Éjszaka és reggel is lőtték oroszok Szumi régió határ menti területeit és településeit – írta az Ukrinform.
A régió katonai igazgatósága közölte, összesen 29 robbantást rögzítettek. Sérültekről vagy áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés.
Magyarország területére 2024. március 9-én az ukrán-magyar határszakaszon 5219 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5172 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 45 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésének összehívását kezdeményezte szombaton, hogy megtárgyalják a francia elnök elképzelését NATO-csapatok Ukrajnába küldéséről.
Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese New Yorkban kifejtette, hogy Moszkva szeretne több információt Emmanuel Macron elképzeléséről, amely véleménye szerint a „harmadik világháború kezdetének kockázatát hordozza”.
A diplomata arról is beszélt, hogy szeretné, ha napirendre vennék a német médiában napvilágot látott, magas rangú német katonai vezetőknek tulajdonított beszélgetést arról, hogy Németország levegőből indítható Taurus rakétákat bocsátana Ukrajna rendelkezésére.
Dmitrij Poljanszkij megjegyezte azt is, hogy Oroszországnak nem áll szándékában katonai úton „megszabadulni a kijevi rezsim vezetőjétől”, és hozzáfűzte, hogy „aki titkon ebben reménykedik, annak csalódást kell okoznia, mert ez nem szerepel Moszkva tervei között”. Hozzátette, hogy
az Odessza ellen szerdán végrehajtott orosz légitámadás célpontja egy tengeri drónok összeszerelésével foglalkozó üzem volt, ahol brit alkatrészekből állítanak össze katonai eszközöket.
A Biztonsági Tanácsban Oroszországot képviselő diplomata arra is utalt Odessza említésével, hogy Emmanuel Macron a NATO-egységek Ukrajnába küldésére vonatkozó elképzelését a közelmúltban azzal egészítette ki, hogy Franciaország akkor vezényelne katonákat Ukrajnába, ha Kijevet vagy Odesszát támadás érné orosz részről.
Több ezer delfin pusztult el, de a rókák hihetetlenül szaporodtak: felmérték, hogyan érintette a háború az állatokat Ukrajnában – írja a The Economist.
Egyes fajok az ember távollétében is boldogulnak, de a veszélyes kórokozók velük együtt élnek.
Oroszország ukrajnai inváziója sok szerencsétlenséget hozott nemcsak az embereknek, hanem az állatoknak is. A harcok okozta környezeti károk 2024 elejére 56 milliárd dollárra becsülhetők.
Egyes fajok számára a háború pusztító hatású volt, például csak 2022-ben mintegy 50 000 delfin halálát jegyezték fel, amelyek többségét valószínűleg az orosz katonai szonárok ölték meg.
A The Economist szerint ez nem minden állatra vonatkozik, mivel egyesek, például a rókák, jelentősen növelték a populációjukat. Ez azonban nem könnyítette meg az emberek helyzetét.
Megjegyzik, hogy a vadászati tilalom miatt a rókák száma Ukrajnában 200 ezerről körülbelül 500 ezerre, vagy még többre nőtt. Emiatt még a vadászati tilalmat is enyhíteni kellett egy kicsit, hogy a vadászok valahogy orvosolni tudják a helyzetet az inváziójukkal, és valahogy megvédjék a gazdákat, akik baromfikat veszítenek az állatok akciói miatt.
A rókák veszélyes betegségek hordozói is, amelyekkel az elhagyott falvakban vadászó, kóborló vadkutyák fertőzik meg őket. Nemcsak a rókák esnek áldozatul a kutyáknak, hanem a vaddisznók is, amelyek szintén veszélyes betegségekkel fertőződhetnek meg.
A statisztikák szerint a háború és a vadászati tilalom miatt a veszett kutyák és rókák által az emberek ellen elkövetett támadások száma 40%-kal nőtt az előző évhez képest. A farkasok, mosómedvék és vaddisznók száma is emelkedik, ami az afrikai sertéspestis terjedéséhez vezetett.
Az orosz csapatok fokozták a nyomást az ukrán védelmi állásokra a Kelet-Ukrajnában dúló heves harcok során – közölte a térség ukrán parancsnoka szombaton. A harcok a Bahmuttól nyugatra fekvő területre összpontosultak – nyilatkozta Szerhij Szidorin az ukrán televízióban.
Az ellenség erős veszteségeket szenved el, de állandóan újratölti friss tartalékosokkal a sorait
– mondta a parancsnok. Az orosz támadások célja, hogy előre nyomuljanak Csasziv Jar felé. „Éjjel-nappal folynak a harcok” – közölte Szidorin.
Az ukrán hadsereg ellentámadásokkal próbálja megtörni az orosz offenzívát, de vissza kellett vonulnia Ivanyivszke falu mögé.
Az ellenség jelenleg a várost próbálja megostromolni, frontálisan és az oldalakról
– mondta Szidorin a helyzetről.
Jövő héten kerülhet az ukrán parlament, a Verhovna Rada elé az elítéltek és bebörtönzöttek mozgósításának lehetőségéről szóló törvénytervezet – számolt be az Ukrajinszka Pravda Denisz Maljuszka ukrán igazságügyi miniszter nyilatkozatáról a nemzeti közös, 24 órás híradóban.
Szerintem a jövő héten bejegyzik. A Verhovna Rada következő ülésein szavaznak róla első olvasatban és másodikban is
– nyilatkozta a miniszter, hozzátéve, hogy „sok (több ezer) fogoly és elítélt kész arra, hogy katonaság részévé váljon, és megvédje hazáját.”
Denisz Maljuszka szerint a honvédség kérésére a törvényjavaslat kizárja azoknak az elítélteknek a mozgósítását, akik megsértették a katonai fegyelmet, katonai kötelességük teljesítésével összefüggő bűncselekményeket követtek el, valamint államiság elleni bűncselekményeket hajtottak végre.
„Az ilyen kategóriák valószínűleg nem fognak a mozgósítás hatálya alá tartozni” – mondta Maljuszka.
Az igazságügyi miniszter szerint nem minden katonai parancsnok áll készen arra, hogy az elítélteket egységeibe vegye.
Senkire sem fogunk ilyen mozgósított katonákat rákényszeríteni. Valószínűleg külön különítményekről lesz szó. De mindenesetre csak azok a parancsnokok kapnak megfelelő egységeket a haza védelmére, akik megértik, hogy kikkel fognak bánni, és hogyan kell velük dolgozni
– mondta a miniszter.
Kedves olvasóink!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!