Kedves olvasóink!

Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Nem teljesült Putyin célja, jelentős változás jöhet a moszkvai stratégiában;
• Indul az oroszok nyári offenzívája, támadásra figyelmeztet az ukrán hírszerzés;
• Németország támadással vádolja Oroszországot, válaszlépéseket ígért;
• Figyelmeztet a Kreml, Európa biztonsága veszélyben van;
• Fontos változások lesznek a katonai alkalmasság elbírálásánál Ukrajnában.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint több mint 111 ezer embert és 21 ezer haditechnikai eszközt veszített az ukrán hadsereg az év eleje óta – közölte az MTI.

A miniszter szerint az Egyesült Államok és szövetségesei megkövetelik Ukrajnától, hogy mindenáron tartóztassa fel az orosz offenzívát, aminek következtében Kijev emberveszteségei áprilisban elérték a napi ezer katonát. Elmondta, hogy az orosz fegyveres erők folytatják az ukrán erődítményrendszer feltörését a harci érintkezési vonal teljes hosszában, az ukránok pedig egyes szakaszokon megpróbálják megvetni a lábukat, de kénytelenek az állásaikat feladni és visszavonulni.

Sojgu kölése szerint idén 547 négyzetkilométernyi terület került orosz ellenőrzés alá, és az elmúlt két hét során az orosz erők „felszabadították” Novobahmutivka, Szemenivka és Berdicsi települést a Donyecki régióban. Rámutatott, hogy az ukrán vezetés a tartalékok feltöltése érdekében szigorította a mozgósítást, erőszakkal küldi a vágóhídra a harcolni nem akaró ukránokat, hogy további pénzügyi és katonai segítséget kapjon a „nyugati gazdáitól”.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a moszkvai Poklonnaja Gorán (a Főhajtás Hegyén) lévő katonai emlékközpontban május 1-jén zsákmányolt fegyverekből és hadfelszerelésből nyílt kiállítás. Kiemelte, hogy az ott közszemlére kitett amerikai Abrams és Bradley, német Leopard és Marder, valamint más páncélozott járműveket és harci eszközöket már az első napon több mint 83 ezer ember nézte meg.

Oroszország kész megfontolni az ukrajnai konfliktus rendezésére irányuló javaslatokat Moszkva biztonsági aggályainak fenntartásával – közölte pénteken Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő egy sajtótájékoztatón.

Zaharova azt is elmondta, a békéhez Ukrajnának vállalnia kell, hogy a jövőben katonailag semleges marad – így nem lép be például a NATO-ba.

A most megadott feltételek ugyanazok voltak, amelyeket Ukrajna a múltban már többször is elutasított – írja a Reuters információi alapján a JPost.

Az oroszok és ukránok közötti korábbi béketárgyalásokról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

Az orosz megszállók megpróbálják kiűzni az ukrán védelmi erőket Krinkiből, és megvetni a lábukat Nesztriha szigetén, de Dmitro Pletencsuk, a Déli Védelmi Erők Stratégiai Kommunikációs Központjának vezetője szerin nem járnak sikerrel, és folyamatos veszteségeket szenvednek el – írja az Unian.

Nem ad nyugalmat az ellenségnek a mi Krinkink. Abban reménykednek, hogy kiűzik onnan a tengerészgyalogságunkat, de ezek a próbálkozások hiábavalók

– mondta Pletencsuk.

Elmondása szerint naponta több támadást is indítanak az oroszok, csak pénteken  három támadás volt már, azonban egyik sem járt sikerrel. „Nestriha-sziget. A megszállók tüzérségi és FPV-drónok leple alatt dolgoznak ott. Azonban kénytelenek kis csoportokban mozogni, mert egy nagy vízi akadály van előttük – ez a mi Dnyeperünk” – tette hozzá.

Pletencsuk elmondta, hogy az oroszok vízi járművek segítségével próbálják meg leküzdeni az előttük álló akadályt, így általában csónakokat kénytelenek használni. Ez azonban nagy feltűnést kelt, és mivel az oroszok nyílt területen vannak, hatalmas veszteségeket szenvednek el.

Hozzátette, hogy Ukrajna számára Nesztriha nem lőállás, hanem csak egy sziget a jobb parton, amely közvetlenül a Dnyeper folyó torkolata előtt található.

Bár feltételesen szigetnek lehet nevezni, ez leginkább egy nádas. És olyan talaj van ott, amin elég nehéz megvetni a lábukat, mert valójában egy mocsár. Ennek ellenére nem adják fel ezeket a próbálkozásokat, és most megfigyeljük ezeknek a támadásoknak az eredményeit. Láthatunk álcázott »nyaralókat« a parton, de ezek egy kicsit természetellenesek

– mondta Pletencsuk.

A szárazföldi beavatkozás lehetősége nem szerepel a G7-csoport következő csúcstalálkozójának napirendjén – így reagált a római kormánypalota Emmanuel Macron kijelentéseire, melyekkel a francia elnök nem zárta ki akár európai katonák küldését az ukrajnai harctérre.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter kijelentette, hogy a római kormány soha nem fog katonákat küldeni Ukrajnába, és azt hangoztatta, hogy Olaszország nem áll háborúban Oroszországgal. „Katonák küldése helyett mi az igazságos békén dolgozunk” – mondta az olasz diplomácia vezetője.

Soha egyetlen olasz katona se haljon meg Macron nevében

– írta közösségi oldalán Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes, a jobboldali Liga párt vezetője.

Emmanuel Macron a The Economist című brit hetilapnak adott nyilatkozatában úgy vélte, hogy nem lehet kizárni szárazföldi csapatok küldését Ukrajnába, mivel – tette hozzá a francia elnök –

a mi célunk az, hogy Oroszország ne győzhessen.

Róma korábbi bejelentése szerint még a G7-csúcs előtt kormánydöntés születik az Ukrajnának szánt újabb fegyverszállítási csomagról, ami a kilencedik lesz a háború kezdete óta – írta a Kárpáti Igaz Szó.

Május 3-án az orosz erők ismét intenzíven bombázták a kelet-ukrajnai Donyeck környékét. Eddig három halottról és öt sebesültről érkezett bejelentés – közölte az Ukrajinszka Pravda.

Az eddigi információk alapján az orosz erők csütörtök reggel indították meg a támadássorozatot. A célpontok között szerepeltek Donyeck városának Pokrovszki és Bahmutszki kerületei is, de ezeknek a támadásoknak nem lettek civil áldozatai.

Kevésbé voltak azonban szerencsések Kurahove városának lakói. Itt két civil halt meg, miután az oroszok valószínűleg Uragan rakétavetőkkel mértek csapást a településre. Egy nő, valamint egy 33 és egy 48 éves férfi megsérült.

Csütörtökön Csasziv Jar is az orosz hadsereg célpontjává vált. Az FPV-drónnal végrehajtott támadásban egy 55 éves lakos vesztette életét az utcán.További két, egy 46 és egy 53 éves állampolgár megsérült.

Egy 71 éves nyugdíjas pedig Netajlove faluban a saját udvarán sérült meg egy tüzérségi támadás következtében. Az idős nőt orvosi kezelés céljából kórházba szállították.

A háború kezdete óta Oroszország csaknem 2000 alkalommal vetett be veszélyes vegyi anyagokat tartalmazó lőszereket, idén áprilisban 444 esetet regisztráltak – írta az Ukrajinszka Pravda.

2023 februárja és 2024 áprilisa között az Ukrán Védelmi Erők összesen 1891 esetet regisztráltak, amikor az Orosz Föderáció veszélyes vegyi anyagokat tartalmazó lőszereket használt, ami sérti a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, tárolásának és alkalmazásának tilalmáról és megsemmisítéséről szóló egyezményt, valamint a hadviselés törvényeit és szokásait – hangsúlyozza az ukrán vezérkar.

Az orosz sajtó beszámolói szerint Ukrajnában likvidálták Eduard Ullmant, a Felderítő Főcsoportfőnökség (GRU), vagyis az orosz katonai hírszerző szolgálat különleges alakulatának egykori parancsnokát, akit azzal vádoltak, hogy Csecsenföldön civileket lőtt le, majd 17 évig bujkált az igazságszolgáltatás elől – számolt be az Ukrajinszka Pravda.

A jelentések szerint az Eduard Ullman vezényelte különleges alakulat 2002 januárjában hat civilt, köztük egy terhes nőt végzett ki és égetett el a csecsenföldi Satoji járásban.

A GRU különleges erőinek 641. különítményének felderítő csoportja Ullman vezetésével egy UAZ járműre lőtt rá, amiért az autó sofőrje nem volt hajlandó megállni és eleget tenni követelésüknek.

Ennek következtében az autóban ülő csecsenek közül az egyik – egy helyi iskola igazgatója – meghalt, további ketten megsérültek. Kiderült, hogy mind civilek voltak, nem pedig fegyveresek. Az orosz katonai művelet célja Ibn al-Hattáb harcosainak őrizetbe vétele volt, aki egy 15 fős osztaggal együtt az egyik faluban bujkált

– állapították meg.

Az esküdtszék kétszer is felmentette a katonákat, azzal magyarázva, hogy harci cselekményben jártak el és parancsot teljesítettek. A Legfelsőbb Bíróság az áldozatok hozzátartozóinak kérésére mindkét alkalommal hatályon kívül helyezte a felmentő ítéletet.

2007 júniusában az Észak-Kaukázusi Kerületi Katonai Bíróság 14 évnyi börtönbüntetésre ítélte Ullmant a civilek meggyilkolásáért. Maga Ullman azonban nem volt jelen az ítélethirdetésnél, ugyanis a többi vádlottal együtt még ugyanazon év áprilisában eltűnt. A férfit és társait szövetségi körözött embernek nyilvánították. Ennek eredményeként csak Olekszij Perelevszkij ítéletét hajtották végre.

Jan Lipavsky cseh külügyminiszter szerint Oroszország szándékos kibertámadásai célzottak, és Csehország biztonsága és stabilitása ellen irányulnak – közölte az MTI. A cseh tárcavezető azután jutott erre a megállapításra, hogy jelentést kapott arról, hogy a Microsoft Outlook korábban nem ismert gyenge pontjait kihasználva több intézmény ellen is kibertámadást hajtottak végre.

Vit Rakusan belügyminiszter felhívta a figyelmet, hogy egy ideje fokozódnak az orosz kibertámadások és számítógépes kémkedések, több tucatnyi, az infrastruktúra elleni ilyen támadást észleltek.

Jan Lipovsky szerint a támadások módszere és középpontja az APT28 nevű csoport tevékenységeire emlékeztet, amelyik az orosz katonai felderítéssel áll kapcsolatban. A miniszter szerint nem kétséges az orosz katonai hírszerzés (GRU) érintettsége.

Németországgal és más EU- és NATO-tagállamokkal együtt elítéltük az orosz hackereknek a rendszereink tönkretételére irányuló kísérleteit. A problémát gyorsan felfedeztük és elhárítottuk. Ma nyilvánosan is elítéljük a különleges hackereket

– áll a külügyminiszter közleményében.

A közlemény szerint az állami hatóságokat és az energiaszektort érték támadások.

Vit Rakusan miután pénteken találkozott német kollégájával, Nancy Faeserrel, újságírók előtt kijelentette, hogy a szaporodó támadások ellenére Csehország szoros figyelemmel kíséri a lehetséges célpontokat, és naponta cserél információkat Németországgal. A fenyegetések többsége a nagyközönség előtt nem ismert, és korai szakaszban eltávolítják őket.

Rakusan és Nancy Faeser is megerősítette, hogy a kibertámadásokat az orosz katonai hírszerzés szervezi. A német belügyminiszter szerint a támadások 2022-ben kezdődtek, és német hadiipari vállalatok, illetve az űrügyi ágazat ellen is irányulnak.

Rakusan szerint a cseh belügyminisztérium részlegeit és rendszereit is napi rendszerességgel érik különböző támadások.

Az oroszok ismét civil célpontokat támadtak Harkivban. A támadásban megsérült egy utasokkal teli villamos is – írja az Unian.

Az első jelentés Harkiv polgármesterétől, Ihor Terehovtól származik. Tájékoztatása szerint 14 óra körül rázta meg a robbanás Ukrajna nagyvárosát.

Előzetesen annyit tudni, hogy a csapás a város Holodnohirszki kerületébe érkezett, egy lakóparki fejlesztés területére. Az áldozatokkal kapcsolatos információk tisztázása folyamatban van. Úgy tudni, hogy egy utasokat szállító villamos megrongálódott

– számolt be először a polgármester.

Néhány perc múlva hozzátette , hogy „Harkiv lakóövezetét támadták meg, több épület megsemmisült, emberek vannak a romok alatt”. Terehov szerint a kutatási és mentési akció folyamatban van.

A Harkivi terület államigazgatási vezetője, Oleh Szinyehubov elmondta, hogy az oroszok egymás után mértek csapást légvédelmi fegyverekkel.

„Ebben a pillanatban egy áldozatról tudunk, akut stresszreakcióval. Megrongálódott egy magánház. A vizsgálat folyamatban van” – írta Szinyehubov.

A város polgármestere eddig egy halottról számolt be.

Sajnos egy nyugdíjas korú elhunyt nőről és egy másik áldozatról vannak előzetes információink

– írta.

Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács jelenlegi alelnöke kijelentette, hogy a Kreml háromszoros haszonra tesz szert a svájci ukrán békecsúcson – írja az Unian.

Az Orosz Föderáció egykori elnöke a Telegramon ismertette jóslatait, pontosítva, mi lenne az orosz érdek. Mint ismeretes, Oroszországot nem hívták meg a júniusi tárgyalásokra, amelyekre Ukrajna 160 delegációt hívott össze. Medvegyev elmondása szerint a bürgenstocki találkozó összeomlás lesz.

Ez az idióta Zelenszkij béketervének összeomlásának újabb bizonyítéka lesz, ugyanakkor kívánatos lenne, hogy a Bandera fattyú személyesen meglátogassa, és ismét aláírja szellemi értéktelenségét

– fogalmazott a szélsőséges megszólalásairól ismert Medvegyev.

Jóslata szerint a békecsúcs bizonyítja a Nyugat tehetetlenségét az ukrajnai háború befejezésével kapcsolatban. Medvegyev ezt a második plusznak tartotta Oroszország vívmányainak tárában.

Harmadszor, ez (a békekonferencia) lehetővé teszi fegyveres erőink számára, hogy továbbra is tisztítsák a kisorosz területet a neonáciktól anélkül, hogy beavatkoznának, vagy tekintettel lenne bárki seggfej »békekezdeményezéseire«

– mondta Medvegyev.

Svájcot a „sajt és órák” országának nevezte, és megköszönte az államnak a lehetőséget, hogy biztosítják az oroszok számára a hadművelet folytatását Ukrajnában. Medvegyev szerint a békecsúcs eredményeként meghozott döntések valamiképpen hozzásegítik az Orosz Föderációt „ősi területeinek” gyors visszaszerzéséhez.

Az ukrán védelmi minisztérium közlése szerint öt régióban, köztük a heves harcoktól sújtott Donyeckben is épülnek az erődítmények – írja az Ukrajinszka Pravda.

A minisztérium nem sok részletet közölt, azonban a cél az orosz offenzívák lelassítása lehet, mégpedig föld alá telepített „sárkányfogakkal”.

Telefonos konferencián mondott beszédet Szergej Sojgu, Oroszország védelmi minisztere. A miniszter szerint Ukrajna 2024 eleje óta 111 ezer katonát és 21 ezer fegyvert veszített el – adta hírül a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A miniszter leszögezte, hogy hiába követelik az Egyesült Államok és szövetségesei, hogy fejezzék be az offenzívákat, ők nem fognak megállni. Hozzátette, hogy az ukránok áprilisban napi 1000 katonát veszítettek, valamint az elmúlt két hétben három várost szabadítottak fel az orosz fegyveres erők.

Szergej Sojgu bejelentette, hogy a háborúban létszámfelettivé váló fegyverekből és felszerelésekből kiállítást rendeztek. Hiába az ukrajnai hadművelet, Oroszország több nagyvárosában parádékkal fogják megünnepelni a győzelem napjának 79. évfordulóját.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken megérkezett Hmelnickijbe, ahol meglátogatta a sebesült ukrán védőket – írja az RBC-Ukraine.

„Mindig öröm a védőinkkel együtt lenni. Állami kitüntetésekkel köszönöm meg mindazt, amit hazánkért tesznek, Ukrajna védelméért” – mondta Zelenszkij.

Az ukrán elnök köszönetet mondott az ukrán orvosoknak is.

Az orosz FSZB állambiztonsági szolgálatának tisztjei megöltek egy ukrán szabotőrt, aki robbanóanyaggal akart megtámadni egy üzemanyag-terminált az északnyugat-leningrádi régióban – közölte pénteken az FSZB az Interfax hírügynökség szerint.

Az FSZB tájékoztatása szerint a férfi idén márciusban érkezett Litvániából a moszkvai térségbe

az ukrán különleges szolgálatok által előkészített gyorsítótárakból robbanószerkezetek alkatrészeinek lefoglalása, valamint katonai és energetikai szabotázs és infrastrukturális létesítmények elleni terrortámadások elkövetése céljából.

Az FSZB tájékoztatása szerint a férfi orosz állampolgár, akit az ukrán katonai hírszerzés toborzott, és azután ölték meg, hogy biztonsági ügynökökre lőtt.

A szárazföldi beavatkozás lehetősége nem szerepel a G7-csoport következő csúcstalálkozójának napirendjén – így reagált a római kormánypalota Emmanuel Macron kijelentéseire, amelyekkel a francia elnök nem zárta ki akár európai katonák küldését az ukrajnai harctérre. A G7-csoport következő értekezletét június 13. és 15. között tartják a dél-olaszországi Puglia tartományban.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter kijelentette, hogy a római kormány soha nem fog katonákat küldeni Ukrajnába, mivel Olaszország „álláspontja továbbra is az egyensúlyt követi”. Tajani hangoztatta, hogy Olaszország nem áll háborúban Oroszországgal. „Katonák küldése helyett mi az igazságos békén dolgozunk” – mondta az olasz diplomácia vezetője az MTI szerint.

Soha egyetlen olasz katona se haljon meg Macron nevében

– írta közösségi oldalán Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes, a jobboldali Liga párt vezetője.

Emmanuel Macron úgy vélte, hogy nem lehet kizárni szárazföldi csapatok küldését Ukrajnába, mivel – tette hozzá a francia elnök – „a mi célunk az, hogy Oroszország ne győzhessen”. Róma korábbi bejelentése szerint még a G7-csúcs előtt kormánydöntés születik az Ukrajnának szánt újabb fegyverszállítási csomagról, amely a kilencedik lesz a háború kezdete óta.

Alekszandr Pavljuk altábornagy, az Ukrán Fegyveres Erők szárazföldi erőinek parancsnoka szerint Harkiv elfoglalása lehet az orosz offenzíva egyik nyári célja – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Az ukrán hírszerző szolgálatokra hivatkozva Pavljuk azt állította, hogy az orosz erőknek tervük van Harkiv vagy Szumi elfoglalására. Hozzátette, hogy egyelőre nem tudják, hogy mennyire komolyak ezek a tervek.

Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok régóta várt katonai támogatási csomagja nemcsak a nyári orosz offenzívák meggyengítését vagy visszafordítását segíti elő, hanem Ukrajna számára is stratégiai jelentőséggel bír.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter telefonbeszélgetést folytatott Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszterrel – írja az Eurointegration.

Kuleba megjegyezte, hogy a lengyel külügyminiszterrel megállapították, hogy az ukrán–lengyel kétoldalú kapcsolatoknak „pozitív dinamikája van”.

A két külügyminiszter tárgyalt az ukrán légvédelem megerősítéséről, Ukrajna uniós csatlakozásáról és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „békeképletéről” is. Kuleba szerint tárgyalásuk célja az volt, hogy megvitassák az ukrajnai és dél-kaukázusi biztonsági helyzetet.

Az ukrán fegyveres erők az elmúlt 24 órában több mint 1200 orosz katonát öltek meg. A háború kezdete óta Oroszország 470 ezernél is több katonát veszített el – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A lap kiemeli, hogy a katonákon kívül páncélozott járműveket, tüzérségi rendszereket, valamint légvédelmi rendszereket semmisítettek meg az ukránok.

David Cameron, az Egyesült Királyság külügyminisztere kijelentette, hogy Ukrajna használhatja az országától kapott fegyvereket Oroszország területén, emellett évi 3,74 milliárd dolláros katonai segítségre tett ígéretet – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A miniszter hozzátette, hogy amíg Oroszország ostromolja Ukrajnát, addig utóbbinak meg kell védenie magát. A közel 4 milliárd dolláros támogatás pedig addig jár Ukrajnának, amíg véget ér a háború. Véleménye szerint ezzel segítség terén mindent megtesznek, amit csak lehet.

Oroszország arra kéri partnereit a „világ többségének” országaiból, hogy tartózkodjanak a svájci Ukrajna-konferencián való részvételtől, és ne keveredjenek bele Kijev újabb oroszellenes provokációiba – adta hírül az MTI Marija Zaharov orosz külügyi szóvivő állásfoglalását.

„A világ többségének országaiból való partnereinket is arra kérjük, hogy tanúsítsanak éberséget és tartózkodjanak az ilyen fórumokon való részvételtől, hogy ne hagyják magukat behúzni Kijev és a Nyugat újabb oroszellenes provokációiba, amelyeknek nem a béke, hanem az Oroszországgal való folyamatos konfrontáció a célja” –hangsúlyozta Zaharova.

Korábban a svájci külügyminisztérium közölte, hogy Bern több mint 160 küldöttséget hívott meg, köztük a G7, a G20 és a BRICS-országok delegációit az Ukrajnáról szóló konferenciára, amelyet június 15–16-án tartanak Bürgenstockban. Az ország hatóságai szerint Oroszország „jelenleg” nincs a meghívottak között.

A berni orosz nagykövetség közleményt adott ki, amely szerint Moszkva tudomásul vette Svájc döntését, hogy nem hívja meg Oroszországot a júniusi ukrajnai békekonferenciára.

„Álláspontunk változatlan: nincs értelme a békefolyamat elindításáról beszélni Oroszország részvétele nélkül. Az úgynevezett békekonferencia megtartása valójában nem más, mint a hírhedt kijevi békeformula keresztülvitele, amely Oroszországnak szóló ultimátumok sorozata. Az ultimátumok nyelvezete számunkra elfogadhatatlan” – közölte az orosz diplomáciai képviselet.