Alekszandar Vucsics szerb elnök kijelentette, hogy az ukrajnai háborúnak két forgatókönyve van: a fegyverszünet vagy a Nyugat és Oroszország közötti közvetlen konfliktus. A B92 szerint ezt Markus Soeder bajor miniszterelnökkel folytatott belgrádi találkozóján mondta, kommentálva a nyugati csapatok valószínűsíthető ukrajnai bevonulását − írja az ukrán Unian hírügynökség.
A politikus azt jósolta, hogy az elkövetkező időszakban
lesz néhány változás a doktrínákban. Két forgatókönyv létezik. Vagy a Nyugat a közvetlen konfliktus felé halad Oroszországgal, vagy az Egyesült Államok és Kína segítségével valamiféle fegyverszünet jön létre, ami hatalmas megkönnyebbülést jelentene a világ számára.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban nem hozhat döntéseket szűk körű találkozókon két vagy három ország a 27 tagú Európai Unión belül − jelentette ki Guido Crosetto olasz védelmi miniszter szombaton arra az új koalícióra utalva, amelyet Berlin, Párizs és Varsó jelentett be az előző nap.
Crosetto hibás jelzésnek és módszertani tévedésnek nevezte a pénteki berlini hármas találkozót, mert szerinte az gyengíti a demokratikus országok alkotta frontot − írja az MTI.
Micsoda hiba ez az előrerohanás! Ha nem vagyunk egységesek, Putyint segítjük győzelemre
− hangoztatta az olasz kormány védelmi minisztere a La Repubblica című napilapnak nyilatkozva.
Olaf Scholz német kancellár az Emmanuel Macron francia elnökkel és Donald Tusk lengyel kormányfővel folytatott megbeszélése után bejelentette: új koalíciót hoznak létre Ukrajna szövetségesei annak érdekében, hogy nagy hatótávolságú tüzérségi eszközökkel tudják ellátni Kijevet az Oroszországgal szembeni háborújában.
Mike Turner, az Egyesült Államok képviselőháza hírszerzési bizottságának elnöke múlt héten rejtélyes figyelmeztetést adott ki a titkos orosz katonai képességek által jelentett „komoly nemzetbiztonsági fenyegetésről”, amely az ohiói republikánus képviselő szerint aggodalomra ad okot.
Az aggodalom még inkább elmélyült, amikor John Kirby, a Fehér Ház szóvivője megerősítette, hogy Moszkva „aggasztó” műholdellenes fegyvert fejleszt. Hamarosan több hírügynökség, például a The New York Times is arról számolt be, hogy Moszkva esetleg nukleáris fegyver űrbeli bevetésére készül. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.
A nyilvánosan elérhető adatokkal alátámasztott orosz áldozatok száma a február 15-i frissítés szerint 47 701 volt, ebből 3272 tiszt. Az elmúlt egy hónapban 3047 orosz katona halt meg – írja a Mediazona.
A Mediazona a BBC News orosz szolgálatával és egy önkéntesekből álló csapattal együttműködve folytatja az ukrajnai orosz katonai áldozatokról szóló információgyűjtést.
Az általuk közölt adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak, például a hozzátartozók közösségi médiában közzétett bejegyzéseiből, a helyi média jelentéseiből, a helyi hatóságok nyilatkozataiból, gyászjelentésekből vagy sírfeliratokról. Ezért nem a halálos áldozatok teljes számát rögzítik, hanem csak azokat, akik név szerint beazonosíthatóak.
A TÉNYLEGES SZÁM VALÓSZÍNŰLEG SOKKAL MAGASABB.
Oroszország eddig dokumentáltan 14 884 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 10 463 megsemmisült, 677 megsérült, 806-ot a személyzete otthagyott a harctéren, 2938-at pedig az ukránok elfogtak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
Az elveszített harcjárművek között 2827 tank van. A harckocsik közül 1858 megsemmisült, emellett 150 megsérült, 282-t magára hagytak a harctéren, 537-et pedig az ukránok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Az Egyesült Államok saját nemzetbiztonságát fogja károsítani, ha a képviselőház nem hagyja jóvá az Ukrajnának szánt további finanszírozást − jelentette ki Dmitro Kuleba.
Az ukrán külügyminiszter hozzátette, hogy ezzel az egész világon aláásnák Amerika vezető szerepét − közölte a Sky News.
Miután beszélt Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, Kuleba a közösségi médiában közölte:
Nem engedhetjük meg, hogy Oroszország a segítségnyújtás késedelmét kihasználva előrenyomuljon, és ezzel egész Európát és a demokratikus világot egy még nagyobb háború veszélyének tegye ki.
Rekordot döntött a 31 és 59 év közötti, fogyatékkal élő orosz férfiak számának növekedése − közölte a brit védelmi minisztérium a napi hírszerzési tájékoztatójában.
Az orosz nyugdíj- és biztosítási alapok adatainak Vorstka általi elemzése szerint 2022-ben 1,67 millió orosz férfi volt ebben a korosztályban fogyatékkal élő. Ez a szám 2023-ban 30 százalékkal − 507 ezerrel − nőtt.
A fogyatékkal élő férfiak számának növekedése valószínűleg a hadirokkantak számának növekedése miatt következett be. Ez szinte biztosan így van. Az orosz fegyveres erők által az ukrajnai konfliktus következtében elszenvedett több mint 355 ezres emberi veszteség jelentős többsége sebesült katona
− közölte a brit védelmi minisztérium.
A brit védelmi minisztérium megjegyezte, hogy az orosz sebesültek átlagos napi száma 2023 februárjában érte el a napi 983-as csúcsot − a háború kezdete óta a legmagasabbat.
Emmanuel Macron korábban azt nyilatkozta, hogy akár francia csapatokat is küldene Ukrajnába. Edgars Rinkevics lett elnök pénteken jelentette be, hogy teljes mértékben támogatja a francia elnököt abban, hogy vörös vonalakat kell húzni Oroszországnak. Hozzátette, hogy „Ukrajnának győznie kell, Oroszországot le kell győzni és meg kell semmisíteni!″
Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke X-oldalán reagált Edgars Rinkevics szavaira. A lett elnököt „náci fattyúnak” nevezte, aki egy „nem létező” országot vezet. „A megtorlás elkerülhetetlen” – fogalmazott.
Üzenetéhez egy jelzésértékű fotót is csatolt, amelyen a Vörös Hadsereg náci kollaboránsokat akaszt fel.
Alekszandar Vucsics szerb elnök kijelentette, hogy az ukrajnai háborúnak két forgatókönyve van: a fegyverszünet vagy a Nyugat és Oroszország közötti közvetlen konfliktus. A B92 szerint ezt Markus Soeder bajor miniszterelnökkel folytatott belgrádi találkozóján mondta, kommentálva a nyugati csapatok valószínűsíthető ukrajnai bevonulását − írja az ukrán Unian hírügynökség.
A politikus azt jósolta, hogy az elkövetkező időszakban
lesz néhány változás a doktrínákban. Két forgatókönyv létezik. Vagy a Nyugat a közvetlen konfliktus felé halad Oroszországgal, vagy az Egyesült Államok és Kína segítségével valamiféle fegyverszünet jön létre, ami hatalmas megkönnyebbülést jelentene a világ számára.
A washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet legfrissebb, március 15-i jelentésében azt írta: az orosz hadsereg jelenleg igyekszik destabilizálni az ukrán erők védvonalait,
és ezzel vélhetően egy újabb orosz offenzívát készítenek elő 2024 nyarára.
Mint írták, véleményük szerint 2024 tavaszán még ezek a destabilizációs kísérletek fognak folytatódni. Az orosz erők állandóan kisebb-nagyobb támadásokat indítanak azért, hogy megakadályozzák az ukránokat a védelmi vonal megszilárdításában.
Ez elsősorban Avgyijivka térségében látható, ahol mindent megtesznek azért, hogy minél nyugatabbra tolják ki a frontvonalat. Bár az ukrán erőknek sikerült lassítaniuk az orosz előrenyomulást, továbbra is kiszolgáltatott helyzetben vannak az utánpótlás hiánya miatt.
Az ISW azt is megjegyezte: a következő hónapokban a Nyugatról érkező támogatásoknak kulcsszerepe lesz abban, hogy Ukrajna meg tudja-e tartani a most ellenőrzött területeit, és vissza tudja-e verni az újabb orosz támadásokat.
Oroszország március 16-án tüzérségi csapást mért a Donyecki terület Ocseretinye közösségéhez tartozó Novoszelivka falura, a tamadásban egy 51 éves férfi meghalt, egy másik lakos pedig megsebesült – közölte Vadim Filaskin kormányzó Telegramon.
A sérültet kórházba szállították – közölte a kormányzó, állapotát nem részletezte.
A falu mintegy 15 kilométerre nyugatra fekszik Avgyijivkától, amely februárban került orosz kézre. A Donyecki terület településeit naponta érik orosz támadások, amelyek gyakran áldozatokkal és nagymértékű károkkal járnak. Egy civil megsebesült a Krasznohorivka elleni orosz támadásokban március 15-én – mondta Filaskin reggeli jelentésében.
Két ember meghalt, és hárman megsérültek Belgorod városában szombaton – közölte Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi terület kormányzója.
Állítása szerint egyikük egy férfi volt, akit egy kamion vezetése közben ért a találat, és ezután még egy autó is nekiütközött a teherautójának.
A másik áldozat egy nő volt, akit a fiával együtt ért a találat: ő maga a helyszínen meghalt, a fia életéért küzdenek az orvosok.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-oldalán közölte, hogy pénteken ülésezett az ukrán hadsereg legfontosabb vezetőivel.
Mint írta, Avgyijivkánál jelenleg is próbálnak áttörni az orosz erők, és ezzel kapcsolatban Olekszandr Szirszkijjel, a hadsereg főparancsnokával közösen hoztak néhány döntést. Kitért arra is, hogy Ukrajna azonosította Oroszország „leggyengébb pontjait” a jövőbeli dróntámadásokhoz, és ezeket célba is fogják venni azért, hogy „a lehető legsúlyosabb károkat” okozzák.
Minél többet veszít Oroszország, és minél magasabb az ára az agressziójának, annál közelebb lesz ennek a háborúnak az igazságos befejezése
– mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök beszámolt arról is, hogy találkozott a védelmi ipar vezetőivel is, és velük megtárgyalták azt, hogy miként tudnának minél jobb drónokat gyártani a jövőben.
Vannak ilyen típusú fegyvereink Ukrajnában, de nagyobb hatótávolságúaknak, nagyobb tömegűeknek és erősebbeknek kell lenniük
– fogalmazott az ukrán elnök a The Kyiv Independent szerint.
Az ukrán csapások az utóbbi napokban gyakoribbá váltak a határ menti területeken és az orosz hátországban is. Vlagyimir Putyin válaszlépéseket ígért a minap.
Az uniós külügyminiszterek februári találkozóján Szlovákia támogatta Magyarország javaslatát, hogy oldják fel a szankciókat több orosz oligarcha, köztük a Vlagyimir Putyinhoz közel álló orosz–üzbég üzletember, Aliser Uszmanov ellen – írja az European Pravda az Aktuality.sk – amely diplomáciai forrásokból szerzett információkat – szlovák hírportálra hivatkozva.
Az Uszmanov elleni szankciók feloldásának kérdéséről az Aktuality szerint 2023 decemberében Budapesten tárgyalt Robert Fico szlovák miniszterelnök és Juraj Blanar külügyminiszter magyar kollégáikkal.
A szlovák fél arra kérte Magyarországot, hogy támogassa Josef Gambalek üzletember törlését az uniós szankciós listáról, aki a Putyinhoz közel álló orosz motorosszervezethez, az Éjszakai Farkasokhoz fűződő kapcsolatai miatt került fel arra.
Az Aktuality szerint a magyarok úgy döntöttek, hogy „kihasználják a helyzetet”, és Gambalek szankciós listáról való törlésének támogatásáért cserébe arra kérték Szlovákiát, hogy támogassa több orosz oligarcha elleni szankció feloldásának ügyét.
A kiadvány azt állítja, hogy a szlovák fél teljesítette a rájuk vonatkozó kérést.
A nevek között szerepelt:
Míg Volozs és Mndojancs valóban lekerült a szankciós listáról Gambalekkel együtt, addig Uszmanov, Mazepin és Kantor esetében az EU erős felháborodását fejezte ki, és az ellenük hozott uniós szankciókat fenntartották.
Odessza városában a legtöbb áldozatot követelte az a támadás, amelyet pénteken hajtottak végre az oroszok. A régióban gyásznapot rendeltek el – írta az odesszai regionális közigazgatás.
Mint közölték, a csapásban 20 ember meghalt, és sokan megsérültek. Utóbbiak közül szombat reggel is kórházban volt még 40 fő.
A regionális közigazgatás közleménye óta egy újabb halálesetről számoltak be délelőtt. Az áldozat egy 39 éves tűzoltó volt, akit kórházban kezeltek, de nem tudtak megmenteni. Az ő halálával 21-re nőtt a halálos áldozatok száma.
A csapást számos európai és amerikai tisztviselő is elítélte a The Kyiv Independent szerint, mások mellett Peter Stano, az Európai Bizottság szóvivője és Maia Sandu moldovai elnök is így tett. Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy nagyobb mértékben kell segíteni Ukrajnát, ha elejét akarják venni ezeknek a támadásoknak.
Pár nappal ezelőtt dróncsapások történtek több orosz olajfinomító ellen. Szombaton újabb akciókra került sor.
A RIA Novosztyi szerint a Szamarai területen ért dróntámadás két üzemet hajnalban. Dmitrij Azarov, a régió kormányzója azt mondta, a szizranyi olajfinomítót el is találták a drónok, és ki is gyulladt. Erről videó is készült.
A lángok 500 négyzetméterre terjedtek ki, és még reggel is zajlott a tűzoltás. A másik, Novokujbisevszk közelében található finomítót ugyancsak dróntámadás érte. A kormányzó szerint ott még időben sikerült megállítani a támadást.
Ez utóbbit az egyik orosz Telegram-csatorna, a Baza cáfolta a saját beszámolójában: ők azt írták, hogy ennél a finomítónál is tűz ütött ki, de azt másfél óra alatt eloltották.
A Szamarai terület az ukrán határtól viszonylag messze, a jelenlegi frontvonalaktól kb. 1000 kilométerre található – vagyis nem valószínű, hogy a drónt ukrán területről indították volna (a RIA Novosztyi szerint egyelőre a kormányzó sem mondta azt, hogy ukrán drónokról lenne szó).
A Harkivi területen orosz dróntamadás ért egy kritikus infrastrukturális létesítményt szombat hajnalban – írja az Ukrajinszka Pravda helyi tisztviselőkre és az ukrán légvédelemre hivatkozva.
A támadást egy Kozacsi Lopan nevű faluban hajtották végre az oroszok helyi idő szerint 02.25-kor. A támadásban senki sem sérült meg. Hogy milyen létesítményben keletkeztek károk, az nem derült ki.
A német hírszerző szolgálatok elemzést készítettek a kormány számára az Oroszország által jelentett katonai fenyegetésről, amely szerint 2026-tól az oroszok támadást intézhetnek az észak-atlanti szövetség tagállamainak területe ellen – írja az Ukrajinszka Pravda a Business Insiderre hivatkozva.
A német hírszerző szolgálatok elemzése szerint Oroszország nagyszabású konfliktusra készül a Nyugattal.
Ezt az orosz hadsereg átszervezése, a csapatmozgások és a rakéták telepítése az ország nyugati részén, valamint az orosz fegyvergyártás növekedése is bizonyítja.
„Ez utóbbi ahhoz vezethet, hogy Oroszország a következő öt évben a maihoz képest megduplázza katonai erejét, különösen a hagyományos fegyverek terén” – áll a titkos jelentésben.
Már nem zárható ki, hogy Oroszország 2026-tól megtámadja a NATO területének legalább egy részét, például a balti államokat vagy Finnországot
– idézte a Business Insider a jelentést, megjegyezve, hogy a német szolgálatok még nem tettek ilyen konkrét kijelentéseket nyilvánosan.
A Business Insider szerint a NATO főhadiszállása is osztja az Oroszország növekvő katonai erejével és a további konfrontációval kapcsolatos aggodalmakat, de a központ úgy véli, ez nem feltétlenül vezet háborúhoz.
A kiadvány különösen az amerikai hírszerző ügynökségek értékelését idézi, amelyek „középtávon” nem látják a NATO elleni orosz támadás veszélyét, és úgy vélik, az orosz fegyveres erőknek még öt-nyolc évre lesz szükségük ahhoz, hogy visszaállítsák az ukrajnai invázió előtti katonai erejüket.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölt videót egy elfogott ukrán ügynökről, aki állításuk szerint az Oroszországon áthaladó transzszibériai vasútvonalnál készített elő egy szabotázsakciót.
Azt írták, hogy az orosz állampolgársággal rendelkező férfit az ukrán katonai hírszerzés (HUR) szervezte be, és képezte ki szabotázsra, majd Oroszországba küldték, hogy szabotálja azt a vasútvonalat, amelyen az ukrajnai műveletekhez is utánpótlást szállítanak.
A férfitól lefoglaltak egy „vonatok felborítására szolgáló eszközt”. Korábban videó is készült róla, amint éjjel a vasútvonal mentén sétált, amit szintén felhoztak ellene bizonyítékként. A férfi először állítólag azt mondta, hogy egyszerűen csak arra szokott sétálgatni, de utóbb beismerte, valóban szabotázsra készült.
Március 16-án reggel az orosz Belgorod városa került tűz alá: a légvédelmi rendszer aktiválódása után tüzek – amelyek épületeket és autókat rongáltak meg – és közúti balesetek alakultak ki – írja az Ukrajinszka Pravda. A hatóságok két orosz haláláról is beszámoltak.
Március 16-án reggel Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi terület kormányzója azt mondta, hogy Belgorodban bekapcsolták a rakétafigyelmeztető szirénát. A jelzés körülbelül 20 percig tartott.
Az orosz védelmi minisztérium azt állította, a légvédelmi rendszerek nyolc RM–70 Vampire rakétát és két drónt lőttek le a város felett. Később a hatóságok két halottról és három sebesültről számoltak be.
A közösségi médiában fotók és videók jelentek meg a támadások utóhatásairól. Lakóépületek és legalább 15 autó sérült meg.
Ukrajna azonosította Oroszország „leggyengébb pontjait” a jövőbeni dróntámadásokhoz – áll az ukrán elnök Telegram-posztjában, miután március 15-én a legmagasabb katonai és biztonsági tisztviselőkkel tárgyalt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozott Olekszandr Szirszkij főparancsnokkal, Vadim Szuharevszkij főparancsnok-helyettessel, Anatolij Barhilevics vezérkari főnökkel, Rusztem Umerov védelmi miniszterrel, Vaszil Maljukkal, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) vezetőjével és Kirill Budanovval, a katonai hírszerzés főnökével, hogy megvitassák az Oroszország elleni harc további lépéseit.
Az elnök egyeztette a döntéseket Szirszkijjel, amikor a főparancsnok visszatért a front Avgyijivka szektorából, ahol az orosz csapatok továbbra is fő erőfeszítéseiket a Donyeck megyei elfoglalt települések közelében történő áttörésre összpontosítják.
Zelenszkij hozzátette, a találkozón azonosították az ellenség „leggyengébb pontjait”, az ukrán erők célba veszik azokat annak érdekében, hogy „a legsúlyosabb károkat” okozzák.
„Minél többet veszít Oroszország, és minél magasabb az agressziójának ára, annál közelebb lesz ennek a háborúnak a vége” – mondta Zelenszkij.
Ukrajna elnöke arról is tájékoztatott, hogy találkozott a védelmi ipar, a kormány és más intézmények képviselőivel, hogy megvitassák a technológiailag fejlett dróngyártást a jövőbeli harci műveletekhez.
Vannak ilyen fegyvereink Ukrajnában, de nagyobb hatótávra, nagyobb tömegre van szükségünk, és erősebbeknek kell lenniük
– mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy egyetlen orosz terrortámadást sem szabad „válasz nélkül” hagyni.
Zelenszkij és a legfelsőbb parancsnokság találkozója azon a napon történt, amikor Oroszország Iszkander–M ballisztikus rakétákat indított Odesszára. Az orosz támadásban legalább húsz ember meghalt, és több mint hetven megsebesült.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pénteken a hadsereg egyesített erőinek vezérkari főnökségével ülésezett. A megbeszélésen Alexej Kim tábornok, a vezérkar főnöke ismertette, hogy egy irányított légibombás csapással körülbelül 300 ukrán katonát öltek meg.
Kim szerint a fegyveresek egy szélsőségesen nacionalista ukrán önkéntes ezred, a Kraken kötelékeiben harcoltak. Mint mondta, a csapást egy másfél tonnás bombával hajtották végre.
A fentiek hitelességét egyelőre nem lehet megerősíteni független forrásból. Az viszont már biztosnak tekinthető, hogy Oroszország valóban bevetett az utóbbi hetekben másfél tonnás irányított légibombákat.
„Kijev megpróbálja megzavarni az oroszországi választásokat, de az oroszokat nem félemlítik meg” – számolt be a TASZSZ Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédéről, amelyet az orosz Biztonsági Tanács operatív ülésén tartott.
Kijev a határ menti régiók megtámadásával próbálja megzavarni az orosz választásokat, és elterelni a figyelmet saját problémáiról, de ez csak még jobban egyesíti az oroszokat
– mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök.
A Biztonsági Tanács állandó tagjaival tartott operatív ülésen az orosz hadsereg sikereiről beszélt, és biztosított arról, hogy az ukrán támadások által érintettek segítséget kapnak.
Március 12-e óta Kijev, főként az ukrán hadsereg különleges egységeinek, külföldi zsoldosainak és támogató erőinek felhasználásával próbálkozik orosz területre való betörésekkel. Négy támadás történt Belgorod, egy pedig Kurszk térségében. Az ellenség egyik területen sem járt sikerrel. Az orosz erők mindenütt visszaverték őket, és visszavonultak, vagy inkább súlyos veszteségekkel elmenekültek
– mondta az orosz elnök, utalva az orosz önkéntesek támadására Belgorod és Kurszk régiók ellen. Putyin hozzátette, az ukrán erők „személyi állományuk 60 százalékát, páncélozott járműveik több mint 50 százalékát elvesztették”.
Ennek a bűnös demonstratív fegyveres akciósorozatnak katonai és humanitárius szempontból nincs értelme, egyetlen célja az orosz elnökválasztás szavazási folyamatának megzavarása és az emberek megfélemlítése, legalább az Ukrajnával határos régiókban
– mondta Oroszország elnöke, hozzátéve, hogy a „másik cél az, hogy Ukrajna elterelje saját népének és más országok nyilvánosságának figyelmét, akiktől a kijevi rezsim megalázó módon próbál pénzért és mindenféle alamizsnáért könyörögni”.
„Ezek az ellenséges csapások nem maradnak büntetlenül – jelentette ki Vlagyimir Putyin. – Népünk, Oroszország népe még nagyobb összefogással reagál. Kiket akartak megijeszteni?”
Az Egyesült Államok elnöke ismét „gengszerternek” nevezte Vlagyimir Putyint – írja az Ukrajinszka Pravda.
Joe Biden egy fehér házi eseményen beszélt arról, hogy a kongresszusnak jóvá kell hagynia az Ukrajna támogatására szánt forrásokat. Eközben mondta azt, hogy
a túlnyomó többség – sajnálom, hogy ezt kell mondanom –, de a kongresszusi tagok többsége hajlandó kivenni a részét a munkából [Ukrajna támogatását illetően – a szerk.]. És továbbra is arra kérek mindenkit ebben a teremben, hogy álljanak ki Vlagyimir Putyin ellen. Ő gengszter.
A kijelentés ismerős lehet, ugyanis Biden két évvel ezelőtt is ugyanezzel a szóval illette Putyint. De az utóbbi években hívta már gyilkosnak, „őrült rohadéknak”, diktátornak, hentesnek és háborús bűnösnek is. Februárban a Kreml reagált is az egyik ilyen minősítésre.
Az orosz nukleáris fenyegetések – beleértve ebbe Vlagyimir Putyin, Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő, valamint Szergej Lavrov külügyminiszter megnyilatkozásait – aggasztóak, de egyelőre nem igényelnek válaszlépést – közölte egy pénteki sajtótájékoztatón John Kirby, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője a RIA Novosztyi szerint.
A tisztviselő hangsúlyozta, hogy „nagyon-nagyon alaposan” figyelik az orosz nukleáris erőket, de egyelőre nem látnak olyan jelet, amelynek alapján magasabb fokozatra kellene kapcsolni az Egyesült Államok(nukleáris) stratégiai elrettentő erőinek készültségét.
Magyarország területére 2024. március 15-én az ukrán–magyar határszakaszon 4544 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5950 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írja közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI szerint.
A beléptetettek közül a rendőrség 41 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A Paks II. atomerőmű építési projekt igazgatója, Vitalij Poljanyin leadta voksát az Oroszországi Föderáció elnökválasztásán a mozgóurnás szavazáson, Pakson – közölte a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökséggel Irina Zvonova, az orosz nagykövetség vezető tanácsadója, aki a körzeti választási bizottság elnökhelyettese is.
Korábban Jevgenyij Stanyiszlavov budapesti nagykövet közölte, hogy Pakson is lehet majd szavazni, miután az orosz specialisták és a helyi lakosok kérésére megszervezték ezt. Irina Zvonova szerint nemcsak Poljanyin szavazott, hanem összesen 164 ember adta le a voksát Pakson, és nem tapasztaltak problémát.
Arról, hogy mik történtek eddig az orosz elnökválasztáson, ebben a cikkünkben írtunk a minap.
Annalena Baerbock német külügyminiszter azon dolgozik, hogy megváltoztassa Olaf Scholz kancellár véleményét a nagy hatótávolságú Taurus-rakéták Ukrajnának való átadását illetően, vagy megoldja, hogy ez megtörténjen – írja az Ukrajinszka Pravda a der Spiegel egyik értesülése alapján.
A német lap szerint Baerbock az utóbbi hónapokban szándékosan nem kommentálta nyilvánosan a Taurus-ügyet, hogy ne helyezzen nyomást Scholzra, de más módokon próbálja meggyőzni a kancellárt.
Mint írták, ennek egyik példája lehetett az, amikor David Cameron brit külügyminiszter interjút adott a német sajtónak, és azt az ajánlatot tette: átadják a saját Storm Shadow rakétáikat Ukrajnának, ha ezek pótlásaként kapnak a németektől Taurusokat. A lap szerint ez valójában Baerbock ötlete lehetett, csak nem akarta ő kimondani elsőként a nyilvánosság előtt (mindenesetre nem sokkal később a német külügyminiszter azt mondta Cameron szavaira reagálva, hogy ez is egy opció, nyitottak lennének egy ilyen megegyezésre).
A Der Spiegel szerint Baerbock ezzel párhuzamosan azon is dolgozik, hogy a Taurusokat is átadják végül Ukrajnának, de úgy, hogy ne lépjék át az Olaf Scholz által húzott „vörös vonalat” (a kancellár többek közt attól fél, hogy az ukránok Moszvkát is lőhetnék egy ilyen fegyverrel). Az egyik ezzel kapcsolatos elképzelés az lenne, hogy a Taurusokat először átadják a briteknek, akik aztán továbbítják Ukrajnának a fegyvert, de úgy, hogy a rakéták telepítése és potenciális célpontjaik felett megtartanak bizonyos szintű ellenőrzést.
Egy ukrán fotós tíz éve, a Donyeck-medencében kezdődött megmozdulások idején döntötte el, hogy dokumentálja, amit az oroszok csinálnak Ukrajnában. Azóta számos fényképet készített, amelyekből többet is megosztott lapunkkal, így az Index olvasóival is.
A képeket ebben a cikkünkben tudják megnézni.
Az Európai Unió vezetői hamarosan megegyezhetnek több olyan szankcióról is, amelyeket Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus halála miatt léptethetnek érvénybe.
A Reutersnek nyilatkozó diplomáciai források szerint a szankciók azok ellen a személyek ellen irányulnak, akik szerepet játszhattak Navalnij halálában. Mint a diplomaták közölték, az EU külügyminiszterei hétfőn, az orosz elnökválasztás vége után ülnek össze, és várhatóan támogatják a szankciók életbe léptetését.
A hírügynökségnek nyilatkozó diplomaták közül ketten azt mondták, hogy a hétfői ülésen egy politikai döntésre számítanak a miniszterektől, bár jogilag (technikai okok miatt) a szankciók csak később léphetnek majd életbe.