A visegrádi csoportot alkotó négy ország külügyminisztere csütörtökön Prágában egyetértett abban, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja a nemzetközi jog megsértését jelenti – közölte Jan Lipavsky cseh külügyminiszter a találkozó utáni sajtótájékoztatón.
„Őszinte és nyílt megbeszélést folytattunk, s ma éppen erre van szükség. A cseh (V4-)elnökség úgy véli, hogy a visegrádi csoportban fontos a párbeszéd fenntartása, ez az egyik eszköze a kölcsönös kapcsolatoknak” – mondta a cseh diplomácia vezetője a tanácskozást jellemezve.
Jan Lipavsky szerint szükség van az Ukrajnának nyújtott segítség növelésére minden területen.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter azt hangoztatta:
Ukrajnának joga van ahhoz, hogy nemzetközileg elismert határai között maradjon.
Méltatta egyúttal azt a cseh kezdeményezést, hogy az Európai Unión kívüli országokból is lőszert szerezzenek Ukrajnának. „Lengyelország ehhez nemcsak pénzügyi, hanem logisztikai támogatást is nyújt.”
A lengyel diplomácia vezetője szerint a V4-eknek egyeztetniük kellene taktikájukat olyan területeken is, mint a migráció, az infrastruktúra, a mezőgazdaság és az energetika.
A miniszteri nyilatkozatokból kiderült:
a négy visegrádi ország között egyetértés van abban, hogy Oroszország az agresszor és Ukrajna a megtámadott ország, ezért szükség van a segítségnyújtásra, ennek formáiról azonban már eltértek a vélemények.
Míg Radoslaw Sikorski és Jan Lipavsky azt hangoztatták, hogy országaik fegyvert és lőszert is szállítanak a kijevi kormánynak, addig Szijjártó Péter magyar és Juraj Blanár szlovák külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy országaik kizárólag humanitárius segítséget nyújtanak az ukránoknak. Budapest és Pozsony ezért a csehek munícióbeszerző kezdeményezéséhez sem csatlakozik. Jan Lipavsky közlése szerint a kezdeményezést eddig 18 ország támogatja.
„Az orosz-ukrán konfliktusnak nincs katonai megoldása” – így tolmácsolta a szlovák kormány álláspontját Juraj Blanár, amit az MTI összegzett.
A „történelem legrosszabb szörnyűségét” okozhatja, ha az Egyesült Államok nem fogadja el a folyamatos segélyezést Ukrajnának – mondta Joe Manchin demokrata szenátor az Axios amerikai hírportál által március 19-én rendezett csúcstalálkozón, írta a The Kyiv Independent.
„Nem hagyhatjuk, hogy Ukrajna keresztülmenjen ezen. Ha eljön a tavasz, és mi nem segítettünk Ukrajnának, Isten segítsen minket” – közölte Nyugat-Virginia állam demokrata szenátora.
Ez lesz a történelem legrosszabb szörnyűsége, amit a gyerekeink vagy az unokáink olvasnak arról, amit elkövettünk
– mondta Joe Manchin az Axios éves What's Next Summit rendezvényén.
Az ukrán légierő Tu–95-ös stratégiai bombázó-repülőgépek lehetséges rakétakilövéseiről számolt be. Azt jelentették, hogy az orosz megszállók 9 darab Tu–95-ös stratégiai bombázót szállítottak fel az Olenya repülőtérről – közölte a Unian.
Körülbelül 9 darab Tu–95-öst észleltek az Olenya repülőtérről (murmanszki körzet, Oroszország). A kilövési vonal elérésének becsült ideje hajnali 3 óra. A helyzetről később tájékoztatjuk Önöket. Ne hagyják figyelmen kívül a légiriadót
– állt a közleményben.
A déli és keleti régiókban a Tu–95MS típusú repülőgépekből indított cirkálórakéta-indítások veszélye miatt hirdettek rakétariadót.
Ezt az információt egy másik tévécsatorna is megerősítette.
„Több Tu–95MS típusú repülőgép felszállása is megerősítést nyert Olenyából, amelyek mind a Kaszpi-tenger felé tartanak. Valószínűleg harci repülésről van szó, ami azt jelenti, hogy helyi idő szerint 03:30 és 04:00 óra között Engels térségében lesznek, és ha a kilövések innen történnek, akkor a rakéták várhatóan 04:30–05:50 körül lesznek a légterünkben. A Kaszpi-tenger térségében valószínűleg 04:40–06:00 között lesznek. Ha a kilövések innen történnek, akkor 06:00–07:20 körül várjuk a rakétákat a légterünkben” – írták korábban.
Az események helyi idő szerint percről percre:
A Podilszkij körzetben egy vállalkozás területére rakétaszilánkok hullottak. A Szvjatoscsinszkij körzetben szintén egy lakóházra hullottak a törmelékek – tette hozzá Klicsko.
Egyes források azonban úgy vélik, hogy a támadás azért indult, mert az orosz hadvezetés meg akarta bosszulni a múlt heti, Belgorodot és Kurszk régiót ért támadásokat, melyeket állítólag ukránbarát orosz lázadók hajtották végre, akik az orosz elnökválasztást akarták megzavarni.
Oroszország a „félelem fojtogató légkörét” teremtette meg Ukrajna megszállt területein, és széles körben sérti meg a nemzetközi humanitárius és emberi jogi törvényeket, hogy megszilárdítsa az ott élő lakosság feletti ellenőrzését – közölte az ENSZ az Emberi Jogi Hivatalának március 20-án kiadott jelentése alapján.
A több mint 2300 áldozattal és tanúval készített interjún alapuló jelentés részletezi az Orosz Föderáció által hozott intézkedéseket, amelyek az orosz nyelvet, állampolgárságot, törvényeket, bírósági rendszert és oktatási tanterveket a megszállt területeken élőkre kényszerítik, elnyomva az ukrán kultúra és identitás kifejezését, és leépítve Ukrajna kormányzati és közigazgatási rendszereit ezekben a régiókban
– közölte az Egyesült Nemzetek Szervezete.
Volker Türk osztrák jogász, az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint Oroszország lépései megszakították a közösségek társadalmi szövetét, és elszigetelték az egyéneket, amely mély és hosszan tartó következményekkel jár az ukrán társadalom egészére.
A jelentés részletezi, hogyan alakította ki Oroszország a „félelem klímáját”, a civilek önkényes fogvatartásával, a kínzással és a rossz bánásmóddal, Egyes esetekben az erőszakos eltüntetésekkel.
Oroszország az információs tér felett is igyekezett átvenni az irányítást, leállította az ukrán internet- és mobilhálózatokat, tévé- és rádiócsatornákat, a forgalmat pedig az orosz hálózatokon keresztül irányította át.
A jelentés szerint az ukránokat arra ösztönözték, hogy figyeljék egymást, így még saját barátaiktól és szomszédaiktól is félnek. A békés tiltakozásokat, a szabad véleménynyilvánítást és a mozgásszabadságot szintén elnyomták, az ukránokat pedig nyomás alá helyezték és arra kényszerítették, hogy vegyék át az orosz útleveleket. A jelentés szerint otthonokat és vállalkozásokat is kifosztottak.
A jelentés azzal zárul, hogy az ENSZ ismét felszólítja Oroszországot, hogy „azonnal hagyja abba Ukrajna elleni fegyveres támadását, és vonuljon vissza a nemzetközileg elismert határaihoz”.
Hollandia 350 millió euró (140 milliárd forint) értékű, F–16-os harci repülőgépekhez szükséges lőszerekkel és korszerű felderítődrónokkal is ellátja Ukrajnát – jelentette be szerdán Kijevben Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter.
Ollongren elmondta, hogy az összegből 150 millió eurót F–16-os vadászgépről is indítható levegő-föld rakétákéra, további 200 milliót pedig felderítődrónok beszerzésére szánnak.
Hollandia az idén kétmilliárd euró összegű katonai támogatást ígért az ukrán vezetésnek. Ennek jelentős részét lőszer- és drónbeszerzésekre fordítják – írta az MTI.
Az Egyesült Államok szankcióval sújtott szerdán két orosz magánszemélyt és az általuk vezetett, illetve alapított két kommunikációs vállalkozást valótlan információk terjesztéséért külföldön.
A külügyminisztérium közleménye szerint a két vállalkozás, a Social Design Agency és a Company Group Structura LLC az orosz kormány nevében 60 internetes oldalból álló hálózatot alakított ki, ami hiteles hírforrásként tüntette fel magát Európában, és az általa létrehozott információkat hamis közösségi médiaoldalakon keresztül terjesztette.
Az amerikai büntetőintézkedések gazdasági jellegűek, és a bejelentés szerint tükrözik az Egyesült Államok törekvését a „Kreml rosszindulatú befolyásolási műveleteinek” ellensúlyozására, Amerika pedig a jövőben is fellép majd a közvélemény félrevezetésére irányuló orosz kísérletekkel szemben – áll az amerikai külügyminisztérium közleményében.
Vlagyimir Putyin orosz elnök köszönetet mondott a belgorodi terület és más határ menti régiók lakosainak bátorságukért, és ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz az emberek támogatására – közölte a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Hálám és csodálatom szavait szeretném kifejezni a belgorodi terület és más határ menti régiók lakosainak. Szeretném kifejezni hálámat az önök bátorságáért, és természetesen mindent megteszünk támogatásukért: mindazokért, akik elvesztették a vállalkozásukat, mind pedig az egyszerű polgárokért, akik elvesztették az otthonukat
– mondta Oroszország elnöke, hozzátéve, hogy „mindent megteszünk, ami tőlünk telik”.
Az elmúlt héten a régiót több mint ezer alkalommal lőtték Ukrajna felől Vjacseszlav Gladkov, Belgorod régió kormányzója szerint. Tizenegy civil meghalt és 84 ember megsebesült. Március 12-e óta több mint 170 lakóház, több mint 500 magánház, 113 létesítmény és mintegy 670 jármű rongálódott meg a régióban.
Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 4863 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4381 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő egy sajtótájékoztatón azt mondta: a NATO egy újabb fronton akar nyitni Oroszország ellen a Kaukázusban.
A NATO-nak van egy kitűzött célja, nevezetesen, hogy egy második frontot nyisson Transzkaukázusban hazánk ellen, és általában véve, hogy újra lángba borítsa a régiót
– mondta a RIA Novosztyi szerint a szóvivő.
Az orosz állami hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a hét első felében Jerevánba utazott, és arról beszélt, hogy Örményországnak és Azerbajdzsánnak normalizálniuk kell a viszonyukat. Erre válaszolva Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő közölte, hogy szerintük a NATO befolyásszerzése nem a stabilitást szolgálja a térségben.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!