáza elleni műveleteket, vagyis megkezdődik az invázió.
Cikkünk folyamatosan frissült. Ezekről írtunk benne:
Daniel Hagari szóvivő péntek este azt mondta, az izraeli légierő számos csapást végrehajtott az utóbbi órákban, és hamarosan a szárazföldi haderő is „kiterjeszti” műveleteit a Gázai övezetben.
A szóvivő a The Times of Israel szerint azt mondta, hogy a légierő föld alatti célpontok ellen hajtott végre „nagyon jelentős” csapásokat. Állítása szerint Gázavárost és az övezet északi felét továbbra is bombázzák, és sokadszorra is arra szólította fel a palesztinokat, hogy meneküljenek az övezet déli részére.
Azért cselekszünk, hogy megvédjük az izraeli állam nemzetbiztonsági érdekeit
– szögezte le.
Vélhetően a szárazföldi műveleteket készítették elő már a péntek késő délutáni légicsapások is, amelyek miatt megszűnt a távkommunikációs kapcsolat Gázában. Erről ebben a cikkben írtunk bővebben.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök még szerdán beszélt arról, hogy az addigi műveletek még csak a Hamász elleni háború kezdetét jelentették, és hogy hamarosan sor kerül a támadásra. Az izraeli hadsereg azóta két korlátozott célú rajtaütést már végrehajtott az utóbbi napokban a határ mentén azért, hogy előkészítsék a Gáza elleni inváziót.
Az izraeliek – egy korábbi jelentés szerint – a gyalogsággal együtt harckocsikat, aknamentesítő egységeket és különleges műveleti egységeket is beküldenek az övezetbe a művelet alatt. A szárazföldi egységek működését pedig helikopterekkel, drónokkal, valamint szárazföldről és tengerről érkező tüzérségi támogatással segítik elő. Arról is beszámoltunk az amerikai sajtó nyomán, hogy az invázióra vélhetően egy „kis Gázában”készítették fel az izraeli hadsereg egységeit.
A Hamász az izraeli bejelentés után egy külön közleményben felszólította a nemzetközi közösséget, valamint az arab és muszlim államokat, hogy „azonnal cselekedjenek”, és állítsák le az izraeli bombázásokat.
Ezenkívül az al-Dzsazíra szerint a szervezet „mozgósításra” szólította fel a Ciszjordániában, Kelet-Jeruzsálemben és az 1948 után elfoglalt izraeli területeken élő palesztinokat is, annak érdekében, hogy „megállítsák az agressziót”. Hozzátették, Izraelt, az Egyesült Államokat és a nyugati államokat „teljes mértékben” felelősnek tartják a palesztinok elleni „szörnyű mészárlások” miatt. A közlemény végén közölték, hogy kitartóan védekeznek Izrael ellen, és harcolnak azért, hogy létrehozhassák Palesztina államát Jeruzsálemmel fővárosként.
Ezzel párhuzamosan Ciszjordiániában is pánikkeltő, név nélküli röpcédulák jelentek meg pénteken.
Ezeken a The Times of Israel szerint azt üzenték a palesztinoknak, hogy meneküljenek át Jordániába, mert különben az 1948-as Nakba-naphoz hasonlóan bánnak el velük. A röplapokon a Hamászt okolták az események miatt, és közölték, ez az „utolsó alkalom”, hogy a palesztinok elmenekülhetnek, máskülönben erőszakkal veszik el tőlük a földjüket.
A térségben az október 7-i események óta folyamatosak az összecsapások a palesztinok és az izraeli telepesek között, és elképzelhető, hogy most még jobban elmérgesedik ott is a konfliktus. A közösségi médiában terjedő felvételek szerint néhány helyen már most demonstrációk kezdődtek Ciszjordániában.
A Fehér Ház alig néhány órája közölte, hogy Joe Bident ottani idő szerint péntek reggel tájékoztatták az izraeli legfrissebb fejleményekről.
Azt nem tudni, a találkozón pontosan mi hangzott el. Az viszont jelzésértékű lehet, hogy ott volt a legfontosabb politikai vezetők egy része: Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, Antony Blinken külügyminiszter, Lloyd Austin védelmi miniszter, Williams Burns CIA-vezér, Avril Haines, a Nemzeti Hírszerzés feje és még Charles Brown, a vezérkari főnökök bizottságának elnöke is.
Az ENSZ főtitkára, António Guterres alig néhány órája beszélt arról, hogy Gáza „az emberi szenvedések lavinájával” áll szemben, de elsősorban még a humanitárius nehézségek miatt. A tisztviselő „humanitárius tűzszünetre”, illetve a Hamászt a túszok szabadon engedésére szólította fel.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elnöke szintén alig pár órája írt arról az X-en, hogy mindenekfelett tűzszünetet szeretne elérni.
Benjamin Netanjahu szóvivője a Spectator Index szerint egy rövid nyilatkozatban elutasította a felvetést, hogy tűzszünetet kössenek.
Mint mondta, ez most már lehetetlen lenne a realitásokat tekintve, és a háború célja nem az, hogy „elrettentsék a Hamászt”, hanem, mint mondta,
most már eldöntöttük, hogy a Hamásznak el kell tűnnie a Föld színéről.
A Hamász időközben azt is jelentette, hogy egy al-Burejdzs nevű tábor közelében harcok folynak, és hogy kitartanak az izraeli haderővel szemben.
Úgy tudni, ez lehetett az előző éjjel is az a egyik térség, ahol az izraeli hadsereg korlátozott műveletet hajtott végre.
Több videó is terjed arról, hogy bombázások, tüzérségi tűzharc kezdődhet Gázában, de ezek hitelességét egyelőre nem tudjuk megerősíteni.
Állítólag Gáza északi részén, az al-Burejdzstől jóval távolabb lévő Beit Hanunnál is tűzharc zajlik. Meg nem erősített források szerint Izrael három irányból indított ott támadást (sőt a Hamász-párti források azt is állítják, hogy Izrael egy harckocsit is elvesztett, de ezt sem lehet megerősíteni).
Mindeközben az al-Dzsazíra tudósítájának sikerült bejelentkeznie a helyszínről, és azt mondta, hogy a helyzet a lehető legrosszabb.
Előzőleg írtunk arról, hogy a Gáza elleni invázió megkezdési már csak idő kérdése. Izrael már két hete beharangozta, hogy bármikor megkezdődhet a támadás. Úgy tudni, a folyamatot az Egyesült Államok igyekezett késleltetni, méghozzá azért, hogy több idő maradjon a túszok kiszabadítására.
Ezzel kapcsolatban a The Times of Israelnek több névtelenséget kérő izraeli tisztviselő azt mondta nem sokkal a bejelentés előtt, pénteken, hogy úgy vélik, a Hamász csak az időt akarja húzni a túsztárgyalásokkal, késleltetve a támadást. Ezzel párhuzamosan Daniel Hagari szóvivő is azt mondta, azok a híresztelések, amelyek szerint a Hamász újabb túszokat engedhet el, csak a szervezet manipulációi. Mindemellett azt is leszögezte, annak ellenére, hogy kiterjesztik a műveleteket Gázában, az izraeli hadsereg továbbra is elkötelezett a „nemzeti misszió mellett, hogy az összes túszt kiszabadítsák”.
A CNN-NEK VISZONT TÖBB TISZTVISELŐ IS ARRÓL BESZÉLT AZ IMÉNT, HOGY A TÚSZTÁRGYALÁSOK FOLYTATÓDNAK A GÁZÁT ÉRT LÉGICSAPÁSOK ÉS A SZÁRAZFÖLDI TÁMADÁS ELLENÉRE IS.
Az egyik tisztviselő azonban azt is hozzátette, most, hogy a támadás elindult, valószínűleg nehezebb lesz előrelépést elérniük.
A The Washington Post értesült öt, névtelenséget kérő amerikai tisztviselőtől arról, hogy Joe Biden kormányzata nemrég arra kérte Izraelt, változtassanak a haditervükön.
Állításuk szerint Bidenék azt szeretnék elérni, hogy Izrael ne a Gázai övezet egész északi felét rohanja le, hanem ehelyett hajtson végre korlátozott, célzott műveleteket (légicsapásokkal és különleges műveleti egységekkel) kifejezetten a Hamász legfontosabb célpontjai ellen.
A tisztviselők szerint egy teljes körű szárazföldi inváziónak súlyos következményei lehetnek. A The Washington Post szerint amiatt is aggódnak, ha ez megkezdődik, akkor nehezebb lesz kiszabadítani a Hamász több mint 200 túszát, holott az utóbbi napokban – véleményük szerint – sikerült elérni némi előrelépést ezen a téren.
ÖSSZESSÉGÉBEN ÚGY LÁTJÁK, HOGY A PALESZTIN CIVILEK ÉS IZRAELI KATONÁK KÖZÜL IS KEVESEBBEN HALNÁNAK MEG, HA KISEBB, CÉLZOTT HADMŰVELETEKRE KERÜLNE SOR.
A Fehér Ház mindezt nem kívánta megerősíteni a The Washington Postnak. A lapnak nyilatkozó tisztviselők szerint azonban az Egyesült Államok álláspontja határozottan megváltozott, és most már a feltétlen támogatás helyett azt üzenik a színfalak mögött Izraelnek, hogy „újra kellene gondolnotok a stratégiátokat”.
Az Indexnek Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő azt mondta, az izraeli hadsereg esti bejelentése alapján nem biztos benne, hogy nagyszabású szárazföldi támadást hajt végre az izraeli hadsereg. Szerinte „nem feltétlenül kell egész pályás letámadásra számítani”, és kifejtette azt is, milyen forgatókönyvek lehetségesek.
Egy másik írásunkban összegyűjtöttünk néhány külföldi élő közvetítést is az eseményekről, amelyek online elérhetőek.
Trey Yingst, a Fox News munkatársa Izrael és Gáza határáról jelentkezett be egy videóban. Mint mondta, rengeteg légicsapás történt az utóbbi órákban, Izrael keményen bombázza Gáza északi részét, és jelentős erőket (tüzérségi, harcjárműveket stb.) vontak össze a határ közelében.
Azt is hozzátette, hogy az izraeliektől származó információi szerint
A GÁZAI MŰVELETEK MOSTANI „KITERJESZTÉSE MÉG NEM AZ A NAGY SZÁRAZFÖLDI INVÁZIÓ, AMelyeT AZ IZRAELIEK BEHARANGOZTAK KORÁBBAN”.
Megjegyezte azt is, hogy a helyzet nagyon bizonytalan. Több rakétát lőttek ki Gázából is, és a frontvonal most a legaktívabb október 7-e óta. A videó legvégén tüzérségi tűzhöz hasonló hang hallatszódott, amely, állítása szerint, az izraeli hadsereg egyik csapása volt Gáza ellen.
Azt követően, hogy megszűnt az internetkapcsolat Gázában az izraeli légicsapások miatt, a közösségi médiában többen is azt kérték Elon Musktól, hogy bocsássa a palesztinok rendelkezésére a Starlink-műholdhálózatot (amely Ukrajnát is segítette a háborújában).
A téma annyira felkapott lett, hogy az Egyesült Királyságban már legalább 245 ezerszer írták le egy posztban a #starlinkforgaza kulcsszót (kérdés, hogy emögött mennyi valós felhasználó áll az X-en, ahol maga a tulajdonos is elismerte, hogy rengeteg a bot, vagyis a nem valós felhasználó).
A milliárdos egyelőre nem reagált a kérésekre.
Az ENSZ általános közgyűlésén elfogadtak egy határozatot, amely szerint támogatnak egy azonnali, humanitárius célú tűzszünetet Gázában.
A BBC szerint a határozatot Jordánia kezdeményezte az arab országok nevében. Ebben a tűzszüneti felszólítás mellett elítélték a palesztin és izraeli civilek elleni erőszakos cselekedeteket, illetve minden terrorcselekményt. Továbbá arra szólítottak fel, hogy azonnal, feltételek nélkül engedjenek el minden túszt.
A döntést nagy többséggel (120 igen, 45 tartózkodás és 14 ellenszavazat mellett) fogadták el,
MAGYARORSZÁG VISZONT EZ ELLEN A HATÁROZAT ELLEN SZAVAZOTT.
Hogy miért, azt egyelőre nem tudni. A BBC által leírtakból egy dologra tudunk következtetni, ami az ellenzőknek nem tetszhetett: a határozatban nem említették meg szó szerint a Hamász október 7-i támadását, amelynek legalább 1400 halálos áldozata volt, hanem csak általánosságban írtak a civilek elleni cselekményekről.
Akárhogy is, az biztos, hogy Magyarország azon 15 ország egyike volt, amely ellenezte a döntést, mint alább is látható.
A közgyűlés határozatai jogilag semmiféle következménnyel nem bírnak, de iránymutatást jelenthetnek a nemzetközi közösségnek.
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője azt mondta: Izraelnek támogatnia kellene a humanitárius fegyverszünetet, ha azért cserébe túszok szabadulhatnak ki. Elmondása szerint erről állandóan egyeztetnek Izraellel. Azt is megkérdezték tőle, hogy Joe Biden tájékoztatták-e péntek reggel arról, hogy Izrael inváziót indít, de erre nem válaszolt.
Emmanuel Macron az X-en írt arról, hogy szükség van egy humanitárius tűzszünetre. Mint írta, különbséget kell tenni a Hamász és a civilek közt, és a tűzszünetre szükség van ahhoz, hogy megvédjék „a legkiszolgáltatottabbakat”.
Eközben szaúdi tisztviselők is azt mondták: ha Izrael valóban megindítja a támadást Gáza ellen, annak beláthatatlan következményei lesznek. Erről Richard Blumenthal amerikai szenátor beszélt a The New York Times-nak, aki nemrég találkozott a szaúdi koronaherceggel, és azt mondta: a szaúdi vezetők abban bíztak, hogy el lehet kerülni a szárazföldi inváziót, és az azzal járó emberi áldozatokat.
A lap szerint a szaúdi tisztviselők a zárt ajtók mögött erőteljesebb jelzéseket adtak amerikai tisztviselőknek azzal kapcsolatban, hogy milyen következményei lesznek a támadás megindításának.
Péntek este robbanást jelentettek egyrészt Afganisztán fővárosából. Ezt a támadást az Iszlám Állam vállalta magára az AFP szerint.
Nem tudni, hogy összefüggésben van-e a mostani eseményekkel, egy másik támadásról viszont az izraeliek azt állítják, hogy igen. Két robbanás is történt az Egyiptomhoz tartozó Sínai-félsziget üdülővárosaiban. Izrael szerint huti terroristák voltak a merénylők, akik Irán bízott meg azzal, hogy ártsanak Izraelnek.
Eközben a Hamász fegyveres szárnya közölte, hogy rakétákat lőttek ki több, az övezet közelében lévő izraeli város felé. Azt állítják, hogy Gázában szárazföldön harcolnak az izraeli erőkkel. Az újabb közleményben is arról írnak, hogy két helyszínen zajlanak a harcok: Beit Hanun és al-Burejdzsnél. Ezeket említettük cikkünk korábbi részében is.
Az ABC News-nak amerikai és izraeli tisztviselők beszéltek arról, hogy
a péntek esti hadművelet még nem a Gáza elleni teljes körű invázió.
A névtelenséget kérő amerikai forrás szerint ez a mostani még csak egy korlátozott művelet. Az izraeli hadsereg részéről Peter Lerner szóvivő mondta azt, hogy ez még nem a nagy hadművelet Gáza ellen.
A Hamász egyik vezetője ezzel összefüggésben azt közölte, hogy készen állnak a teljes körű támadásra is. „Ha Netanjahu úgy dönt, hogy ma behatolnak Gázába, az ellenállás készen áll. A katonáinak maradványait Gáza földje fogja felfalni" – mondta Izzat al-Risk a The Times of Israel szerint.
Annalena Baerbock német külügyminiszter a der Spiegel szerint elmondta, hogy Németország – amely tartózkodott a korábban említett ENSZ-határozattal összefüggésben – miért tett így. A német külügyér azt az érvet hozta fel, amelyet sejtésként mi is megfogalmaztunk az imént:
hogy az ENSZ-határozat nem említi egyértelműen a Hamász terrorcselekményeit.
Baerbock hozzátette azt is, hogy szerinte a túszok elengedésére vonatkozó felszólítás sem elég markáns, és hogy a határozatban nem szögezték le azt sem, hogy Izrael jogos önvédelmi háborút folytat. A külügyminiszter úgy vélte, hogy a határozat egyetlen pozitívuma az, hogy a terrorcselekményeket legalább elítélték, és a túszok elengedésére szólították fel a Hamász.
Az Independent szerint az izraeli hadsereg egy körlevélben figyelmeztetett számos nemzetközi sajtóorgánumot arra, hogy
a Gázai övezetben dolgozó újságírók biztonságot már nem tudják garantálni.
A hadseregtől a Reuters és az AFP hírügynökség kért biztosítékot arra, hogy a kollégáik ellen nem hajtanak végre légicsapásokat. A hadsereg válaszul ebben a levélben közölte, hogy a célpontjuk a Hamász, de a szervezet szándékosan újságírók és civilek közvetlen közelében telepít katonai célpontokat, ráadásul a Hamász rakétái gyakran meghibásodnak és Gázában csapódnak be.
Ilyen körülmények közt nem tudjuk garantálni a dolgozóik biztonságát, és arra bíztatjuk önöket, hogy tegyenek meg minden szükség lépést a biztonságuk érdekében
– írták a levél végén.
A gázai harcokban már több újságíró is meghalhatott, sőt, Izrael északi határán is volt legalább egy halálos áldozat.
Egy felvételen, amelyet a PBS munkatársa osztott meg, egy izraeli katonai konvoj látható, és tüzérségi/légicsapások hallhatóak a háttérben.
A BBC szerint Gázát továbbra is bombázzák, helyi idő szerint 22.30-kor is voltak például csapások. Ezzel kapcsolatban az AFP hírügynökség is megosztott videófelvételeket.
A Times of Gaza is légicsapásokról posztolt felvételt.
Az al-Dzsazíra pedig ezt a felvételt osztott meg nemrég.
Egy külön cikkben írtunk arról, Mark Regev, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök tanácsadója egy interjúban reagált a legfrissebb fejleményekre.
Egy ehhez hasonló kijelentése volt John Kirbynek, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadójának is. A Reuters szerint Kirby azt mondta: az Egyesült Államok nem fog vörös vonalakat húzni Izrael előtt a gázai műveletekkel kapcsolatban, és támogatják Izrael önvédelmi jogát a Hamász október 7-i támadásával összefüggésben.
Izrael ENSZ-beli nagykövete, Gilad Erdan azt mondta az ENSZ-határozatról – amelyet korábban említettünk és egy humanitárius fegyverszünetre szólított fel Gázában – a A The Times of Israel szerint:
Ez egy sötét nagy az ENSZ és az emberiség számára.
Hozzátette, hogy Izrael minden rendelkezésre álló eszközt használni fog a Hamász elleni háborúban, és hogy az ENSZ a mostani döntés után már „egy csipetnyi legitimációval vagy jelentőséggel” sem bír.
Eli Kohen izraeli külügyminiszter „szánalmasnak” nevezte a határozatot. „Izrael úgy fog leszámolni a Hamásszal, ahogy a világ leszámolt a nácikkal és az ISIS-szel”– mondta.
A Hamász – amelyet a határozatban közvetve ugyan, de szintén a túszok elengedésére szólítottak fel – mindeközben üdvözölte a döntést és az azonnali végrehajtására szólított fel, beleértve ebbe a humanitárius segélyszállítmányok átengedését. A Hamász riválisa, a ciszjordániai Palesztin Hatóság is üdvözölte a határozatot: ők azt nevezték fontosnak, hogy miközben Izrael hadjárata „a brutalitás új csúcsaira hág”, aközben van „egy szolid nemzetközi álláspont, amely elutasítja Izrael zabolátlan agresszióját”.
Korábban említettük, hogy Peter Lerner izraeli katonai szóvivő az ABC News-nak nyilatkozva azt mondta, hogy a mostani támadás még nem jelenti az invázió kezdetét.
A tisztviselő az al-Dzsazíra szerint egész konkrétan azt mondta: a jelenlegi művelet célja az, hogy „jobb körülményeket” készítsen elő az invázióhoz.
Felkutatjuk a tankelhárító képességeket [vagyis az ilyen eszközöket – a szerk.], megsemmisítjük a megfigyelőállásokat, és megtámadjuk a terroristákat, ha a frontvonal közelében, vagy a Gázai övezet perifériáján találjuk őket
– foglalta össze.
Az Axios amerikai hírportálnak két névtelenül nyilatkozó tisztviselő beszélt arról, hogy az izraeli szűk háborús kabinet (amely Netanjahu miniszterelnökből és még néhány személyből áll)
még egy csütörtök esti ülésen döntött a hadműveletek kiterjesztéséről.
A tisztviselők szerint a döntés azután született meg, hogy az utóbbi napokban „patthelyzet” alakult ki a Hamásszal folytatott túsztárgyalásokon a több mint 200 ember sorsáról. A kijelentés azért is érdekes, mert névtelenséget kérő amerikai tisztviselők arról beszéltek nemrég, hogy szerintük sikerült előrelépést elérniük ebben az ügyben.
Az Axiosnak egy izraeli katonai tisztviselő azt mondta, hogy a pénteken kezdett műveletek „leginkább” a Gázai övezet északi részén zajlanak le. Azt elismerte, hogy ezek az akciók jóval nagyobbak és jóval jelentősebbek, mint azok a korlátozott rajtaütések, amelyekre az utóbbi napokban került sor.
(Borítókép: Lisi Niesner / Reuters)