A balti államok, Észtország, Lettország és Litvánia külügyminiszterei a Financial Times-nak nyilatkozva arra figyelmeztettek, hogy az oroszok zavarják a térségben közlekedő repülők GPS-jelét, és ez akár katasztrófához is vezethet.
A tárcavezetők azzal kapcsolatban kongatták meg a vészharangot, hogy múlt hét csütörtökön és pénteken két finn járatnak is vissza kellett fordulnia az oroszok által generált interferencia miatt. Egy héttel ezelőtt a brit The Sun is cikket írt arról, hogy Oroszország rengeteg utasszállítót veszélyeztet azáltal, hogy blokkolják a műholdas navigációt, és hamis radarjeleket sugároznak. A balti államok miniszterei azt mondták, hogy az utóbbi hetekben az oroszok tevékenysége érezhetően aktívabbá vált.
„Ha valaki lekapcsolja a fényszórókat, miközben éjszaka vezetsz, az veszélyes. A dolgok a balti térségben, az orosz határok közelében most már túl veszélyesek ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk őket” – mondta Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter. Kollégája, az észt Margus Tsahkna azt is hozzátette:
Azt, ami a GPS-szel történik, ellenséges tevékenységnek tekintjük Oroszországtól, és mindenképpen meg fogjuk vitatni a szövetségeseinkkel. Az ilyen akciók hibrid támadásnak minősülnek, fenyegetést jelentenek népünkre és biztonságunkra, és nem fogjuk eltűrni őket.
Baiba Braze lett külügyminiszter ugyancsak megerősítette, hogy komoly ügyként kezelik ezeket az incidenseket, és állandóan egyeztetnek külföldi partnereikkel. A Financial Times szerint szakértők is megerősítették, hogy eddig több tízezer polgári járatot veszélyeztetett az oroszok tevékenysége. Ráadásul a repülés mellett még a Balti-tengeri hajózás biztonságát is veszélybe sodorják: a svéd haditengerészet korábban több figyelmeztetést is kiadott emiatt.
A Kreml nem reagált a Financial Times ezzel kapcsolatos kérdéseire, és az oroszok hivatalosan nem ismerték el, hogy a zavaró jelekért ők a felelősek, de a balti államok tisztviselői szerint egyértelmű, hogy Oroszországból érkeznek (beleértve ebbe a Litvánia és Lengyelország közt található kalinyingrádi exklávét is). Egy magas rangú tisztviselő lehetséges magyarázatként azt hozta fel ezzel kapcsolatban, hogy Oroszország esetleg Kalinyingrádot próbálja megvédeni a zavarással egy potenciális ukrán dróntámadástól (korábban a Balti-tengeren már történt legalább egy ukrán dróntámadás az oroszok ellen).
Emlékezetes az is, hogy pár hete a britek közölték, az Ukrajnából hazatérő védelmi miniszterük, Grant Shapps kormánygépének GPS-jelét Kalinyingrád közelében megzavarták az oroszok.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap kijelentette, hogy a világ igazságos békére kényszerítheti Oroszországot, és ez az út júniusban, a békecsúcson kezdődhet el – írja az Ukranijszka Pravda.
Folytatjuk a felkészülést a júniusi békecsúcsra, és biztosan kijelenthetjük: minden kontinens képviselve lesz. De mindannyiunkat ugyanaz vezérel. A világ országainak békére kell kényszerítenie Oroszországot, és meg is tudják tenni. Júniusban elindulhatunk az igazságos béke felé vezető úton
– jelentette ki az ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij beszédében azt is megjegyezte, hogy Ukrajna minden feltételt teljesített az EU-csatlakozási tárgyalások valódi megkezdéséhez, „és most az EU-n a sor, hogy teljesítse kötelezettségeit”.
Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) drónt vetett be, hogy megsemmisítse a legmodernebb orosz drónellenes radart, a Repejniket.
2024. április 26-án a felderítők észlelték az ellenség kommunikációs berendezéseit és a »Repejnik« legújabb radarállomását, amelyben tűzkárt okoztak.
Az oroszok csak 2022-ben kezdték el szállítani a csapatoknak a hordozható radart. Ennek költsége körülbelül 10 millió rubel, azaz 100 ezer dollár
– közölte Ukrajna védelmi hírszerzése a Telegramon.
„Az állomás a megszállóknak a kisebb légi célok, köztük drónok felderítésére szolgált, akár 15 kilométeres távolságban és 5 kilométeres magasságban” – tették hozzá.
A hétvégén egy másik modern orosz radar megsemmisítéséről is videót közöltek az ukrán hírszerzők.
Magyarország területére 2024. április 28-án az ukrán–magyar határszakaszon 4632 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5256 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írta meg az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke szombaton közölte az Egyesült Államokkal, hogy ha ténylegesen elkobozza az orosz központi bank befagyasztott vagyonát, Oroszország kénytelen lesz válaszlépésként lefoglalni az amerikai állampolgárok és befektetők oroszországi vagyonát.
Annak érdekében, hogy lehetővé váljanak az ilyen vagyonelkobzások az orosz állam javára, módosítani kell az orosz jogszabályokat – közölte Medvegyev a The Kyiv Independent szerint.
Az Egyesült Államok kongresszusa a közelmúltban jóváhagyott egy törvényt, amely lehetővé teszi Joe Biden elnök kormánya számára, hogy lefoglalja az amerikai bankokban lévő orosz vagyont és azt Ukrajnának utalja. A Kreml szerint ez a cselekedet törvénytelen lenne, és megtorlást vonna maga után. A nyugati országok a háború kitörését követően mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont zároltak már.
„A 2022-es teljes körű invázió kezdete óta orosz csapatok csaknem 180-szor csaptak le Ukrajna hőerőműveire” – közölte Dmitro Szaharuk, Ukrajna legnagyobb energiaszolgáltató magánvállalatának, a DTEK-nek az ügyvezető igazgatója április 28-án.
Oroszország a közelmúltban fokozta rakéta- és dróncsapásait Ukrajna kritikus infrastruktúrája ellen, és március 22-én, március 29-én, április 11-én és április 27-én nagyszabású támadásokat indított országszerte energetikai létesítmények ellen. Az orosz erők a Dnyipropetrovszk, Ivano-Frankivszk és Lviv megyékben található energialétesítményekre mértek csapást az Ukrajna elleni tömeges támadásban április 27-én éjjel.
Áprilisban a DTEK közölte, hogy legalább 350 millió dollárra van szüksége a hőerőművek elleni orosz támadások miatt kiesett kapacitás helyreállításához.
Szaharuk a The Kyiv Independent szerint elmondta, a vállalat jelenleg felméri az április 27-i támadásban keletkezett károkat, amelyben négy állomás súlyosan megsérült.
Április 11-én Oroszország csapást mért a kijevi régióban található tripiljai hőerőműre, amely Kijev, Zsitomir és Cserkaszi megyék fő áramszolgáltatója. A Centerenergo, Ukrajna állami energiavállalata később bejelentette, hogy az erőmű elleni orosz támadás a vállalat termelési kapacitásának 100 százalékának megsemmisüléséhez vezetett, mivel március 22-én Oroszország megsemmisítette a Harkiv megyei Zmiiv hőerőművet is.
Oroszország márciusi nagyszabású támadásban jelentősen megrongálta a zaporizzsjai Dnyipro-gát két erőműve közül az egyiket.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!