Az ukrán parlament csütörtökön támogatta azt a határozatot, amelynek értelmében menesztik Mikola Szolszkij mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, akit állami földek illegális megszerzésével vádolnak. Erről Jaroszlav Zseleznyak ellenzéki parlamenti képviselő számolt be – írta az MTI.
Április 23-án az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal azzal gyanúsította meg Szolszkijt, hogy ő irányított egy olyan szervezetet, amely 2493 hektár állami földet szerzett meg illegálisan.
Három nappal később, április 26-án egy bíróság úgy döntött, hogy a tisztviselőt letartóztatják, lehetőséget biztosítva azonban számára, hogy több mint 75 millió hrivnya (több mint 680 millió forint) összegű óvadék ellenében szabadlábon védekezzen. Néhány órával később kiderült, hogy befizette ezt az összeget, és szabadult az előzetes letartóztatásból. Szolszkij ártatlannak tartja magát, és visszautasítja a vádakat.
A légvédelmi erők 17-et megsemmisítettek abból a 20, iráni gyártmányú Sahídből, amelyekkel az éjszaka folyamán megtámadták Ukrajnát – közölte csütörtök reggel Mikola Olescsuk altábornagy, az ukrán légierő parancsnoka.
Május 8-án éjjel az ellenség 20 Sahíd-131/136 támadó drónnal támadott a Csauda-fok – Krím felől
– közölte a távirati csatornáján.
Megjegyzik, hogy a harci műveletek eredményeként a légierő légvédelmi rakétaelhárító egységei és az Ukrán Védelmi Erők mobil tűzcsoportjai 17 támadó drónt semmisítettek meg az odesszai régióban – írja az Interfax.
Az elmúlt napokban mintegy 360 alkalommal támadta az orosz hadsereg Zaporizzsja térségét, aminek következtében egy nő súlyosan megsebesült, és az infrastruktúrában is jelentős károk keletkeztek – közölte az ukrán Interfax Ivan Fedorova, a Zaporizzsjai Regionális Katonai Adminisztráció (RMA) vezetője alapján.
A támadássorozatban az oroszok különböző típusú fegyverekkel csaptak le Zaporizzsja területére, mintegy tíz települést véve tűz alá.
Emellett 50 lakóépület megsemmisüléséről érkezett jelentés.
Oroszország a szerdai ukrajnai ágyúzás előtt két hajót is a tengerre irányított. Az egyik rakétákat lőtt ki Ukrajnára, míg a másik hajó bevetésének célja egyelőre ismeretlen – közölte Dmitro Pletencsuk, a Dél-ukrán Védelmi Erők Közös Koordinációs Sajtóközpontjának vezetője – írja az RBK Ukraine.
Az egyik hajó egy repülőgép-hordozó, a másik pedig egy tengeralattjáró volt. Valószínűleg négy Kalibr cirkálórakétával indítottak támadást az utóbbiról. Mindegyiket megsemmisítettük
– jelentette Pletencsuk.
A szóvivő hozzátette, hogy a másik hajó az oroszországi haditengerészet legmodernebb korvettjeihez tartozó Buyan-M rakétahordozó, amely Pletencsuk szerint Novorosszijszkból hajózott ki.
Ezt követően azonban visszatért. A bevetésének célja egyelőre tisztázatlan. De nincs megerősítés arra vonatkozóan, hogy támadást hajtottak volna végre vele
– mondta.
Mint arról beszámoltunk, Oroszország tegnap este több tucat különböző típusú rakétát és kamikaze drónt lőtt ki Ukrajnára, köztük Kalibr tengeri telepítésű cirkálórakétákat. Az ukrán légvédelmi erők ezek egy részét lelőtték, de voltak találatok is.
Az Egyesült Államok több mint 190 millió dollárt biztosít Ukrajna energiaágazatának támogatására – írja az Interfax.
Ez a projekt kritikus fontosságú technikai segítséget, reformtámogatást, valamint az energiaellátást támogató berendezéseket és szolgáltatásokat nyújt
– olvasható a United States Agency for International Development honlapján.
Megjegyezték, hogy március 22-én Oroszország az eddigi legnagyobb támadást indította Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen, ami ismét rámutatott, hogy ezekre a beruházásokra szükség van.
Az orosz–ukrán háború kezdete óta az Egyesült Államok közel 1 milliárd dollárnyi energiatámogatást nyújtott Ukrajnának, valamint legalább 1,4 milliárd dollárnyit az ország gazdasági fellendülésének támogatására.
Az Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen május 8-án elkövetett orosz támadás után a villamosenergia-termelés kiesése igen jelentős. Az Európából származó áramimport nem képes teljes mértékben fedezni az energiarendszer hiányát – jelentette ki Volodimir Kudrickij, az Ukrenergo igazgatótanácsának elnöke.
Kudrickij szerint az ipari fogyasztók számára az energiaellátás korábban bejelentett korlátozása „szinte garantált”, míg a háztartási fogyasztók esetében „attól függ, hogy a fogyasztók mennyit tudnak spórolni és önkéntesen korlátozni a villamosenergia-fogyasztásukat”.
Hozzátette, hogy a május 8-i támadás után nagy volt a termelési deficit. Sok fontos erőmű megsérült, köztük három erőmű és két vízerőmű, ezért tapasztalják a hiányt – írta meg a Jevropejszka Pravda.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Olaf Scholz német kancellárral a békecsúcs megrendezéséről, a védelmi együttműködésről és az Ukrajna helyreállításáról szóló konferencia előkészületeiről tárgyalt – írja az Interfax.
Megköszöntem neki, hogy megerősítette részvételét a békecsúcson. (...) Részletesen tájékoztattam a jelenlegi helyzetről a harctéren és a kulcsfontosságú területeken. Megvitattuk a védelmi együttműködés folytatását
– írta Zelenszkij szerdán az X közösségi oldalon.
Háláját fejezte ki Németországnak az ukrán légvédelem megerősítéséért, megjegyezve, hogy „a német segítség életeket ment meg minden oroszországi terrortámadáskor”.
Magyarország területére 2024. május 8-án az ukrán–magyar határszakaszon 5217 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5499 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 43 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az MTI.
Grant Shapps védelmi miniszter kifejtette gondolatait egy orosz védelmi attasé kiutasításáról, akit a kormány azzal vádol, hogy nem bejelentett katonai hírszerző tiszt – írja a SkyNews.
Ma kiutasítottuk Oroszország védelmi attaséját, aki Putyin hírszerző tisztjeként dolgozott az Egyesült Királyságban
– mondta az X-en.
„Nem tűrjük Putyin azon törekvéseit, hogy aláássa nemzetünket és demokráciánkat, és továbbra is kiállunk a szabadságért itt és Ukrajnában egyaránt” – hangsúlyozta a védelmi miniszter.
Marija Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője újabb fenyegetéseket intézett Nagy-Britanniához, miután bejelentették az orosz katonai attasé kiutasítását és az orosz kémkedés elleni küzdelemre irányuló egyéb intézkedéseket.
Zakharova nyilatkozatát az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata hozta nyilvánosságra a Jevropejszka Pravda szerint.
Az orosz minisztérium szóvivője szerint a brit kormány „jelentős erőfeszítéseket tesz a konfrontáció fokozására”.
Az orosz külügyminisztérium úgy véli, hogy országuk nem vesz részt kémkedésben és más tevékenységekben Nagy-Britanniában és más európai országokban.
„A reakciónk kemény és ellenőrzött lesz” – mondta a szóvivő.
Zakharova reakcióját az váltotta ki, hogy a brit kormány bejelentette, hogy intézkedéscsomagot hoz az országban folyó orosz hírszerzési műveletek felderítésére és felszámolására.
Kiutasította szerdán Oroszország londoni nagykövetségének védelmi attaséját a brit kormány – írja az MTI. Kiutasítását az indokolta, hogy a diplomata valójában az orosz katonai hírszerzés tagja volt.
A brit belügyminisztérium és a külügyi tárca közös tájékoztatása szerint mindemellett megvonják több orosz tulajdonú ingatlan diplomáciai státusát és korlátozásokat vezetnek be az orosz állampolgároknak adott diplomáciai vízumokra.
Szerdán a brit külügyminisztériumba kérették Oroszország londoni nagykövetét, akivel tudatták ezeket az intézkedéseket, és közölték vele, hogy
a brit kormány nem tűri az Oroszország által Nagy-Britanniában folytatott rossz szándékú tevékenységet.
A külügyi tárca e tevékenység példái közé sorolta, hogy 2023 szeptemberében öt bolgár állampolgár ellen emeltek vádat Oroszország javára folytatott kémtevékenység gyanújával, valamint áprilisban öt további ember ellen emeltek vádat Nagy-Britanniában Oroszország javára megkísérelt ellenséges cselekedetek címén.
A brit kormány és szövetségesei az utóbbi években számos rossz szándékú kibercselekedetet tulajdonítottak az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB). London 2018-ban kiutasított 23 olyan orosz diplomatát, akikről megállapította, hogy hírszerzési tevékenységet folytattak Nagy-Britanniában.
Ennek előzményeként 2018 márciusában novicsokkal megpróbálták megölni az orosz katonai hírszerzés egykori ezredesét, Szergej Szkripalt, aki kettős ügynökként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott és lányát, London gyanúja szerint a merényletkísérletet az orosz katonai hírszerzés két ügynöke követte el, Moszkva azonban soha nem ismerte el, hogy köze lenne a Szkripal-ügyhöz.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!