Dmitro Kuleba külügyminiszter úgy véli, hogy Ukrajna még az idén visszaszerezheti a légtere feletti ellenőrzést, ha időben megkapja az F–16-os vadászgépeket, drónokat, elektronikus hadviselési eszközöket és rakétákat – írja az Ukrajinszka Pravda.
Egy nappal korábban Kuleba azt is elmondta, hogy nem fenyegetnek olyan veszélyek, amelyek megzavarnák az F–16-os vadászgépek Dániából Kijevbe történő átadására irányuló programot.
Tisztelt olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk holnap is!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti videóüzenetében számba vette az elmúlt hónap eredményeit. Mint kiemelte, a nemzetközi figyelem fenntartása jelentős sikerként könyvelhető el.
„Január hónap számos pozitív eredményt hozott a partnerekkel folytatott munkánkban. A rengeteg kihívás és akadály ellenére Ukrajna képes volt fenntartani a nemzetközi figyelmet a függetlenségért folytatott harcunkra és megerősíteni országunk ellenálló képességét” – mondta a videóban Zelenszkij.
A világ azokra figyel, akik ellenállóak és bátrak. Hálás vagyok mindenkinek, aki Ukrajna mellett áll, valamint azoknak, akik harcolnak és dolgoznak országunkért, függetlenségünkért és népünkért
– mondott köszönetet az ukrán elnök.
Az Ukrán Fegyveres Erők egyik kamikazedrónja robbanószerkezetet dobott egy lakóházra a Belgorodi területen lévő Antonovka faluban. A támadásban megrongálódott egy gázvezeték – írja Vjacseszlav Gladkov regionális kormányzó közlése alapján a TASZSZ.
„A Grajvoroni járásban található Antonovka falut az ukrán haderő kamikazedrónnal támadta meg, amely robbanószerkezetet dobott le egy magánlakóházra. A robbanás következtében senki sem sérült meg, a ház tetőszerkezete megrongálódott, egy ablakkeret kirobbant, egy kerítés pedig lebontásra került. Egy gázvezeték és egy autó is megsérült” – írta a kormányzó Telegramon.
A helyszínen az operatív és a mentőszolgálatok jelenleg is dolgoznak.
Umerov védelmi miniszter és Landsbergis litván külügyminiszter Kijevben találkozott azért, hogy megvitassák a haditechnikai együttműködés lehetőségét.
A találkozón Umerov köszönetet mondott Litvánia kormányának és népének az Ukrajnának nyújtott támogatásért, különösen az aknamentesítéssel kapcsolatos vezető szerepéért, és tájékoztatta a litván külügyminisztérium vezetőjét a frontvonalbeli helyzetről.
„Megvitattuk a katonai tapasztalatcsere és a haditechnikai együttműködés lehetőségét. Javasoltam egy közös fórum szervezését Ukrajna és a balti államok között a védelmi ipar kérdéseiről, amely vezető gyártók és befektetők részvételével zajlana” – számolt be a találkozó részleteiről Umerov.
Nem ez az első eset, hogy a két ország képviselője egyeztetett egymással: korábban Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter és Gabrielius Landsbergis drónok közös gyártásáról tárgyalt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Zaporizzsja térségében az ukrán légi felderítőcsapatok megsemmisítettek egy orosz katonai csoportot, megrongálták az oroszok felszerelését, és elfogták egyik katonatisztjüket – számolt be az Ukrán Nemzeti Gárda közleménye alapján az Unian.
Mint közölték, az orosz katonákra akkor figyeltek fel, mikor a harctéren a gárdisták állásai felé haladtak. Ezt követően FPV-drónokkal több csapást mértek rájuk.
„A sikeres légi megfigyelés végén két gárdista a Spártai dandárunkból átvizsgálta a helyszínt, és egy sebesült katonát találtak a földön” – közölte a Nemzeti Gárda, hozzátéve, hogy a sebesült katona cserealapként fog szolgálni ukrán túszok kimenekítéséhez.
A kórházban meghalt egy 13 éves lány, aki január 17-én a Harkivi területen lévő Malij Burluk falu orosz ágyúzásában sérült meg – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lány, miután összetett repeszsérüléseket szerzett, sokáig kómában volt.
Ugyanezen a napon, amikor a támadás történt Malij Burlukban, egy 61 éves nő halt meg a bombázásban, egy 10 éves fiúnak pedig amputálni kellett egy végtagját.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának (Állami Duma) elnöke szombaton, Leningrád ostromának 80. évfordulóján kijelentette, hogy küszöbön állhat a harmadik világháború.
A fasiszta ideológia normává vált az Észak-atlanti Szövetség tagországainak vezetése számára
– fogalmazott Telegram-csatornáján.
Azzal vádolta a nyugati kormányokat – köztük konkrétan Joe Bident, Justin Trudeau-t, Rishi Sunakot, Emmanuel Macront és Olaf Scholzot említette –, hogy támogatják az Ukrajnában folytatott „népirtás” politikáját.
Ez egy veszélyes út, amely egy új világháborúhoz vezethet
– írta a bejegyzésben. Hozzátette, fontos, hogy mindent megtegyünk ennek megakadályozására.
A politikus szerint „kötelességünk megvédeni nagyapáink és dédapáink emlékét, akik legyőzték a fasizmust”.
Együttérzésünk nemzedékről nemzedékre száll, és sohasem évül el. Ahogyan Hitler bűntársainak – azoknak, akik hidegvérrel megtervezték és brutálisan végrehajtották a szovjet népirtást – bűnei sem – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a náci népirtás áldozatainak emlékére állított emlékmű avatásán szombaton.
Putyin hangsúlyozta, hogy ezeket a bűnöket nem a harctéren követték el. A fegyvertelen és védtelen öregek, nők, gyermekek és fogyatékkal élők tömeges meggyilkolása „jól átgondolt, szisztematikus büntetőakció volt” – idézi az orosz elnököt a TASZSZ.
A megemlékezésen Putyin azt is mondta, hogy január 27-e a nemzet történelmének egyik legfontosabb dátuma.
1944-ben ezen a napon a Vörös Hadsereg csapatai teljesen megtörték Leningrád ostromát. Egy évvel később, 1945-ben pedig felszabadították Auschwitzot. Ezt a két eseményt nem csak egy történelmi korszak köti össze. A leningrádiak, valamint a haláltáborok foglyainak mártírhalála örökre bizonyíték marad a nácizmus szörnyűségére; ártatlan, békés polgárok millióinak elképzelhetetlen szenvedésére
– hangzott el Putyin beszédében.
Dmitro Kuleba külügyminiszter úgy véli, hogy Ukrajna még az idén visszaszerezheti a légtere feletti ellenőrzést, ha időben megkapja az F–16-os vadászgépeket, drónokat, elektronikus hadviselési eszközöket és rakétákat – írja az Ukrajinszka Pravda.
Egy nappal korábban Kuleba azt is elmondta, hogy nem fenyegetnek olyan veszélyek, amelyek megzavarnák az F–16-os vadászgépek Dániából Kijevbe történő átadására irányuló programot.
Digitális hadkötelezettségi igazolványt vezet be Ukrajna; az új okmány lehetővé teszi az állam számára, hogy jobban átlássa a hadra fogható férfiak számát – jelentette ki David Arahamia, a kormányzó Nép Szolgája párt frakcióvezetője – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A parlamenti képviselő egy nyílt körű beszélgetésen megerősítette: a mozgósítási folyamat egyik következő újítása a digitális hadkötelezettségi igazolvány bevezetése lesz. Az igazolást a mozgósítási korhatár alá eső 27 és 60 év közötti férfiak számára állítják majd ki.
Erre azért van erre szükség, hogy az állam felmérje a mozgósítási erőforrásokat
– magyarázta a frakcióvezető. Az új igazolást várhatóan négy hónapon belül bevezetik.
Hollandia csatlakozott az úgynevezett informatikai (IT-) koalícióhoz, hogy segítse Ukrajnát a háborús erőfeszítéseiben – közölte ma az ukrán védelmi minisztérium.
Az IT-koalíció államok olyan csoportját jelenti, mely Észtország és Luxemburg vezetésével működik az ukrán védelmi minisztérium és a fegyveres erők támogatásáért az informatika, a kommunikáció és a kiberbiztonság területén.
A kezdeményezésben Hollandián kívül további 11 ország vesz részt: Ukrajna, Belgium, az Egyesült Királyság, Dánia, Észtország, Izland, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg és Japán.
A koalíció működésének eredményeként Dánia 91 millió dán koronát (több mint 12 millió eurót) különített el Ukrajna kibervédelmére. Korábban Észtország 500 000 eurót, Luxemburg pedig 10 millió eurót különített el – idézi fel a The Guardian.
Két embert lelőttek egy ukrán határ menti faluban szombat reggel egy orosz felderítőcsoport határon átnyúló támadásában – közölte a The Moscow Times helyi tisztviselők jelentésére hivatkozva.
„Ma reggel egy orosz felderítő- és szabotázscsoport lelőtt egy testvérpárt” – áll a Szumi területi közigazgatás közleményében.
Az incidens Andrijivka faluban történt, négy kilométerre az oroszországi Kurszki terület határától – tették hozzá.
Az ukrán hatóságok szombaton újból felszólították a lakosokat, hogy hagyják el a határ menti területeket.
Az ukrán haditengerészeti parancsnokság jelentése szerint hat orosz hadihajó bukkant fel a Fekete-tengeren, köztük négy Kalibr cirkálórakéta-hordozóval – írja a Korrespondent.
Az Azovi-tengeren további egy ellenséges hajó járőrözik, a Földközi-tengeren pedig két orosz hajóra csökkent a csoportosulás létszáma, amelyek közül egy Kalibr cirkálórakéta-hordozó – közölték.
Oroszország készen áll a harcra még néhány évig, mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy véli, hogy a gazdasági mozgósítás megfordítja az ukrajnai háború menetét – írta meg az Unian.
„Most egy olyan forgatókönyvben vagyunk, amelyben Oroszország a GDP 40 százalékát költi erre a háborúra – többet, mint az egészségügyre és az oktatásra” – nyilatkozta egy meg nem nevezett nyugati tisztviselő.
Nehéz belelátni az orosz hadiiparba, mert az adatok titkosak, de a szakértők meg vannak győződve arról, hogy az orosz hadiipari veszélyes, és aktívan fejlődik. Az agresszor ország védelmi minisztériuma szerint Oroszország
az elmúlt évben 1530 harckocsit és 2518 páncélozott harcjárművet gyártott, ami azt jelenti, a harckocsigyártás 560 százalékkal, a páncélosok gyártása 350 százalékkal nőtt.
A cikk megjegyzi, hogy az orosz hadiipari komplexum fejlesztésének hatása a harctérre „azonnali és nyilvánvaló”, hiszen az ukrán gyalogosok nem rendelkeznek a szükséges tűztámogatással az orosz támadásokkal szemben.
„Arról beszélnek, hogy a következő három évben mozgósítják a védelmi ipart, ami azt jelenti, hogy legalább három-négy évig háborút akarnak vívni” – mondta egy védelmi bennfentes.
A nyugati vélemények is hasonló irányba mutatnak, hiszen a CNN nemrég arról írt, hogy az ukrajnai háború akkor is legalább két évig tart még, ha Donald Trump választási győzelme után az Egyesült Államok teljesen felhagy Kijev támogatásával.
Mircea Joan NATO-főtitkárhelyettes úgy véli, hogy Oroszország és Ukrajna háborúja még sokáig folytatódik, és valószínűleg még 2025-ben sem ér véget.
A Newsweek pedig azt írta, hogy az Orosz Föderáció akkor sem áll le, ha Putyin meghal.
Ukrajna pénteken közölte, hogy Oroszország visszaadta 77 katona holttestét. Ezt az AFP hírügynökség jelentette, néhány nappal az után, hogy egy orosz katonai szállító repülőgép lezuhanása kétségessé tette az ilyen cserék jövőjét – írja a The Guardian.
A repülőgépet Oroszország szerint az ukrán erők lőtték le, ezzel 65 ukrán hadifogoly halálát okozva. Kijev nem cáfolta határozottan az állításokat, de tisztviselők megkérdőjelezték, hogy a fedélzeten voltak-e hadifoglyok.
Az ukrán hadifoglyokkal való bánásmód koordinációs központjának közleményében az áll, hogy a holttestek hazaszállításának előkészületei már régóta folytak.
Egy orosz csapat szombat reggel lelőtt egy testvérpárt a Szumi területen – közölte a regionális katonai közigazgatás a The Guardian szerint.
A testvérpár az 5 kilométeres határzónában fekvő Andrijivka faluban élt.
Ismét felhívással fordulok az 5 km-es zóna lakosaihoz, evakuálásra kérve őket. Ez a folyamat már több mint egy hónapja tart, minden szakaszban segítséget nyújtunk. Az orosz terroristák továbbra is gyilkolják a civileket. A veszélyes területekről való evakuálással megmentik az életüket
– mondta Volodimir Artiuk, a Szumi területi katonai közigazgatás vezetője.
Oroszország kész más útvonalakon is szállítani gázt Európába, még az után is, hogy az Ukrajnán keresztül történő gázszállításra vonatkozó szerződés 2024-ben lejár, de egyelőre nem lát igényt arra, hogy erről a kérdésről tárgyaljanak – jelentette ki Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes.
Mindig készen állunk arra, hogy folytassuk a gázszállításokat Európába, és nem csak a jelenleg hatályos útvonalon keresztül. Ha a másik fél részéről megvan a szándék a folytatásra, készek leszünk megvitatni ezeket a kérdéseket. Egyelőre nem látunk ilyen szándékot
– mondta újságíróknak az oroszországi Fórum és Kiállítás energetikai napján.
A Gazprom és a Naftogaz 2019 decemberében állapodott meg az orosz gáz ukrán területen keresztül történő tranzitjának meghosszabbításáról a 2020 és 2024 közötti időszakra, a meghosszabbítás lehetőségével. A szerződés 2020-ban 65 milliárd köbméter, 2021 és 2024 között pedig évi 40 milliárd köbméter gáz tranzitjáról rendelkezik. A tranzitdíj a lekötött kapacitás mértékében kerül felszámításra, még akkor is, ha a tényleges szivattyúzás kevesebbnek bizonyul.
Korábban Olekszij Csernyiszov, az ukrán állami energetikai vállalat, a Naftogaz vezetője kijelentette, hogy Kijev nem fogja meghosszabbítani az orosz gáz Európába történő tranzitjáról szóló, 2024 végén lejáró megállapodást. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna csak az európai partnerei miatt nem szegi meg most a szerződést.
Az orosz hadseregben komoly gondot okoz a tiszthiány, ezért az oroszok Belaruszból kezdtek fiatalokat toborozni, hogy tanuljanak tisztnek az orosz katonai felsőoktatási intézményekben – írta az Unian.
„Az Ukrajna elleni háborúban elszenvedett súlyos veszteségek következtében az orosz megszállók jelentős tiszthiányban szenvednek. Ezt Oroszország más országok állampolgáraival, különösen fehéroroszok toborzásával próbálja korrigálni” – írta az ukrán Nemzeti Ellenállásra Felkészítő Központ.
Marcel Ciolacu román kormányfő azt mondta: nem lát okot arra, hogy háborúra készüljenek Oroszországgal szemben.
A román állami hírügynökség, az Agerpres szerint a román politikust még pénteken, egy sajtótájékoztatón kérdezték meg azokról a korábbi kijelentésekről, amelyekben egy lehetséges háborúról esett szó Oroszország és a NATO közt. Az utóbbi hetekben számos egykori és jelenlegi politikai-katonai tisztviselő beszélt erről az eshetőségről.
Ciolacu az ezzel kapcsolatos kérdésre mindössze azt mondta:
Nem kell háborúra készülni.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök Oroszországba látogatott a leningrádi ostrom végének 80. évfordulója alkalmából – írja a RIA Novosztyi.
Lukasenka részt vesz az orosz állami ünnepségeken, később pedig részt vesz az úgynevezett Unióállam Legfőbb Államtanácsának találkozóján, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is tárgyalni fog.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton a szentpétervári Piszkarevszkoje temetőben járt, ahol a város II. világháborús ostromának évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést.
A település ostroma 879 napon keresztül zajlott, kereken 80 évvel ezelőtt szabadították fel az ostromzár alól. A becslések szerint több százezer vagy akár 1 millió ember is meghalhatott a körülzárt városban, többségüknek az éhezés okozta a vesztét.
Ebben a temetőben nyugszik az orosz elnök testvére, Viktor Vlagyimirovics Putyin is, aki csecsemőként halt meg az ostromlott városban 1942-ben – írta a RIA Novosztyi.
Január 27-én, hajnali 4 óra előtt történt a baleset Lengyelországban, Hrubieszów megyében, Golubie falu közelében. Egy Ukrajnából érkező személyszállító busz borult fel 69 utassal és két sofőrrel – mindannyian ukrán állampolgárok –, amelyből 20 ember került kórházba kisebb sérülések miatt – írta meg az Unian.
20 embert kórházba szállítottak. Jelenlegi állapotuk nem életveszélyes
– mondta Malgorzata Skowronska, a lublini rendőrségtől.
A hrubieszowi Állami Tűzoltóság képviselője, Marcin Lebiedowicz megjegyezte, hogy „a baleset idején havazott és jég volt az úttesten”.
Az előzetes rendőrségi megállapítások szerint a buszt vezető ukrán állampolgár egy útkanyarban elvesztette uralmát a jármű felett, ami miatt az felborult. Az alkoholszondával végzett vizsgálat kimutatta, hogy mindkét sofőr józan volt.
George Robertson volt NATO-főtitkár és korábbi brit védelmi miniszter szerint több segélyszállítmányt kell küldeni Ukrajnának, ugyanis ha veszítenek, az az egész világra hatással lehet – írta az Unian.
„Ukrajna ügyét napirenden kell tartanunk, mert ott értünk is harcolnak” – mondta Robertson, aki a fegyver- és lőszergyártás növelését is indítványozta. Mint mondta, meg van győződve arról, hogy ha Putyinnak sikerül bevennie Ukrajnát, akkor ott nem áll meg.
„Ezért harcolnak értünk, és ezért gondolom, hogy növelnünk kell a fegyverek és lőszerek gyártását Nagy-Britanniában, hogy az ukránok megkapják a szükséges felszerelést” – tette hozzá a volt NATO-főtitkár.
Az Egyesült Államok klímapolitikai okokra hivatkozva átmeneti időre felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjáról szóló, függőben lévő döntéseket – közölte a Fehér Ház magyar idő szerint péntek éjjel.
Az MTI szerint a Joe Biden elnök aláírásával megjelent közleményben az áll, hogy a felfüggesztés ideje alatt az amerikai kormányzat áttekinti a cseppfolyósított földgáz exportjának hatásait az energiaárakra, az amerikai energiabiztonságra és a környezetre. Az elnöki közlemény az új LNG-engedélyekre vonatkozó szünetet egyben azzal magyarázza, hogy a klímaválság a mai idők egzisztenciális fenyegetése.
A közleményben Joe Biden azt hangoztatta, hogy az eddig tett lépéseken túl továbbiakra van szükség a klímaváltozás kezelése érdekében. Jennifer Granholm energiaügyi miniszter a döntéssel kapcsolatban újságírók előtt pénteken úgy nyilatkozott, hogy a felfüggesztés érinti a függőben lévő exportkérelmeket olyan országokkal, amelyekkel nincs szabadkereskedelmi megállapodás.
A Fehér Ház klímapolitikai tanácsadója, Ali Zaid azt mondta: az Egyesült Államok a jelenlegi és kivitelezés alatt álló szállítási kapacitások révén képes arra, hogy szövetségeseinek erős partnere legyen. Európa energiaszükségletére vonatkozóan úgy fogalmazott, hogy az orosz–ukrán háború után kialakult energiaválság idején az Egyesült Államok és Európa partnerségre lépett, amelynek keretében szállítási célokat tűzött ki. Ezeket a szállítási mennyiségeket 2022-ben és 2023-ban is rendre túlteljesítették – közölte, hozzátéve: 2022-ben a tervezett 37 milliárd köbméter helyett 56 milliárd köbméter cseppfolyós földgázt szállított az Egyesült Államok Európának, míg 2023-ban az előzetes megállapodásban szereplő 50 milliárd helyett 65 milliárdot.
Mike Johnson, az amerikai képviselőház republikánus házelnöke a döntésre reagálva azt írta:
Biden elnök úrnak ez a bejelentése éppoly felháborító, mint amennyire káros. Az LNG-exportterminálok, köztük például a Louisiana államban lévő Calcasieu Pass 2 leállítása nemcsak Amerika gazdasági növekedését akadályozza, hanem az olyan ellenfeleinket is megerősíti, mint Vlagyimir Putyin.
„Amióta Oroszország inváziója megkezdődött Ukrajnában, az amerikai kőolajtermelők megnövelték az európai partnereinknek küldött LNG-szállításokat, hogy megelőzzék a katasztrofális, kontinensnyi energiaválságot, és alternatívát nyújtsanak az orosz energiaexporttal szemben. Felháborító, hogy ez a kormány arra kéri az amerikai adófizetőket, hogy milliárdokat költsenek Oroszország legyőzésére, miközben tudatosan arra kényszeríti a szövetségeseket, hogy az orosz energiára támaszkodjanak, ami Putyinnak előnyt biztosít” – írta közleményében Mike Johnson.
A fasiszta ideológia a NATO-országok vezetésének normájává válik, ami új világháborúhoz vezethet. Fontos, hogy mindent megtegyünk ennek megakadályozása érdekében – mondta Vjacseszlav Vologyin, az orosz Állami Duma elnöke.
Vologyin ezt a Telegram-csatornájára írta ki Leningrád fasiszta blokád alóli teljes felszabadításának 80. évfordulóján. Szerinte a nyugati országok vezetői
nemcsak a kijevi nácik bűneit igazolják, hanem támogatják a Volodimir Zelenszkij rezsimje által folytatott népirtás és terrorizmus politikáját is.
„Kötelességünk megvédeni a fasizmust legyőző nagyapáink és dédapáink emlékét. Lehetőséget adtak arra, hogy ma éljünk, és terveket készítsünk a jövőre nézve” – hangsúlyozta Volodin.
Az Állami Duma elnöke megjegyezte, hogy Leningrád ostroma az ország történetének egyik legtragikusabb lapja volt, ugyanakkor az emberek szívósságának és lelkierejének legnagyobb példája. „A nácik 872 napon keresztül próbálták megtörni és kiéheztetni a várost és annak lakóit. Több mint egymillió ember halt meg éhségtől, tömeges ágyúzástól és bombázástól” – jegyezte meg.
„A szovjet katonák és tisztek bátorságának és hősiességének, valamint a hazai frontmunkások elhivatottságának köszönhetően Leningrád kiszabadult az ostrom alól, a náci Németország pedig vereséget szenvedett. Erre emlékeznünk kell, és továbbadnunk az igazságot a mi hőstettünkről” – írta.
Ez ma különösen fontos, mert »nyolc évtized után a nácizmus ismét felüti a fejét«
– tette hozzá Volodin. Emlékeztetett arra, hogy 2023 decemberében az ENSZ közgyűlésén 49 ország szavazott a nácizmus dicsőítése elleni küzdelemről szóló határozat ellen.
Az orosz hadsereg Iszkander típusú rakétát lőtt ki a Donyeck régióbeli Szlovjanszk városra, ahol megsemmisített egy helyi kerámiaműhelyt és egy többemeletes lakóházat is – írta az Unian.
A hírek szerint a rakéta egy helyi óvoda épületében is kárt tett.
A Darwin Street közeli sokemeletes épületek megsérültek, egy helyi óvodának pedig betörtek az ablakai
– mondta a helyi önkormányzat vezetője, Vadim Liakh. Hozzátette, személyi sérülés nem történt.
Az ukrán fegyveres erők 79. légideszantos rohamdandárjának és 116. dandárjának Konsztantyinovka és Novomihajlovka térségében lévő ideiglenes telepítési pontjait, erődítményeit és gyülekezési helyeit érte találat – közölte Alekszandr Gordejev, az orosz Keleti Hadseregcsoport sajtóközpontjának vezetője a TASZSZ-nak.
A Keleti Hadseregcsoport a dél-donyecki irányban több mint 120 ukrán katonát, két járművet és két önjáró Akacija tüzérségi egységet semmisítettek meg
– írta az orosz védelmi minisztérium.
Olaf Scholz német kancellár február első felében (várhatóan a hónap második hetében) Washingtonban tesz látogatás Joe Biden amerikai elnöknél – értesült a Bloomberg.
A hírügynökség szerint a kétoldalú találkozó egyik legfontosabb kérdése az Ukrajnának szánt támogatások ügye lesz. Az Egyesült Államok elnöke a napokban fogalmazott meg egy rendkívüli felszólítást a kongresszusnak (ez összesen 61 millárd dollárnyi forrást érint), miközben az Európai Unió vezetői is február 1-jén dönthetnek arról az 50 milliárd eurónyi pénzügyi támogatásról, amelyről decemberben Magyarország vétója miatt nem született megállapodás.
Olaf Scholz egyébiránt a közelmúltban arra is felszólította az európai államokat, hogy növeljék az Ukrajnának szállított fegyverek mennyiségét. A Politico korábban arról is írt, hogy Scholz a február 1-jei találkozón is amellett fog érvelni, hogy katonailag nagyobb mértékben kell támogatni Ukrajnát.
Az Egyesült Államok nyomon követi a szerdán, a Belgorodi területen lezuhant Il–76-os katonai szállítógép ügyét– mondta az Ukrinform szerint John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának koordinátora.
Mint mondta, igyekeznek minél több információt szerezni arról, hogy pontosan mi történhetett, de hivatalos álláspontjuk egyelőre nincs ebben az ügyben.
Az oroszok szerint a gépen ukrán hadifoglyok voltak, az ukránok viszont a kezdetekben azt állították, hogy a repülő fegyvereket szállított.
Az ukrán fél legutóbb azt közölte: nincsenek ellenőrzött információik arról, hogy pontosan kik tartózkodtak a lezuhant gépen. Eközben Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken azt állította: az ukránok tudták, hogy hadifoglyok utaztak a repülővel, és hogy ők lőtték le a gépet.
Magyarország területére 2024. január 26-án az ukrán–magyar határszakaszon 4124 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5884 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – áll az MTI közleményében.
A beléptetettek közül a rendőrség 36 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írják.