Az EU akár 50 százalékos vámot is kivetne az Oroszországból származó gabonaimportra, mivel attól tart, hogy a Kreml olcsó búzával árasztja el a blokkot, és ezzel destabilizálja az európai piacot – számolt be a The Guardian.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által bejelentett javaslat azt követően született, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön arra kérte az EU vezetőit, tegyenek valamit az oroszok által elfoglalt területekről „ellopott” gabona ellen.

Az orosz gabonára az EU-ban történő értékesítéskor alacsony vagy semmilyen vámot nem kell fizetni, de a javaslat értelmében tonnánként 95 eurós (82 font) vámot vetnének ki a gabonára, amelyet jelenleg a búza minőségétől függően akár 220 euróért is el lehet adni.

Az EU-ba irányuló orosz gabonaexport a 2022-es 960 000 tonnáról 2023-ra 1,5 millió tonnára emelkedett, miközben a termelés 2022 és 2023 között 35 millió tonnáról 50 millió tonnára ugrott – közölték uniós tisztviselők.

Az Európai Bizottság javaslatát az Európai Tanácsnak kell véglegesen jóváhagynia, de a tagállamok minősített többséggel napokon vagy heteken belül jóváhagyhatják.

Ukrán gyermekeket vittek vissza Ukrajnába, akiket korábban Oroszország deportált vagy Ukrajna oroszok által megszállt területein tartott fogva – közölte Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa március 22-én a The Kyiv Independent szerint.

A Children of War adatbázisa szerint legalább 19 500 gyermekről erősítették meg, hogy „Oroszország elrabolta őket Ukrajna inváziójának kezdete óta”, és közülük kevesebb mint 400-an jutottak haza.

Lubinec szerint két hároméves nővért, egy hatéves fiút és egy 10 éves kislányt mentettek ki az árvaházakból, miután gyámjuk és rokonaik fellebbeztek a visszatérésükért. Egy 12 éves lányt is visszavittek Ukrajnába, és újra találkozhatott édesanyjával.

Négy másik gyereket oroszok által megszállt területekről mentettek ki.

A gyerekeket orosz iskolákba kényszerítették, ahol azt mondták nekik, hogy nincs független Ukrajna állam

– írta Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Telegramon.

A gyerekeket a deportált vagy erőszakkal Oroszországba szállított ukrán gyermekek visszaszállításában jelentős közvetítői szerepet játszó Katar segítségével, az ukrán elnök által jóváhagyott Bring Kids Back UA akcióterv keretében szállították vissza.

Március 22. péntek éjjelre virradóra a légitámadás idején több mint 35 ezer ember, köztük 3440 gyermek menekült a kijevi metróállomásokra – közölte az Ukrajinszka Pravda.

A közműszolgáltató emlékeztetett, hogy 46 földalatti metróállomás éjjel-nappal óvóhelyi üzemmódban működik. A légitámadás ideje alatt a metróállomások valamennyi előcsarnoka kivétel nélkül nyitva áll a közönség előtt.

Emellett padok, moduláris székek, takarók és matracok állnak rendelkezésre az állomásokon, amelyeket az ügyeletes személyzet biztosít.

Oroszországnak a háborúval kapcsolatos megjegyzései indokolják az európai védelmi ipar megerősítését – számolt be az MTI Charles Michel Brüsszelben tett pénteki kijelentéséről, amelyet a kétnapos uniós csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatón mondott.

Világosnak kell lennünk, és el kell mondanunk polgárainknak szerte az Európai Unióban, hogy ha békét akarunk, ha biztonságot és stabilitást akarunk, rendkívül fontos a védelmi képességeink fejlesztése és egy valódi európai védelmi ipar felépítése

– fogalmazott Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen orosz válaszlépésekre számít az EU, amiért az európai bankokban tárolt, majd az ukrajnai háború miatt befagyasztott orosz vagyon profitját Ukrajna megsegítésére használnák fel, az Európai Tanács elnöke kijelentette: az Európai Uniót nem lehet megfélemlíteni.

A német hadsereg vezérkari főnöke, Carsten Breuer tábornok az ország rakétavédelmi rendszerének gyors kiépítésére szólított fel az Oroszországból érkező potenciális fenyegetések miatt – erről ő maga beszélt a Funke médiacsoportnak adott interjúban, amely pénteken jelent meg.

Öt-nyolc évünk van. Ez idő alatt létre kell hoznunk egy rakétavédelmi rendszert. Nincs más választási lehetőség

– mondta Breuer.

Úgy gondoljuk, hogy Oroszország öt-nyolc éven belül képes lesz háborút indítani NATO-tagországok ellen. Addigra Németországnak is olyan helyzetben kell lennie, hogy egy ilyen támadást elháríthasson

– fejtette ki a parancsnok, hozzátéve, hogy a támadás történhet „a teljes hadszíntéren keresztül, a kibertámadásoktól a drónokon át a rakétákig”.

Breuer véleménye szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem titkolja szándékait a Nyugatra vonatkozóan, de szerinte egy nyugati ország elleni támadás jelenleg a legrosszabb forgatókönyv.

A vezérkari főnök kitért arra is, hogy Olaf Scholz kancellár 2022 februárjában, az ukrajnai háború kitörését követően – szakítva addigi biztonságpolitikájával – jelentősen növelte a védelmi kiadásokat, valamint 100 milliárd eurót különített el a német hadsereg számára.

Breuer szerint az elkülönített pénzeszközök 80 százalékát már lekötötték, és a tervek szerint ez év végéig teljes mértékben lekötik.

Stabilizálnunk kell a védelmi kiadásokat. A védelmi költségvetésnek hosszú távon a GDP 2 százalékán kell maradnia

– mondta az interjúban.

A csütörtöki, Kijev elleni támadás következtében megrongálódott a Pronto Filmstúdió. A történtekről Oles Sanin rendező is beszámolt – írja az Ukrajinszka Pravda.

Szinte az összes filmemet itt forgattam. De az ablakokat beüvegezik, a falakat kijavítják majd. Élni fogunk!

– mondta Sanin.

A filmstúdió számos híres ukrán filmet készített, többek között egy történelmi drámát, egy pszichológiai thrillert és a Dovbush című filmet, amely 2023-ban a legtöbb bevételt hozó ukrán játékfilm lett.

A rakétaszilánkok 30-40 méterre estek le a stúdiótól, így a robbanáshullám azonnal elért minket. (…) Néhány ajtó egyszerűen kettétört. De mi mást tehetnénk, mindent helyreállítunk

– mondta a stúdióproducer.

Rob Bauer holland admirális, a NATO katonai bizottságának elnöke az Armyinfo ukrán védelmi lapnak adott egy interjút, amelyben kifejtette, hogy „az F–16-os vadászgépek határozottan hatással lesznek a front helyzetére”.

Hozzátette, hogy 2016 óta a keleti szárny megerősítésén dolgoznak, amit 2022-ben kiterjesztették Szlovákiára, Magyarországra, Romániára és Bulgáriára is. Megjegyezte, hogy a NATO legfőbb feladata, hogy készen álljanak a harcra, fejlesztve a katonai képességeket.

Mint írtuk, január elején  Rob Bauer jelentette ki, hogy a  NATO katonai erői már felkészültek egy Oroszország elleni esetleges háborúra.

Az Összorosz Közvélemény-kutató Központ (VCIOM) publikált egy felmérést, amelyből az derült ki, hogy az oroszok 81 százaléka bízik Vlagyimir Putyinban – írja a RIA Novosztyi.

Az orosz állami hírügynökség szerint ezzel szemben a válaszadók 15,7 százaléka mondta azt, hogy nem bíznak a jelenlegi elnökben.

Egy másik kérdésnél 78,9 százalék fogalmazott úgy, hogy általánosságban véve elégedettek Putyin munkájával. Ezzel szemben 13,9 százalék mondta azt, hogy elégedetlenek vele. 

A VCIOM állítása szerint a felmérés március 11. és 17. közt készült, 1600 orosz felnőtt megkérdezésével. Az intézmény szerint 95 százalékos valószínűséggel kijelenthető, hogy a vizsgálat hibahatára nem haladja meg a 2,5 százalékot.

Az orosz elnök egyébként – az orosz választási bizottság legutolsó adatai szerint – a fenti számoknál is magasabb, több mint 87 százalékos eredménnyel nyerte meg az elnökválasztást – bár a voksolás tisztaságát sokan kétségbe vonták.

Ez a fotós két évet töltött az Ukrajna elhagyására kényszerített nők életének dokumentálásával

A 2022. februári orosz invázió kezdetekor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök statáriumot vezetett be az egész országban, mely kimondta, hogy a 18 és 60 év közötti férfiak nem hagyhatják el Ukrajnát. Ezt követően rengeteg nő és kisgyermek menekült el az országból rendkívül nehéz körülmények között. 

Polly Braden brit fotós az Ukrajnával szomszédos Moldovába repült, ahol elkészítette  Leaving Ukraine (Ukrajna elhagyása) című fotósorozatát, melyen a magukra utalt ukrán nők mindennapjait örökítette meg. A képek jelenleg a londoni Foundling Múzeumban vannak kiállítva.

Fontosnak éreztem, hogy feljegyezzem, mi fog történni ezekkel a nőkkel. Lakást, iskolát, munkát kellett találniuk, hogy új életet kezdhessenek

– magyarázta Braden a CNN-nek adott interjújában.

Polly Braden fotósorozatának képei ide kattintva tekinthetők meg.

Elvégezte a brit királyi légierő (RAF) repülőiskoláját azoknak az ukrán harci pilótáknak az első csoportja, akik Nagy-Britanniában kapták kiképzésüket. A londoni védelmi minisztérium pénteki tájékoztatása szerint ebben a csoportban tíz pilóta vett részt repülési alapképzésben és nyelvtanfolyamon – írja az MTI.

A pilótáknak a továbbiakban a francia légierő nyújt haladó szintű repülési képzést, ezután pedig az Ukrajna által légierejének korszerűsítésére kiválasztott F-16-os harci repülőgépek üzemeltetésére képzik ki őket.

Nagy-britanniai kiképzésükön a most végzett ukrán pilóták általános repülőgép-üzemeltetést, műszeres repülést, alacsony magasságú navigációt és haladó szintű kötelékrepülést tanultak a brit királyi légierő tapasztalt kiképzőtisztjeitől – áll a londoni védelmi tárca pénteki tájékoztatásában.

A minisztérium szerint a csoport emellett angol nyelvtanfolyamon is részt vett a NATO-légierők és Ukrajna légiereje közötti együttműködési képesség fejlesztése érdekében.

A brit védelmi tárca kiemelte: több mint 60 ezer ukrán katona részesült nagy-britanniai kiképzésben azóta, hogy 2014-ben Oroszország megszállta a Krím félszigetet, és közülük 36 ezren 2022 óta vettek részt brit képzési programokban.

Több fontos kérdésben is sikerült megállapodniuk az Európai Unió vezetőinek az idei második EU-csúcson. 

A tagállamok vezetőinek sikerült megegyezniük, hogy

Erre amiatt van szükség, mert az EU-nak nem sikerült leszállítani a tavaly februárban ígért egymillió tüzérségi lőszert, illetve az Egyesült Államokból érkező támogatások a demokraták és a republikánusok vitája miatt leálltak.

A zárónyilatkozat ezenkívül hozzáteszi, tiszteletben tartják az egyes országok biztonság- és védelmipolitikai érdekeit, és a katonai támogatások során azokat figyelembe veszik – ez vélhetően magyar és szlovák kérésre kerülhetett be, hiszen Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök se szeretne fegyvereket adni Ukrajnának.

Az uniós csúcstalálkozóról szóló írásunkat itt találja, Orbán Viktor nyilatkozatát a csúcs több fontos kérdéséről pedig itt!

Az ukrán–magyar határszakaszon 5425 fő lépett be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4685-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 40 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

Az ukrán erők csapást mértek Belgorodra, egy ember meghalt péntek hajnalban – közölte Vjacseszlav Gladkov, a belgorodi régió kormányzója.

Újabb bombázás. Egy ember meghalt. Őszinte részvétemet fejezem ki az elhunyt nő családjának és barátainak

– írta a Telegramon, hozzátéve, hogy a halálos áldozaton kívül több sérült is van.

A régió vezetője szerint három egészségügyi intézmény és lakóépület sérült meg a támadásban.

„Felmérjük a károkat, és azonnal megkezdjük a helyreállítást” – közölte a kormányzó. 

A Gladkovot idéző TASZSZ megjegyzi: az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériuma arról számolt be, hogy az orosz légvédelmi rendszerek nyolc Vampire MLRS lövedéket semmisítettek meg a belgorodi régió felett.

Az ukrán hadsereg várhatóan idén júliusban használhatja először a nyugati országok által átadott F–16-os vadászgépeket. Nyárig mindössze 12 pilóta lesz készen arra, hogy repüljön a vadászgépekkel. 

Az F-16-os vadászgépek üzemeltetéséhez szükséges alapkiképzést az első tíz ukrán pilóta Nagy-Britanniában végezte el – írja a Korrespondent. Hozzátették, hogy ezután a francia légierő által vezetett továbbképzéseken kell részt venniük.

A brit védelmi tárca kiemeli: több mint 60 ezer ukrán katona részesült nagy-britanniai kiképzésben azóta, hogy 2014-ben Oroszország megszállta a Krím félszigetet, és közülük 36 ezren 2022 óta vettek részt brit képzési programokban.

Nagy-britanniai kiképzésükön a most végzett ukrán pilóták általános repülőgép-üzemeltetést, műszeres repülést, alacsony magasságú navigációt és haladó szintű kötelékrepülést tanultak a brit királyi légierő tapasztalt kiképzőtisztjeitől – adta hírül az MTI a londoni védelmi tárca pénteki tájékoztatását.

Mint írtuk, március 21-én Oroszország nagyszabású rakétatámadást indított több ukrán régió ellen. Az Ukrán Légierő légvédelmi rakétaelhárító egységei és az Ukrán Védelmi Erők mobil tűzcsoportjai két ballisztikus rakétát és 29 cirkálórakétát fogtak el, amelyeket az orosz erők indítottak.

A becsapódások miatt az energetikai mérnökök Szumi régió több kerületében is dolgoznak az elektromos áram helyreállításán – írja az Unian hírügynökség. 

A hiba elhárításáig ideiglenesen vészleállási ütemtervet vezettek be. A dnyipropetrovszki területen az áramellátás mellett a vízellátásban is problémák voltak. 

Az uniós tagállami vezetők készek jóváhagyni azt a javaslatot, mely az európai bankokban tárolt, majd az ukrajnai háború miatt befagyasztott orosz vagyon profitjának felhasználását tenné lehetővé Ukrajna számára – beleértve a katonai támogatást is – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben csütörtök este.

Mint az MTI beszámolt róla, Von der Leyen a kétnapos uniós csúcstalálkozó első napján tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az európai bankokban tárolt orosz vagyon mintegy hárommilliárd eurót kitevő idei nyeresége finanszírozni fogja a katonai felszerelések beszerzését Ukrajna számára.