Az amerikai elnökjelölt a CBN tévécsatornának adott interjúban nyilatkozott.
Az emberek ezt nem értik. Tudják, azt mondják, hogy »Trump kedveli Putyint«. Én remekül kijövök Putyinnal. Remekül kijövök Hszi elnökkel is. Ez jó dolog, nem rossz dolog
– mondta az amerikai elnökjelölt. Arra a kérdésre, hogy Putyin a megfelelő személy-e a tárgyalásokhoz, Trump azt mondta, hogy igen, az – írta meg a Strana.
Korábban közzétettünk egy videót Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Donald Trump találkozójáról. Orbán egyebek mellett arra szólította fel az amerikai elnökjelöltet, hogy „szólítson fel a béke megteremtésére”. A sajtó számára ismeretlen maradt, hogy milyen témákról tárgyaltak a politikusok találkozóján, de diplomaták szerint az ukrajnai helyzetről és a két ország közötti kapcsolatok kérdéseiről volt szó.
Mint arról beszámoltunk, Trump arról beszélt, hogy Biden „oda fogja adni” Ukrajnát Putyinnak, ő pedig nem. Egy dél-karolinai kampányrendezvényen Trump azt mondta, hogy Biden elnök alatt Putyin „mindent megkapna, amit akar, beleértve Ukrajnát is”, és hozzátette, hogy ő többet tenne Ukrajna védelmében, mint Biden.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!
A lengyel külügyminisztérium nyílt titoknak nevezte a nyugati csapatok jelenlétét Ukrajnában – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség Radosław Sikorski lengyel külügyminiszternek a DPA német hírügynökségnek adott interjújára hivatkozva.
Az orosz állami média szerint Lengyelország külügyminisztere megerősítette a nyugati csapatok jelenlétét Ukrajnában, „nyílt titoknak” nevezte azt.
„Ahogy az ön kancellárja [Olaf Scholz – a szerk.] mondta, nagy országok csapatai már vannak Ukrajnában” – mondta Sikorski. „Lengyelül van egy kifejezés – nyílt titok, amely egy mindenki által ismert titkot ír le” – folytatta a miniszter arra a kérdésre, hogy probléma-e, hogy Scholz a nyugati katonai erők ukrajnai jelenlétéről beszélt.
Sikorski azonban ismét kijelentette, hogy Lengyelország nem kíván szárazföldi csapatokat küldeni Ukrajnába.
Ukrajna és Lengyelország 400 éve egy ország. Ez [a csapatok küldése – a szerk.] kiváló propagandaanyagként szolgálna az oroszok számára. Ezért nekünk kell ezt az utolsóként megtenni
– tette hozzá a miniszter.
Az orosz védelmi minisztérium többször bejelentette a NATO-országokból érkező zsoldosok megsemmisítését, és rögzítette jelenlétüket az északi katonai körzet övezetében. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter tavaly év végén megjegyezte, hogy a különleges művelet kezdete óta több mint 5800 külföldi harcost öltek meg, köztük a NATO-országokból: 1427 katonát Lengyelországból, 466-ot az Egyesült Államokból és 344-et Nagy-Britanniából.
Litvánia 35 millió eurót ígért arra a cseh kezdeményezésre, hogy tüzérségi lövedékeket vásároljon Ukrajnának – közölte Ingrida Simonyte Litvánia miniszterelnöke március 20-án, amiről a The Kyiv Independent is beszámolt.
Petr Pavel cseh elnök februárban közölte, hogy Prága 500 000 darab 155 mm-es és 300 000 darab 122 mm-es lövedéket azonosított Európán kívül, amelyek megvásárolhatók és Ukrajnába küldhetők, miután a kezdeményezéshez rendelkezésre álltak a szükséges források. A tüzérségi lövedékek döntő fontosságúak Ukrajna számára, mivel az ország kritikus lőszerhiánnyal néz szembe.
Litvánia hozzájárul mindazon nemzetközi erőfeszítésekhez, amelyek közelebb viszik Ukrajnát a győzelemhez
– közölte Simonyte az X-en közzétett posztjában.
Vilnius már március 4-én bejelentette, hogy csatlakozik Prága törekvéseihez, de a kötelezettségvállalás pontos mértéke nem volt ismeretes. Petr Fiala cseh miniszterelnök március 12-én azt mondta, hogy a kezdeményezés már 300 000 lőszer megvásárlását biztosította, és további 200 000 lőszerre kapott nem kötelező érvényű kötelezettségvállalást. Fiala biztonsági tanácsadója, Tomas Pojar szerint a szállítmányok júniusban indulhatnak meg Ukrajnába.
Az Ukrán Parlament Regionális Fejlesztési Bizottsága határozatot hozott öt város és 104 falu átnevezéséről, amelyek orosz vagy szovjet nevet kaptak – jelentette be Roman Lozinszkij képviselő március 20-án X-oldalán, amiről a The Kyiv Independent is beszámolt.
A Lviv régióban található Chervonohrad hamarosan Sheptytsky várossá válik! Erről most döntött a bizottság. A névváltoztatást végül a Verhovna Rada fogja jóváhagyni. Egyarmatosítás
– írja bejegyzésében a parlamenti képviselő.
Az átnevezendő városok közé tartozik a Lviv megyei Cservonohrad. A várost, amelynek neve a vörös színre utal, Krystynopolnak hívták egészen addig, amíg a szovjet hatóságok 1951-ben át nem nevezték.
A település új elnevezése Sheptytsky lett Andrey Sheptytsky, Lviv – a régióból származó – ukrán görög katolikus érseke és Halics metropolitája után.
A parlamenti bizottság a Dnyipropetrovszk megyei Pavlohradot javasolta Matvijvnek, utalva arra az eredeti kozák településre, amelyet a mai Pavlohrad területén alapított Matvij Hizhnyak kozák vezető a 18. században. Pavlohrad nevét 1781-ben Nagy Katalin orosz császárné fiáról kapta, aki később Pál orosz császár, vagy ukránul Pavlo lett.
A kijevi régióban található Brovaryt nem nevezik át teljesen, de a helyesírás Brovarira változik, hogy tükrözze a város ukrán írásmódját. A döntéshez még az ukrán parlament végső jóváhagyása szükséges – mondta Lozinszkij.
Az ukrán parlament a legtöbb szovjet és kommunista szimbólumot, utcanevet és emlékművet a 2015-ös dekommunizációs folyamat részeként betiltotta, és sok várost, amelyek a szovjet hatóságok alatt új nevet kaptak, átneveztek, hogy tükrözzék ukrán identitásukat.
Volodimir Zelenszkij elnök ezután 2023 áprilisában aláírt egy törvényt, amely megtiltotta, hogy Ukrajnában földrajzi helyeket orosz személyekről vagy történelmi eseményekről nevezzenek el, válaszul az orosz invázióra.
A spanyol kormány 19 darab Leopard 2A4-es harckocsi Ukrajnának való átadására készül – írja az European Pravda a La Vanguardia spanyol kiadványra és a védelmi minisztériumi forrásaira hivatkozva.
A szállítmány 19 Leopard 2A4 tankot tartalmaz, amelyeket Alcalá de Guadaira (Sevilla) spanyolországi település Santa Bárbara Sistemas üzemében készítenek elő.
A szállítás két tételben történik: június végéig tíz harckocsival, szeptemberben pedig további kilenc harckocsival.
A parancsot a spanyol kormányfő, Pedro Sanchez adta, aki Margarita Robles védelmi miniszterrel együtt találkozott a spanyol védelmi szektor főbb vállalatainak képviselőivel. A megbeszélésen Sanchez megerősítette, hogy a kormány határozottan elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, és ebben az összefüggésben kerül sor az új szállításra.
Abban az időben, amikor a szakértők szerint hirtelen egyensúlyhiány alakulhat ki Oroszország javára Ukrajna valódi reagálási képessége nélkül, a kormányfőt az érdekelte, mit tehet a spanyol ipar a jövőbeni ellátásért.
Sanchez elrendelte, hogy az üzemben készüljenek fel a június végi szállításra. A kormányfő szándéka szerint a NATO-csúcsra látogatásakor, amelyet július 9-én Washingtonban tartanak, a harckocsik már Ukrajnában lesznek.
Olaf Scholz német kancellár az európai szövetségesek Ukrajnával kapcsolatos egységét hangsúlyozta a berlini parlamentben mondott beszédében – írta az MTI.
„Közös állásponton vagyunk” – jelentette ki Olaf Scholz, kiemelve a három közös elvet, amelyről a múlt héten Emmanuel Macron francia elnökkel és Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel tárgyalt.
„Addig támogatjuk Ukrajnát, amíg csak szükséges” – hangsúlyozta a német kancellár, majd hozzátette: ez biztosítja, hogy a NATO ne legyen közvetlen résztvevője a harcoknak.
Nem fogunk eltűrni egy Ukrajna kárára diktált békét sem
– tette hozzá Olaf Scholz.
Az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy le kell venni a belorusz Belsina nevű atomerőművet az Unió szankciós listájáról – írja a RIA Novosztyi.
A hírügynökség szerint a Belsinát még 2021-ben helyezték szankciós listára. A bíróság most arra hivatkozva döntött a törlés mellett, hogy szerintük nem sikerült megfelelően bizonyítani a szankció bevetésének indokát – vagyis azt, hogy a Belsina jelentős jövedelmei közvetlenül a belorusz államhoz vagy Aljakszandr Lukasenka elnökhöz kerülnek.
Öten megsérültek, egy ember pedig meghalt abban az orosz támadásban, amely Harkiv városát érte szerdán – írja a The Kyiv Independent a város polgármesterére hivatkozva.
Az előzetes adatok szerint egy Kh-59-es rakéta csapódott be a város egyik nyomdájába délután 1 óra körül. Először a rendőrök azt mondták, hogy három ember meghalhatott, de eddig hivatalosan csak egy halálos áldozatot sikerült megerősíteni.
Többen viszont még mindig egy épület romjai alatt vannak: ők akár tízen is lehetnek (a pontos számuk nem ismert).
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a Belgorodi területen lévő Kozinka falut teljesen megtisztították „az ukrán erőktől” – írja a Kommerszant című orosz lap.
Kozinkáról még az ukrán oldalon harcoló orosz légiósok állították korábban, hogy elfoglalták. Az oroszok eközben már napokkal ezelőtt is azt mondták, hogy visszaverték őket abban a térségben (bár a település szélén állítólag sikerült behatolniuk néhány házba).
Az orosz közlés szerint 650 militánst öltek meg. A veszteségi adatokat más forrásból nem lehet megerősíteni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök megparancsolta az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB), hogy vadásszák le azokat az orosz állampolgárokat, akik jelenleg Ukrajna oldalán küzdenek a Kreml-ellenes orosz légiók tagjaként.
A The Kyiv Independent szerint Putyin még kedden egyeztetett a vezetésével. A lap azt írja, hogy a három legjelentősebb ilyen alakulat a Szabad Oroszország Légió, a Szibériai Zászlóalj és az Orosz Önkéntes Hadtest, amelyek a múlt héten részt vettek az Oroszország ellen (ukrán támogatással) indult határ menti akciókban.
De a fenti három mellett vannak másik egységek is, amelyek orosz állampolgárokat tömörítenek: példaként említik a csecsenek Dzsokar Dudajav- és Sejk Manszur-zászlóaljait, amelyek szintén ukrán oldalon harcolnak.
Jelzésértékű, hogy Putyin e légiókkal összefüggésben arról is beszélt korábban: a hazaárulás nem fog elévülni.
Meghaladták a 71 ezer főt és a 11 ezer egységnyi fegyverzetet az ukrán fegyveres erők év eleje óta elszenvedett veszteségei – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tárca szerdai parancsnoki ülésén az MTI szerint.
Az orosz veszteségi adatokat független forrásból nem lehet megerősíteni. Sojgu közölte, hogy ez majdnem háromszorosa a múlt évi azonos időszak mutatóinak. Kifejtette, hogy az orosz hadsereg idén eddig négy Abrams és öt Leopard harckocsit, 27 Bradley gyalogsági harcjárművet, HIMARS sorozatvetők 11 indítóállását, valamint légvédelmi rakétarendszerek 11 indítóállását, köztük öt Patriotot semmisített meg.
A miniszter beszámolója szerint az orosz hadsereg folytatja az ellenség kiszorítását állásaiból, és nem hagyja, hogy új védvonalaknál megkapaszkodhasson. Mint mondta, az ukrán fegyveres erőknél mind gyakoribb a dezertálás és a civilek kifosztása a Kijev ellenőrzése alatt álló területeken.
A kijevi rezsim minden módon eltitkolja a polgárok elől a harctéren kialakult valós helyzetet
– állította a miniszter.
Sojgu úgy véli, az oroszok elleni terrorcselekményeket az ukrán fegyveres erők sikereként tüntetik fel, és egyre elterjedtebb a kényszermobilizáció. Hangsúlyozta, hogy az ukrán hadvezetés kénytelen a tartalékokat és a legdrágább haditechnikát bevetni a harcban.
Arról is beszámolt, hogy az orosz hadsereg hogyan lépett fel az elnökválasztás idején a választóhelyiségek és állami intézmények ukrán lövetése ellen. „A kijevi rezsim terrorista módszereket alkalmazott a szavazás megzavarására” - hangsúlyozta az orosz védelmi miniszter. Kijelentette, hogy a terrortámadások megakadályozása érdekében az orosz csapatok fokozták a kormányzati és szociális létesítmények védelmét, megerősítették a légvédelmi rendszert, amely 419 drónt és 67 rakétát lőtt le.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a Belgorod területi, az ukrán határ közelében fekvő Kozinka község környékét megtisztították „az ukrán alakulatok maradványaitól”.
Két civil életét vesztette szerdán egy orosz légicsapás következtében a dél-ukrajnai Herszon mellett – közölte Olekszandr Prokugyin megyei kormányzó a Telegramon, az MTI szerint.
Dnyipropetrovszk megyében éjszakai támadásokban hat ember megsebesült, köztük két tizenéves – jelentette Szerhij Liszak kormányzó, aki fotókat is közzétett megrongálódott épületekről.
A Dnyeper partján fekvő Nikopolban is megsebesült egy férfi tüzérségi támadásban. Az ukrán belügyminisztérium tájékoztatása szerint az északkeleti Szumi megyét több mint száz légicsapás érte az utóbbi 24 órában, egy ember meghalt kedden, és több lakóházban károk keletkeztek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd este arról beszélt, hogy Moszkva terror alatt tartja az Oroszországgal határos Szumi megyét, és az orosz hadsereg porig akarja rombolni a határ menti településeket Ukrajnában.
Az Európai Bizottság folyósította az Ukrajna megsegítésre létrehozott, 50 milliárd eurós finanszírozású új alap első, 4,5 milliárd eurós részletét – jelentette be Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos Brüsszelben szerdán, az MTI szerint.
Az EU-Ukrajna Társulási Tanács ülését követően Várhelyi Olivér hangsúlyozta, a támogatás szükséges likviditást biztosít Ukrajnának, hogy segítse az állam működésének finanszírozását, köztük az állami bérek és nyugdíjak kifizetését, valamint az alapvető közszolgáltatások biztosítását.
A magyar uniós biztos reményét fejezte ki, hogy a következő négy évre szóló, újjáépítést és helyreállítást támogató csomag következő kifizetésre már áprilisban sor kerülhet a korábban egyeztetett politikai feltételek teljesülése esetén.
A lengyel gazdák teljesen blokkolták a buszok forgalmát a Medika – Shegini nemzetközi határátkelőhelyen, és nem engedik át a személygépkocsikat sem – közölte az Ukrán Állami Határszolgálat szóvivője, Andrij Demcsenko ezredes az Ukrajinszka Pravdának nyilatkozva.
A Lengyel Köztársaság Határőrségétől kapott információk szerint a lengyel gazdálkodók továbbra is fokozzák akcióikat, hogy megakadályozzák a járművek mozgását
– közölte Andrij Demcsenko.
A rendelkezésre álló információk szerint a gazdák azt tervezik, hogy este nyolc óráig megakadályozzák a buszok és teherautók Lengyelországba való belépését és az ország elhagyását.
Az autópálya lezárásával nem engedik be a személygépkocsikat egyik irányból sem, azonban ebben a gépjármű-kategóriában a rendelkezésre álló információk szerint Lengyelország területén lehetőség van a blokád helyszínének megkerülésére.
Idén megközelítőleg hat milliárd hrivnyát különített el az állami költségvetésből a veteránok és az elesett védők családtagjainak lakhatási támogatására az ukrán állam Ukrajna ideiglenesen megszállt területeinek reintegrációs minisztériuma szerint – közölte a Kárpáti Igaz Szó.
A 2024-es állami költségvetésben mintegy 5,75 milliárd hrivnyát különítettek el a háborús veteránok és az elesett védők családtagjainak lakhatási támogatására. Így a minisztérium három programja keretében több mint 2000 ember jogosult lakásvásárlásra fordítható kártérítésre
– áll a közleményben.
A háború következtében maradandó károsodást szerzett személyek, illetve az elhunyt, eltűnt vagy fogságba esett katonák hozzátartozói jogosultak az állami támogatásra.
Valójában az ügy érdekében hasznos lenne, ha a nyugtalan franciák néhány ezredet küldenének Neonazilandba. – írta Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök az X közösségi oldalán utalva Emmanuel Macron francia elnök korábbi kijelentésére, miszerint nem kizárt, a NATO-csapatok későbbi jelenléte Ukrajnában.
Hozzátette: nagyon problematikus lenne egy ilyen nagyszámú csapat elrejtése, és következésképpen nem a szisztematikus megsemmisítésük lenne a legnehezebb feladat, hanem a legfontosabb.
A volt orosz elnök azt írta, „ha ennyi koporsó érkezne Franciaországba idegen országból, lehetetlen lenne eltitkolni a hivatásos katonák tömeges halálát. Ráadásul nem lehetne többé azzal a kifogással takarózni, hogy például a zsoldosok maguk választják meg a sorsukat és az élethez való joguk gyakorlásának módját”.
Ezek a szerencsétlen emberek a beavatkozó kontingens teljes jogú harcosai lesznek. Elpusztításuk kiemelt és dicsőséges feladat lesz fegyveres erőink számára
– hangsúlyozta.
Medvegyev szerint, ha francia katonák lépnek be Ukrajnába, akkor „feldühödött szülők és az ellenzék vicsorgó tagjai fogják őket darabokra vagdosni, akiket elhitették velük, hogy Franciaország nem áll háborúban Oroszországgal. ”
Majd nyughatatlan idiótának nevezte Európa több nemzetét.
Emmanuel Macron francia elnök február 26-án, a párizsi informális csúcstalálkozó után jelentette ki , a jövőben „nem zárható ki” nyugati csapatok küldése Ukrajnába, miután a kérdést megvitatták az európai vezetők párizsi találkozóján az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban.
Denisz Smihal ukrán kormányfő luxemburgi látogatása során elmondta, hogy azt reméli, hogy áprilisra megoldódnak a hadianyag-problémák, amivel jelenleg Ukrajna küzd. Korábban Csehország különféle csatornákon keresztül 800 ezer lőszert szerzett az ukránoknak, és felkutatott még 700 ezret, amely esetleg megvásárolható lenne a háborús ország számára – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.
Abban bízunk, hogy a cseh kezdeményezés, amelyhez csatlakozott Luxemburg is, segít, s áprilisra lesz elegendő lőszerünk a frontvonal tartásához
– mondta Smihal, hozzátéve, hogy Kijev számít a nagy és közepes hatótávolságú rakétákra is.
„Ezek számunkra alapvető fontosságúak, mint ahogy a lőszerek is” – zárta mondandóját az ukrán kormányfő.
Törökország és az Egyesült Államok megállapodott abban, hogy a török vállalatokat nem büntetik azonnal a szankciók megsértése és az Oroszországgal folytatott kereskedelem miatt – írja a Strana.
Korábban Washington azonnal szankciókat vezetett be, most azonban először értesíti Ankarát, és bekéri a szükséges információkat.
Törökország ezentúl saját vizsgálatot folytat, és az eredményeket jelenti majd az Egyesült Államoknak. Azután pedig, „ha szükséges, intézkedéseket foganatosítanak”. A lap megjegyzi azonban, hogy ez drámaian megnehezíti az Oroszországgal üzletelő török vállalatok elleni szankciók kivetését.
Korábban arról számoltak be, hogy a török bankok az új amerikai szankciók miatt korlátozták együttműködésüket az Orosz Föderációval. Egyes török exportőrök már szembesültek azzal, hogy a bankok megtagadták az Oroszországból származó pénzátutalásokat a leszállított árukért.
Korábban a Bloomberg forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a kínai bankok szigorítják az Oroszországgal szembeni korlátozásokat az új amerikai szankciókat követően. Az amerikai pénzügyminisztérium decemberben közölte, hogy másodlagos szankciókat fog alkalmazni azokra a bankokra, amelyek elősegítik a katonai célokra szükséges berendezések beszerzésével kapcsolatos orosz üzleteket.
Vlagyimir Putyin győzelme az orosz elnökválasztáson komoly kihívás elé állította az Egyesült Államokat és a nyugati országokat, mivel el kell ismerniük, hogy az ország az ő hatalmon töltött évei alatt megerősödött – írja a Global Times.
Putyin megnyerte a legutóbbi választást, ami azt jelenti, hogy legalább 2030-ig hatalmon marad. Sok médium szerint ez »rémálom« a Nyugat számára
– jegyzi meg a kiadvány rovatvezetője. A lap szerint Oroszország nemcsak hatalmas katonai potenciált mutat, a tüzérségi lőszerek gyártásában felülmúlja az Egyesült Államokat és a Nyugatot, hanem a gazdasági stabilitást is fenntartja, és a társadalomban sincs nyugtalanság.
Ugyanakkor a Nyugat kénytelen komolyan venni Oroszországot, és számolni vele, írják. Ennek jeleként Emmanuel Macron francia elnök szavai arról, hogy csapatokat küld Ukrajnába, nemcsak az országon belül, hanem az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Németországban is erős ellenállásba ütközött – foglalta össze a cikk írója.
A kínaiaknak üdvözölniük és támogatniuk kell Putyin újraválasztását, meg kell tapsolniuk Oroszország szilárd álláspontját a Nyugattal szemben, és határozottan ki kell állniuk a Kína és Oroszország közötti stratégiai partnerség folytatása mellett – olvasható a cikkben, amelyben arról írnak, „támogatnunk kell Kínát abban is, hogy erőfeszítéseket tegyen a Nyugattal való kapcsolatának kiegyensúlyozására az ukránkérdésben és az általános stratégiai stabilitás fenntartásában. Ez kell hogy legyen a kínai emberek külvilágról alkotott általános szemlélete és értelmezési kerete”.
Oroszország katonai kikötőt épített Georgia megszállt területén – ez abból a videóból derült ki, amit a grúz média tett közzé. Oroszország hadihajók telepítését tervezi a megszállt Ocsamcsira faluban, Abháziában.
A kikötő 30 kilométerre található a grúzok által ellenőrzött területtől – olvasható a Nexta hírügynökség bejegyzésében.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Unió Tanácsa elé terjesztette az Orosz Föderáció befagyasztott vagyonából származó bevételek „Ukrajna győzelemért folytatott harcának támogatására” való felhasználásáról szóló kezdeményezést – írja az Interfax.
Ma bemutattam a főképviselő javaslatát, hogy az unió Tanácsa határozatot fogadjon el a mozgásképtelenné vált orosz vagyonból származó bevétel Ukrajna támogatására történő felhasználásáról a győzelemért folytatott harcában
– írta szerdán az X közösségi oldalon.
Borrell pontosított, e szerint a javaslata a források 90 százalékát az Európai Békealapon, 10 százalékát pedig az Európai Unió költségvetésén keresztül irányozza elő.
Számítok a javaslat gyors jóváhagyására a tanács részéről
– tette hozzá a diplomata.
Amint arról korábban beszámoltunk, Borrell azt javasolta, hogy az Orosz Föderáció befagyasztott eszközeiből származó bevételének 90 százalékát Ukrajna számára fegyvervásárlásra fordítsák. A fennmaradó 10 százalékról azt javasolta, hogy azt utalják az Európai Unió költségvetésébe az ukrán védelmi ipar potenciáljának növelése érdekében.
Ezekről az intézkedésekről az Európai Unió tagállamai döntenek. Az EU-csúcsot március 21–22-én tartják Brüsszelben.
Az orosz hadihajók Fekete-tengeren való álcázásának módszerei valószínűleg nem hoznak eredményeket – idézi a brit hírszerzést az RBC Ukraine.
A Brit hírszerzés szerint az orosz erők valószínűleg erőfeszítéseket tesznek az álcázási technikák fejlesztésére, hogy enyhítsék a fekete-tengeri flotta és a légierő által az elmúlt két évben elszenvedett súlyos veszteségeket.
Az orosz légibázisokon az álcázás magában foglalja a repülőgépek és a repülőgépek szárnyain lévő gumiabroncsok makettjének szimulálását. A hírek szerint kilenc orosz légibázison vitorlázórepülők sziluettjeit is felfestették. A Fekete-tengeri Flotta hajóinak orrát és farát feketére festették, ami valószínűleg kisebbé és kevésbé vonzó célponttá teszi hadihajóikat. A jelentés szerint hajók sziluettjei is fel vannak festve a mólók oldalára, ami megzavarhatja az ukrán drónok üzemeltetőit.
Az elrejtőzési kísérletek ellenére az orosz repülőgépek sebezhetőek maradnak a levegőben, az orosz hajók pedig a Fekete-tengeren végzett műveletek során. Az álcázási technikák alkalmazása nem valószínű, hogy a veszteségek jelentős csökkenéséhez vezet
– írja a brit védelmi minisztérium.
Miután sorozatos jelentős veszteségeket szenvedtek el orosz hajók a Fekete-tengeren, március 10-én az orosz haditengerészet főparancsnokát, Nyikolaj Evmenov admirálist eltávolították posztjáról, és helyébe a haditengerészet parancsnoka, Alekszandr Moisejev lépett.
Szijjártó Péter Szingapúrban a kétoldalú kereskedelemről és a két ország hasonlóságáról beszélt, amivel ebben a cikkünkben foglalkoztunk bővebben. Emellett érintette az ukrajnai háborút is, és leszögezte, hogy mindkét ország békés megoldást szorgalmaz, és a nemzetközi diplomácia feladatának tekinti, hogy „azokkal is beszélni kell, akikkel nem feltétlenül értünk egyet mindenben”.
A háborút sem Oroszország, sem Ukrajna nem tudja megnyerni, így mindenképpen tárgyalásokra van szükség. A kérdés csak az, hogy ezekre a tárgyalásokra mikor kerül sor. […] Mi azt szorgalmazzuk, hogy ezek a tárgyalások minél előbb kezdődjenek meg, mivel így lehet minél több ember életét megmenteni, és így lehet minél több pusztításnak elejét venni
– összegzett.
Olekszandr Pjatnyicja, az ukrán olimpiai ezüstérmes gerelyhajító most a kelet-ukrajnai lövészárkokban védekezik az orosz agressziós háború ellen.
A Visegrad24 egy remek GIF-et varázsolt erről a párhuzamról az X-oldalára.
Valószínűleg mindkét típusú dárdát kéznél tartja, amikor harcba száll az oroszok ellen
– írja a poszt szövege.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét a kormány reformjáról beszél. A katonai költségvetés finanszírozásának növelése érdekében nem zárja ki néhány minisztérium megszüntetését sem. Denis Smihal miniszterelnök nemrég megerősítette az elnök szándékát. Elmondása szerint a minisztériumok számának csökkentését készítik elő, így várhatóan kevesebb lesz a köztisztviselő is – tájékoztatott a Telegraf.
A lap információi szerint a miniszterelnök mintegy 15-16 minisztériumot fog meghagyni a Miniszteri Kabinetben a jelenlegi 19 helyett.
Egy kormányközpont létrehozásán dolgozunk. A minisztériumoknak kisszámú, magasan képzett szakemberrel kellene rendelkezniük, akik az állami politikát alakítanák, a Kormányzati Központnak pedig biztosítania kellene a megfelelő jogi lépéseket, támogatást, és el kellene készítenie hatékonyan és gyorsan a minisztériumok által igényelt dokumentumokat
– mondta Smihal.
Érdemes megjegyezni, hogy Zelenszkijnek és miniszterelnökeinek nem ez az első kísérlete a miniszteri kabinet átalakítására. Még 2019-ben, amikor Olekszij Honcsaruk állt a kormány élén, nagy figyelmet fordítottak egyes tárcák összevonására.
Akkor a Gazdasági Minisztériumot az Agrárpolitikai Minisztériummal, az Ifjúsági és Sportminisztériumot a Kulturális és Információs Politikai Minisztériummal, az Energiaügyi Minisztériumot pedig az Ökológiai Minisztériummal egyesítették.
A kísérlet nem tartott sokáig. Alig egy évvel később az összes felszámolt ügynökség folytatta munkáját. Ez Smihal kinevezésével történt meg. A háború azonban most arra kényszerítette az elnök csapatát, hogy visszatérjen a kormányreform kérdéséhez.
A reformok fő mozgatórugói most az elnök és a miniszterelnök. Közös megbeszéléseket tartanak erről, és keresik a legjobb megoldást
– mondta a Telegrafnak egy elnökhöz közeli forrás. A források ugyanakkor megjegyzik, hogy Zelenszkij és Smihal kormányzati tervei ellenére a parlament nem tud a döntéseikről. A Verhovna Rada nyíltan kételkedik abban, hogy a közeljövőben megszavazzák a kabinetet.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy egyesek törekvései ellenére az ukrán törvények tiltják a kabinet hatáskörének megszüntetését a hadiállapot idején. A parlament nem zárja ki, hogy a törvényt szükség esetén módosítani lehet. A kérdés azonban az, hogy maguk a képviselők hajlandóak lesznek-e megszavazni azt.
Kezdik bemondani az unalmast, tucatjával hagynák el a pártot a Nép Szolgája Párt képviselői, miután nincs motivációjuk és nem tudják munkára ösztönözni a politikusaikat – írja az ukrán Focus.
A Nép Szolgája párt számos különböző válságot élt át, de most a frakció közel áll a „végső dezorganizációhoz” a lap szerint.
Engedjetek el. Felajánlottak nekem egy vezetői állást egy gyárban egy 8000 dolláros fizetéssel. Élelmeznem kell a családomat és valahogyan fejlesztenem kell magam
– idézi az állítólag mára általánossá vált párbeszédet az Ukrajinszka Pravdának a Ze!Kommande párt egyik tagja, megjegyezve, hogy a párt gyakorlatilag semmilyen politikai perspektívát nem kínál a tagoknak.
Ráadásul az egypárti többség képviselőinek, akik valójában a kormányzóhatalom csapatának tagjai, minden külföldi utazást ugyanúgy egyeztetniük kell, mint az egyszerű ellenzéki képviselőknek.
A lap forrásai azt is állítják, hogy az egyes politikusok határátlépéseinek kérdését közvetlenül Volodimir Zelenszkij elnök ellenőrzi. Valamennyi parlamenti frakcióból származó beszélgetőpartner szerint a jelenlegi parlamenti konvenció oroszlánrésze nem bánná, ha megszűnne a hatáskörük.
Emlékezetes, hogy január 26-án a Verhovna Rada Nép Szolgája frakciójának vezetője, David Arahamija közölte, hogy a párt 17 képviselője megírta a mandátumáról való lemondási kérelmét. A politikai erő ekkor úgy döntött, hogy a mandátumról való lemondásról csak akkor lehet szavazni, ha releváns egészségügyi körülmények állnak fenn.
Glenn Grant, a brit hadsereg nyugalmazott alezredese úgy véli, az egyik forgatókönyv szerint Oroszország leendő elnöke Vlagyimir Putyint okolja majd a nagy háború kirobbanásáért, és megpróbál visszatérni a normális élethez. Ugyanakkor a Kreml-főnök egyik támogatója kerülhet hatalomra.
„Ma már nehéz megjósolni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök halála esetén véget ér-e az ukrajnai háború. Lehet, hogy valamelyik támogatója lép a helyébe” – ezt Glenn Grant, az európai védelmi és biztonsági reformok szakértője mondta egy interjúban.
Véleménye szerint a pápa szavai, miszerint Ukrajnának állítólag bátorságot kellene vennie ahhoz, hogy kitűzze a „fehér zászlót”, tehát kapituláljon, elgondolkodtatóak, hogyan kellene kinéznie a háború végének. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a Kremlnek esze ágában sincs megadni magát.
„Ha Oroszország elveszíti a Krímet, és csapatainak sikerül visszaszorulniuk a határokig, az Putyin személyes vereségét jelenti. És fennáll a lehetősége, hogy lesz egy új vezető, aki azt fogja mondani:
Elég! Ezek mind Putyin játszmái, mi vissza akarunk térni a normális élethez, hogy feloldják a szankciókat, és normális országgá váljunk
– mondta Grant. „Nos, mint a »normális«… Oroszország soha nem volt normális ország” – tette hozzá Glenn Grant.
„Ami Putyin esetleges halálát illeti – folytatta az alezredes – még nehéz megmondani, hogy ez ok lenne-e a háború befejezésére. Tény, hogy az oligarchák országon belüli kapcsolatairól nyilvánosan keveset tudni. Nagy a valószínűsége annak is, hogy a helyére valamelyik támogatója kerül, hiszen a többi jelölt már régen kiesett.”
Ugyanakkor a múltban történtek már furcsább dolgok is, amelyek azonnal megváltoztatták a helyzetet. Moszkva kifogyhat a pénzből, a szankciók szigorodhatnak, a dollár pedig jelentősen emelkedhet – figyelmeztetett a nyugalmazott alezredes.
„Emlékeznek Olaszország példájára a második világháború végén? Nekik ott volt a birodalmi márka. Az emberek talicskában hordták a fizetésüket, mert annyi bankjegy volt, de az értékük csak minimális. Ha a rubel így megy, Oroszországban is megváltozhat valami. De ez még nem történt meg, és nem úgy néz ki, hogy meg fog történni.
Többet kell tenni azért, hogy Oroszország kitűzze a fehér zászlót. Próbálok reális lenni, de abban sem kételkedem, hogy győzni fogunk. De még rengeteg munka vár ránk
– foglalta össze Glenn Grant.
A focus.ua emlékeztet arra, hogy február 20-án arról számoltak be, hogy Volodimir Zelenszkij elnök az ukrajnai háború befejezéséről beszélt, és megnevezte ennek feltételeit. Szerinte a háború valódi befejezése lehetetlen, ha a bűnözők nem kapják meg, amit megérdemelnek. Kijevnek szüksége van szövetségesei támogatására ahhoz, hogy a kontinensre visszatérjen a béke.
Az orosz csapatok folytatják offenzívájukat a zaporizzsjai területen lévő Robotyino térségében. Az ellenség a Novopavlivka szektorban is aktív – erről az RBC számolt be Ruszlan Muzsicsuk, a Nemzeti Gárda szóvivőjének kommentárjára hivatkozva.
Az egyik pont, ahol aktívak, az Orihivszke irányában van, Robotyino közelében. Az ellenség keleti és déli irányból próbál nyomást gyakorolni Robotyino térségére
– mondta. Ezenkívül a szóvivő szerint az ellenség aktív a Novopavlivka szektorban.
„Itt az ellenség szintén megpróbálja megtalálni a védelmünk gyenge pontjait, javítani taktikai helyzetét és kedvezőbb vonalakat elfoglalni” – mondta Muzsicsuk. Általánosságban szólva a szóvivő hangsúlyozta, hogy a helyzet délen továbbra is feszült, csakúgy, mint sok más területen. „Az ellenség is igyekszik javítani taktikai pozícióját és szűkíteni a szürke zónát azokon a területeken, ahol egységeit felhalmozza és tartalékokat vonultat fel” – tette hozzá.
Az éjszaka folyamán az Orosz Föderáció csapást mért Dnyipropetrovszk területére. Egy egész család van a kórházban.
Március 20-án éjjel az Orosz Föderáció csapást mért a dnyipropetrovszki terület Szinelnikivszkij körzetére. Erről a dnyipropetrovszki vezető, Szerhij Liszak számolt be a Strana szerint.
Az ellenséges támadástól az előzetes jelentések szerint öt ember szenvedett sérüléseket.
Köztük egy egész család, amelynek házát szétverték. A testvérpár – 12 és 19 évesek – és az 57 éves apa közepes súlyosságú állapotban, egy 47 éves nő súlyosabb sebesülésekkel került kórházba.
Korábban az Ukrlandfarming vállalat egyik nagy gabonatárolóját rombolta le egy rakétacsapás Dnyipropetrovszk régióban.
Az oroszországi választások után Vlagyimir Putyin nagyon sebezhetővé vált. A „választás” meghamisított eredményei csak megerősítik gyenge állapotát és a világ politikusai körében elért alacsony minősítését. Ezt a véleményét március 19-én a Freedom TV csatorna adásában Boris Tizenhauzen politológus fejezte ki.
A rekordrészvétel és a Putyinra leadott szavazatok aránya azt mutatja, hogy Putyin most van a leggyengébb állapotban egész uralma történetében. Soha nem volt szüksége arra, hogy az embereket fegyverrel az urnákhoz terelje
– mondta. Az úgynevezett választáson aratott rekord „győzelem” a Nyugat számára azt hivatott demonstrálni, hogy Putyin maximálisan támogatott a nép körében – mondta a politológus az uatv szemléje szerint.
„Most egy maximális rekordot kellett felállítania. Milyen céllal? Hogy megmagyarázza a Nyugatnak, hogy az orosz állampolgárok megbízást adtak neki minden jövőbeli cselekedetére” – mondta.
Putyinnak legitimációra van szüksége, amit láthatóan veszít, hiszen csak Oroszország úgynevezett baráti országainak vezetői gratuláltak neki egy újabb elnöki ciklusra
– tette hozzá.
„Putyin kora és a további uralkodásának várható korszaka azt mutatja, hogy geopolitikailag sokat esett a minősítésben. És ez ijesztő. Mert ha Putyint nem ismerik el legitimnek, akkor elveszíti mentelmi jogát mint uralkodó, mint az Orosz Föderáció elnöke.
Ez azt jelenti, hogy egy repülőgép Putyinnal nem egy repülőgép Oroszország legitim módon elismert elnökével, hanem egy repülőgép az Orosz Föderáció egy egyszerű polgárával, akit le lehet lőni.
Ezért most Putyin számára a legnehezebb idők következnek” – mondta Tizenhauzen.