Az ukrán hatóságok nem tudnak 3,4 millió hadköteles férfi hollétéről – ez derült ki Dmitrij Nataluha, a Legfelső Tanács gazdaságfejlesztési bizottságának elnökének nyilatkozatából.
A Kárpáti Igaz Szó által szemlézett egyik tévéműsorban állítólag a képviselő azt mondta, fennáll a veszélye, hogy az állampolgárok elkezdik „megkerülni az államot”. Azaz annak érdekében, hogy ne kerüljenek a toborzóközpontok látókörébe, abbahagyják az állami bankok igénybevételét, a készpénzfelvételt, a hitelkártyák használatát, a városok közötti és általában a régiók közötti utazást is.
Nem a tengerentúlon vannak, nincsenek a hadseregben, nem rokkantak, nem járnak iskolába, nem dolgoznak. Egyszerűen nem tudjuk, hol vannak ezek az emberek
– fogalmazott.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!
A nap folyamán 78 katonai összecsapás történt a frontvonalon. Az orosz erők több irányból is támadták a védelmi erők állásait – írta az Unian az ukrán fegyveres erők vezérkarának jelentése alapján.
A vezérkar kiemelte, az ukrán védők négy támadást hárítottak Kupjanszknál, míg Limannál hat támadást vertek vissza.
A délkelet-ukrajnai (Tavria) szektorban az orosz erők egy nap alatt ötször használtak mérgező anyagokat tartalmazó lőszert, valószínűleg klórpikrines gránátokat – mondta el Olekszandr Stupun ezredes, a térségben harcoló ukrán erők közös sajtóközpontjának szóvivője egy keddi tévéműsorban az MTI szerint.
Az ellenség továbbra is megsérti a hadviselés szokásait, és mérgező, azaz vegyi anyagot tartalmazó lőszert használ. Tegnap öt ilyen esetet rögzítettek. Ezek valószínűleg K–51-es gránátok voltak, amelyek klóropikrint tartalmaztak
– fejtette ki a szóvivő. Hozzátette, hogy az ukrán hatóságok minden ilyen esetet külön kivizsgálnak, és elemzéseket készítenek, amelyeket majd eljuttatnak a nemzetközi intézményekhez.
Stupun megjegyezte ugyanakkor, hogy a klórpikrin ellen a közönséges gázálarcok is védelmet nyújtanak. Andrij Rudik százados, egy ukrán fegyverzetkutató központ néhány nappal ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy Oroszország növeli a vegyszeres lőszerek használatát, és új típusú gránátokat vet be Ukrajna ellen.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy interjúban, kérdésre válaszolva azt mondta: sem Orbán Viktort, sem Szijjártó Pétert nem tartja oroszpárti politikusnak.
A két politikust számos alkalommal oroszbarátnak nevezték az ukrajnai háború kezdete óta. Dmitro Kuleba most azt mondta:
Ha ez beigazolódna, az nagy bajt jelentene az EU-nak és Magyarországnak is. De én úgy gondolom, hogy ők magyarpártiak. Ha oroszpártiak lennének, akkor Péter a mostani találkozón nem jelentette volna ki, hogy tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását és szuverenitását.
Az ukrán külügyminiszter a Telexnek adott interjúban beszélt erről, amelyben arra is kitért: Szijjártó Péter hétfőn először mondta neki azt, hogy „a kisebbségekről szóló törvényben [tavaly] elfogadott változtatások megállították azt a negatív spirált, amely eddig jellemző volt az ukrán–magyar kapcsolatokra. Fontos volt az is, hogy hangsúlyozta Ukrajna területi egysége és szuverenitása melletti kiállását”. Azt viszont elismerte, hogy a fegyverszállításokkal, békekötéssel és a szankciók működésével kapcsolatban továbbra is van véleménykülönbség a két fél közt.
Dmitro Kuleba kedden egy másik interjút is adott a hétfői magyar–ukrán találkozóval kapcsolatban, ahol beszélt arról, hogy miként lehetne rendezni a problémás kérdéseket, és a magyar jobboldalnak is üzent Kárpátalja ügyében.
Az Orosz Össznépi Unió párt vezetője, Szergej Baburin hívei szerint sikeresen összegyűjtötte a jelöltséghez szükséges aláírásokat. Most viszont Baburin közölte, hogy visszalép, sőt arra kérte támogatóit, hogy szavazzanak a regnáló orosz elnökre.
Az MTI szerint Baburin azt mondta: „a Nyugat Oroszország elleni ádáz háborúja” közben élete „talán legnehezebb döntését” hozta meg a visszalépéssel.
A haza számára nehéz órában nem annak van itt az ideje, hogy a nép erőit megosszuk. Minden oroszországi hazafias népi szervezetnek, minden nemzeti érzelmű orosz állampolgárnak össze kell fognia Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin jelölése körül, aki ma az össznépi vezető
– fogalmazott.
A parlamenten kívüli pártok jelöltjeinek a választási törvény értelmében 100 ezer aláírást kell összegyűjteniük. Baburin szerint hívei ennél többet, 102 670 előzetesen ellenőrzött aláírást juttattak el az orosz Központi Választási Bizottsághoz.
A testület hivatalosan eddig négy elnökjelöltet vett nyilvántartásba: Leonyid Szluckijt, Vlagyiszlav Davankovot és Nyikolaj Haritonovot, akik három parlamenti pártot képviselnek (Oroszország Liberális Demokrata Pártja, Új Emberek, Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja), illetve Vlagyimir Putyint. Az orosz elnök hivatalosan párton kívüliként indult, de a kormányzó Egységes Oroszország támogatásával szerezte meg a bejegyeztetéséhez szükséges 300 ezer aláírást.
Bár még nem hivatalos jelölt, de sokan sorakoztak fel egy ötödik kihívó, Borisz Nagyezsdin mögé is.
A Lvivi terület kormányzója, Makszim Kozackij közölte, hogy a régióban minden, a szovjet korszakból maradt emlékművet eltávolítottak.
Ukrajnában az invázió kezdete után kapott új lendületet az úgynevezett dekommunizáció folyamata. Ez még 2015-ben kezdődött meg, és a lényege az, hogy leszámolnak a szovjet korszakból megmaradt emlékművekkel, szimbólumokkal (amelyeknek a legtöbb esetben, közvetve vagy közvetlenül, valamilyen orosz kötődése is van).
Lviv most az első ukrán régió, ahol minden emlékművet eltávolítottak. Kozackij szerint egyedül a 2023-as évben összesen 312 emlékművet távolítottak el, az utolsó Lopatin településen volt. A kormányzó szerint a legtöbb esetben a helyi állampolgárok távolították el a szimbólumokat, és nem kellett erre pénzt költeniük a regionális költségvetésből – írja a The Kyiv Independent.
Mint korábban megírtuk, Volodimir Zelenszkij egy interjúban azt javasolta, hogy a nyugati országok hagyjanak fel az ukrán menekültek pénzügyi támogatásával, és utalják át ezt a pénzt Ukrajnának.
Az Ukrajinszka Pravda szerint erre a felvetésre Mihajlo Cimbaljuk ellenzéki politikus, a parlament szociális politikáért felelős bizottságának elnökhelyettese reagált. Cimbaljuk azt mondta, hogy a menekülteknek szánt támogatások amúgy sem az ukrán kormányzaton keresztül érkeznek a menekültekhez, ezért nem sok esélyt lát arra, hogy az erre szánt pénzeket a nyugati államok inkább Ukrajnának adnák oda.
Megjegyezte azt is: szerinte az ukrán hatóságoknak inkább azon kellene dolgozniuk, hogy miként ösztönözhetnék a visszatérésre azokat a polgárokat, akik külföldre menekültek. Mint mondta, minél több idő telik el, annál kevésbé valószínű, hogy az elmenekült családok visszatérnek, ezért mielőbb létre kell hozni olyan feltételeket, amelyek a visszatérésre buzdíthatják őket.
Az Orosz Föderáció kedden csapást hajtott végre több, a Donyecki területen lévő település, köztük Avdijivka, Csasziv Jar és New York ellen is – írja az RBK Ukrajna a donyecki regionális ügyészségre hivatkozva (ez a New York természetesen nem azonos az Egyesült Államok városával).
Közlésük szerint a támadásokban több helyi lakos is megsérült, egy 47 éves nő pedig meg is halt Avdijivkában. Az érintett lakosok többsége srapnelek miatt szenvedett sérüléseket.
Az orosz hadsereg rendszeresen mér tüzérségi csapásokat a Donyecki régióban azokra az ukrán kézen lévő településekre, amelyek közvetlenül a fronton, vagy attól nem túl messze találhatóak – jegyezte meg az RBK.
A brit katonai hírszerzés legfrissebb jelentésében arról számolt be, hogy független orosz Telegram-oldalak jelentése szerint több alkalommal is orosz irányítás alatt álló településeket bombázott le az oroszok légiereje.
Az Astra nevű Telegram-csatorna két ilyen esetről is beszámolt a Belgorodi területről. Mindkét esetben egy-egy FAB–250-es bomba zuhant le, és az egyik egy farmot talált el Posztnyikov településnél, míg a másik Sztreleckoje település utcájára zuhant (utóbbi helyen 150 lakost evakuálni is kellett a helyszínről).
A britek szerint ez ebben a hónapban már a negyedik ilyen incidens.
Mint írták, egyelőre nem tudni, hogy pontosan mi miatt történnek meg időről időre ilyen incidensek. Szerintük két ok lehet a háttérben: az egyik az, hogy kezdenek kimerülni az orosz pilóták, illetve a földi karbantartó személyzet, a másik pedig az, hogy egyszerűen nem kaptak megfelelő kiképzést.
A Krím félszigeten találat ért egy légvédelmi radart Razdolnoja falu közelében – írja az RBK Ukrajna az ukrán vezérkar közlésére hivatkozva.
A támadás még hétfő hajnalban történt, de csak nemrég számoltak be róla. Korábban a helyi illetőségű közösségi oldalakon jelentették, hogy hajnalban több robbanást is lehetett hallani a Krímben. Az orosz védelmi minisztérium ezzel összefüggésben azt közölte, hogy 21 ukrán drónt lelőttek, és visszaverték a támadást.
Videókapcsolaton keresztül az ukrán elnök is jelen lesz az Európai Tanács csütörtökön esedékes csúcstalálkozóján – írja az Ukrajinszka Pravda egy anonimitást kérő, magas rangú uniós tisztviselő szavaira hivatkozva.
A találkozó legfontosabb kérdése az lesz, hogy jóváhagyják-e az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást.
A döntéshozatalt ez ügyben legutóbbi, decemberi csúcstalálkozón Magyarország megakadályozta. Orbán Viktor azonban legutóbb, egy interjúban azt mondta, hogy egy feltétellel hajlandóak igent mondani most.
Az 50 milliárd eurós kérdés mellett szó lesz még az Ukrajnának szánt fegyverszállításokról is: e téren várhatóan Olaf Scholz német kancellár fogja arra kérni a tagállamokat, hogy adjanak több fegyvert Ukrajnának.
Volodimir Zelenszkij több uniós csúcstalálkozón is részt vett az utóbbi két évben. Az egyik legemlékezetesebb az volt, amikor konkrétan Orbán Viktort is megszólította egy beszédben. Ha nem születik kompromisszum csütörtökig, akkor nincs kizárva, hogy ismét láthatunk valami hasonlót.
Kedvezőbb állásokat foglaltak el az orosz erők Donyeck környékén, miközben két frontszakaszon hat ukrán támadást vertek vissza – közölte keddi hadijelentésében az orosz védelmi tárca az MTI szerint.
A minisztérium közölte, hogy mind Kupjanszk, mind Liman „irányában” három-három ukrán roham hiúsult meg. A Moszkvában kiadott tájékoztatás értelmében az „érintkezési vonal” mentén az ukrán fél vesztesége mintegy 885 katona volt, akik közül a legtöbben, mintegy 310-en a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy üzemanyagraktárat, egy német gyártmányú IRIS-T légvédelmi rakétarendszerhez tartozó lokátort, hat harckocsit, hat páncélozott harcjárművet, három gyalogsági harcjárművet, két brit FH-70-es vontatott löveget, 12 HIMARS és Uragan sorozatvető-rakétát, egy JDAM irányítható légibombát, valamint 86 drónt.
Ukrajna pontszáma az éves Korrupció Érzékelési Indexen (CPI) három pontot javult, és a 100 pontból 36 pontot ért el, ami a 180 országot vizsgáló rangsorban a 116. helyről a 104. helyre segítette Ukrajnát – derült ki a Transparency International korrupcióellenes szervezetének jelentéséből.
Ukrajna idén jó eredményt ért el, és az elmúlt tíz év progresszív dinamikáját mutatta be. Mostanra elértük az uniós tagjelölt országok szintjét
– írta Andrij Borovyk, a Transparency International ukrán részlegének ügyvezető igazgatója.
„A semmiből építettük ki a korrupcióellenes ökoszisztémát, de még sok munkára van szükségünk ahhoz, hogy felzárkózzunk az uniós országokhoz” – tette hozzá.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy ha folytatódik az újságírókra és a nyilvánosság tagjaira gyakorolt nyomásgyakorlás, ha a kormány beavatkozik a közigazgatás különböző területeibe, és ha a honvédelemmel kapcsolatos korrupciós botrányok nem csillapodnak, akkor Ukrajna nagyon gyorsan elveszítheti az elért eredményeket.
A tanulmány szerint Ukrajna 3 százalékpontos növekedése az egyik legjobb eredmény a világon az elmúlt évben.
Ukrajna egyben egyike lett annak a 17 országnak, amely a jelenlegi CPI-ben az eddigi legjobb eredményét mutatta fel. A tanulmány szerint Algéria, Brazília és Szerbia ugyanilyen pontszámmal rendelkezik. Albánia, Argentína, Fehéroroszország, Gambia, Etiópia és Zambia egy ponttal előzi meg Ukrajnát.
A Transparency International hangsúlyozta, hogy Ukrajna azért tudott ilyen eredményeket elérni, mert az igazságszolgáltatási rendszer reformjára összpontosított, beleértve az igazságügyi önkormányzati szervek átalakítását és az igazságszolgáltatás függetlenségének növelését.
A Transparency International azt is hozzátette, hogy Ukrajnában a közbeszerzések továbbra is nagyrészt versenyképesek, és a Világbank is elismeri őket, valamint hogy a kormány erőfeszítései, különösen az újjáépítés területén, nagyban hozzájárultak az elszámoltathatóság és a felügyelet megerősítéséhez.
Olekszij Szobolev gazdasági miniszterhelyettes üdvözölte az eredményeket, és célul tűzte ki, hogy a következő tíz évben további 11 ponttal növeljék a rangsort.
„Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon jó eredmény, és jó válasz mindenkinek a kritikákra, hogy mennyire rosszul állnak itt a dolgok.
Ahhoz, hogy az elmúlt 10 évben vezető szerepet töltsünk be a korrupció elleni globális küzdelemben, további 5 pontot kellene hozzátennünk, akárcsak Üzbegisztánnak.
Akkor nem 36, hanem 41 pontot kapnánk, mint Koszovó, Dél-Afrika vagy Vietnám. Itt ésszerű, reális elvárásokról van szó” – írta a Facebookon.
„A Nyugat tisztában van azzal, hogy az »ukrán projekt« kezd meghiúsulni, de nem adhatja fel a támogatását, már csak a gazdasági haszon miatt sem” – írta az MTI Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ukrajnai helyzet rendezéséről a Moszkvában akkreditált nagykövetek részvételével tartott keddi kerekasztal-beszélgetése nyomán.
Az Egyesült Államok a fő donor, majd az NSZK, Nagy-Britannia, Dánia, Lengyelország, Norvégia, Hollandia és Svédország következik.
– részletezte.
„Mindeközben rájöttek, hogy a meghiúsulás már megindult, ám leállni nem tudnak. És nemcsak a presztízs okán, amelyet, mint gondolják, kockára tettek, hanem a gazdasági haszon szempontjából is” – hangoztatta Lavrov.
A tárcavezető szerint a nyugati országok kevesebb mint két év alatt több mint 200 milliárd dollárt különítettek el „a teljesen csődbe ment” Ukrajna katonai és pénzügyi támogatásra. „Összehasonlításképpen: a globális Dél és Kelet államainak társadalmi-gazdasági támogatására az Európai Unió kevesebb mint 80 milliárd dollárt biztosított, de hét évre” – mondta.
Idézte Antony Blinken amerikai külügyminiszter december 7-i nyilatkozatát, amely szerint
Ukrajna támogatása nyereséges befektetés az amerikai gazdaságba, mivel a Kijevnek juttatott pénzek 90 százalékát az Egyesült Államokban költötték el fegyvergyártásra.
„Az uniós országokat Washington arra kényszeríti, hogy szinte ingyen adjanak oda Ukrajnának mindent, amijük van, miközben azoknak az országoknak az arzenálját, amelyek ezt megtették, teljes áron szállított amerikai fegyverekkel töltik fel” – állította az orosz diplomácia vezetője.
Lavrov úgy fogalmozott, hogy „az ukrajnai »különleges hadművelet« célja a »történelem átírásának« megszüntetése, amely arra irányul, hogy azokat a területeket, ahol az oroszok és Oroszország más népei évszázadok óta élnek, hídfőállássá változtassák át, amelyet az Egyesült Államok vezette NATO arra használna fel, hogy veszélyeztesse az Oroszországi Föderáció biztonságát”.
Azt mondta: svájci hivatali partnere, Ignazio Cassis nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy mi értelme van az Ukrajnáról szóló koppenhágai formátumú találkozóknak Oroszország részvétele nélkül. Lavrov szerint egyebek között
a Gázai övezetbe kerülnek fegyverek Ukrajnából, de Finnországban, Svédországban, Dániában és Hollandiában is találtak onnan származó fegyvereket.
A konfliktusba való külső beavatkozásról szólva a külföldi kiképzők ügye mellett kitért arra, hogy nemrégiben „több tucat francia zsoldost” ért rakétacsapás Ukrajnában, és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) székházában legalább tíz éve több emeletet foglalnak el a brit és az amerikai különleges szolgálatok alkalmazottai.
Magyar–ukrán csúcstalálkozónak akkor lehet majd értelme, ha az új dimenzióba tudja léptetni a kétoldalú kapcsolatokat, amihez azonban még sokat kell dolgozniuk a feleknek – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
Az MTI beszámolója szerint a tárcavezető a Magyar–Bahreini Gazdasági Vegyes Bizottság ülését követő sajtótájékoztatón újságírói kérdésekre válaszolva megismételte, hogy magyar–ukrán csúcstalálkozónak akkor lehet majd értelme, ha az új dimenzióba tudja léptetni a kétoldalú kapcsolatokat, amihez azonban még sokat kell dolgozniuk a feleknek.
Hosszú az út odáig, hogy felső szintű találkozóra kerüljön sor, de mi készen állunk ezen közös munka elvégzésére
– jelentette ki.
„Tegnap fontos lépéseket tettünk. A következő napokban, hetekben az oktatási kormányközi munkacsoportnak kell elvégezni azt a munkát, amelynek nyomán lehetővé válik, hogy a 2015-ben már a magyar közösség rendelkezésére álló jogokat a magyarok Kárpátalján visszakapják” – mutatott rá.
„Dolgozunk azon, hogy a két országot összekötő infrastrukturális fejlesztések sikeresek legyenek, hogy a határtérségben közlekedési fejlesztéseket tudjunk végrehajtani. Mindezek maradéktalan teljesülése tud új dimenziót, új korszakot jelenteni [...] És ha ez megvan, akkor van értelme arról beszélni, hogy a felső szintű találkozó megtartása hogyan és mikor történjen” – fűzte hozzá.
Az Európai Unió e heti csúcsértekezletével kapcsolatban hangsúlyozta, Magyarország továbbra is úgy látja, hogy az ukrajnai háborúnak nincs megoldása a csatatéren, ezért nem fegyverszállításokra, hanem tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.
„És éppen ezért mi nem tartjuk jó javaslatnak azt, hogy újabb sokmilliárd eurót szánjunk arra, hogy a háború folytatódhasson. De értjük, hogy az európai uniós tagországok többsége a háborús pszichózis állapotában van, ezért kompromisszumos megoldást jelenthet, ha az Ukrajnának szánt pénzösszegek biztosítása esetében évről évre újra és újra az egyhangúság követelményével kell döntést hozni” – mondta.
Tehát hogyha minden évben újra döntésre kerül sor, akkor az lehet egy kompromisszum
– fűzte hozzá.
Oroszország figyelmezteti az Egyesült Államokat a taktikai atomfegyverek Nagy-Britanniába való visszaszállításának veszélyére – közölte Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes.
Ami az amerikai taktikai atomfegyverek Nagy-Britannia területére való feltételezett visszatérésének témáját illeti, a leghatározottabban és a legmerevebben óva intem [az Egyesült Államokat] ettől a destabilizáló lépéstől
– mondta.
Rjabkov szerint Washington ilyen jellegű lépései nem erősítenék Nagy-Britannia és az Egyesült Államok biztonságát, és nem lennének elrettentő hatással Moszkvára.
Megjegyezte, hogy a nukleáris fegyverek bevetése csak növelné az általános eszkaláció és fenyegetettség szintjét Európában.
Feltételezzük, hogy az elmúlt évek meglehetősen szomorú tapasztalatai ellenére, ami az európai biztonság szavatolását illeti, a londoni és washingtoni forrófejűek nem vonják le ebből a tanulságot, így ez a forgatókönyv nagyon is lehetséges
– tette hozzá a miniszterhelyettes.
Rjabkov azt is hangsúlyozta, Moszkva nem állítja, hogy e tekintetben közvetlen jelzéseket kapna sem Washingtonból, sem Londonból. Szerinte Oroszországnak más lehetőségei vannak arra, hogy figyelemmel kísérje a történéseket, és levonja a következtetéseket. A külügyminiszter-helyettes felszólította az Egyesült Államok vezette NATO-országokat, hogy állítsák le a további eszkalációt, amely egyre veszélyesebbé válik – írja a Ria.ru.
Múlt pénteken, január 26-án a The Telegraph című napilap a Pentagon dokumentumaira hivatkozva arról számolt be, hogy az Egyesült Államok 15 év óta először tervezi atomfegyverek telepítését az Egyesült Királyságban az „Oroszországból érkező növekvő fenyegetés” miatt. A média szerint a Suffolk megyei Lakenheath légibázisról van szó.
Washington a Hirosimára ledobott bombánál háromszor erősebb robbanófejeket kíván odaküldeni.
A RIA Novosztyinak nyilatkozva a Pentagon szóvivője nem volt hajlandó megerősíteni vagy cáfolni ezeket a jelentéseket.
Rekordszintű volt az orosz bankok nyeresége tavaly, ami a jegybank egyik illetékese szerint az idén csökkenhet.
Az orosz jegybank kedden ismertetett adatai szerint a bankszektor nyeresége 3300 milliárd rubelre (13 241 milliárd forintra) ugrott tavaly az előző évi 203 milliárd rubelről.
Részletekről ebben a cikkünkben írtunk.
Volodimir Zelenszkij azt javasolta, hogy a nyugati országok hagyjanak fel az ukrán menekültek pénzügyi támogatásával, és utalják át ezt a pénzt Ukrajnának – írja a Strana az ukrán elnök ARD csatornának adott interjúja alapján.
Például valaki elment, külföldön van, és Németországból kap támogatást. Köszönjük, hogy támogatják polgárainkat. De előfordul, hogy ez a személy önöktől és tőlünk is kap támogatást. Most nem a Németországban élő ukránjainkról beszélek. Ezért mondtam mindig is, hogy sokkal jobb lenne számunkra, ha Németország úgy támogatná az ukránokat, hogy pénzt adna az ukrán költségvetésnek. És akkor Ukrajna máris újraosztaná ezt a pénzt, attól függően, hol van az illető
– mondta az államfő.
Megjegyezte, most a menekültek kiviszik a pénzt Ukrajnából, ott kapnak pénzt az európai országoktól, de ezek a pénzek is az EU-n belül maradnak.
Boris Johnson volt brit miniszterelnök szerint a NATO-nak mély bűntudata van Ukrajnával szemben, mivel a szövetség tétlensége lehetővé tette Oroszország nagyszabású invázióját. Ezt a véleményét a BBC Putyin a Nyugat ellen című minisorozatában fejtette ki.
A NATO-ban mély intézményes bűntudat van. Ha a szövetség teljesítette volna, amit ígért, és az ukránok valóban a teljes jogú tagság felé vezető úton haladnának, akkor elég valószínű, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tette volna azt, amit tett
– mondta Johnson.
Szerinte a NATO megpróbált ragaszkodni a semleges állásponthoz, ami végül katasztrofális következményekhez vezetett.
„A sokáig fenntartott kollektív kétértelmű álláspontunk, az örökös próbálkozások, hogy egyszerre két széken üljünk, kudarcot vallottak, és Putyin döntött: »aha, nem gondolják komolyan«” – hangsúlyozta Johnson.
Szerinte most olyan helyzet állt elő a világban, hogy a demokrácia visszaszorult, az autokrácia pedig utat tört magának.
Az orosz megszállók továbbra is nyomást gyakorolnak Herszon jobb partjára, bejelentették, hogy esetleg visszatérnek oda. Ezt Natalija Gumenyuk, a dél-ukrajnai védelmi erők közös koordinációs sajtóközpontjának vezetője mondta egy táviratozás során.
Megjegyezte, hogy az orosz megszállók, akik a Herszon régió elfoglalt bal partját az orosz elnök márciusi „választására” készítik elő, azzal kérkednek, hogy visszatérhetnek a jobb partra.
Bár nyilvánvaló, hogy ez számukra egy teljesen beteljesületlen küldetés. Nem fogják tudni megcsinálni mind a környezeti adottságok, mind pedig a támogatás hiánya miatt. Nincsenek ilyen erőik és lehetőségeik
– hangsúlyozta Gumenyuk.
„Az ellenség nem hagyja abba a tevékenységét, keresi azokat az eszközöket és lehetőségeket, amelyeket a lehető leghatékonyabban tud alkalmazni. Megpróbál nyomást gyakorolni a dróntámadások segítségével” – tette hozzá Gumenyuk.
Elmondása szerint a polgári lakosságot veszik célba.
Gumenyuk megjegyezte, hogy az ellenség folytatja Herszon napi tüzérségi ágyúzását.
„Megpróbál lakónegyedek, kritikus infrastrukturális létesítmények irányába csapást mérni, hogy megnehezítse a jobb parti lakosok életét. Szintén alkalmazott és irányított légibombákat a Beriszlav körzetében” – mondta.
A Belgorod régióban lelőtt Il–76-os repülőgép feketedoboza megerősíti azt az információt, amely szerint külső behatás okozta a zuhanást – írja az orosz TASZSZ bűnüldöző szervekre hivatkozva.
A feketedobozok adatai kizárják az Il–76-os lezuhanásának minden lehetséges verzióját, és megerősítik, hogy a repülőgépet külső behatás érte, vagyis a levegőben lőtték le. Minden nyilvánvaló
– idézi a lap egyik informátorát. Hozzátették, hogy a feketedobozok adatainak elemzése folytatódik.
Az állami és államilag garantált adósság 2023. december 31-én 5519 milliárd ukrán hrivnyát, azaz 145,32 milliárd dollárt tett ki. Ezt a pénzügyminisztérium adatai bizonyítják.
Ukrajna külső adóssága 3863 milliárd hrivnya, (az államadósság teljes összegének 69,99 százaléka), azaz 101,7 milliárd dollár, a belföldi adósság pedig 1657 milliárd hrivnya (az államadósság teljes összegének 30,01 százaléka), azaz 43,61 milliárd dollár.
Megjegyzendő, hogy 2023 decemberében az államadósság összege 396,81 milliárd hrivnyával, vagyis 4,49 milliárd dollárral nőtt. Danylo Hetmancev, a pénzügyi bizottság elnöke közölte, az államadósság megduplázódott a háború kezdete óta. A 2023-as évre hrivnyában a mutató 35,4 százalékkal (1444 milliárd hrivnya), valutában 30,4 százalékkal (33,9 milliárd dollár) nőtt.
A képviselő szerint az adósság 2023-as növekedésére a legnagyobb hatást az EU-tól kapott makroszintű pénzügyi támogatás (kedvezményes kölcsönök) 18 milliárd euró összegben gyakorolták, ami az államadósság teljes növekedésének 55 százalékát okozta hrivnyában kifejezve, és 61 százalékát devizában.
„A háború két éve alatt tehát romlott az államadósság szerkezete. Azonban sokadszorra is emlékeztetem önöket, hogy a külső adósság egy részét átstrukturálták, a gazdaságra nehezedő adósságteher továbbra is magas, az adósságkockázatok nőttek, de a helyzet ma már ellenőrizhető” – mutatott rá Getmancsejev.
A támogatás kongresszusi elfogadása „létfontosságú” ahhoz, hogy a nyugati partnerek lépjenek fel és tegyék meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy Ukrajna sikeres legyen, Oroszország pedig vereséget szenvedjen – mondta magabiztosan Anthony Blinken amerikai külügyminiszter a NATO főtitkárával közösen tartott sajtótájékoztatón Washingtonban január 29-én, hétfőn.
„E pótköltségvetés nélkül erős és helytelen jelzést küldünk minden ellenfelünknek, hogy nem vesszük komolyan a szabadság, a demokrácia védelmét.”
És ez csak megerősíti Vlagyimir Putyin bizalmát abban, hogy valahogy túlélheti Ukrajnát és túlélhet minket. Szóval ez nem fog megtörténni. Biztosítanunk kell, hogy ez ne így legyen
– mondta Blinken.
Hangsúlyozta azt is, hogy a kongresszusban továbbra is erős kétpárti támogatás van, de „nincs más varázsfazék”, amelyből pénzt lehetne juttatni Ukrajnának.
A demokraták és a republikánusok közötti nézeteltérések miatt „elakadt” az Ukrajnának nyújtott amerikai segély a közelgő amerikai elnökválasztás közepette. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter elmondta, hogy az amerikai hatóságok számára január vége a határidő, hogy jóváhagyják az országuknak nyújtott amerikai segélyt, hogy a késedelem ne befolyásolja a háborús övezetben kialakult helyzetet.
Olaf Scholz német kancellár február 9-én érkezik az Egyesült Államok fővárosába, Washingtonba, ahol találkozik Joe Biden amerikai elnökkel. A tömegtájékoztatási eszközök szerint a német államfő megpróbálja majd meggyőzni az amerikai elnököt, hogy gyorsítsa fel az Ukrajnának szánt segélyek kiutalását.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozott Valerij Zaluzsnij főparancsnokkal, és arra kérte, mondjon le – írja a Zerkalo Nedeli hetilap Zaluzsnijhoz közeli forrásokra hivatkozva. Mint írták, Zaluzsnyij azt válaszolta, hogy az elnök joga megválasztani, kivel dolgozik együtt, de nem volt hajlandó megírni a felmondását, és a jövőben sem tervezi ezt.
A lap szerint ugyan az elnök a lemondását kérte, Valerij Zaluzsnyijnak cserébe semmilyen jelentős pozíciót nem ajánlottak fel – írja a Strana.
Ez azonban ellentmond annak a hírnek, mely szerint a főparancsnok beadta lemondását, amelyet Olekszij Honcsarenko képviselő jelentett be Telegram-oldalán. A Kárpátalja.ma a TSN-re hivatkozva azonban arról ír, hogy Szerhij Nikiforov elnöki szóvivő azt állítja, Zaluzsnij lemondását nem fogadta el Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az elnöki szóvivő cáfolta azokat a pletykákat, amelyek szerint a főparancsnokot és más magas rangú tisztségviselőket elengednének.
Drónokkal támadták éjjel Oroszországot, a helyi védelmi erők azt állítják, 21 szerkezetet lőttek le több régióban és az ideiglenesen megszállt Krímen.
A legtöbb drónt, 11-et az elcsatolt Krím felett észleltek, ötöt a Belgorodi területen, míg egyet-egyet a Kalugai és Tulai terület felett.
Brjansz kormányzója, Alekszandr Bogomaz is megerősítette, hogy dróntámadás zajlott, de állítólag a drónokat megsemmisítették, és nincsenek áldozatok.
A krími közlések szerint a Szacszkij körzetben erős robbanás történt. Szemtanúk állítása szerint megremegtek a házak falai és megszólaltak az autók riasztói.
Szevasztopol oroszpárti kormányzója, Mihail Razvozsajev közölte, hogy az előzetes információk szerint a légvédelmi erők lelőttek egy drónt a Belbek melletti vízterület felett – írja az Unian.
Magyarország átadta Ukrajnának a magyar kisebbség jogainak védelmével kapcsolatos kérdések listáját, és 10 napon belül egy különbizottság „konkrét elképzeléseket” ad arról, hogy mi az, ami a listán szerepel, amit meg kell oldani, vagy már megoldották, hogy a két ország kormánya megvizsgálhassa – mondta Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter.
„Egy egyszerű dologban állapodtunk meg. Arra kértük a magyar felet, hogy adjon át nekünk egy kimerítő listát azokról a kérdésekről, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmével kapcsolatban vannak. Megkaptuk ezt a listát.
Megállapodtunk abban, hogy a két külügyminisztérium égisze alatt összeállítunk egy különbizottságot, amelynek egy nagyon egyszerű feladata van: 10 napon belül a két ország kormánya elé kell terjesztenie egy konkrét elképzelést arról, hogy a megkapott listából hogyan és mit kell megoldani
– nyilatkozta Kuleba hétfőn Ungváron tartott sajtótájékoztatóján.
Hangsúlyozta, hogy az ukrán és a magyar fél egyetértett abban, hogy meg akarják oldani a kisebbségi jogok kérdését, és az Ungváron tartott találkozó jelentős részét ennek a témának szentelték.
„Ez egy szakállas történet, hogy úgy mondjam. Visszatekertük a legelejére, és megállapodtunk abban, hogy ezt a kérdést jóhiszeműen akarjuk megoldani – mindkét oldalon” – mondta a külügyminiszter.
Szijjártó Péter a maga részéről sajtótájékoztatón elmondta, hogy Magyarország átadott Ukrajnának egy 11 kérdésből álló listát, amelyben a magyar kisebbség jogait illetően szeretne tisztázást kapni.
Mint írtuk, Ukrajna rakétacsapást mért az orosz megszállás alatt álló Donyeckre. A város polgármestere, Alekszej Kulemzin hétfőn úgy nyilatkozott, a támadásban három ember meghalt.
A TASZSZ szerint Kulemzin később Telegram-csatornáján arról írt, hogy négy ember halt bele a támadásba.
„További információink szerint még egy embert megölt az ukránok rakétacsapása” – írta a polgármester.
Volodimir Zelenszkij elnök nem bocsátotta el Valerij Zaluzsnij, Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnokát – nyilatkozta Szerhij Nyikiforov elnöki szóvivő az Ukrajinszka Pravdának.
Korábban névtelen Telegram-csatornák, egyes politikusok és médiumok kezdtek írni Zaluzsnij állítólagos elbocsátásáról.
A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács egyik forrása azt mondta, Zaluzsnijt behívták, és felajánlottak neki egy másik – talán nagyköveti – pozíciót, ám ő visszautasította.
A legfelsőbb főparancsnokság vezérkarában érintett néhány tárgyalópartner is tagadta, hogy Zaluzsnyijt kirúgták volna.
Az orosz légvédelmi rendszer lelőtt egy repülőgép típusú pilóta nélküli légi járművet a Brjanszki régiónál, Zsukovszkij körzet felett. A régió kormányzója, Alexander Bogomaz ezt a Telegram-csatornájában jelentette be – írta a TASZSZ.
Bogomaz hozzátette, a támadásban senki sem sérült meg és károk sem keletkeztek.
Az ukrán hatóságok nem tudnak 3,4 millió hadköteles férfi hollétéről – ez derült ki Dmitrij Nataluha, a Legfelső Tanács gazdaságfejlesztési bizottságának elnökének nyilatkozatából.
A Kárpáti Igaz Szó által szemlézett egyik tévéműsorban állítólag a képviselő azt mondta, fennáll a veszélye, hogy az állampolgárok elkezdik „megkerülni az államot”. Azaz annak érdekében, hogy ne kerüljenek a toborzóközpontok látókörébe, abbahagyják az állami bankok igénybevételét, a készpénzfelvételt, a hitelkártyák használatát, a városok közötti és általában a régiók közötti utazást is.
Nem a tengerentúlon vannak, nincsenek a hadseregben, nem rokkantak, nem járnak iskolába, nem dolgoznak. Egyszerűen nem tudjuk, hol vannak ezek az emberek
– fogalmazott.