Március 7-én az Európai Parlament illetékes bizottsága jóváhagyta az Ukrajnával szembeni vámmentes kereskedelmi rendszer egy évvel történő meghosszabbítását az Európai Bizottság javaslatának megfelelően. Hogy valahogy megnyugtassa a feldühödött gazdákat, az Európai Bizottság fenntartotta magának a jogot, hogy korlátozásokat vezessen be az ukrán baromfira, tojásra és cukorra – írta meg az ukrán Telegraf.
Az európai gazdák elégedetlenségének fő oka az európai zöldalku. A gazdák úgy vélik, hogy az európai tisztviselők a „2050-ig nulla üvegházhatású gázkibocsátás” céljának elérése érdekében beavatkoztak a közös agrárpolitikába (KAP), a mezőgazdaság állami támogatási rendszerébe.
Az 1962-ben elfogadott KAP-politika támogatásokat nyújt a mezőgazdasági termelőknek, és megvédi őket harmadik országok versenyétől. Így a 2023 és 2027 közötti időszakra az európai költségvetés 189,2 milliárd eurót különít el a KAP keretében a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen támogatásokra.
Az EU tízmillió mezőgazdasági üzemének túlnyomó többsége rendszeresen részesül pénzügyi támogatásban. Például 2022-ben csak a lengyel cukorrépa-termelők 5,9 milliárd euró támogatást kaptak a KAP-alapokból.
Az Európai Bizottság pedig úgy döntött, hogy ezt a mezőgazdasági jövedelemforrást összekapcsolja a környezetvédelemmel, az éghajlattal és az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos jogszabályokkal. Vagyis a mezőgazdasági ágazatban a környezetvédelmi előírások megerősítése és a mezőgazdaságból származó állami támogatás egy részének átirányítása az európai zöldmegállapodás céljainak elérésére irányul.
Nem meglepő, hogy ez mindenhol elterjedt. A franciaországi tiltakozásokat a kormánynak a mezőgazdasági üzemanyagok támogatásának csökkentésére vonatkozó tervei váltották ki. A németországi, görögországi és romániai gazdák hasonló okból tiltakoznak. Olaszországban a gazdák a mezőgazdasági termelőknek nyújtott adókedvezmények visszaállítását követelték. A lengyelek az ukránokat okolták a problémáikért.
Az ukrán gabona beáramlása nem jelent komoly problémát a nyugat-európai gazdáknak. Sokan közülük, például a spanyolországi és olaszországi állattenyésztők örömmel fogadták az Ukrajnából érkező nagyobb szállítmányokat. Az olcsó gabona a kelet-európai gazdák számára viszont aggodalomra ad okot.
Tény, hogy Lengyelországban például az orosz invázió első évében 8,3 milliárd zlotyval több ukrán mezőgazdasági terméket adtak el, mint a háború előtt, 2021-ben. Amint azonban az ukrán fegyveres erők feloldották az odesszai kikötők blokádját, az ukrán mezőgazdasági termékek Lengyelországba irányuló értékesítése jelentősen csökkent (7,7 milliárd zloty 2023-ban). Egyes élelmiszeripari terméktípusok, például a tej, a sajt és a joghurt esetében pedig a lengyel szállítások Ukrajnába messze meghaladták a fordított exportálási adatokat. Ezért a Lengyel Tejipari Szövetség nem támogatja a lengyel–ukrán határ blokádját.
Kedves gazdák, ne feledjék, hogy ebben az országban nem csak gabonatermelők vannak
– mondta Agnieszka Malyszewska, a Lengyel Tejipari Kamara igazgatója.
A lengyel Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a lengyel export Ukrajnába jelentősen megnőtt a nagyszabású invázió kezdete óta, és 2023-ban rekordmagas, 51,7 milliárd zlotys összeget ért el. Ugyanakkor a Lengyelországba irányuló ukrán export 2023-ban 20,3 milliárd zlotyt tett ki. Lengyelország Ukrajnával folytatott külkereskedelmének pozitív egyenlege 31,4 milliárd zloty. A külkereskedelmi statisztikákból egyértelműen kiderül, hogy az ukrán határ lengyel gazdák általi blokádja a lengyel fél számára károsabb.
A tiltakozásokat nem hagyják elhalványulni az Európai Parlamentért kampányoló szélsőjobboldali politikusok. Sikeresen használják fel a vidéki munkások tiltakozását arra, hogy kampányoljanak az EU Green Deal (zöldalku), a kereskedelmi kvóták eltörlése és a határok megnyitása ellen.
Franciaországban például a Marine Le Pen vezette Nemzeti Összefogás (RN) aktívan kihasználja a gazdák elégedetlenségét. Németországban a gazdák tiltakozását az Alternatíva Németországért (AfD) támogatja. Jó példa van előttük, hiszen a gazdák felhasználása segített a jobboldali populista Geert Wildersnek megnyerni a holland parlamenti választásokat tavaly novemberben.
Hasonló a helyzet Lengyelországban is, ahol a jobboldali Jog és Igazságosság párt (PiS) és szélsőséges politikusok üldözik a gazdákat. A PiS úgy véli, hogy a gazdák tiltakozásai mindenképpen segíteni fogják a zöldalku jobboldali ellenzőit abban, hogy növeljék mandátumaik számát az Európai Parlamentben.
Sok jel utal arra, hogy a gazdatüntetések elindítják a változás szelét
– mondta a PiS EP-képviselője, Jadwiga Wisniewska a Szolidaritás című lengyel hetilapnak adott interjújában.
Az európai mezőgazdasági válság fő haszonélvezője természetesen Oroszország.
Az olcsó ukrán termékek európai piacokra való beáramlásáról szóló narratívát maga Putyin hangoztatta először, amint az ENSZ gabonaegyezménye értelmében a hajók elhagyták Odesszát. „Az összes Ukrajnából exportált gabona legnagyobb része nem a legszegényebb fejlődő országokba, hanem az EU-ba kerül” – hangoztatta a külföldi vendégeknek egy 2022. szeptember 7-i vlagyivosztoki gazdasági fórumon.
Később a gabonaegyezmény feladásával és az odesszai kikötők blokádjával Oroszország okkal számított arra, hogy az ukrán gabona a szárazföldi útvonalon keresztül Európába áramlik, és az Ukrajnával határos országokban, elsősorban Lengyelországban értékesítik. Amikor ez megtörtént, Putyin európai „barátai” és populistái nagyon könnyen felkapták a narratívát, és „dühös parasztokat” küldtek Ukrajna határaihoz.
A Kreml hármas hasznot húzott a határátkelők blokádjából. Először is, Ukrajna és Lengyelország gazdasága hatalmas veszteségeket szenvedett. Másodszor, feszültség és kölcsönös bizalmatlanság alakult ki a két szövetséges között. Harmadszor pedig Putyin „barátai”, a szélsőjobboldali európai pártok a gazdatüntetések támogatásával növelté választási esélyeiket.
Az amerikai hírszerzés vezetői Ukrajna katonai támogatásának folytatását sürgették az amerikai kongresszus felsőházában tartott hétfői meghallgatáson. A világ erőegyensúlyában beállt változásokról a szenátus által szervezett meghallgatáson Avril Haines, az amerikai hírszerző szervezeteket tömörítő Nemzeti Hírszerzés igazgatója arra sürgette a törvényhozást, hogy fogadja el az Ukrajna katonai támogatásáról szóló jogszabályt.
Robert Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója úgy fogalmazott, hogy „óriási és történelmi hiba” lenne, ha a kongresszus kudarcot vallana az ukrán segítség jóváhagyásában.
A Fehér Ház tavaly ősz óta próbálja elérni, hogy a kongresszus egy úgynevezett nemzetbiztonsági törvény részeként fogadjon el mintegy 60 milliárd dollárnyi katonai támogatást, amelyből az Egyesült Államok folytathatja az ukrán hadsereg ellátását fegyverekkel.
A szenátusban tartott meghallgatáson az illetékesek beszéltek arról, hogy Kína, Oroszország és néhány regionális hatalom, valamint nem állami szereplők kihívások elé állítják a régóta létező szabályok alapján működő nemzetközi rendet.
A hírszerzési vezetők arra is rámutattak, hogy Oroszország támogatást kap Kínától, annak révén, hogy a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok az ukrajnai háború kitörése óta folyamatosan erősödnek. A katonai célokra is használható árucikkek kínai exportja a háromszorosára emelkedett.
Szintén hétfőn az amerikai sajtó a NATO hírszerzési adataira hivatkozva arról számolt be, hogy Oroszország a tüzérségi lőszerek gyártási kapacitását tekintve közel háromszorosával haladja meg az Egyesült Államok és Európa együttes termelési képességét.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kizárta a fegyverszünetet, válaszul Ferenc pápa azon megjegyzésére, miszerint Ukrajnának „fehér zászlót kellene bátran kitűznie” és késznek kellene lennie a tárgyalásokra – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Putyin számára a szünet oxigén. Ez nem egy tárgyalás, ez egy módja annak, hogy helyreállítsa hadserege harcképességét és fiatal újoncokat képezzen ki
– mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök továbbá úgy véli, hogy a tűzszünet lehetővé tenné Oroszország számára, hogy több lőszert állítson elő.
Amerikai nem kormányzati szervezeteket azzal bízott meg Joe Biden elnök adminisztrációja, hogy segítsék minél alacsonyabb részvételi arány elérését az orosz elnökválasztáson – közölte hétfőn az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája.
„A terv amerikai módra nem bonyolult. Washington számításai szerint a részvételi arány így elért csökkenése okot ad majd a Nyugatnak arra, hogy megkérdőjelezze a választás eredményét” – áll a jelentésben.
Az SZVR szerint a részvételi arányt ellenzéki portálokon közzétett bojkottfelhívásokkal és kibertámadásokkal próbálják majd meg csökkenteni.
Az állami Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ (VCIOM) hétfői közlése szerint Vlagyimir Putyin hivatalban lévő elnök 71 százalékos részvétel mellett a szavazatok 82 százalékát szerezheti meg a választáson. Putyin hivatalosan független jelöltként indul, de élvezi a kormánypárt, az Egységes Oroszország támogatását.
A központ március eleji közvélemény-kutatása szerint az oroszok 80 százaléka szándékozik részt venni az elnökválasztáson. Hat százalék utasította el a voksolást, 10 százalék még nem döntötte el akkor, hogy részt vegyen-e a választáson.
Ella Pamfilova, a CIK elnöke hétfőn elmondta, hogy eddig Oroszország 28 régiójában 4,5 millió ember jelezte, hogy online kíván szavazni, a külföldön való voksolási szándékukat pedig 47 ezren jelentették be. Elmondta, hogy 39 régióban 1,4 millió ember élt a korai szavazás lehetőségével.
Pamfilova szerint a választási rendszer munkájába példátlan mértékben próbálnak meg kívülről beavatkozni, és a voksolást provokációkkal próbálják majd megzavarni – számolt be az MTI.
Emmanuel Macron francia elnök elhalasztotta régóta tervezett ukrajnai látogatását a szövetségesekkel szembeni feszültségek miatt – írja a Politico.
A látogatást már többször elhalasztották. Macron először februárban tervezett Ukrajnába utazni, majd a látogatást március közepére tolták. Vasárnap Macron hivatala bejelentette, hogy a látogatásra „a következő hetekben” kerül sor.
Az Élysée-palota elutasította azokat a találgatásokat, amelyek szerint a látogatást biztonsági okokból halasztották el, miután egy orosz rakéta landolt a görög miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz látogatásakor Odesszában.
Macron az elmúlt hetekben fokozta oroszellenes retorikáját, ami feszültséget okozott a szövetségesek, különösen Németország körében. Múlt héten a francia elnök azt mondta, hogy Európának nem szabad „gyávának” lennie Oroszország Ukrajnával szembeni agressziójával szemben. Ezt megelőzően arról beszélt, hogy valószínűsíthető a nyugati csapatok bevonulása Ukrajnába.
Macron most „a szükséges időt akarja szánni” arra, hogy tárgyalásokat folytasson a szövetségesekkel az Ukrajnába való utazásról „kézzelfogható eredményekkel” – mondta egy magas rangú francia diplomata névtelensége megőrzése mellett.
Vlagyimir Putyin egyik szankciókkal sújtott szövetségesének felesége és testvére ellen emeltek vádat Nagy-Britanniában – írja a Sky News.
Dmitrij Ovszjannyikov feleségét, Jekatyerina Ovszjannyikovát és testvérét, Alekszej Ovszjannyikovot, mindketten 46 évesek, a brit Oroszország-szankciókról szóló rendeletek megsértésével vádolják.
Ovszjannyikovot január 22-én hétrendbeli szankciós rendeletek kijátszásával és kétrendbeli pénzmosással vádolták meg. Ő Oroszország korábbi ipari és kereskedelmi miniszterhelyettese, aki 2017 és 2019 között Szevasztopol kormányzója volt.
Ovszjannyikova és Ovszjannyikov hétfőn jelent meg a bíróságon, miután összesen 10 bűncselekménnyel vádolták őket.
A Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség szerint „a bűncselekmények az Egyesült Királyság szankcióinak kijátszását célzó tevékenységekben való részvételre, különösen pénzeszközök és gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátására vonatkoznak egy kijelölt személy számára”.
Magyarország területére hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 4415 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3494 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 31 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írták a közleményben.
Oroszország az ukrajnai háborúja támogatására idén közel háromszor annyi tüzérségi lövedéket fog gyártani, mint Európa és az Egyesült Államok – írja a CNN alapján a The Independent.
A hírportál a NATO hírszerzés becslésére és az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva azt írja, hogy Vlagyimir Putyin évente mintegy hárommillió tüzérségi lövedéket képes előállítani – szemben azzal, hogy az Egyesült Államok és Európa mindössze 1,2 millió lövedéket képes Ukrajnába küldeni.
Oroszország inváziója óta mindkét hadsereg kegyetlenül sok lőszert használ fel, de egy európai tisztviselő szerint Oroszország jelenleg naponta körülbelül 10 ezer lövedéket lő ki, míg Ukrajna átlagosan csak 2000-et, és ezek a számok a hatalmas frontvonal mentén eltérőek.
„Amiben most vagyunk, az egy termelési háború” – mondta egy magas rangú NATO-tisztviselő a CNN-nek. „Az ukrajnai kimenetel attól függ, hogy az egyes felek hogyan vannak felszerelve ennek a háborúnak a lefolytatására” – tette hozzá.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!