Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az Izrael és a Hamász közötti konfliktusról. A nap főbb történései az alábbiak voltak:

• Az Iszlám Dzsihád hajlandó elengedni két izraeli túszt
• Izrael mostantól naponta négy órára leállítja a harci cselekményeket
• ENSZ: Izrael és a Hamász is elkövetett háborús bűnöket
• Izrael szerint 50 Hamász fegyverest öltek meg egy kórház közelében
• Felgyorsítaná a háborút az izraeli védelmi miniszter

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is. Jó pihenést kívánunk!

A Nemzetközi Vöröskereszt ideiglenesen szüneteltette a betegszállításokat, miután konvoját tűz alá vették Gázában − írta meg a The Guardian.

William Schomburg, a szervezet gázai irodájának vezetője a Reutersnek adott nyilatkozatában „mélyen aggasztónak” nevezte az incidenst.

A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát (ICRC) tegnapelőtt célba vették, és ez elfogadhatatlan

− mondta Schomburg.

Schomburg megerősítette, hogy a szervezet szerdán szüneteltette a betegkísérést, de azóta újraindította a betegek szállítását az egyiptomi határátkelőhöz.

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és az izraeli Moszad kémügynökség vezetői csütörtökön találkoztak a katari miniszterelnökkel, hogy megvitassák a Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátását − közölte egy forrás a Reuters hírügynökséggel.

David Barnea, az izraeli Moszad hírszerző szolgálat vezetője, William Burns CIA-igazgató és Mohammed Bin Abdulrahman al-Thani sejk katari miniszterelnök azt követően találkozott, hogy szerda este katari közvetítők találkoztak a Hamász politikai hivatalának tisztségviselőivel, és megvitatták az alku lehetséges paramétereit − közölte a The Guardian. 

Egy amerikai tisztviselő a hírügynökségnek elmondta, hogy „találkozóra került sor” Burns, Barnea és a katari miniszterelnök között, de további részletekkel nem kívánt szolgálni.

A megbeszéléseken szó volt arról is, hogy engedélyezzék a humanitárius üzemanyagimportot a Gázai övezetbe − mondta a forrás.

Rövid időre megnyílt a rafahi átkelő, amelyen át kórházi kezelésre szoruló palesztinokat engedtek át Egyiptomba, illetve olyanokat, akiknek külföldi útlevele volt, több tucat emberről szóltak a jelentések - írta a Guardian.

A rafahi átkelőn november 1-én hétezer embert engedtek ki a Gázai övezetből és ez az az átkelő, amelyen át az ENSZ bejuttatja az ostromlott térségbe segélyszállítmányait. Szerdán egyébként több 100 élelmiszert, gyógyszert és vizet szállító teherautót engedtek be a Gázai övezetbe.

Több mint 50 ország és nemzetközi szervezet találkozik csütörtökön Párizsban, hogy megvitassák, hogyan nyújtsanak segítséget az ostromlott Gázai övezetben élő civileknek Izrael és a Hamász közötti háború idején − írja a DW. 

A konferenciát megnyitó Emmanuel Macron francia elnök gyors humanitárius szünetet sürgetett, hozzátéve, hogy az országoknak a Gázai övezetben tűzszünetre kell törekedniük.

A civileket meg kell védeni, ez elengedhetetlen, nem tárgyalás kérdése, és azonnali szükségszerűség 

− mondta Macron.

A konferencia, amely egy humanitárius tengeri folyosóra és úszó tábori kórházakra vonatkozó javaslatokat is tartalmaz, a november 10–11-i éves párizsi békefórumot előzi meg.

Az elképzelés az, hogy megkeressük az összes nagy adományozót, és felgyorsítjuk a Gázának nyújtott segélyeket

− közölte a múlt héten a francia külügyminisztérium, hozzátéve, hogy a konferencián az adományozott árukra, például élelmiszerre, üzemanyagra és orvosi felszerelésekre, pénzügyi támogatásra és humanitárius hozzáférésre vonatkozó szekciók üléseznek majd.

Yoav Gallant védelmi miniszter szerint a hadsereg Gázai övezetben végrehajtott szárazföldi offenzívájának egyik célja az, hogy megállítsák a Hamász izraeli városokra irányuló rakétatüzeit, és hogy a lakosság visszatérhessen napi rutinjához – közölte a The Times of Israrel. 

„Elhúzódó háborúban vagyunk, és a polgári gazdaság kérdése a fő tényező a háború kezelésében. Gyorsan meg kell oldanunk a dolgokat, még ha nem is tökéletesen – mondta Gallant a minisztériumok főigazgatóival, helyi tisztviselőkkel és az IDF Hazai Front Parancsnokságának vezetőjével folytatott megbeszélésen.

Kibővített költségvetési politikával kell működnünk, és le kell rövidíteni a hosszadalmas adminisztratív munkát

– mondta.

Gallant szerint az IDF gázai szárazföldi hadművelete „elnyomja a hazai frontot fenyegető veszélyek jelentős részét. A Hamász manapság indított rakétatüzeinek fő célja az élet rutinjának megzavarása.”

Gondoskodnunk kell arról, hogy a polgárok biztonságban legyenek, és folytathassák megszakítás nélkül a napi rutinjukat

– tette hozzá Gallant.

Két korábbi nemzetközi ügyész felszólította a nemzetközi büntetőbíróságot, hogy adjon ki elfogatóparancsot Izrael és a Hamász politikai és katonai vezetői ellen – írja a The Guardian. 

Carla Del Ponte a volt Jugoszlávia és Ruanda törvényszékeinek főügyésze volt,  Graham Blewitt pedig a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék helyettes ügyésze.

Több ezer élet lett már oda, és rengeteg mindent megsemmisítettek. A nemzetközi jog tiszteletben tartása hiánycikk, a civilek elleni támadások, a túszejtés és a városi területek válogatás nélküli bombázása zajlik. Az ilyen cselekmények nemzetközi bűncselekménynek minősülhetnek.

Korábban is eljárást indítottunk ilyen háborús és emberiesség elleni bűnökért, valamint a népirtásért. Ez nem könnyű feladat, de létfontosságú – áll a közleményben. 

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) megöltek hét palesztint, 13 másikat pedig megsebesítettek a ciszjordániai Dzsenin városában és menekülttáborában végrehajtott rajtaütés során – közölte a The Guardian a palesztin egészségügyi minisztériumra hivatkozva.

Két férfi csütörtök este megpróbálta eltávolítani az izraeli zászlót a grazi városházáról – közölte a Kronen Zeitung. A rendőröknek éppen csak sikerült megakadályozniuk, most az Alkotmányvédelmi Hivatal intézkedésén múlik a folytatás. 

A rohamrendőrök a jelenlegi fokozott védelmi intézkedések részeként hamar észlelték az incidenst. Amikor a két férfi észrevette a rendőröket, észak felé menekültek, ekkor azonban több grazi rendőrjárőr is üldözőbe vette a férfiakat. Egy közeli utcában végül elfogták az egyik gyanúsítottat, és a rendőrőrsre vitték. A bűncselekmény helyszínétől nem messze a rendőrök lefoglaltak egy feltekert palesztin zászlót, emellett egy kést is lefoglaltak.

A gyanúsított egy 17 éves szíriai férfi. Az éjszaka folyamán hallgatták ki először, még nem tett vallomást. A másik, egyelőre ismeretlen gyanúsítottat érintő nyomozás is folyamatban van.

Emmanuel Macron francia elnök szerint azonnali humanitárius békére és tűzszünetre van szükség Gázában. 

Meg kell védenünk a civileket, ehhez pedig nagyon gyorsan humanitárius békére és tűzszünetre van szükség

– fogalmazott Macron a The Guardian szerint.

Franciaország nemzetközi humanitárius konferenciát rendez, amelynek célja a civil lakosság megsegítése, bár az áttörést illetően csekély a remény.

Az izraeli hadsereg Nahal egységének katonái tízórás csata után elfoglalták a Hamász iszlamista terrorszervezet újabb erődítményét Dzsabálija menekülttáborban, az övezet északi részén – jelentette be az izraeli katonai szóvivő csütörtök reggel.

Egész éjjel harcok folytak Dzsabálija nyugati részén, melyek végén az izraeli erők átvették az irányítást a Hamász 17-es számú támaszpontján. „A Nahal Brigád harcosai befejezték a hadműveletet a terrorszervezet katonai fellegvárának számító 17-es erődítmény elfoglalására a Gázai övezet északi részén” – közölte a katonai szóvivő.

Az erőd elfoglalásánál a harcosok a Hamász és az Iszlám Dzsihád terroristái ellen küzdöttek, akik a föld feletti és alatti létesítményből lőtték őket

– tájékoztatott a szóvivő.

Körülbelül 10 órás harccal számolták fel az iszlamista fegyveresek ellenállását, sok fegyvert lefoglaltak, és megtalálták a Hamász alagútrendszerének kiterjedt föld alatti útvonalakhoz vezető több lejáratát, az egyiket egy óvoda közelében.

„Az erődítmény elfoglalása során a Nahal-erők jelentős hadműveleti anyagokat találtak és gyűjtöttek össze az ellenség katonai terveiről” – tudatta a katonai szóvivő. A hadsereg azt is bejelentette, hogy a légierő terroristacélpontok százait támadta az utóbbi órákban a Gázai övezetben.

Az izraeli katonák a Gázai övezet északi részén található Sejk Radván negyedben olyan raktárt találtak egy lakóházban, amelyben a Hamász fegyverei és drónjai voltak. A hadsereg közleménye szerint robbanószerkezetekre, robbanóanyagokra és a Hamász hírszerzési anyagaira bukkantak az épületben lakó civilek lakásainak közelében.

A háború október 7-i kitörése óta 352, a szárazföldi hadműveletek október 28-i megindítása óta 35 elesett katona nevét hozták nyilvánosságra.

Az izraeli rendőrség arról számolt be, hogy holttest-azonosító központjában további két ember földi maradványait sikerült azonosítani a Hamász október 7-i terrortámadásának áldozatai közül.

Csütörtökre virradóra Ciszjordánia két különböző pontján két palesztint öltek meg a biztonsági erők terroristainfrastruktúra felszámolását célzó razziák során a palesztin egészségügyi minisztérium jelentése szerint.

Harcok voltak a dzseníni menekülttáborban is, ahova a hadsereg közleménye szerint azért hatoltak be, hogy megsemmisítsék az ott felhalmozott, házi készítésű robbanószerkezeteket.

Az éjjel kilenc körözött személyt tartóztattak le Ciszjordániában, ahol a háború kezdete óta több mint 1430 palesztint vettek őrizetbe. Közülük mintegy kilencszázan a Hamász tagjai.

Egy huszonegy éves férfi súlyosan, egy huszonhárom éves nő pedig közepesen megsérült egy lövöldözésben Ciszjordániában, a Jordán-völgyében, Gitti település közelében. A velük utazó öt hónapos kislány nem sebesült meg a járművükre leadott lövésekben. A mentők a helyszínen ellátták, majd kórházba szállították a sebesülteket, az izraeli hadsereg erői pedig lezárták a környező utakat, és megkezdték a gyanúsítottak felkutatását.

Az izraeli parlament, a knesszet éjjel második és harmadik olvasatban elfogadta a Vaskardok háború gazdasági segélyprogramját. A több mint 15 milliárd sékelt (mintegy 1400 milliárd forint) együtt szavazták meg a kormányzó és az ellenzéki pártok. Segélyeket kapnak a mezőgazdaság, a vállalkozások, a turizmus kárvallottjai, a tartalékos katonák házastársai, a Gáza környéki és az északi határvidék evakuáltjai – írja az MTI.

A jemeni húszi lázadók lelőttek egy amerikai drónt Jemen partjainál – erősítette meg az amerikai védelmi minisztérium helyi idő szerint szerda este.

A Pentagon egy magas rangú tisztviselője az AFP francia hírügynökségnek elmondta: „A húszik egy amerikai MQ–9-es (típusú) távirányítású katonai légi járművet lőttek le Jemen partjainál.”

A húszik, akik elismerték, hogy a jelenlegi gázai háború során Izrael ellen légitámadásokat hajtottak végre, közleményükben azt írták:

Légvédelmünknek sikerült lelőnie egy amerikai MQ–9-es repülőgépet, miközben az ellenséges, megfigyelési és kémkedési tevékenységet folytatott a jemeni felségvizek légterében, az Izraelnek nyújtott amerikai katonai támogatás részeként.

Az Egyesült Államok gyors katonai támogatást nyújtott Izraelnek és megerősítette erőit a térségben a Hamász iszlamista mozgalom október 7-i támadása után, amelyben az izraeli hatóságok szerint több mint 1400 ember vesztette életét.

Az izraeli hadsereg több mint egy hónapja szünet nélkül bombázza a Hamász által ellenőrzött Gázai övezetet, a támadásokban a palesztin terület egészségügyi minisztere szerint eddig mintegy 10 600 ember halt meg.

Az amerikai haditengerészet a gázai háború kitörése óta a húszik által indított több rakétát is elfogott – írja az MTI.

Megszólaltak a szirénák a gázai határon lévő izraeli településeken a rakétaveszély miatt – írja a The Guardian.

Ezeket a településeket a háború kezdete óta nagyrészt kiürítették, az izraeli hadsereg pedig zárt katonai övezetet hozott itt létre.

John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője szerint a palesztinoknak „meghatározó hangnak kell lenniük” annak eldöntésében, hogy ki fogja kormányozni a Gázai övezetet a háború befejezése után – írja a The Times of Israel.

Arra a kérdésre, hogy a kormány azt akarja-e, hogy a Palesztin Hatóság – mely jelenleg Ciszjordánia egyes részeit irányítja – felügyelje Gázát is, Kirby azt válaszolta, a Biden-adminisztráció szerint „a palesztinoknak kell irányítaniuk a jövőjüket”.

„Hogy pontosan hogyan néz majd ki az irányítási struktúra, mikor kerül bevezetésre, és milyen szereplők adaptálják majd”, az Kirby elmondása szerint még a jövő zenéje.

Jelentősen csökkentette működését szerdán az egyik nagy gázavárosi kórház az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet közötti háború és a Gázai övezet izraeli blokádja miatt fellépett üzemanyaghiány következtében – írja az MTI.

Az Al-Kudsz kórházban le kellett állítani a műtéteket, a röntgenvizsgálatokat és a mágneses képalkotó vizsgálatokat (MRI) – közölte a palesztin vöröskereszt az X mikroblogportálon.

A humanitárius szervezet szerint ki kellett kapcsolni a központi áramfejlesztőt is, csak egy kisebbet használnak.

Naponta mindössze két órán át van áram a kórház három épületében, amit arra tud felhasználni az ott tartózkodó mintegy 14 ezer menekült, hogy főz és feltölti a mobiltelefonját.

A Hamász vezette egészségügy-minisztérium szóvivője, Asraf al-Kudra szerint 120 egészségügyi intézményt ért találat az izraeli hadjárat során, 18 kórház és 40 rendelőintézet működésképtelen.

A gázai gyerekeket – ha túl is élik a bombázásokat – az éhhalál, betegségek és a kiszáradás veszélye fenyegeti – mondta Alexandra Saieh, a Save the Children humanitárius szervezet munkatársa Washingtonban.

A helyzet katasztrofális. A civilek, különösen a gyerekek, továbbra is a legsúlyosabb árat fizetik a folyamatos erőszakért

– idézi Saieh-t az al Dzsazíra.

Múlt héten a Save the Children arra figyelmeztetett, hogy a Gázában mindössze néhány hét alatt megölt gyermekek száma magasabb, mint a 2019 óta az összes fegyveres konfliktusban megölt gyermekek száma. A szervezet bejelentése óta további 1000 gyermeket öltek meg.

„Tudjuk, hogy több mint 1000 gyermek eltűnt vagy csapdába esett a romok alatt Gázában, és szinte semmilyen eszköz nincs a mentésükre” – mondta Saieh.

Ha nem lesz tűzszünet, a számok tovább fognak romlani

– jelentette ki.

A Hamász október 7-i támadása segített meghiúsítani Izrael közel-keleti kapcsolatainak normalizálását – jelentette ki a palesztin iszlamista szervezet libanoni irodavezetője, a politikai bizottság tagja a dpa hírügynökségnek szerdán adott nyilatkozatában.

Oszama Hamdán hangoztatta azt is, hogy „ellenállási mozgalomként” harcukat addig folytatják, „amíg az izraeli megszállás tart”.

A tisztségviselő azt mondta, hogy október eleji izraeli behatolásakor a Hamász csak katonákat szándékozott foglyul ejteni, a polgári személyeket szerinte mások ejtették túszul.

Izrael 2020-ban, az úgynevezett Ábrahám-egyezmények keretében kötött megállapodást az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel arról, hogy normalizálják diplomáciai kapcsolataikat. Szaúd-Arábia amerikai közvetítéssel szintén tárgyalásban állt Izraellel a két ország kapcsolatainak normalizálása céljából, de Izrael Gázai övezeti bombázásai miatt közölte, hogy szüneteltetni akarja az egyeztetéseket.

Korábban Izrael csak Egyiptommal és Jordániával tartott fenn diplomáciai kapcsolatot – adta hírül az MTI.

Köszöntjük olvasóinkat!

Ezzel a poszttal indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az izraeli eseményekről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Joe Biden ellenzi a Gázai övezet hosszú távú megszállását;
• Megölték a Hamász egyik legfontosabb vezetőjét;
• „A Hamász vezetői halott emberek” – közölte az izraeli szóvivő;
• A CIA segítségével szabadíthatják ki a túszokat Gázából;
• Izrael egy fontos célpontot semmisíthetett meg.

Tartsanak velünk ezúttal is!