Amíg január végén 4 303 115 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unióban, addig februárban 4 234 595-en rendelkeztek ilyen jogállással – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közreadott jelentéséből.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, munkát vállalhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
A jelentés szerint az Ukrajnából érkező menekültek számára a legtöbb átmeneti védelmet biztosító jogállást Németország (1 286 580) nyújtotta, majd Lengyelország (957 200) és Csehország (385 075).
A januári adatokhoz képest februárban a kedvezményezettek száma legnagyobb mértékben Németországban (+16 430; +1,3 százalék), Lengyelországban (+5640; +0,6 százalék) és Csehországban (+3885; +1,0 százalék) növekedett. A különleges jogállásában részesülők száma öt uniós országban csökkent: Ausztriában (-1420; -1,7 százalék), Észtországban (-550; -1,5 százalék), Franciaországban (-685; -1,1 százalék), Hollandiában (-120; -0,1 százalék) és Máltán (-20; -1 százalék).
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva február végén Csehországban (35,6), Litvániában (26,5) és Lengyelországban (26) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten ugyanez a szám ezer főre 9,4 volt. A kedvezményezettek 46 százalékát nők, 32,9 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 21,2 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 34 845, az elmúlt hónapban 595 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára – adta hírül az MTI.
„Az orosz megszállók az egész frontvonalon fokozták a támadó hadműveleteket. Az ukrán fegyveres erők kénytelenek lesznek erőforrásokat felhalmozni és nehéz döntéseket hozni a védelmi prioritásokról az amerikai katonai támogatás késedelmes biztosítása miatt” – írja az amerikai hadtudományi intézet (ISW).
A jelentés szerint az oroszok felgyorsították támadásaik ütemét az egész hadszíntéren. Április 4-én például századszintű gépesített támadást hajtottak végre a donyecki területen található Csasohov Jar városa felé. A támadó hadművelet eredményei azt mutatják, hogy az orosz hadsereg sikeresen kompenzálja a megnövekedett létszám- és eszközveszteségeket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és magas rangú katonai tisztségviselők megjegyezték, hogy a katonai segítségnyújtás késlekedése arra kényszerítette a védelmi erőket, hogy átengedjék a kezdeményezést a harctéren az agresszornak. Védelmezőik nem tervezhetnek sikeres ellentámadást vagy védekezést anélkül, hogy tudnák, mikor és milyen segítséget kap az ország.
Az ukrán erőknek nehéz döntéseket kell majd hozniuk arról, hogy a védelem bizonyos aspektusait a kezdeményezés elleni küzdelem rovására helyezik-e előtérbe az orosz katonai képességek korlátozása vagy a jövőbeli ellentámadó műveletek megtervezése érdekében. Ennek oka a katonai segélycsomag körüli elhúzódó vita az Egyesült Államokban
– összegezték az amerikai elemzők.
Magyarország területére 2024. április 7-én az ukrán–magyar határszakaszon 5865 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5929 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 44 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Ukrajna nem érintett a zaporizzsjai atomerőmű elleni dróncsapásban, azt a támadást Oroszország saját maga ellen követte el – mondta Andrij Juszov, az ukrán hírszerzési igazgatóság képviselője.
Az atomerőmű elleni támadást „imitációnak” nevezte, és az oroszokat tette felelőssé érte.
Ukrajna nem vesz részt semmilyen fegyveres provokációban az Oroszország által illegálisan megszállt zaporizzsjai atomerőmű területén
– mondta Juszov.
Oroszország további hadosztályokat képez ki Szibériában, amelyeket többek között arra használhat, hogy megpróbálja elfoglalni Harkivot. Egy ilyen hadművelet kilátásai azonban kétségesnek tűnnek – írja a The Economist egy, a hírszerzési adatokat ismerő ukrán forrásra hivatkozva.
Oroszország jelenleg hat hadosztályt (körülbelül 120 ezer katonát) képez ki Kelet-Szibériában
– olvasható a cikkben, melyben emlékeztetnek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábbi kijelentésére, miszerint Oroszország júniusban további 300 ezer főt mozgósít. Harkiv az egyik lehetséges célpontja a közelgő támadásnak.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!