A Fehér Ház szerint az amerikai kongresszus tétlensége vezetett oda, hogy az ukrán erőknek ki kellett vonulniuk Avgyijivka városból − hangzott el a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivőjének tájékoztatóján kedden.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági koordinátora úgy fogalmazott: nem azért vonultak ki az ukránok, mert „ne lennének kiképezve, vagy ne lenne meg a taktikai érzékük, hogy megvédjék magukat és a várost, hanem a kongresszus tétlensége miatt”.

Hozzátette: a Fehér Ház előre figyelmeztetett, hogy ez fog történni, ha a kongresszus nem fogadja el a kiegészítő támogatást és az ukrán katonák nem kapják meg a szóban forgó fegyvereket és hadianyagot, amilyen gyorsan csak lehetséges − közölte az MTI. 

A nemzetbiztonsági szóvivő szerint az orosz erők Avgyijivkában logisztikai központot akarnak kialakítani, ami támogathat további katonai akciókat Donyeckben, és akár távolabb, Luhanszk régióban is.

„Bölcs döntésnek” nevezte ukrán részről a városból való kivonulást, mert ezzel megelőzték, hogy ott tartózkodó erőiket bekerítsék, és értékes erőforrásokat sikerült megőrizniük.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok kongresszusa a felelős, amiért nem hozott határozatot az Ukrajnának nyújtott további segítségnyújtásról, ami az ukrán hadsereg fegyverhiányához vezetett és visszavonulásra kényszerítette a Donyeck megyei Avgyijivka védőit.

Dmitro Kuleba a CNN-nek nyilatkozva azt mondta, hogy az ukrán hadsereg nem veszítette volna el Avgyijivkát, ha Ukrajna „megkapta volna az összes tüzérségi lőszert, amelyre szüksége volt a védelméhez”.

Tisztelem a belpolitikát, és nem fogok beleavatkozni, de csak azt szeretném, ha mindenki emlékezne arra, hogy minden vitanap egy helyen egy újabb halált jelent egy másik helyen

– mondta Kuleba, hozzátéve, hogy az ukrán katonáknak „azért kell feláldozniuk magukat és meghalniuk, mert valaki még mindig vitázik egy döntésről”.

Dmitro Kuleba azt is elmondta, hogy minden embernek meg kell értenie egy egyszerű dolgot: a törvény elfogadása fontos, de időbe telik, amíg a dolgokat a frontra küldik.

Noha ez a döntés még várat magára, és a logisztika is időbe telik, a mostani időszak arra készteti az ukrán védőket, hogy feláldozzák az életüket, és tartsák a frontot Oroszország hadereje ellen.

Oroszország jelenleg szünetet tart az ukrán területre mért nagyszabású rakétacsapásokban. Ez arra utalhat, hogy fegyveres erői valószínűleg újabb nagyszabású csapásra készülnek – írja az RBC Ukraine. 

Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai védelmi erők közös sajtóközpontjának vezetője arról beszélt, hogy a tömegtájékoztatásban terjedő információk is arra utalnak, hogy Oroszország nagyszabású rakétacsapásra készülhet. 

Az ideiglenesnek vélt tűzszünet azonban utalhat arra is Humenyuk szerint, hogy Oroszország komolyabb, a légi erejét ért veszteségeket szenvedett.  

Most azt látjuk, hogy pontszerű támadásokat alkalmaznak. Egyértelmű, hogy most szünetet tartanak a repülőgépek elvesztése miatt. Ennek megfelelően lehet, hogy egy nagyszabású támadásra készülnek

– mondta.

Min ismert, Oroszország legutóbbi nagyszabású rakétatámadása Ukrajna ellen február 15–16-án éjjel történt. Akkor hat Szu–95-ös stratégiai bombázó szállt fel a murmanszki területen lévő Olenya repülőtérről, a légiriadó pedig nem sokkal ezután Ukrajna egész területére kiterjedt.

Az oroszok Kalibr cirkálórakétákat lőttek ki a Fekete-tengerről. Ugyanakkor az ukrán hadsereg az elmúlt héten hat orosz repülőgép – Szu–34-es és egy Szu–35-ös vadászbombázók–  lelövéséről számolt be a keleti fronton. 

Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója szerint az Oroszország elleni újabb szankciók egy sor ágazatot érintenek majd, köztük a védelmi és ipari bázisokat, valamint a gazdaság bevételi forrásait – írja a Sky News.

Mint ismert, a szankciókat az Egyesült Államok Alekszej Navalnij halála miatt tervezi bevezetni.

A szankciós csomag „felelősségre vonja Oroszországot a Navalnijjal történtekért” és az ukrajnai háborúban elkövetett tetteiért – mondta korábban a Fehér Ház másik szóvivője, John Kirby.

Felvette a nemkívánatos szervezetek listájára az orosz igazságügyi minisztérium a Szabad Európa/Szabadság Rádiót (RFE/RL). A médium a külföldi ügynökök listáján is szerepel – számolt be az MTI.

A tárca honlapján az általa nemkívánatosnak minősített külföldi civil szervezetekről vezetett, frissített listán a Szabadság Rádió a 142. szám alatt szerepel. A főügyészség február 2-án döntött arról, hogy nemkívánatosnak minősíti a rádiót.

Az intézkedés az ukrajnai orosz inváziót bíráló hangok elnyomása keretében megtiltja az Egyesült Államok által a hidegháború óta finanszírozott, több nyelven sugárzó RFE/RL oroszországi működését. 

Oroszországban több tucat szervezet került a nemkívánatos szervezetek listájára, aminek következtében alkalmazottjaikat bírósági eljárás fenyegeti.

Az RFE/RL Oroszország által történt betiltása arról tanúskodik: Moszkva nem akarja, hogy a népe tájékozott legyen – jelentette ki az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője kedden Washingtonban.

Világos, hogy az orosz hatóságok nem akarják, hogy a nép tájékozott legyen azzal kapcsolatban, mit tesz az orosz rezsim külföldön, és mit cselekszik a saját népével

– jelentette ki újságírók előtt Matthew Miller.

Oroszország nem tervezi nukleáris fegyverek telepítését a világűrbe, ellentétben amerikai tisztségviselők állításával – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, amikor kedden fogadta őt Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Nálunk nincs olyan, hogy nukleáris fegyvert telepítünk az űrbe, és a nukleáris fegyver valamilyen más elemeit használjuk a műholdak ellen, vagy hogy olyan mezőket hozunk létre, amelyek lehetetlenné teszik a műholdak hatékony működését. Nincs ilyen nálunk, és ők tudják, hogy nincs, de ennek ellenére lármát csapnak

– mondta a miniszter.

Szerinte a „nyugati felhördülésnek” két célja volt: egyfelől ráijeszteni a törvényhozókra annak érdekében, hogy kikényszerítsék a pénzeszközök megszavazását, amelyeket nemcsak Ukrajnára szánnak, hanem az Oroszországgal való konfrontációra és arra is, hogy stratégiai vereséget mérjenek rá.

Másfelől pedig ilyen „ügyetlenül” próbálják Moszkvát rávenni a párbeszéd folytatására a hadászati stabilitásról.

Szergej Sojgu azt hangoztatta, hogy Oroszországnak vannak „valós dolgai, amelyektől tartani kell, amelyekre oda kell figyelni”. Ezek között sorolta fel a Poszejdon, a Burevesztnyik, a Pereszvet és a Kinzsal projektet.

Szerinte az Egyesült Államok az atomfegyverek világűrbe telepítésének témájával megpróbálja elterelni a figyelmet az Oroszországtól való lemaradásáról az ilyen projektek terén.

Rámutatott, hogy a tengerentúl folyamatban van a világűrben lévő objektumok eltalálására alkalmas fegyverek kidolgozása, és nyíltan beszélnek egy ernyő létrehozásáról az üstökösök, aszteroidák ellen.

Vlagyimir Putyin emlékeztetett arra, hogy Oroszország mindig is kategorikusan ellenezte nukleáris fegyverek űrbe telepítését.

Az orosz elnök egyetértett Sojguval abban, hogy az Egyesült Államok az orosz nukleáris űrfegyverek kérdésének felvetésével megpróbálja Oroszországot a hadászati stabilitásról szóló párbeszéd felé terelni, amit – mint mondta – Moszkva sohasem utasított el, ahogy Ukrajna kérdésében sem.

Az Egyesült Államok és a Nyugat egyfelől Oroszország stratégiai vereségét követeli, másfelől állítólag a hadászati stabilitásról akarnak velünk tárgyalni, azt feltételezve, hogy az egyik kérdésnek nincs semmi köze a másikhoz. Ezt nem tudják megtenni. Ha stratégiai vereséget akarnak mérni ránk, akkor el kell gondolkodnunk azon, hogy mit jelent országunk számára a hadászati stabilitás

– mondta az elnök.

Vlagyimir Putyin ugyanakkor rámutatott, hogy a védelmi minisztériumon és a külügyminisztériumon keresztül „természetesen lehetséges” a kapcsolatfelvétel az Egyesült Államokkal a hadászati stabilitás kérdésében – számolt be az MTI.

Nem vetünk el semmit, semmit sem utasítunk el, de meg kell értenünk, hogy mit akarnak. Rendszerint egyoldalú előnyöket akarnak elérni. Ez nem fog megtörténni

– hangoztatta az orosz államfő.