Robbanások történtek a Krím félszigeten csütörtök délután, ennek következtében lezárták a Krímet Oroszországgal összekötő kercsi hidat is – jelentették a helyi Telegram-csatornák.
A helyi lakosok szerint először két robbanást hallottak, amelyet két másik detonáció követett nem sokkal később. Az egyik ukránpárti Telegram-oldal, a Krími Szél fotóján némi füst is látható, de nem egyértelmű, hogy pontosan hol készült a kép.
Az orosz sajtó szerint a légvédelemi egységek működésbe léptek a térségében, de – állításuk szerint – nem keletkezett kár a helyszínen.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index mai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Az ukrán gyerekeknek játékokat adományozó jótékonysági szervezet alapítója szerint Oroszország a „valódi Grincs” − írta meg a Sky News.
Az embereket arra buzdítják, hogy ajándékozzák elhasznált játékaikat az Oroszországgal vívott háború miatt szenvedő ukrajnai gyerekeknek.
A Circle of Toys, amely a konfliktusövezetekben élő családokat támogatja, 14 ezer ukrán gyereknek szeretne játékokat adni az ünnepi időszakban.
Arthur Powells alapító, akinek nagymamája Ukrajnából származik, a Sky Newsnak elmondta, hogy Oroszország „sokat tesz azért, hogy bebizonyítsa, hogy ők a valódi Grincs”, és az ukránoknak idén „nagyon szegény lesz a karácsonyuk”.
Az orosz légvédelem lelőtt egy ATACMS-rakétát, amely a Krím félszigeten található kercsi híd felé tartott – közölte a Herszoni terület oroszok által kinevezett vezetője, Vlagyimir Szaldo.
Elmondása szerint a rakétát még az Azovi-tenger felett lőtték le. Az ATACMS egy nagy hatótávolságú rakétatípus, amelyet az Egyesült Államoktól kapott meg Ukrajna, de vélhetően csak kis mennyiségben.
A hidat a délutáni órákban le is zárták, de úgy tudni, hogy azóta helyreállt a forgalom. Az építménynek katonai szempontból kulcsfontosságú szerepe van a Krím félsziget ellátásában.
Az ukrán parlament ma megszavazta az orvosi marihuána legalizálását, többek között a katonák poszttraumás stressz-szindróma kezelésére − írta meg a The Guardian.
A kannabisz rekreációs célú használata továbbra is bűncselekmény marad, és a rendőrség továbbra is nyomozni fog.
Az új törvényt, amely hat hónap múlva lép hatályba, és amely lehetővé teszi a kannabisz tudományos és ipari célú felhasználását, az AP szerint 248 szavazattal fogadta el az ország 401 fős parlamentje.
A törvényt a miniszterelnök, Denisz Smihal terjesztette be eredetileg.
Ukrajna hazai hitelfelvételét növelni kell, hogy a jövő év első két hónapját átvészelje a külföldi támogatás hiánya miatt − mondta az ország pénzügyminisztere.
Az Egyesült Államok és az EU is nehezen tud megegyezni a Kijevnek nyújtandó további segélyekről, így dollár- és euró-milliárdok várakoznak az Oroszország elleni háború elhúzódása miatt − írta meg a Sky News.
Sajnos januárban és februárban a partnerek által hozott döntések nem elegendőek ahhoz, hogy egyedül is boldoguljunk. Ezért van most érvényben a B-terv mechanizmusa
− idézte Szerhij Marcsenkót az Interfax hírügynökség.
Ez a hitelfelvétel mellett az állami vállalatok osztalékának megelőlegezését is magában foglalja.
Orosz bombázók vették célba két szénbánya területét a kelet-ukrajnai Donyeck megyei Toretszk városában, három ember meghalt és legalább öt civil megsebesült − közölte a belügyminiszter.
Ihor Klimenko a Telegramon közölte, hogy
két bomba csapódott be az egyik torezki bánya területén. Egy ember meghalt, két másik pedig megsebesült. Áramszünet volt, 32 bányász a föld alatt maradt, de sikeresen kimentették őket.
Oroszország két bombát dobott egy másik bányára is, két ember meghalt, további három pedig megsebesült − tette hozzá Kljmenko. Az adminisztratív épületek és berendezések megrongálódtak − közölte a The Guardian.
Az Ukrajnát elhagyó, de katonai szolgálatra alkalmas férfiakat jövőre „felkérik”, hogy jelentkezzenek a toborzóközpontokban – mondta Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter a Welt TV-nek korábban, hozzátéve, hogy akár büntetéseket is bevezethetnek velük szemben. A védelmi tárca azóta tisztázta, hogy ez a „felkérés” mit is jelent pontosan
Az Ukrajinszka Pravda szerint azt írták, hogy Umerov nyilatkozata egy felszólítás volt a külföldre menekült ukránoknak.
Az, hogy nem kapták meg a behívójukat, nem jelenti azt, hogy az Ukrajnára leső veszedelmek elhárultak
– üzenték nekik a közleményben.
Tisztázták azt is, hogy a miniszter ugyan lehetséges büntetésekről beszélt, de most még nincs tervük arra vonatkozóan, hogy miként tudnák megbüntetni a külföldre menekülteket, vagy besorozni őket a hadseregbe.
Hiába próbálta levetetni magát az Európai Unió szankciós listájáról, Roman Abramovics fellebbezését elutasította az Európai Unió Bírósága – számol be róla az ukrán The Kyiv Independent.
Az angol focicsapat, a Chelsea egykori tulajdonosa amiatt szerette volna levetetni magát a szankcionáltak listájáról, mert állítása szerint a Kreml döntését nem tudja befolyásolni, üzleti érdekei pedig nem kapcsolódnak a háborúhoz, illetve annak finanszírozásában nem vesz részt.
Ugyanakkor a bíróság az utóbbit vitatta: mint emlékeztetnek, Abramovicsnak tulajdonrésze van az Evraz acélipari vállalatban, ami bevételt biztosít az orosz kormánynak. Mint az ítéletben fogalmaztak: az uniós tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács nem tévedett, amikor Abramovicsot felvette a szankcionáltak listájára, így fellebbezését elutasította.
Sir Keir Starmer és John Healey árnyék védelmi miniszter ma az orosz határ közelében állomásozó brit csapatokat látogatta meg − írja a Sky News.
A munkáspárti vezető az észtországi Tapa NATO-bázis katonáit kereste fel, hogy megköszönje nekik a szolgálatukat, és hangsúlyozza pártja elkötelezettségét a katonai szövetség mellett.
A látogatás közben arra figyelmeztetett, hogy Oroszország „valós és állandó fenyegetést” jelent Európára nézve, és az Egyesült Királyságnak és szövetségeseinek „fel kell készülniük, el kell riasztaniuk az oroszokat.”
Szergej Lavrov külügyminiszter „tolvajoknak” nevezte a német vezetőket, miután az ország ügyészei bejelentették, hogy több mint 720 millió euró befagyasztott orosz pénzeszköz lefoglalását tervezik − írja a Sky News.
A német ügyészség tegnap jelentette be, hogy ajánlatot nyújtott be a pénzeszközök lefoglalására egy orosz pénzügyi csoport frankfurti számlájáról.
A lépésre a tavaly júniusban bevezetett uniós szankciók megsértésének gyanúja miatt került sor. A csoport egy ismeretlen tisztviselője 720 millió eurót akart felvenni a számláról, de a tranzakciót megtagadták.
Az orosz külügyminiszter azt követően nyilatkozott, hogy a tunéziai fővárosban, Tuniszban tartott sajtótájékoztatóján a lépésről kérdezték.
A szövetségi kormány további 88,5 millió eurót biztosít az Európai Energiaközösségnek. [...] Mivel az Ukrajna elleni orosz agressziós háború második telén Oroszország légicsapásai továbbra is az ukrán energia-infrastruktúra ellen irányulnak
– olvasható az Olaf Scholz vezette német szövetségi kormány közleményében, amelyben bejelentették, hogy további pénzügyi támogatást nyújtanak a honvédő háborút vívó Ukrajnának.
A további támogatáshoz pénzügyileg a zöld Annalena Bearbock vezette Külügyminisztérium, és a szintén zöld Robert Habeck alkancellár vezette Gazdasági és Klímavédelmi minisztérium járul hozzá. A közlemény megjegyzi, hogy
az Energiatámogatási Alapból Ukrajna többek között alkatrészeket és berendezéseket, például transzformátorokat és generátorokat vásárolhat,
ami segíti az ország energiaellátásának fenntartását. Ezenkívül az ukrán energiavállalatok a támogatást felhasználhatják a megsemmisült erőművek javítására is, míg az alap másik részéből a zöldátállás finanszírozását segítenék.
A két tárcavezető a közleményben emlékeztetett rá, hogy a szövetségi kormány idén 129,5 millió eurót fizetett az alapba, így a háború kitörése óta összesen már közel 400 milliót. Közelményüket úgy zárják, a mostani befizetés része a német kormánytól idénre szánt 1,6 milliárd eurós téli támogatásának.
Az ukrán infrastrukturális miniszter, Olekszandr Kubrakov találkozott újonnan kinevezett lengyel kollégájával, hogy megvitassák a lengyel teherautósofőrök által a közös határon okozott teheráru-akadályozást − közölte a The Guardian.
A sofőrök több mint egy hónapja blokkolják a határt, hogy követeljék ukrán versenytársaikat illetően az EU-ba való belépés korlátozásának visszaállítását.
Az ukrán minisztérium közölte:
Az első találkozót Varsóban tartottuk Lengyelország újonnan kinevezett infrastrukturális miniszterével, Dariusz Klimczakkal.
Jekatyerina Duncova, aki Vlagyimir Putyin ellen akar indulni a következő oroszországi elnökválasztáson, tagadta, hogy egy volt oligarcha támogatta volna, aki külföldről irányítja az ellenzéki mozgalmat − írja a The Guardian.
A RIA orosz állami hírügynökség Duncova szerdai hivatalos indulási szándékáról beszámolva úgy jellemezte őt, mint akit
Mihail Hodorkovszkij szökevény oligarcha [külföldi ügynök] támogat és finanszíroz.
A „külföldi ügynök” jelzőt az orosz hatóságok olyan aktivistákra és ellenzéki személyiségekre alkalmazzák, akikről úgy vélik, hogy az országon kívülről finanszírozott, káros politikai tevékenységet folytatnak.
Hodorkovszkij a Jukosz olajvállalat milliárdos vezetője volt, de összeütközésbe került Putyinnal, és 10 évet töltött börtönben csalás vádjával, majd 2013-ban szabadult.
Robbanások történtek a Krím félszigeten csütörtök délután, ennek következtében lezárták a Krímet Oroszországgal összekötő kercsi hidat is – jelentették a helyi Telegram-csatornák.
A helyi lakosok szerint először két robbanást hallottak, amelyet két másik detonáció követett nem sokkal később. Az egyik ukránpárti Telegram-oldal, a Krími Szél fotóján némi füst is látható, de nem egyértelmű, hogy pontosan hol készült a kép.
Az orosz sajtó szerint a légvédelemi egységek működésbe léptek a térségében, de – állításuk szerint – nem keletkezett kár a helyszínen.
Az Egyesült Királyságban kiképzett ukrán katonák legújabb csoportja „több hetes intenzív kiképzés után” visszatért a frontra − közölte a The Guardian.
A brit védelmi minisztérium szerint az Egyesült Királyság 32 ezer ukrán katona kiképzésében segített.
Az orosz külügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy „potenciális katonai fenyegetésnek” tekinti Japán, az Egyesült Államok és Ausztrália közös hadgyakorlatát Hokkaidó szigetének közelében − közölte a The Guardian.
A külügyminisztérium közleményében így fogalmazott:
Az ilyen provokatív tevékenységet, amelyben nem regionális államok vesznek részt, potenciális biztonsági fenyegetésnek tekintjük.
Hozzátették, hogy a minisztérium hivatalos tiltakozást intézett az oroszországi japán nagykövetséghez.
Ideiglenes jelleggel, harminc napra felfüggesztik a Szputnyik orosz hírszolgáltató műsorait készítő cég liszenszét Örményországban, miután még novemberben a Szputnyik egyik hírolvasója sértő kijelentéseket tett az országgal kapcsolatosan – számolt be róla az Euractiv a televízióért és rádióért felelős bizottság szerdai döntése alapján.
A bizottság közleménye szerint a Kremlhöz közeli tévé bemondója emellett illegális tevékenységekre is buzdított – emiatt harminc napra felfüggesztik a műsorrszolgáltató engedélyét.
A döntést Oroszország jereváni nagykövete elítélte. Közleményük szerint e lépésnek célja, hogy tovább rontsanak az orosz–örmény kapcsolatokon.
Egy másik, ettől független ügyben 1200 dollára bírságolták a csatornát, amiért egy másik adásukban olyan kijelentések hangoztak el, amik „nem feleltek meg a valóságnak”, illetve „pánikkeltésre voltak alkalmasak” Örményországban.
Mióta Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát, egyre több országban függesztik fel a külföldre orosz üzeneteket kommunikáló Szputnyik, illetve Russian Today tévécsatornákat és a hozzájuk tartozó oldalakat – az Európai Unióban például már márciusban betiltották a két médiumot.
Ugyanakkor az alapvetően oroszbarát Örményországban eddig szabadon működhetett a Szputnyik. Igaz, a harminc nap leteltével ismét elérhető lehet az országban.
Oroszország azt állítja, hogy „átfogó védelmi együttműködést” alakított ki Észak-Koreával. Valerij Geraszimov, az orosz vezérkari főnök a külföldi katonai attaséknak tartott év végi beszédében azt mondta:
Aktív, átfogó együttműködés jött létre a Észak-Koreával.
További részleteket azonban nem közölt.
Az Egyesült Államok és szövetségesei egyre inkább aggódnak amiatt, hogy a Phenjan és Moszkva közötti kapcsolatok fejlődése oda vezethet, hogy Kim Dzsongun fegyverekkel és lőszerrel látja el Oroszországot a háború alatt.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter „tolvajoknak” nevezte a német vezetőket, miután az ország ügyészei bejelentették, hogy több mint 720 millió euró (nagyjából 275,6 milliárd) befagyasztott orosz pénzeszköz lefoglalását tervezik.
A német ügyészség tegnap jelentette be, hogy ajánlatot nyújtott be a pénzeszközök lefoglalására egy orosz pénzügyi csoport frankfurti számlájáról.
A lépésre a tavaly júniusban bevezetett uniós szankciók megsértésének gyanúja miatt került sor – írja a Sky News.
Csütörtökön robbanás történt Odesszában – számolt be az ukrán sajtó. Hozzáteszik, hogy a robbanás oka egyelőre ismeretlen.
A helyi hatóságok nem kommentálták a városban kialakult helyzetet.
A robbanás idején Odesszában és a régióban nem hirdettek légiriadót.
Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök szerint az orosz csapatok fő feladata Ukrajnában idén az ukrán hadsereg csapásmérő csoportjának ellentámadásának visszaverése volt – számolt be a helyi média.
Ugyanakkor azt állítja, hogy az ukrán fegyveres erők csak Zaporizzsja irányában voltak képesek „enyhe előrenyomulásra”. Szerinte az orosz csapatok most „aktív védekezést” folytatnak.
Ukrajna megkapta az idei 18 milliárd eurós uniós makroszintű pénzügyi támogatási csomag utolsó, 1,5 milliárd eurós részletét – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Kijev most újabb döntésre vár az 50 milliárd eurós uniós támogatási csomagról.
Megállapodást kell kötnünk, hogy továbbra is biztosítani tudjuk Ukrajnának az újjáépítéshez és reformokhoz szükséges támogatást. Szomszédunk, barátunk és leendő tagunk mellett állunk
– írta von der Leyen.
Vlagyimir Putyinnal való pekingi tárgyalásáról is kérdezték Orbán Viktor miniszterelnököt az év utolsó Kormányinfóján. Elmondta, hogy arra volt kíváncsi, az orosz elnök készen áll-e a tárgyalások megkezdésére. Elárulta azt is, azért nem mondta, hogy ez egy háború Ukrajna és Oroszország között, mert nem az.
Addig örüljünk, amíg nem háború. Azért nem háború, mert nem volt hadüzenet. Hol háborúnak, hol hadműveletnek fogom nevezni, ahogy a vendég megkívánja
– fogalmazott Orbán Viktor.
Ha kíváncsi, miről beszélt még a magyar kormányfő, kattintson alábbi cikkünkre.
Az Ukrajnát elhagyó, de katonai szolgálatra alkalmas férfiakat jövőre „felkérik”, hogy jelentkezzenek a toborzóközpontokban – mondta Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter a Welt TV-nek.
Egyúttal világossá tette, hogy büntetéseket is bevezethetnek. „Még tárgyalunk arról, hogy mi lesz, ha nem jönnek önként” – mondta a miniszter.
Ukrajna mintegy 950 millió dollárt kapott Japántól a Világbank helyreállítási és szociális védelmi projektjei keretében – számolt be az ukrán pénzügyminisztérium sajtószolgálata.
A finanszírozás egy 52,4 millió dolláros japán támogatásból áll a Housing Opportunities for People's Empowerment (HOPE) projekt keretében, valamint egy 900 millió dolláros kölcsönből, amelyet a japán kormány a Investing in Social Protection for Improved Coverage, Resilience and Efficiency (INSPIRE) projekt keretében nyújt.
A pénzügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a pénzeszközöket az ukrán állami költségvetés sürgős és kiemelt szükségletekkel kapcsolatos kiadásainak megtérítésére fogják felhasználni, különösen a helyreállítás és a szociális segítségnyújtás területén.
December 21-én reggel az oroszok nehéztüzérséggel támadták a Dnyipropetrovszk megyében található Nikopolt. Két nő meghalt, egy férfi pedig megsebesült – közölte a helyi sajtó.
Szergej Liszak, a dnyipropetrovszki területi katonai közigazgatásának vezetője Telegram-csatornáján közölte, hogy a halottak 60 és 46 évesek voltak.
Egy 86 éves férfi megsebesült. A mentők szedték ki a lerombolt házból. A sérültet kórházba szállították. Négy magánház és három melléképület és egy villanyvezeték is megsérült
– közölte.
Éjjel dróntámadás ért egy raktárépületet Kijev megyében. Az építmények megsemmisültek, 1500 négyzetméteres területen tűz ütött ki.
Emellett a raktáron kívül két személygépkocsi és egy terepjáró is megsemmisült. A tüzet eloltották – írja a helyi sajtó az ukrán katasztrófavédelmi szolgálatra hivatkozva.
Oroszországban 2024 őszén kezdik meg az elektronikus behívók kibocsátását a sorkatonák számára. Januártól pedig online is lehet majd katonai szolgálatra jelentkezni, toborzóközpont felkeresése nélkül.
Az utasításokat Vlagyimir Putyin adta ki.
A fő újítás az, hogy a behívót attól a pillanattól kezdve kézbesítettnek tekintik, amikor az elektronikus nyilvántartásban megjelenik. Ezt követően a sorköteles nem hagyhatja el az országot, amíg meg nem jelenik a katonai toborzóközpontban.
Ugyanakkor a sorkatonákat, mint említettük, nem küldik Ukrajnába harcolni. Szerződés aláírásával azonban megtehetik ezt.
Az ukrán–magyar határszakaszon 6413-an léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4038-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön.
A beléptetettek közül a rendőrség 92 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter szerint Oroszország két amerikait jogtalanul tart fogva – írja a Sky News.
Az egyik érintett Evan Gerskovics, a The Wall Street Journal újságírója, akit 37 héttel ezelőtt börtönöztek be. A másik pedig Paul Whelan tengerészgyalogos, aki 16 hete ül a rácsok mögött. Utóbbit kémkedéssel vádoltak meg, amit tagad.
A külügyminiszter úgy véli, aktívan dolgoznak az érintett kiszabadításán. A portál szerint Vlagyimir Putyin hajlandó megállapodást kötni az amerikai féllel.