Kedves olvasóink!

Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Brutális orosz csapás érte Harkivot az éjjel: legalább négy ember meghalt és 12-en megsérültek;
• Orosz külügy: Nincs értelme a megegyezésről beszélni;
• Ukrajna nem tartja kritikusnak 300 ezer új orosz katona színre lépését;
• Pszichológiai hadműveletekről számolt be az ukrán kiberbiztonsági főnök;
• Olyan bombákkal támadta meg Moszkva az ukránokat, amik elől nem lehetett elbújni.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!

„A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére, erre vonatkozóan nem érkezett semmilyen kérés. Az ukránok ugyanakkor felszerelést, lőszert, fegyvereket kérnek, amelyeket mi biztosítunk, azonban ez nem tesz minket az orosz–ukrán konfliktus részesévé” – szögezte le Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön, a tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását lezáró sajtótájékoztatóján.

Jens Stoltenberg üdvözölte, hogy a szövetségesek további hozzájárulásokat tettek Ukrajna védelme érdekében, ami magában fogalja Németország 600 millió eurós tüzérségi támogatását, 10 ezer drónt az Egyesült Királyságtól, rakétákat és hadi járműveket Franciaországtól, valamint Finnország szerdán bejelentett 188 millió eurós segélycsomagját. Szerinte azonban „még ennél is többet kell tenni”.

Támogatásunkat még szilárdabb és tartósabb alapokra kell helyeznünk. Szerdán a szövetségesek megállapodtak abban, hogy előrelépéseket tesznek a NATO-szerepvállalás keretrendszerének tervezésében, az Ukrajna számára szükséges biztonsági segítségnyújtás és kiképzés koordinálásával kapcsolatban. Ez a munka az elkövetkező hetekben folytatódik

– idézi a főtitkárt az MTI.

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szerint az Ukrajnával való egységről és szolidaritásról szóló szavak jelentős fegyverszállítások és biztonsági garanciák nélkül cinizmusba fordulnak át.

„A jó történetekkel nem lehet háborút nyerni. Jelentős fegyverszállítások és valódi biztonsági garanciák nélkül az Ukrajnával való egység és szolidaritás dicsőséges narratívája gyengül és gyorsan közelít a cinizmushoz” – hangsúlyozta.

A litván külügyminiszter szerint a megnyugtató történetek segíthetnek választásokat nyerni, de ha hamisak, akkor „mozgásképtelenné tesznek minket, megakadályoznak abban, hogy cselekedjünk, miközben az ukránok továbbra is meghalnak értünk”.

Landsbergis korábban már kijelentette, hogy a Nyugat hibákat követ el az Ukrajna támogatására irányuló stratégiájában, és ennek következményei lehetnek a történelem további alakulására – írta a Jevropejszka Pravda.

Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete óta már 289 civil halt meg taposóaknáktól és más robbanóeszközöktől, köztük 15 gyermek – mondta el Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter csütörtökön az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában.

A visszafoglalt és a frontvonalhoz közeli területek vannak a legnagyobb veszélyben. A lakosságot figyelmeztettük, ennek ellenére különböző okok miatt embereket veszítünk el – fejtette ki a tárcavezető.

Vannak olyanok is, akik figyelmen kívül hagyják az összes tilalmat, és rámennek veszélyes területekre például gombát szedni vagy éppen sétálni. A miniszter azt is elmondta, hogy vannak, akik aknát vagy valamilyen lőszert talál, és a helyszínen megpróbálja szétszedni vagy hazaviszi. Kérdés, hogy miért teszik ezt, de testi épségükkel, időnként az életükkel fizetnek ezért a felfoghatatlan kíváncsiságért – figyelmeztetett Klimenko.

Az első hullámban 25 sorkatonát szereltek le Kárpátalján, akik a Csapi Határőrosztag kötelékében teljesítettek tényleges sorkatonai szolgálatot – számolt be róla az Ukrán Állami Határőr Szolgálat nyugati regionális parancsnoksága.

A most elbocsátott katonák közül tizenegyen – saját kezdeményezésükre – harci cselekményekben is részt vettek a Donyeck megyei Bahmut térségében. Egyikük, Makszim Muszijenko 10 hónapot töltött orosz hadifogságban – írja a Kárpáti Igaz Szó.

A leszerelt sorkatonák a tartalékos állományba kerültek.

A NATO-n belül jelenleg háborús pszichózis uralkodik, ami komoly eszkalációs kockázatot jelent, ezért minél előbbi stratégiaváltásra lenne szükség az észak-atlanti szövetség részéről – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO–Ukrajna Tanács ülését követő sajtóértekezletén arról számolt be: minden, ami elhangzott a tanácskozáson, azt erősítette meg, hogy minél előbb békére van szükség, ugyanis jól látszik a csatatéri helyzet alapján, hogy gyors diplomáciai rendezés híján drámai mértékben nőni fog a halottak száma és a pusztítás mértéke.

„Egyértelműen egyre aktívabbak a harctéri cselekmények, ezek következményei egyre súlyosabbak, és így az emberéletek megmentése és a pusztítás megelőzése érdekében most minden erőfeszítést a béke megteremtésére kellene koncentrálni” – figyelmeztetett. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.

A francia elnök „nevetségesnek” és „fenyegetőnek” minősítette Moszkva megjegyzéseit a múlt havi halálos koncerttermi támadással kapcsolatban.

Emmanuel Macron egy nappal a francia és az orosz védelmi miniszterek közötti  telefonbeszélgetés után szólalt meg, amely után mindketten eltérő nyilatkozatokat tettek a médiában.

Az orosz védelmi minisztérium idézte Szergej Sojgu védelmi minisztert, aki azt mondta francia kollégájának, hogy „a kijevi rezsim semmit sem tesz nyugati irányítóinak jóváhagyása nélkül”, és Oroszország reméli, hogy a francia különleges szolgálatoknak nem volt közük a terrortámadáshoz.

Macron azt mondta, hogy az ilyen megjegyzések „valóban barokkosak és fenyegetőek voltak, ami nem újdonság”.

Semmi értelme és nem felel meg a valóságnak azt állítani, hogy Franciaország és az ukránok állhatnak a moszkvai támadás mögött. Ez az információk manipulálása, ami ma Oroszország hadviselési arzenáljának része 

– mondta.

A francia védelmi minisztérium a telefonbeszélgetést követő nyilatkozatában közölte, hogy minisztere, Sebastien Lecornu határozottan elítélte a támadást, és hogy Párizsnak nincs olyan információja, amely Ukrajnához kötné azt – írta a Sky News.

Ukrajna a NATO tagja lesz. Anthony Blinken amerikai külügyminiszter ezt a szövetség tagállamainak külügyminiszteri találkozóján mondta – jelentette a Spiegel.

A német hírmédium emlékeztet arra, hogy Ukrajna évek óta próbál NATO-taggá válni. A katonai szövetség évfordulójának megünneplésén Blinken egyértelmű jelzést küldött Kijevnek. Szerinte a NATO-országok továbbra is olyan erősen támogatják Ukrajnát, mint a szikla.

Ukrajna a NATO tagja lesz. A csúcstalálkozón az a célunk, hogy segítsünk hidat építeni ehhez a tagsághoz

– mondta az Egyesült Államok külügyminisztere.

Moszkva újabb három embert vett őrizetbe, akiket a múlt hónapban történt Crocus City Hall kulturális központ elleni terrortámadásban való részvétellel gyanúsítanak – közölte az FSZB biztonsági szolgálatra hivatkozva a Sky News.

A letartóztatottak között van egy orosz és két külföldi állampolgár; mindannyian Közép-Ázsiából származnak. A vádlottakat Moszkvában, Jekatyerinburgban és Omszkban vették őrizetbe az Interfax hírügynökség információi szerint.

Korábban megírtuk, hogy egy moszkvai bíróság kedden vette őrizetbe a merénylet tizedik gyanúsítottját.

Herszon régióból további négy gyermeket szállítottak vissza az Ukrajna által ellenőrzött területre – közölte Alekszandr Prokudin kormányzó április 4-én.

A Children of War adatbázisa szerint legalább 19 500 gyermekről erősítették meg, hogy Oroszország elrabolta őket Ukrajna teljes körű inváziójának kezdete óta, és közülük kevesebb mint négyszázat küldtek haza – írja a The Kyiv Independent.

Ők egy 14 éves fogyatékkal élő lány, egy 12 éves fiú és két 15 éves fiú. Orosz iskolába kényszerítették őket, szüleiket pedig arra, hogy orosz útlevelet szerezzenek be. A tizenéves fiúkat az orosz hadseregben regisztrálták, hogy besorozzák őket 

– fogalmazott Alekszandr Prokudin kormányzó Telegram-bejegyzésében.

A 2024-es év eleje óta 52 gyermeket sikerült hazaszállítani az ideiglenesen megszállt Herszon régióból.

Bár azt hinnénk, hogy egy háborúban a katonákra csak a katonai műveletek végrehajtásából következő veszély leselkedik, valójában nem így van. A Fokusz nevű ukrán hírportál számolt be arról, hogy az orosz hadsereggel folytatott harcok mellett milyen további veszélyek fenyegetik az ukrán katonákat.

A portál beszámolója szerint a katonák közül egyre többen fordulnak a szerencsejátékok felé. Az ilyen típusú tevékenységükre pedig online kaszinók és sportfogadások formájában találnak felületet. A szerencsejáték amellett, hogy gyakran pénztelenné teszi a katonákat, számos családi konfliktus okozója is, így Ukrajnában napirendre került a probléma kezelése.

Mivel a gond nem új keletű, a függőség gyökerét vizsgálódás tárgyává tették. Az eredmények szerint a teljes körű orosz invázió akkora stresszhatásnak teszi ki az ukrán katonákat, mellyel már képtelenek megbirkózni, így rendkívül sebezhetővé válnak. Mivel a fronton nem igazán adódik kikapcsolódási lehetőség számukra, a szerencsejáték az egyetlen stresszoldó és adrenalinforrás.

Olekszij Honcsarenko, az Európai Szolidaritás parlamenti képviselője szerint 10 katonából 9 szerencsejáték-függőségben szenved. Felhívta a figyelmet, hogy a katonák havonta több mint 100 ezer hrivnyát keresnek a fronton, de ahelyett, hogy pénzből a megélhetésüket finanszíroznák , befektetnék vagy épp megtakarítanák, a pénz teljesen kárba vész. Ez pedig azzal fenyegeti őket, hogy a bűnözők világa teljes mértékben bekebelezi őket.

A lengyelek valamivel több mint 20%-a külföldre menne, ha Lengyelország területén háború lenne, 11,3 százalékuk kész lenne fegyvert fogni egy ilyen helyzetben – derül ki az SW Research a lengyel Wprost számára készített felméréséből.

A felmérésben a lengyelek 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az országban maradna, ha az országban háború dúlna: 11,3 százalékuk azt mondja, hogy fegyveres akcióba bocsátkozna, 30 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy segítene az ország védelmében, de más módon, mint fegyveresen, 17,7 százalékuk pedig maradna, de kerülne mindenféle részvételt.

„Az országban maradok, és részt veszek fegyveres tevékenységekben” választ a nők mindössze 3,8 százaléka választotta, szemben a férfiak 19,9 százalékával. A férfiak nagyobb arányban mondják azt is, hogy az országban maradnak, és más tevékenységekben vesznek részt, de itt már kicsi a különbség – 31,2 százalék a nők 29 százalékával szemben.

Ezzel szemben több nő feltételezi, hogy maradna, de kerülne bármilyen részvételt (19,8 százalék a férfiak 15,4 százalékával szemben), többen nyilatkoznak úgy, hogy elhagyják az országot (23,4 százalék a férfiak 16,6 százalékával szemben), és többen nem tudják, mit tennének háború esetén (24,1 százalék a férfiak 16,9 százalékával szemben) – derül ki az SW Research ügynökség Wprost számára készített felméréséből.

Újabb videót tett közzé a rendőrség, megmutatta a második orosz csapás pillanatát a városra – írja az Unian.

Ahogyan arról az Indexen is beszámoltunk, csütörtök hajnalban orosz dróncsapás érte Harkiv városát, aminek a legfrissebb adatok szerint négy halottja, valamint 12 sérültje van. 

A rendőrség által közzétett felvételen látszik, ahogy a kék villogók közelében csapódik be egy drón.

A Vlagyimir Putyint is meginterjúvoló amerikai műsorvezető, Tucker Carlson most azt állítja, hogy hiába kért interjút Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől, nem kapott választ.

Carlson még a Putyin-interjú készítésekor közölte, hogy az ukrán elnökkel is le akar ülni interjúzni. Most azt mondta, hogy több interjúkérelmet is küldött, de egyikre sem kapott választ.

Az amerikai műsorvezető korábban is tett meglepő (és ellenőrizhetetlen vagy egyenesen cáfolt) állításokat arról, hogy ki nem akart vagy éppen akart volna pénzért interjút adni neki.

Az orosz hadsereg húsz Sahíd kamikazedrónnal hajtott végre csapást Ukrajna ellen csütörtök hajnalban – közölte az ukrán légvédelem.

Korábban már írtunk arról, hogy Harkiv városában több drón is becsapódott, és több ember meghalt a csapások következtében. Az RBK hírportál szerint Harkiv mellett a déli régiók ellen is dróntámadást intézett az orosz hadsereg az éjjel. 

Ukrajnában létrehozták a katonai ombudsman hivatalát – közölte az ukrán védelmi minisztérium az Ukrajinszka Pravda szerint. 

Az intézmény a Központi Hivatal a Katonák Jogainak Védelméért nevet kapta, és mindenféle panasz és jogsértés az ő hatáskörükbe tartozik, ami a hadseregben szolgáló katonákat, valamint (a szolgálatukkal összefüggésben) családtagjaikat érinti.

A védelmi minisztérium közölte, a hivatal létrehozásakor számos külföldi példát is figyelembe vettek: Svédország, Norvégia, Ausztria, Németország, Kanada, Írország, a Cseh Köztársaság és Belgium szerepelt a felsorolásukban olyan országként, ahol ez a hivatal már bebizonyította sikerességét. Svédországban a katonai ombudsmani intézmény például már több mint 110 éve működik sikeresen – jegyezték meg. 

Csasziv Jar védelme stratégiai fontosságú feladat Ukrajna számára, ugyanis a város kiemelkedő helyszínen fekszik, ahonnan Kostyantyinivka felé nyílik a tüzérségi ellenőrzés. Csasziv Jar megszerzése Szlovjanszk és Kramatorszk mellett az Orosz Föderáció egyik legfontosabb célja, miközben az egész donyecki régió megszerzésére törekszik.

Csasziv Jar több mint egy hónapja áll orosz tűz alatt: folyamatos bomba- és dróntámadásoknak van kitéve – számolt be a hírről a Fokusz ukrán hírportál. Szerhij Csausz, a városi területi közösség vezetőjének elmondása szerint a szüntelenül zajló támadások következtében a település körülbelül 70 százaléka már elpusztult.

Nehéz megjósolni, hogy a támadások hol csapódnak be. Vannak olyan környékek a közösségben, ahol folyamatosan, mindennap, minden reggel és minden este repülnek a drónok. A KAB-ok ijesztő dolgok. A drónok nagyon gyakran működnek a civilek és a civilek autói felett

– mondta Szerhij Csausz.

Hozzátette azt is, hogy a kialakult helyzet ellenére a helyi lakosok nem akarnak kitelepülni. Annak ellenére, hogy egyre nehezebb humanitárius segélyt juttatni a lakossághoz, az elmúlt hetekben mindössze tíz embert evakuáltak a városból.

Az orosz hadsereg kedvezőbb állásokat foglalt el Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a donyecki régió déli részén, eközben pedig visszavert 23 ukrán ellenrohamot – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

Az ellenrohamok közül tíz Donyecknél, kilenc pedig Avgyijivkánál hiúsult meg. A Moszkvában kiadott beszámoló szerint az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén több mint 900 katonát veszített szerdán. Közülük a legtöbben, mintegy 390-en a Donyeck körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy drónok gyártására és tárolására szolgáló hangárt, egy fegyverraktárt, négy páncélozott harcjárművet, egy brit AS–90-es Braveheart önjárót, két amerikai M777-es és egy M119-es vontatott tarackot, egy JDAM irányítható légibombát, továbbá 164 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. Az orosz védelmi minisztérium szerint idén eddig több mint százezren jelentkeztek szerződéses szolgálatra az orosz fegyveres erőkhöz – írta az MTI.

A háború miatt az elmúlt három évben több millióra nőtt azoknak az ukránoknak a száma, akik külföldre menekültek. A Gazdasági Stratégiai Központ kutatást készített, hogy feltérképezze, hányan szeretnének visszatérni otthonukba a háború után – írja a kiszo.net. 

A felmérés szerint a külföldön élő 3,6 millió ukrán közül – az Oroszországban és Fehéroroszországban élőket nem számítva – 1,4-2,3 millióan maradhatnak a jelenlegi tartózkodási helyükön, attól függően, hogy hogyan alakul a háború Ukrajnában a közeljövőben. A szakértők szerint a hadiállapot megszűnése és a határok újranyitása után további több mint 100 ezer férfi hagyhatja el az országot, hogy külföldön élő családjához csatlakozzon.

Az ország népessége öregedő és csökkenő volt akkor is. Főként a középkorú nők és a gyerekek maradása fenyeget jelentős népességcsökkenéssel a jövőben, de a legkevésbé a 15-17 éves gyerekek szeretnének visszatérni Ukrajnába. Ezeknek a fiataloknak 17 százaléka „határozottan nem” akar, 29 százalékuk pedig „inkább nem” térne haza. Amit meg is tehetnek, hiszen külföldön maradhatnak a fogadó ország oktatási intézményébe felvételizve.

Becslések szerint összesen körülbelül 6 millió ukrán menekült él külföldön.

Az osztrák külügy bejelentette, hogy kétmillió euró értékben folyósítanak egy újabb humanitárius segélyt Ukrajnának.

Mint írták, ez a segély egy 21,5 millió euró összegértékű csomag részét képezi, amelyből Ausztria nem csak Ukrajnát, hanem a szubszaharai afrikai országokat, közel-keleti államokat, valamint Afganisztánt támogatja. A pénzt osztrák segélyszervezeteken keresztül folyósítják. 

„A mi biztonságunk Európában nagymértékben függ szomszédaink biztonságától és stabilitásától is. A válságövezetekben nyújtott lokális segítség tehát kétféleképpen segít: egyrészt a helyi életkörülmények javításában és az emberi szenvedés enyhítésében, másrészt pedig az Ausztriába és Európába irányuló illegális migráció megfékezésében” – mondta ezzel kapcsolatban Karl Nehammer osztrák kancellár a The Kyiv Independent szerint.

A herszoni terület és a zaporizzsjai terület megszállt részeiről hazatérhetett hét deportált ukrán gyermek – jelentette Dmitro Lubniyec ukrán ombudsman a The Kyiv Independent szerint.

Mint írták, a háború kezdete óta az ukrán hatósági adatok szerint legalább 19 500 kiskorút deportáltak az orosz hatóságok. Közülük kevesebb mint 400-an térhettek haza.