Ez a poszt a következő Percről percre része:
Videón a pillanat, amikor az oroszok eltalálták Ukrajna legnagyobb vízerőművét
-
Az ukrán hadsereg várhatóan idén júliusban használhatja először a nyugati országok által átadott F–16-os vadászgépeket. Nyárig mindössze 12 pilóta lesz készen arra, hogy repüljön a vadászgépekkel.
Az F-16-os vadászgépek üzemeltetéséhez szükséges alapkiképzést az első tíz ukrán pilóta Nagy-Britanniában végezte el – írja a Korrespondent. Hozzátették, hogy ezután a francia légierő által vezetett továbbképzéseken kell részt venniük.A brit védelmi tárca kiemeli: több mint 60 ezer ukrán katona részesült nagy-britanniai kiképzésben azóta, hogy 2014-ben Oroszország megszállta a Krím félszigetet, és közülük 36 ezren 2022 óta vettek részt brit képzési programokban.
Nagy-britanniai kiképzésükön a most végzett ukrán pilóták általános repülőgép-üzemeltetést, műszeres repülést, alacsony magasságú navigációt és haladó szintű kötelékrepülést tanultak a brit királyi légierő tapasztalt kiképzőtisztjeitől – adta hírül az MTI a londoni védelmi tárca pénteki tájékoztatását.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Lövöldözés volt Moszkvában,
- Ursula von der Leyen: a Kreml elárulta az orosz lakosságot,
- Kőkemény üzenetet küldött Moszkvának az EU külügyi főképviselője,
- Első alkalommal nevezte háborúnak az ukrajnai eseményeket a Kreml,
- Videón a pillanat, amikor az oroszok eltalálták Ukrajna legnagyobb vízerőművét,
- Fotók és videók a belgorodi ukrán bombázásról: egy kutyáit sétáltató nő halt meg a csapásban,
- Helyreállt az áramellátás a Zaporizzsjai Atomerőműben,
- Az eddigi egyik legnagyobb csapást mérték az ukrán energiaszektorra az oroszok,
- Nagy bejelentést tett Volodimir Zelenszkij, erre készülnek az ukránok,
- Terítette a lapokat a NATO egyik tisztviselője az ukrán háborús esélyekről,
- Az Európai Tanács elnöke háborús alapra helyezné Európa gazdaságát.
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is. Jó pihenést kívánunk!
-
Az EU akár 50 százalékos vámot is kivetne az Oroszországból származó gabonaimportra, mivel attól tart, hogy a Kreml olcsó búzával árasztja el a blokkot, és ezzel destabilizálja az európai piacot – számolt be a The Guardian.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által bejelentett javaslat azt követően született, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön arra kérte az EU vezetőit, tegyenek valamit az oroszok által elfoglalt területekről „ellopott” gabona ellen.
Az orosz gabonára az EU-ban történő értékesítéskor alacsony vagy semmilyen vámot nem kell fizetni, de a javaslat értelmében tonnánként 95 eurós (82 font) vámot vetnének ki a gabonára, amelyet jelenleg a búza minőségétől függően akár 220 euróért is el lehet adni.
Az EU-ba irányuló orosz gabonaexport a 2022-es 960 000 tonnáról 2023-ra 1,5 millió tonnára emelkedett, miközben a termelés 2022 és 2023 között 35 millió tonnáról 50 millió tonnára ugrott – közölték uniós tisztviselők.
Az Európai Bizottság javaslatát az Európai Tanácsnak kell véglegesen jóváhagynia, de a tagállamok minősített többséggel napokon vagy heteken belül jóváhagyhatják.
-
Ukrán gyermekeket vittek vissza Ukrajnába, akiket korábban Oroszország deportált vagy Ukrajna oroszok által megszállt területein tartott fogva – közölte Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa március 22-én a The Kyiv Independent szerint.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője közölte: újabb 9 ukrán gyermeket sikerült visszaszállítani Ukrajnába.
A Children of War adatbázisa szerint legalább 19 500 gyermekről erősítették meg, hogy „Oroszország elrabolta őket Ukrajna inváziójának kezdete óta”, és közülük kevesebb mint 400-an jutottak haza.
Lubinec szerint két hároméves nővért, egy hatéves fiút és egy 10 éves kislányt mentettek ki az árvaházakból, miután gyámjuk és rokonaik fellebbeztek a visszatérésükért. Egy 12 éves lányt is visszavittek Ukrajnába, és újra találkozhatott édesanyjával.
Négy másik gyereket oroszok által megszállt területekről mentettek ki.
A gyerekeket orosz iskolákba kényszerítették, ahol azt mondták nekik, hogy nincs független Ukrajna állam
– írta Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Telegramon.
A gyerekeket a deportált vagy erőszakkal Oroszországba szállított ukrán gyermekek visszaszállításában jelentős közvetítői szerepet játszó Katar segítségével, az ukrán elnök által jóváhagyott Bring Kids Back UA akcióterv keretében szállították vissza.
-
Péntek este lövöldözés történt Oroszország fővárosában, Moszkvában, a Crocus City Hall nevű koncertteremnél. Az eddigi nem hivatalos jelentések szerint legalább 40 halálos áldozata lehet a merényletnek, amit három fegyveres követett el.
Részleteket ebben a cikkünkben olvashat.
-
Március 22. péntek éjjelre virradóra a légitámadás idején több mint 35 ezer ember, köztük 3440 gyermek menekült a kijevi metróállomásokra – közölte az Ukrajinszka Pravda.
A közműszolgáltató emlékeztetett, hogy 46 földalatti metróállomás éjjel-nappal óvóhelyi üzemmódban működik. A légitámadás ideje alatt a metróállomások valamennyi előcsarnoka kivétel nélkül nyitva áll a közönség előtt.
Emellett padok, moduláris székek, takarók és matracok állnak rendelkezésre az állomásokon, amelyeket az ügyeletes személyzet biztosít.
-
A Kreml elárulta az orosz lakosságot az elmúlt két évben azzal, hogy eltitkolta a tényeket, és tagadta, hogy háborúban állnak Ukrajnával – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben az MTI szerint.
Ursula von der Leyen a kétnapos uniós csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón kijelentette: az, hogy a Kreml szóvivője bejelentette, hogy az ország háborúban áll, bizonyítéka annak, hogy
Oroszország elárulta saját állampolgárait azzal, hogy tagadta, hogy háborút folytat Ukrajnában.
Az Európai Tanácsnak az európai mezőgazdaság helyzetéről folytatott vitájával kapcsolatban azt mondta: az Európai Unió meghallgatta a gazdákat, ezért európai szinten cselekszik, hogy kezelje aggodalmaikat, nagyobb rugalmassággal, egyszerűbb szabályokkal és az agrár-élelmiszerláncban elfoglalt pozíciójuk javítására tett erőfeszítésekkel.
-
Oroszországnak a háborúval kapcsolatos megjegyzései indokolják az európai védelmi ipar megerősítését – számolt be az MTI Charles Michel Brüsszelben tett pénteki kijelentéséről, amelyet a kétnapos uniós csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatón mondott.
Világosnak kell lennünk, és el kell mondanunk polgárainknak szerte az Európai Unióban, hogy ha békét akarunk, ha biztonságot és stabilitást akarunk, rendkívül fontos a védelmi képességeink fejlesztése és egy valódi európai védelmi ipar felépítése
– fogalmazott Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen orosz válaszlépésekre számít az EU, amiért az európai bankokban tárolt, majd az ukrajnai háború miatt befagyasztott orosz vagyon profitját Ukrajna megsegítésére használnák fel, az Európai Tanács elnöke kijelentette: az Európai Uniót nem lehet megfélemlíteni.
-
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette, hogy felelősségre fogják vonni mindazokat, akik részt vettek az ukrán infrastruktúra elleni nagyszabású orosz támadásban – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az uniós diplomata kijelentette, hogy Oroszország folytatja brutális támadásait Ukrajna lakossága ellen, ahol drónokkal és rakétákkal támadták az energetikai infrastruktúrát, több tucat ember meghalt és megsebesült, veszélybe került a zaporizzsjai atomerőmű biztonsága is.
Ennek véget kell vetni! Minden felelőst bíróság elé állítunk
– jegyezte meg Borrell.
Korábban Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter az éjszakai támadás után azt mondta, hogy a Nyugat hibákat követ el az Ukrajna támogatására irányuló stratégiájában, és ennek következményei lehetnek a történelem további alakulására.
Maia Sandu moldovai elnök viszont elítélte a március 22-re virradó éjszaka Ukrajnát ért újabb orosz légitámadást.
Az éjszakai támadás után Bridget Brink az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete Ukrajna azonnali támogatásra szólított fel.
A brit hírszerzés előrejelzése szerint Oroszország folytatja a kritikus ukrán célpontok elleni légicsapásokat.
-
A német hadsereg vezérkari főnöke, Carsten Breuer tábornok az ország rakétavédelmi rendszerének gyors kiépítésére szólított fel az Oroszországból érkező potenciális fenyegetések miatt – erről ő maga beszélt a Funke médiacsoportnak adott interjúban, amely pénteken jelent meg.
Öt-nyolc évünk van. Ez idő alatt létre kell hoznunk egy rakétavédelmi rendszert. Nincs más választási lehetőség
– mondta Breuer.
Úgy gondoljuk, hogy Oroszország öt-nyolc éven belül képes lesz háborút indítani NATO-tagországok ellen. Addigra Németországnak is olyan helyzetben kell lennie, hogy egy ilyen támadást elháríthasson
– fejtette ki a parancsnok, hozzátéve, hogy a támadás történhet „a teljes hadszíntéren keresztül, a kibertámadásoktól a drónokon át a rakétákig”.
Breuer véleménye szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem titkolja szándékait a Nyugatra vonatkozóan, de szerinte egy nyugati ország elleni támadás jelenleg a legrosszabb forgatókönyv.
A parancsnok visszautasította azokat a németországi kijelentéseket az ukrajnai konfliktusról, amelyek egy befagyasztott háborús állapot megengedéséről szólnak.
A vezérkari főnök kitért arra is, hogy Olaf Scholz kancellár 2022 februárjában, az ukrajnai háború kitörését követően – szakítva addigi biztonságpolitikájával – jelentősen növelte a védelmi kiadásokat, valamint 100 milliárd eurót különített el a német hadsereg számára.
Breuer szerint az elkülönített pénzeszközök 80 százalékát már lekötötték, és a tervek szerint ez év végéig teljes mértékben lekötik.
Stabilizálnunk kell a védelmi kiadásokat. A védelmi költségvetésnek hosszú távon a GDP 2 százalékán kell maradnia
– mondta az interjúban.
-
A csütörtöki, Kijev elleni támadás következtében megrongálódott a Pronto Filmstúdió. A történtekről Oles Sanin rendező is beszámolt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Szinte az összes filmemet itt forgattam. De az ablakokat beüvegezik, a falakat kijavítják majd. Élni fogunk!
– mondta Sanin.
A filmstúdió számos híres ukrán filmet készített, többek között egy történelmi drámát, egy pszichológiai thrillert és a Dovbush című filmet, amely 2023-ban a legtöbb bevételt hozó ukrán játékfilm lett.
A rakétaszilánkok 30-40 méterre estek le a stúdiótól, így a robbanáshullám azonnal elért minket. (…) Néhány ajtó egyszerűen kettétört. De mi mást tehetnénk, mindent helyreállítunk
– mondta a stúdióproducer.
-
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte: az ukrajnai invázió egy „különleges katonai műveletként” indult ugyan, de mostanra „háborúban” állnak.
Azt, hogy mi okozta az áttörést, és mit mondott pontosan a Kreml szóvivője, alábbi cikkünkből megtudhatja.
-
Rob Bauer holland admirális, a NATO katonai bizottságának elnöke az Armyinfo ukrán védelmi lapnak adott egy interjút, amelyben kifejtette, hogy „az F–16-os vadászgépek határozottan hatással lesznek a front helyzetére”.
Hozzátette, hogy 2016 óta a keleti szárny megerősítésén dolgoznak, amit 2022-ben kiterjesztették Szlovákiára, Magyarországra, Romániára és Bulgáriára is. Megjegyezte, hogy a NATO legfőbb feladata, hogy készen álljanak a harcra, fejlesztve a katonai képességeket.
Mint írtuk, január elején Rob Bauer jelentette ki, hogy a NATO katonai erői már felkészültek egy Oroszország elleni esetleges háborúra.
-
Az Összorosz Közvélemény-kutató Központ (VCIOM) publikált egy felmérést, amelyből az derült ki, hogy az oroszok 81 százaléka bízik Vlagyimir Putyinban – írja a RIA Novosztyi.
Az orosz állami hírügynökség szerint ezzel szemben a válaszadók 15,7 százaléka mondta azt, hogy nem bíznak a jelenlegi elnökben.
Egy másik kérdésnél 78,9 százalék fogalmazott úgy, hogy általánosságban véve elégedettek Putyin munkájával. Ezzel szemben 13,9 százalék mondta azt, hogy elégedetlenek vele.
A VCIOM állítása szerint a felmérés március 11. és 17. közt készült, 1600 orosz felnőtt megkérdezésével. Az intézmény szerint 95 százalékos valószínűséggel kijelenthető, hogy a vizsgálat hibahatára nem haladja meg a 2,5 százalékot.
Az orosz elnök egyébként – az orosz választási bizottság legutolsó adatai szerint – a fenti számoknál is magasabb, több mint 87 százalékos eredménnyel nyerte meg az elnökválasztást – bár a voksolás tisztaságát sokan kétségbe vonták.
-
A Dnyeperi Vízerőmű ellen csapás és a többi támadás miatt az egész ukrán energiainfrastruktúra kritikus állapotba került – mondta Oleg Morozov orosz törvényhozó a RIA Novoszyinak.
Hangsúlyozta, hogy mindez hosszú távon hatással lehet arra is, ami a fronton történik.
Úgy tűnik, hogy Ukrajna energetikai infrastruktúrája kritikus állapotban van. És ezen keresztül az egész termelési mechanizmus működőképessége is. A hadseregünk – szó szerint és átvitt értelemben egyaránt – el akarja vágni az ukrán gazdaság energiaellátását. Ez minden bizonnyal hatással lesz a harci érintkezési vonalon végrehajtott offenzívánk eredményeire is
– mondta Morozov.
Egy másik orosz képviselő, Mihail Seremet eközben úgy fogalmazott: a péntek reggeli orosz csapássorozat megtorló akció volt a Belgoroddal és más határmenti területekkel szembeni ukrán csapásokra.
-
Ez a fotós két évet töltött az Ukrajna elhagyására kényszerített nők életének dokumentálásával
A 2022. februári orosz invázió kezdetekor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök statáriumot vezetett be az egész országban, mely kimondta, hogy a 18 és 60 év közötti férfiak nem hagyhatják el Ukrajnát. Ezt követően rengeteg nő és kisgyermek menekült el az országból rendkívül nehéz körülmények között.
Polly Braden brit fotós az Ukrajnával szomszédos Moldovába repült, ahol elkészítette Leaving Ukraine (Ukrajna elhagyása) című fotósorozatát, melyen a magukra utalt ukrán nők mindennapjait örökítette meg. A képek jelenleg a londoni Foundling Múzeumban vannak kiállítva.
Fontosnak éreztem, hogy feljegyezzem, mi fog történni ezekkel a nőkkel. Lakást, iskolát, munkát kellett találniuk, hogy új életet kezdhessenek
– magyarázta Braden a CNN-nek adott interjújában.
Polly Braden fotósorozatának képei ide kattintva tekinthetők meg.
-
Szergej Lebegyev, a Mikolajiv városában működő (illegális) orosz ellenállási mozgalom koordinátora az orosz állami hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy Harkivban eltaláltak egy harckocsigyárat az orosz erők a hajnali csapássorozatban.
Lebegyev – állítása szerint – kollégáitól értesült erről. Közlése szerint a harckocsigyárban elsősorban külföldi tankok javítása zajlott, és Harkivban két hőerőművet is találat ért.
Az orosz tisztviselő állításait nem lehet ellenőrizni, az viszont biztos, hogy Harkivot egy sor találat érte: ezt a régió kormányzója, Oleh Szinyehubov is elismerte.
-
A Rybar nevű orosz Telegram-csatorna osztott meg egy videót arról a pillanatról, amikor rakétatalálat érte a Dnyeperi Vízerőművet péntek hajnalban.
A bejegyzés szerint a rakéta a vízerőmű géptermébe csapódott be. Közlésük szerint a csapást valószínűleg azért nem sikerült kivédenie az ukrán légvédelemnek, mert a rakéta semlegesítette a hőcsapdákat.
-
Kétszer is közvetlen találat érte hajnalban a Dnyeperi Vízerőművet, és a létesítmény egyik állomásában súlyos a helyzet – közölte az erőmű fenntartója, az Ukrhydroenergo nevű vállalat.
Az Ukrajinszka Pravda szerint a vállalat vezetője, Ihor Szirota egy rádióinterjúban azt mondta: az erőmű egyik állomása „kritikus” állapotban van.
Az egyik állomást elveszítjük. Zaporizzsjában, a Dnyeperi Vízerőműben két állomás van: a HPP-1 és HPP-2. A HPP-2 veszélyben van, működni fog... de nem tudjuk, hogy milyen mennyiségben és kapacitással lesz képes rá. Ez az egész a rakétacsapások miatt van
– fogalmazott Szirota.
Hozzátette: attól egyelőre nem tartanak, hogy a gát átszakadhat, majd azt is közölte: a HPP-2-t közvetlen rakétatalálat érte, de a másik állomás, a HPP-1 sem működik jelenleg.
Mint mondta, az Ukrhydroenergo különleges intézkedésekkel irányítja most a zsilipeket és vízszintet, mert az állomáson keresztül nem tudják megtenni ezt. Mint mondta, a gépházat és az elektromos berendezéseket teljesen helyre kell majd állítani.
A mai napon felmérjük a következményeket, és azt, hogy mi történt. Hogy képes lesz-e [a HPP-2] működni
– mondta a vezérigazgató.
Az Ukrhydroenergo utóbb, egy újabb közleményben azt is leszögezte, hogy a gátban és mindkét állomásban károk keletkeztek, de a dolgozók közt nincsenek áldozatok.
-
Mint korábban megírtuk, péntek hajnalban csapás érte az orosz–ukrán határ közelében lévő Belgorodot is, amelynek legalább egy halálos áldozata is volt.
A támadásról a Shot! nevű orosz Telegram-csatorna is megosztott egy fotót.
A Shot! azt is közölte, hogy a halálos áldozat egy nagyjából harmincas éveiben járó nő volt, aki épp a kutyáit sétáltatta kora reggel. Az egyik állat túlélte a csapást, és nem volt hajlandó elmozdulni a gazdája holtteste mellől (erről szintén mutattak egy kikockázott fotót).
Sőt, a csatorna megosztott egy videót magáról a csapásról is, amelyben a kutyáit sétáltató nő meghalt. Ezt szintén csak linkeljük cikkünkben, mert felkavaró lehet, megtekintését csak saját felelősségre ajánljuk.
-
Elvégezte a brit királyi légierő (RAF) repülőiskoláját azoknak az ukrán harci pilótáknak az első csoportja, akik Nagy-Britanniában kapták kiképzésüket. A londoni védelmi minisztérium pénteki tájékoztatása szerint ebben a csoportban tíz pilóta vett részt repülési alapképzésben és nyelvtanfolyamon – írja az MTI.
A pilótáknak a továbbiakban a francia légierő nyújt haladó szintű repülési képzést, ezután pedig az Ukrajna által légierejének korszerűsítésére kiválasztott F-16-os harci repülőgépek üzemeltetésére képzik ki őket.
Nagy-britanniai kiképzésükön a most végzett ukrán pilóták általános repülőgép-üzemeltetést, műszeres repülést, alacsony magasságú navigációt és haladó szintű kötelékrepülést tanultak a brit királyi légierő tapasztalt kiképzőtisztjeitől – áll a londoni védelmi tárca pénteki tájékoztatásában.
A minisztérium szerint a csoport emellett angol nyelvtanfolyamon is részt vett a NATO-légierők és Ukrajna légiereje közötti együttműködési képesség fejlesztése érdekében.
A brit védelmi tárca kiemelte: több mint 60 ezer ukrán katona részesült nagy-britanniai kiképzésben azóta, hogy 2014-ben Oroszország megszállta a Krím félszigetet, és közülük 36 ezren 2022 óta vettek részt brit képzési programokban.
-
A Zaporizzsjai Atomerőmű (ZNPP) orosz fenntartói közölték, hogy helyreállt az áramszolgáltatás az erőműben a korábbi leállás után.
A Reuters szerint azt írták, hogy megjavították az elromlott magasfeszültségű vezetéket.
Az erőmű ettől függetlenül továbbra is le van állítva.
A létesítmény két magasfeszültségű vezetéken keresztül kapja az elektromos áramot: ezek közül az erősebb vezetéket kellett leállítani azután, hogy orosz drónok csapást mértek az ukrán energetikai infrastruktúrára.
Az erőműről Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója múlt hét kedden azt nyilatkozta: „A helyzet hosszú távon nem tartható fenn. Ugyanakkor a leállás jelenlegi konfigurációjában az ott lévő személyzet képes ellátni a feladatát.”
-
Péntek reggel kihúzták a dnyiprói nagyfeszültségű vezetéket, amely a zaporizzsjai atomerőmű áramellátását biztosítja – számolt be a Zaporizzsja Atomerőmű üzemeltetésének (ZNPP) Telegram-bejegyzése alapján az mk.ru.
„A sugárzás a környéken és magában az üzemben is normális szinten van” – közölték a ZNPP képviselői.
Az állomás áramellátását átmenetileg a Ferroszplavnaja vezeték biztosítja.
Az atomerőművet árammal ellátó vezeték áramtalanítása azután vált szükségessé, hogy az oroszok csütörtök éjjel és péntek hajnalban drónokkal és rakétákkal támadták az ukrán infrastruktúrát. A támadás hatalmas kárt okozott az energiaellátásban.
-
Több fontos kérdésben is sikerült megállapodniuk az Európai Unió vezetőinek az idei második EU-csúcson.
A tagállamok vezetőinek sikerült megegyezniük, hogy
AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A TAGÁLLAMOK FELGYORSÍTJÁK ÉS FOKOZZÁK AZ UKRAJNÁNAK SZÜKSÉGES KATONAI SEGÍTSÉG ELJUTTATÁSÁT.
Erre amiatt van szükség, mert az EU-nak nem sikerült leszállítani a tavaly februárban ígért egymillió tüzérségi lőszert, illetve az Egyesült Államokból érkező támogatások a demokraták és a republikánusok vitája miatt leálltak.
A zárónyilatkozat ezenkívül hozzáteszi, tiszteletben tartják az egyes országok biztonság- és védelmipolitikai érdekeit, és a katonai támogatások során azokat figyelembe veszik – ez vélhetően magyar és szlovák kérésre kerülhetett be, hiszen Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök se szeretne fegyvereket adni Ukrajnának.
Az uniós csúcstalálkozóról szóló írásunkat itt találja, Orbán Viktor nyilatkozatát a csúcs több fontos kérdéséről pedig itt! -
Az ukrán–magyar határszakaszon 5425 fő lépett be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4685-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 40 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
-
Az ukrán erők csapást mértek Belgorodra, egy ember meghalt péntek hajnalban – közölte Vjacseszlav Gladkov, a belgorodi régió kormányzója.
Újabb bombázás. Egy ember meghalt. Őszinte részvétemet fejezem ki az elhunyt nő családjának és barátainak
– írta a Telegramon, hozzátéve, hogy a halálos áldozaton kívül több sérült is van.
A régió vezetője szerint három egészségügyi intézmény és lakóépület sérült meg a támadásban.
„Felmérjük a károkat, és azonnal megkezdjük a helyreállítást” – közölte a kormányzó.
A Gladkovot idéző TASZSZ megjegyzi: az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériuma arról számolt be, hogy az orosz légvédelmi rendszerek nyolc Vampire MLRS lövedéket semmisítettek meg a belgorodi régió felett.
-
Az ukrán hadsereg várhatóan idén júliusban használhatja először a nyugati országok által átadott F–16-os vadászgépeket. Nyárig mindössze 12 pilóta lesz készen arra, hogy repüljön a vadászgépekkel.
Az F-16-os vadászgépek üzemeltetéséhez szükséges alapkiképzést az első tíz ukrán pilóta Nagy-Britanniában végezte el – írja a Korrespondent. Hozzátették, hogy ezután a francia légierő által vezetett továbbképzéseken kell részt venniük.A brit védelmi tárca kiemeli: több mint 60 ezer ukrán katona részesült nagy-britanniai kiképzésben azóta, hogy 2014-ben Oroszország megszállta a Krím félszigetet, és közülük 36 ezren 2022 óta vettek részt brit képzési programokban.
Nagy-britanniai kiképzésükön a most végzett ukrán pilóták általános repülőgép-üzemeltetést, műszeres repülést, alacsony magasságú navigációt és haladó szintű kötelékrepülést tanultak a brit királyi légierő tapasztalt kiképzőtisztjeitől – adta hírül az MTI a londoni védelmi tárca pénteki tájékoztatását.
-
Mint írtuk, március 21-én Oroszország nagyszabású rakétatámadást indított több ukrán régió ellen. Az Ukrán Légierő légvédelmi rakétaelhárító egységei és az Ukrán Védelmi Erők mobil tűzcsoportjai két ballisztikus rakétát és 29 cirkálórakétát fogtak el, amelyeket az orosz erők indítottak.
A becsapódások miatt az energetikai mérnökök Szumi régió több kerületében is dolgoznak az elektromos áram helyreállításán – írja az Unian hírügynökség.A hiba elhárításáig ideiglenesen vészleállási ütemtervet vezettek be. A dnyipropetrovszki területen az áramellátás mellett a vízellátásban is problémák voltak.
-
Csütörtök éjjel és péntek hajnalban az oroszok drónokkal és rakétákkal támadták Ukrajna területét. Harkivban egy sor robbanás történt, melyek után több helyen – Hmelnickij és Dnyipro régiókban – elment az áram, és a vízellátással is akadtak problémák. Vinnicjában és Krivij Rihben fontos létesítményeket találtak el az oroszok – számolt be az Unian.
Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter elmondta, hogy az orosz csapatok az utóbbi idők legnagyobb támadását hajtották végre az ukrán energiaszektor ellen.
Számos területen találatok és károk keletkeztek a termelőlétesítményekben, az átviteli és elosztórendszerekben. A bombázás miatt a Zaporizzsja Atomerőművet ellátó fő elektromos vezetéket áramtalanították
– írta Facebookon Haluscsenko.
Egyes régiókban áramkimaradások vannak. A szakemberek már dolgoznak az áramellátás helyreállításán.
„Kemény éjszaka volt ez az energiaipar számára” – mondta Szerhij Kovalenko, a Yasno áramszolgáltató vezérigazgatója.
Hozzátette, hogy az oroszok hőerőműveket támadtak és súlyosan megrongálták a berendezéseket.
-
Az uniós tagállami vezetők készek jóváhagyni azt a javaslatot, mely az európai bankokban tárolt, majd az ukrajnai háború miatt befagyasztott orosz vagyon profitjának felhasználását tenné lehetővé Ukrajna számára – beleértve a katonai támogatást is – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben csütörtök este.
Mint az MTI beszámolt róla, Von der Leyen a kétnapos uniós csúcstalálkozó első napján tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az európai bankokban tárolt orosz vagyon mintegy hárommilliárd eurót kitevő idei nyeresége finanszírozni fogja a katonai felszerelések beszerzését Ukrajna számára.
-
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök megbeszélést tartott a katonai vezetéssel és a hírszerzés vezetőivel az Oroszország elleni háború helyzetéről.
Ma több találkozót is tartottam a katonasággal, titkosszolgálataink vezetőivel, többek között az orosz terror elleni védekezés megerősítéséről és a megszállókkal szembeni aktív fellépésünkről. Jó, hatékony dolgokra készülünk
– mondta az elnök.
Az elnök felszólította Ukrajna nyugati partnereit is, hogy erősítsék meg az Oroszország elleni szankciókat, utalva a külföldi alkatrészekből álló rakétákra.
Ukrajna egyik legfőbb szükséglete a légvédelmi rendszer megerősítése. Lehetővé teszik mind a civilek, mind a katonai személyzet életének megmentését a fronton.
Március 21-én, csütörtökön az oroszok ismét rakétákkal próbálták megtámadni Kijevet. A támadásban mintegy 30 ellenséges rakétát semmisítettek meg a főváros felett és közelében.