Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Nagy támadás rázta meg Dnyiprót, Zelenszkij keményen üzent Moszkvának;
• Új ukrán alap létrehozásáról tárgyalhat a NATO;
• Stratégiát válthattak az ukránok, jön a fordulat a háborúban?;
• A brit külügyminiszter felszólította a NATO-t, hogy növelje a védelmi kiadásokat;
• Oroszország szerint a NATO visszatért a hidegháborús gondolkodásmódhoz;
• Kijev odaszólt a NATO-nak, a világ összes Patriot rakétarendszerét akarják;
• Összefognának Moszkvával a franciák, egyeztetett a két védelmi miniszter.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!

Április 3-án a spanyol Inditex divatcsoport újraindította 20 üzletét Ukrajnában – írta meg az ukrán bevásárlóközpontok tanácsának bejelentésére hivatkozva az Ukrajinszka Pravda.

Ennek köszönhetően az olyan üzletek, mint a Zara, a Bershka, a PULL&BEAR az orosz offenzíva megkezdése óta először nyithatták meg kapuikat.

A csoport márkáinak üzletei egyelőre csak Kijevben nyíltak meg, de a tervek szerint fokozatosan több városban is újraindítják működésüket.

A következő nyitási hullám április 5-én lesz a fővárosban – ekkor újabb két üzletet nyithat meg az Inditex.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy az orosz hatóságok „további 300 ezer katona mozgósítását készítik elő” június 1-jéig. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azonban a TASZSZ-nak cáfolta Zelenszkij kijelentését. „Ez nem igaz” – jelentette ki Peszkov.

A portál szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is kijelentette, hogy nincs szükség újabb mozgósításra Oroszországban. Putyin emellett felhívta a figyelmet az önkéntesekre, hangsúlyozva, hogy „nem csökken azoknak a száma, akik bármikor készek megvédeni a hazát”.

Ukrajna partnereinek több pénzre van szüksége, hogy lőszert vásárolhassanak a háborúban álló országnak – jelentette ki Jan Lipaszkij cseh külügyminiszter a NATO külügyminisztereinek április 3-i brüsszeli találkozója előtt.

Mint a miniszter kifejtette, Ukrajnának azért kell több lőszer, mert Oroszország még mindig sokkal többet képes előállítani, mint amennyit Kijev megengedhet magának. A cseh kezdeményezés a helyzet javítását célozza – tette hozzá.

Lipavszkij elmondta, hogy a találkozón minden kollégáját meggyőzi majd, hogy csatlakozzanak és járuljanak hozzá Ukrajna lőszerrel való ellátáshoz – számolt be az Ukrinform.

A The World Ranking (Világranglista) nevű oldal az X-en tette közzé, hogy mely országok milyen nagyságú tengeralattjáró-flottával rendelkeznek. Eszerint alig elmaradva egymástól az első két helyen Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok áll. 

Észak-Koreának egy 35 hajóból álló flottája van, a japánoknak pedig egy 23 hajóból álló. Utánuk következik Dél-Korea (22), Irán (19), India (18),  Törökország (12), Görögország (11), Egyesült Királyság (10), Franciaország (9), Egyiptom (8),  Olaszország (8), Pakisztán (8) és Szingapúr (7).  

Ukrajna nem használt külföldi gyártású fegyvert az oroszországi Tatárföldön lévő célpontok elleni keddi dróncsapások során – jelentette ki szerdán Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.

Juszov az ukrán Szabadság Rádiónak nyilatkozva megerősítette, hogy a támadás egy dróngyártó üzem ellen irányult, az üzem mellett pedig egy épületet az orosz légvédelem talált el.

Szavai szerint folytatódni fognak az oroszországi területek elleni támadások olyan létesítmények ellen, amelyek közvetlenül részt vesznek az Ukrajna elleni háborúban. Megjegyezte, hogy az ukrán dróngyártás „nagyon dinamikusan fejlődik” – számolt be az MTI.

Az ukrán vezérkar szerdai harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 444 ezret. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett 11 orosz harckocsit, 30 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 17 drónt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök finn kollégájával, Alexander Stubb-bal tartott közös sajtótájékoztatót szerdán. Zelenszkij megköszönte Finnország támogatását, amely szerinte nem csak Ukrajnának, hanem minden Oroszországgal határos államnak fontos lehet. 

A finn elnök úrral folytatott mai megbeszéléseinken a biztonsági kérdésekre összpontosítottunk – mindarra, ami életek ezreit mentheti meg

– írta Zelenszkij Facebook-oldalán.

Hozzátette, hogy Putyinnak Ukrajna csak a kezdet, ezért kell győzniük, hogy megállítsák az orosz agressziót, „hogy az orosz terror soha többé sehol ne oltson ki emberéleteket” – fogalmazott.

Irán 2023-ban gyártott 120 milliméteres aknákat szállított az orosz hadseregnek. Az iráni aknákról készült fotót maguk az orosz megszállók mutatták meg Ukrajna területén. Az aknákat azonnal szállították, műanyag hüvelyben elhelyezett puskaporos töltetekkel – a nagyobb hatás érdekében.

Irán és Oroszország 2022 szeptemberében írta alá a lőszerre vonatkozó szerződést.

A nyilvánosságra hozott irat szerint Irán különböző típusú rakétákat és lőszereket adott el. A szerződés melléklete alapján 125 milliméteres tölteteket T–72-es harckocsikhoz, csöveket 122 milliméteres D–30-as tarackokhoz, harckocsi- és tüzérségi lőszereket.

Egy iráni 120 milliméteres M48-as akna felismerhető az élénkbarna színéről (vagy ilyen színű csövéről), a lőportöltetek elrendezéséről és a jelölésekről.

Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda lefoglalt fegyvereit és lőszereit az Egyesült Államok kormánya átadja Ukrajnának – írta meg a Militarnyi. 

Az irániak mellett Oroszország észak-koreai lőszereket is használ. Tavaly az orosz tüzérség arzenálját Észak-Koreában gyártott 120 milliméteres, nagy robbanóerejű aknavető lövedékekkel egészítették ki.

A 63. különleges gépesített dandár és a 60. különleges gépesített „Ingulec” dandár katonái felkutatták és megsemmisítettek egy TOS–1A „Solncepjok” nehézlángszóró-rendszert – erről a 60. gépesített dandár sajtószolgálata számolt be. 

Nemrégiben a Militarnyi arról számolt be, hogy az Ukrán Nemzeti Gárda 12. Azov dandárjának éjszakai FPV-drónja megsemmisített egy orosz TOS–1A nehézlángszóró-rendszert Donyeck térségében. A harcjármű a védelmi erők Kreminna szektorban lévő állásait készült lőni.

A Luhanszki és Donyecki terület határán fekvő Terny falu közelében menet közben észlelték és semmisítették meg.

Korábban, március 11-én a Militarnyi arról számolt be, hogy a 46. légi támadó dandár egyik drónja megsemmisített egy hasonló rendszert a Donyecki területen. Úgy tudni, hogy ez az oroszok által birtokolt Mariinka közelében történt. Ez a terület továbbra is az orosz–ukrán front egyik legforróbb pontja.

Az erős robbanás, amely teljesen megsemmisítette a rakétavetőt, miután egy ukrán FPV-drón eltalálta, arra utal, hogy olyan lőszert szállított, amellyel a megszállók az ukrán védőkre akartak lőni.

Március 7-én jelentették, hogy a 47. különálló gépesített dandár katonái is eltaláltak egy TOS–1A „Solncepjok” nehéz lángszóró rendszert Avgyijivka közelében.

A támadást egy hőkamerával felszerelt FPV-drón segítségével hajtották végre, amely lehetővé tette a hatékony megfigyelést és a robbantást.

Ukrajna 27-ről 25 évre csökkentette a hadkötelezettség korhatárát, hogy feltöltse a több mint két éve tartó háború után megfogyatkozott hadseregét – adta hírül az ABC News.

Az új mozgósítási törvény egy nappal azután lépett hatályba, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta azt. Az ukrán parlament, a Verhovna Rada tavaly fogadta el.

Azt írják, nem tudni, hogy Zelenszkijnek miért tartott ilyen sokáig az intézkedés törvénybe iktatása. Csak egy rövid nyilvános megjegyzést tett róla szerdán Kijevben, az Alexander Stubb finn elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. Zelenszkij nem tudta megmondani, hogy hány új sorkötelesre lesz szüksége az ukrán hadseregnek.

Az Állami Duma védelmi bizottságának elnöke, Andrej Kartapolov kommentálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szavait, miszerint Oroszország állítólag 300 ezer katona mozgósítását tervezi június 1-jéig. A képviselő a kijevi hatalom vezetőjének kijelentését mentális problémáival magyarázta.

A kokain szörnyű! Zelenszkijnek nyilvánvaló problémái vannak a valóság érzékelésével

– mondta a politikus egy interjúban.

Az mk.ru szerint Kartapolov azt is hozzátette, hogy Oroszországnak nincs szüksége mozgósításra. „Jól működő rendszerünk van a fegyveres erők személyzeti ellátására” – zárta beszédét.

Korábban Viktor Zavarzin, az Állami Duma védelmi bizottságának tagja szintén cáfolta Zelenszkij kijelentését, miszerint Oroszországban állítólag 2024 júniusára újabb mozgósítási hullámot terveznek.

A NATO-nak „kiszámítható” és „hosszú távú” katonai segítséget kell nyújtania Ukrajnának, a támogatás dinamikáját több évre szóló ígéretre kell váltania a szövetség intézményesített keretei között – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően.

Jens Stoltenberg a tanácskozásra érkezve újságíróknak nyilatkozva közölte: a NATO hosszú távú, kiszámítható és határozott támogatása Ukrajnának azt üzeni Moszkva felé, hogy Oroszország nem nyerheti meg a háborút.

Moszkvának meg kell értenie, hogy nem tudja elérni céljait a csatatéren

– fogalmazott az MTI szerint.

A NATO-főtitkár hangsúlyozta: meg kell változtatni a támogatás dinamikáját, és megbízható, kiszámítható segítséget kell nyújtani Ukrajnának, de kevésbé az önkéntes hozzájárulásokra, mint inkább NATO-kötelezettségvállalásokra támaszkodva. Ezért – mint kiemelte – a tagországok külügyminiszterei megvitatják, hogy a szövetség saját keretei között mi módon vállalhatna nagyobb felelősséget a katonai felszerelések küldésének és az ukrán katonák továbbképzésének koordinálásában.

Kérdésre válaszolva elmondta: a NATO az úgynevezett Ramstein formátumban kezdeményezett fegyverszállítások koordinálását végezhetné, ami – szavai szerint – segíthet fenntartani Ukrajna fegyverellátásának zavartalanságát. Hozzátette: ehhez a döntéshez minden tagország egyetértésére van szükség, amelyet – mint kiemelte – reménye szerint júliusban, a washingtoni NATO-csúcstalálkozón adnának meg a tagállami vezetők.

Határozottan ki kell állnunk Ukrajna támogatása mellett

– szögezte le a NATO-főtitkár, majd hozzátette: Ukrajnának sürgős katonai szükségletei vannak, bármilyen késedelem a támogatásban következményekkel jár a csatatéren.

Stoltenberg elmondta: a tagországok Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter részvételével a tanácskozás második, csütörtöki napján, vagyis a NATO–Ukrajna Tanács ülésén átalakítják a szövetség átfogó segítségnyújtási csomagját egy többéves segítségnyújtási programmá. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: „újabb és több pénzre” van szükség Ukrajna támogatására. A többéves segítségnyújtási program a szükséges szabványok bevezetése által – a beszerzéstől a logisztikáig – segíteni fog Ukrajnának közelebb kerülnie a NATO-hoz. Információk szerint a program egyebek mellett egy százmilliárd dolláros, öt évre szóló alapot hozna létre Ukrajna támogatására.

Stoltenberg végezetül kijelentette: „az ukrajnai háború jól érzékelteti”, hogy a biztonság nem regionális, hanem globális kérdés, ugyanis „Oroszország számára az ázsiai barátaitól kapott támogatás” létfontosságú agressziója folytatásához. Ezért – mint kiemelte – a hasonló gondolkodású nemzeteknek szerte a világon össze kell fogniuk, hogy együtt védhessék meg az erőszakmentes, szabályokon alapuló globális rendet. Gyakorlati együttműködésük a kibernetikai és a hibrid fenyegetések elleni védelem, valamint a technológia területén hozzájárul az európai és a globális biztonsághoz – tette hozzá a NATO főtitkára.

Petro Porosenko volt ukrán elnök szerdán közölte, hogy újra indulni kíván a választásokon – persze csak azt követően, ha Ukrajna megnyerte az Oroszországgal folytatott háborút – írja a Sky News.

„Ha azt kérdezik tőlem, tervezem-e, hogy részt veszek a következő választásokon, akkor a válasz »igen«. De hogy újra lehessen választás, ahhoz győzelemre van szükség” – mondta Porosenko az Al Dzsazírának.

Mint ismert, Ukrajnában idén tartották volna a soron következő elnökválasztást, ami azonban az érvényben lévő hadiállapot miatt nem valósulhatott meg. Volodimir Zelenszkij elnök tavaly decemberben azt mondta, hogy hajlandó a választást a tervezett időpontban megtartani, de később meggondolta magát.

Porosenko 2014 és 2019 között volt Ukrajna elnöke. Zelenszkij elsöprő győzelemmel, a szavazatok 73,22 százalékának megszerzésével kerekedett felül rajta a 2019-es választáson.

Őrizetbe vették Alekszandr Szkobov szovjet disszidenst, amiért közösségimédia-bejegyzéseiben a moszkvai merényletet relativizálta és a terrorizmust igazoló kijelentéseket tett – jelentette szerdán a szentpétervári Fontanka hírportálra hivatkozva a The Moscow Times.

A 66 éves Szkobovot az 1970-es évek végétől kezdődően kétszer is büntetőpszichiátriára ítélték „szovjetellenes propaganda” terjesztése miatt.

A Fontanka szerint a disszidenst azzal vádolják, hogy valamivel több mint ezer követővel bíró Telegram-csatornáján arról spekulált, „ki húzott hasznot” a március 22-i terrorcselekményből.

Az orosz bűnüldöző szervek vádat emeltek Szkobov ellen, aki kedd este, az őrizetbe vétel idején Julij Ribakov emberjogi aktivista otthonában tartózkodott. A hatóságok lefoglalták Szkobov telefonját és számítógépét. Akár hét év börtönbüntetésre is számíthat, ha bűnösnek találják a terrorizmus igazolásában.

Az orosz gazdaságra nehezedő példátlan szankciós nyomás ellenére 3,6 százalékkal nőtt 2023-ban a GDP, ami duplája a fejlett országok átlagának – jelentette ki Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök szerdán Moszkvában, amikor a parlamentben beszámolt a kormány előző évi teljesítményéről.

A Világbank adataira hivatkozva a kormányfő elmondta, hogy Oroszország vásárlóerő-paritáson számolva a világ öt legnagyobb gazdasága közé jutott. Úgy vélekedett, hogy megvannak az előfeltételei a Vlagyimir Putyin elnök által meghirdetett ambiciózus cél elérésének: bekerülni a top 4-be.

Az MTI szerint Misusztyin ismertette, hogy az orosz gazdaság egyre kevésbé függ a nyersanyagexporttól, a nem olaj- és gáziparból származó bevételek negyedével nőttek. A szövetségi költségvetés bevételei meghaladták a 29 billió rubelt, ami közel öt százalékkal több, mint egy évvel korábban. (Az orosz rubel jelenleg mintegy 4 forintot ér.)

A kormányfő szerint megnőtt az ipar részesedése az orosz GDP-n belül, megközelítette a 13 százalékot.

Misusztyin egyebek között azt is elmondta, hogy tavaly a várható élettartam Oroszországban megközelítette a 73,5 évet, ami magasabb a koronavírus-járvány előtti értéknél, és abszolút rekord.

Egy hosszú távú biztonsági megállapodást kötött Finnország és Ukrajna – minderről a finn köztársasági elnök, Alexander Stubb hivatala számolt be a korábban Twitternek nevezett X-en.

Alexander Stubb finn elnök jelenleg Ukrajnában tartózkodik, ahova ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij meghívására érkezett. A most aláírt megállapodás számos témát érint, beleértve Ukrajna védelmének és biztonságának támogatását, valamint az ukrán reformok és újjáépítés támogatását.

Ukrajna számíthat Finnország biztonsága és jóléte iránti elkötelezettségére most és hosszú távon is

– írta közösségi oldalán a finn elnök. Posztjában Stubb arra is kitért, hogy Finnország  újabb támogatásokat is küld, mintegy 188 millió euró becsült értékben. 

Oroszországban jelentősen megugrott a fegyveres erőkhöz csatlakozók száma a Moszkva melletti koncertterem elleni múlt havi halálos terrortámadás óta – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium, amit a Reuters hírügynökség szemléz.

A jelentkezők számának növekedése mögött az is szerepet játszhat, hogy a támadások után a Kreml – tévesen – azt állította, hogy a támadásokat Ukrajna rendelte el, az összesen 144 halálos áldozattal járó terrortámadást pedig – az azt felvállaló Iszlám Állam Khoraszáni Csoportja helyett – Ukrajna követte el.

A már harmadik éve zajló háború miatt egyébként Oroszország – csakúgy, mint Ukrajna – emberhiánnyal küzd.

Hivatalos adatokat Oroszország nem közöl, így nyugati országok becsléseire hagyatkozva az invázió 2022. február 24-i kezdése óta 355 ezer orosz katona halhatott vagy sebesülhetett meg, míg Ukrajna ez idő alatt – Kijev állítása szerint – legalább 31 ezer ukrán katonát vesztett.

Emiatt Oroszországban 2022 szeptemberében már egy ízben 300 ezer embert be is soroztak.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) főtitkára, Jens Stoltenberg kijelentette, hogy az Orosz Föderáció folyamatosan növeli katonai képességeit, és ez megköveteli Ukrajna katonai igényeinek azonnali kielégítését.

Az Unian tudósítója szerint Stoltenberg ezt a NATO külügyminisztereinek kétnapos brüsszeli találkozója előtti tájékoztatón mondta.

Konkrétan arról kérdezték, hogyan értékeli a NATO az ukrán kormánynak azokat a kijelentéseit, amelyek szerint Oroszország május–júniusban nagyszabású ellentámadásra készül.

Látjuk Oroszország folyamatos katonai megerősödését. Látjuk, hogy Észak-Koreából és Iránból jelentős mennyiségű fegyvert és lövedéket kapnak. Látjuk, hogy Oroszország hogyan tudta háborús alapokra helyezni a gazdaságát. És látjuk, hogy Moszkva hogyan hajlandó nagyon magas árat fizetni a személyi állomány és a felszerelés tekintetében minimális nyereségért az ukrajnai harctéren, az emberi életeket alig vagy egyáltalán nem tisztelve

– hangsúlyozta Stoltenberg.

Szerinte ezért olyan nehéz a helyzet a frontvonalon. „És pontosan ez az oka annak, hogy többet kell tennünk a NATO-szövetségesek részéről” – tette hozzá.

Lengyelország támogatja Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azon javaslatát, hogy a NATO-vezetők által júliusban Washingtonban aláírandó csomag részeként öt év alatt 100 milliárd dolláros szövetségi hozzájárulási alapot hozzanak létre Ukrajna számára.

Ezt Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter jelentette ki szerdán Brüsszelben a NATO-tagállamokból érkező kollégáival folytatott megbeszélése előtt – írta az Ukrinform.

Támogatjuk a főtitkár erőfeszítéseit

– kommentálta Sikorski a NATO-főtitkár javaslatát, miszerint 100 milliárd dolláros alapot kellene létrehozni Ukrajna támogatására.

Sikorski elmondta, hogy a brüsszeli találkozón azt is várja, hogy ukrán kollégái beszámoljanak neki a front helyzetéről és a legnagyobb kihívásokról.

Április 3–4-én tartják a NATO-tagállamok külügyminisztereinek a találkozóját, amin az egyik legfontosabb napirend az ukrajnai háború – az esemény második napján eleve a NATO–Ukrajna Tanács is ülésezik majd. 

Emiatt nem meglepő módon Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is Brüsszelben tartózkodik a NATO székházában, ahonnan közösségi oldalára már több ízben is bejelentkezett – egyrészt bilaterális megbeszéléseket folytatott dán, illetve spanyol kollégáival, Lars Lokke Rasmussennel és José Manuel Albaresszel.

Kuleba posztjaiban megköszönte a két országnak eddigi segítségüket, emellett pedig, megismételve Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérését,

Az ukrán külügyminiszter emellett bejelentette, hogy Dánia jelenleg egy új segélycsomagon dolgozik Ukrajna számára.

Az ukrán elnök kedden aláírta a 10313. számú törvényt a katonai szolgálatra korlátozottan alkalmas férfiak ismételt katonaorvosi vizsgálatáról – olvasható a Legfelső Tanács honlapján.

Az új törvény kimondja, hogy azok a férfiak, akik korlátozottan alkalmasak a katonai szolgálatra, kötelesek 9 hónapon belül ismételt katonaorvosi vizsgálaton átesni.

Erre azért van szükség, mert nemrég Ukrajnában eltörölték a katonai szolgálatra korlátozottan alkalmas kategóriát.

A törvény előírja a katonák és rendőrök szociális védelemhez való jogának biztosítását, továbbá az elesettek családjai számára 15 millió hrivnya pénzbeli juttatást állapít meg – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.

Ferenc pápa újabb felhívást intézett a békéért Ukrajnában és a Gázai övezetben, és tisztelgett egy harcban elesett ukrán katona előtt – írja a Sky News.

A Szent Péter térről szólva a kezében tartotta az Újszövetség egy példányát és a 23 éves katona rózsafüzérét.

Szeretném, ha ebben a pillanatban mindannyian egy kis csendet tartanánk, gondolva erre a fiatalemberre és sok más hozzá hasonlóra, akik meghaltak ebben a bolond háborúban. A háború mindig pusztít, gondoljunk rájuk, és imádkozzunk

– mondta.

A katonát csak Olekszandrként azonosította, és azt mondta, hogy Avgyijivkában halt meg, egy kelet-ukrajnai városban, amelyet februárban foglaltak el az oroszok.

Egy múlt havi audiencián kifejtette, hogy a holmikat egy apácától kapta, aki többször járt jótékonysági misszióban Ukrajnában. 

Miközben a NATO miniszterei a szerdai brüsszeli találkozóra készülnek, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megismételte a légvédelmi rendszerek bővítésére vonatkozó felhívását – írja a The Guardian.

„Ez a terror pusztítást végez városokban és falvakban Ukrajna-szerte, Oroszország pedig különösen könyörtelenül bombázza a front és határ menti területeket” – írta.

„Mindez nem lesz lehetséges, ha Ukrajna megbízható légvédelmi rendszereket kap, amelyek képesek életeket menteni, és helyreállítani városaink biztonságát. Az ukránok kezében lévő Patriot rendszerek bebizonyították, hogy az orosz terror minden formája legyőzhető” – mondta.