Oroszország ártani fog Európának, és nem fog megelégedni azzal, ha megszerzi Ukrajna területének egy részét – jelentette ki Petr Pavel cseh államfő a Die Presse című osztrák napilapban szombaton megjelent interjúban.
Az elnök arról beszélt, hogy hosszabb konfrontáció kezdődik Európa és Oroszország között, és ez nem feltétlenül katonai jellegű szembenállás lesz.
A Szovjetunió birodalmi nagyságát akarják helyreállítani, beleértve az akkori befolyási övezetüket is, és ezt nagyon nyíltan ki is mondják. Ezért ezt komolyan kell vennünk. Fel kell készülnünk arra, hogy Oroszország nem lesz békés partnerünk
– fogalmazott Pavel. Hozzátette: Moszkva máris számos európai országban „romboló erőként” tűnt fel, és igyekezett propagandát és égbekiáltó hazugságokat terjeszteni.
A cseh államfő szerint amikor Oroszország konstruktívan viselkedik, akkor Európának is hasonlóan kell tennie. Azonban ha Oroszország az érdekeinket sérti, akkor fel kell lépnünk ellene, máskülönben az életmódunk, az értékeink kerülnek veszélybe – mondta, kiemelve, hogy szerinte Oroszország nem törekszik az együttműködésre Európával, és saját magát olyan szuperhatalomnak tekinti, amelynek joga van diktálni a játékszabályokat.
„Ha Európának ezen a részén fenn akarjuk tartani a biztonságot és a jólétet, akkor egyértelmű határokat kell szabnunk Oroszországnak. Ha ezt elmulasztjuk, az komoly bonyodalmakhoz vezethet a jövőben” – vélekedett Petr Pavel.
Elmondta azt is, hogy úgy nem lehet békét teremteni, ha elfogadják Oroszország követeléseit. A cseh államfő arra még lát némi esélyt, hogy Moszkva belátja, nem tud katonai győzelmet aratni Ukrajnában, és akkor megindulhatnak a diplomáciai egyeztetések ahelyett, hogy „értelmetlenül pazarolnák tovább az erőforrásokat és az emberéleteket”. Pavel ugyanakkor azt valószínűtlennek tartotta, hogy Ukrajna a belátható jövőben visszaszerezheti összes eddig elveszített területét.
A cseh elnök szerint senki nem vitathatja, hogy Ukrajnának a jövőben a NATO-ban van a helye, de világossá kell tenni Moszkva számára, hogy ez rá nem jelent közvetlen fenyegetést.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!
Lettország hamarosan hazai gyártású drónokkal és radarrendszerekkel látja el Kijevet – közölte május 11-én Ukrajna lett nagykövete a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
Anatolij Kucevol az Ukrinformnak adott interjújában elmondta, hogy az ukrán és a lett vállalatok közötti katonai-technikai együttműködés egyre erősödik. „Vannak más együttműködési területek is, de ezeket most biztonsági okokból nem nevezhetem meg” – tette hozzá.
Lettország a háború kitörése óta Ukrajna egyik leghűségesebb támogatója, és évente GDP-jének 0,25 százalékát fordítja Ukrajna katonai segélyezésére.
Az ukrán erők folytatják a védelmi műveleteket az északi határ menti települések körül Harkivban – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti beszédében a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
A harcok Sztrileca, Kraszne, Morohovec, Olajnyikovo, Lukjanci, Hatiscsje és Pletenivka települések körül folynak. Csapataink már második napja hajtanak végre ellentámadásokat, védik az ukrán területet
– mondta az elnök.
Zelenszkij azt is megjegyezte, hogy a helyzet a jelentések szerint „különösen feszült” a Donyecki területen, Pokrovszkij irányában, Szemenivka és Netajlove falvak közelében. „Naponta több mint 30 összecsapás történik, rendkívül nehéz a helyzet” – mondta Zelenszkij.
Mint írtuk, az orosz védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy az orosz erők öt határ menti falut foglaltak el pénteken a Harkiv régióban.
Oroszország ártani fog Európának, és nem fog megelégedni azzal, ha megszerzi Ukrajna területének egy részét – jelentette ki Petr Pavel cseh államfő a Die Presse című osztrák napilapban szombaton megjelent interjúban.
Az elnök arról beszélt, hogy hosszabb konfrontáció kezdődik Európa és Oroszország között, és ez nem feltétlenül katonai jellegű szembenállás lesz.
A Szovjetunió birodalmi nagyságát akarják helyreállítani, beleértve az akkori befolyási övezetüket is, és ezt nagyon nyíltan ki is mondják. Ezért ezt komolyan kell vennünk. Fel kell készülnünk arra, hogy Oroszország nem lesz békés partnerünk
– fogalmazott Pavel. Hozzátette: Moszkva máris számos európai országban „romboló erőként” tűnt fel, és igyekezett propagandát és égbekiáltó hazugságokat terjeszteni.
A cseh államfő szerint amikor Oroszország konstruktívan viselkedik, akkor Európának is hasonlóan kell tennie. Azonban ha Oroszország az érdekeinket sérti, akkor fel kell lépnünk ellene, máskülönben az életmódunk, az értékeink kerülnek veszélybe – mondta, kiemelve, hogy szerinte Oroszország nem törekszik az együttműködésre Európával, és saját magát olyan szuperhatalomnak tekinti, amelynek joga van diktálni a játékszabályokat.
„Ha Európának ezen a részén fenn akarjuk tartani a biztonságot és a jólétet, akkor egyértelmű határokat kell szabnunk Oroszországnak. Ha ezt elmulasztjuk, az komoly bonyodalmakhoz vezethet a jövőben” – vélekedett Petr Pavel.
Elmondta azt is, hogy úgy nem lehet békét teremteni, ha elfogadják Oroszország követeléseit. A cseh államfő arra még lát némi esélyt, hogy Moszkva belátja, nem tud katonai győzelmet aratni Ukrajnában, és akkor megindulhatnak a diplomáciai egyeztetések ahelyett, hogy „értelmetlenül pazarolnák tovább az erőforrásokat és az emberéleteket”. Pavel ugyanakkor azt valószínűtlennek tartotta, hogy Ukrajna a belátható jövőben visszaszerezheti összes eddig elveszített területét.
A cseh elnök szerint senki nem vitathatja, hogy Ukrajnának a jövőben a NATO-ban van a helye, de világossá kell tenni Moszkva számára, hogy ez rá nem jelent közvetlen fenyegetést.
Sikeresen lelőttek az ukrán védők egy orosz Szu–25-ös harci repülőgépet a donyecki régióban – írja az ukrán Unian hírügynökség.
Az oroszok május 11-ei veszteségéről az ukrán fegyveres erők 110. gépesített dandárja Facebook-bejegyzésben számolt be. „Egy újabb Szu–25-ös repülőgépet találtunk el. Az oroszok még mindig nem értették meg, hogy nincs értelme repülni az egünkben” – ismertették.
A cikkben arra is kitértek, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújában 2022. február 24-től 2024. május 11-ig az ukrán védőknek összesen 349 repülőgépet és 325 helikoptert is sikerült megsemmisíteniük.
Lengyelországnak egyre súlyosbodó hibrid háborúval kell szembenéznie, a Belaruszból érkező illegális migráció kivédése érdekében pedig megkezdte teljes keleti határszakaszának további megerősítését – jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök szombaton a lengyel–belorusz határnál.
A kormányfő a határtól mintegy 40 kilométerre fekvő Karakule faluban látogatta meg a határőrség és a hadsereg egységeit, miután jelentések érkeztek arról, hogy a belorusz titkos rendőrség több száz migránst szállított a lengyel határra, hogy összehangolt átkelési kísérlettel nyomás alá helyezzék a lengyel határvédelmet.
Ne legyenek kétségeinek, Belarusz egy Lengyelországgal szemben egyre agresszívebb szándékkal fellépő állam, amely társszervezője ennek a gyakorlatnak a lengyel határon
– fogalmazott.
Szerinte Lengyelországnak az Aljakszandr Lukasenka vezette belorusz rezsim szervezésében a keleti határra nehezedő nyomás mellett a növekvő orosz fenyegetés, valamint a bizonytalan geopolitikai helyzet miatt is meg kell erősítenie határvédelmét.
Tusk elmondta továbbá, hogy az illegális határátlépési kísérletek száma napról napra emelkedik, de Lengyelország számított erre, így a határ menti védművek korszerűsítésére irányuló munkálatok már megkezdődtek, az erődítéseket pedig a tervek szerint több lépcsőben építik ki a keleti határszakasz teljes hosszában.
Részleteket ugyan nem közölt a tervezett intézkedésekről, illetve az erre elkülönített pénzforrásokról, de közölte, hogy amikor Lengyelország biztonságáról van szó, akkor „nincsenek korlátok”. A kormányfő emellett reményének adott hangot, hogy az Európai Unió is hozzájárul a saját keleti határának megerősítését illető költségek fedezéséhez.
Az MTI beszámolója szerint Lengyelország, Litvánia és Lettország határa 2021 óta fokozott nyomás alá került Belarusz irányából, ahol migránsok ezrei táboroztak abban a reményben, hogy sikerül bejutniuk az Európai Unió területére.
Az Európai Unió azzal vádolja Aljakszandr Lukasenka belorusz vezetőt, hogy a migrációs válság megszervezésével torolja meg azokat a nyugati szankciókat, amelyeket a 2020. augusztusi, vitatott elnökválasztást követő tiltakozások elfojtása miatt hoztak. Lukasenka mindezt tagadja.
Az ukrán katonai hírszerző ügynökség (HUR) a haditengerészettel és a légierővel összehangolt hadműveletet indított 2023-ban, hogy kimentsék az ukrán ejtőernyősöket az oroszok által elfoglalt területekről – számolt be a HUR május 10-i tájékoztatóján.
Az akcióban együttműködtek egy orosz disszidálóval is, akit „Dmitrónak” neveznek. A férfit az orosz hadseregbe mozgósították, majd úgy döntött, hogy egy forródróton keresztül megadja magát az ukrán erőknek – írta meg a The Kyiv Independent.
Dmitrót ezután beszervezték a mentőakcióba, majd hamis dokumentumokat, orosz egyenruhát és felszerelést szállított át az ukrán ejtőernyősöknek. A férfi jelszavakat kapott az ukrán erőktől, így a biztonsági ellenőrzéseken is átjutott.
A HUR szerint Dmitro és az ukrán katonák biztonságban elérték az ukrán állásokat. Néhány hónappal később a katonai hírszerzők Dmitro családjának Oroszországból való evakuálására is hadműveletet indítottak.
Öt ember életét vesztette, és kilenc megsebesült Ukrajna drón- és tüzérségi csapásaiban, amelyek az orosz határ menti belgorodi és kurszki régiót, valamint a megszállt Donyeck városát érték – közölték helyi tisztségviselők szombaton.
Gyenyisz Pusilin, a megszállt kelet-ukrajnai Donyecki terület Oroszország által beiktatott vezetője a Telegramon közzétett nyilatkozatában közölte, hogy három civil meghalt, és további nyolc megsebesült, amikor egy ukrán rakéta csapódott be egy étterembe Donyeckben.
Vjacseszlav Gladkov, a belgorodi régió kormányzója a Telegramon közzétett nyilatkozatában elmondta, hogy egy ember meghalt, egy másik pedig megsebesült, miután egy ukrán drón egy parkoló teherautóba csapódott egy határ menti faluban.
A szomszédos kurszki régióban Roman Sztarovojt kormányzó közölte, hogy egy civil életét vesztette a kórházban, miután megsebesült a határ menti Szudzsa városra mért dróncsapásban.
Mind a belgorodi, mind a kurszki régiót rendszeres támadások érik azóta, hogy Moszkva 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát.
A szintén megszállt kelet-ukrajnai luhanszki régióban az orosz hatóságok tájékoztatása szerint négyre emelkedett a halálos áldozatok száma, és tizenegyen megsebesültek abban a rakétacsapásban, amely jelentős károkat okozott egy üzemanyagraktárban Rovenki városában.
Az orosz védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy korábban több drón- és rakétatámadást is meghiúsítottak a térségben. A minisztérium közleménye szerint 21 rakétát és 16 drónt semmisítettek meg Oroszország Belgorodi, Kurszki és Volgográdi területén – írja az MTI.
Az orosz erők öt határ menti falut foglaltak el pénteken indított offenzívájukban Harkiv régióban – közölte az orosz védelmi minisztérium szombaton.
A minisztérium tájékoztatása szerint az orosz erők elfoglalták Pletyenyivka, Ohirceve, Boriszivka, Pilna és Sztrilecsa falvakat a határhoz közel. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint az orosz csapatok elfoglalták a délebbre fekvő Donyeck régióban lévő Keramikot is.
Ukrán tisztségviselők pénteken közölték, hogy Oroszország újabb offenzívát indított Harkiv régió ellen. Oroszország szombaton is folytatta támadásait Harkiv térségében, és megpróbált továbbnyomulni – közölte Oleh Szinyehubov, Harkiv kormányzója.
Az orosz csapatok először 2022 februárjában intéztek támadást az ukrajnai Harkivi terület ellen, de az év szeptemberében az ukrán ellentámadás kiszorította őket a régió nagy részéről. A határ másik oldalán fekvő, oroszországi Belgorod régiót azóta rendszeres ukrán drón- és tüzérségi csapások érik.
Márciusban arra a kérdésre, hogy az orosz erőknek esetleg el kell-e foglalniuk Harkiv régiót, Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy az orosz területet csak úgy lehet biztosítani az ukrán csapásoktól, ha létrehoznak egy ütközőzónát, amely az orosz területeket az ukrán erők lőtávolságán kívülre helyezi. Oroszország Ukrajna területének mintegy 18 százalékát tartja ellenőrzése alatt.
Támadást hajtottak végre az orosz erők Kelet-Ukrajnában, a harkivi régióban található pecsenyezsi víztározó ellen – írja a Focus.ua.
Sajtóinformációk szerint a csapással az ukrán erők fő ellátási útvonalában is kárt tettek. Az ukrán parancsnokság nem kommentálta az esetet. A Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szerint az orosz csapatok próbálnak pánikszerű hangulatot kelteni az ukrán fronton.
Az orosz csapásról egy videó is megjelent a Telegramon, amelyen jól látható, hogy néhány másodperc alatt súlyos károkat okoztak a víztározóban.
A Háborús Tudományok Intézete (ISW) elemzői szerint az orosz csapatok május 10-én délelőtt támadó hadműveletet indítottak a harkivi régió északi részén, ahol jelentős taktikai sikereket értek el.
Az ISW azt írja, hogy az orosz csapatok valószínűleg egy támadó hadművelet kezdeti szakaszát hajtják végre. A támadás célja, hogy eltereljék az ukrán csapatokat és felszereléseket a front kritikus területeiről, valamint hogy lehetővé tegyék az orosz csapatok előrenyomulását Kelet-Ukrajna más területein.
Az orosz csapatok a következő napokban valószínűleg felhasználják taktikai előnyüket Harkiv északi részén, hogy fokozzák az offenzív hadműveleteket. A nyugati segélyek megérkezéséig az orosz haderő igyekszik a lehető legjobban felhasználni a rendelkezésére álló időt – idézi az Ukrajinszka Pravda az ISW-t.
Az ukrán Ates partizánmozgalom közölte, hogy egyik tagjuk szerint (aki jelenleg az orosz hadseregben szolgál) a hadosztályának egy része megtagadta a Harkivi területen zajló orosz támadásban való részvételt – írja a The Kyiv Independent.
A mozgalom beszámolója szerint a partizán azt mondta: az egységének tagjai tisztában vannak azzal, hogy mennyire jók az ukrán erődítések az orosz–ukrán határon, és azzal is, hogy a térségben sikertelenek voltak az orosz szabotázs- és felderítési műveletek.
Ennek fényében, amikor [...] a parancsot kiadták, az egység egy része megtagadta a parancsnokság kriminális akaratának végrehajtását
– jelentette ki az Ates szerint a partizánjuk. A mozgalom azt is közölte, hogy tagjaik továbbra is együttműködnek az ukrán hadsereggel az orosz támadások visszaverése érdekében a harkivi régióban.
Elképzelhető, hogy Oroszország egy nagyobb offenzívát készít elő Harkiv városa ellen – így reagált a Fehér Ház egyik tisztviselője arra a hírre, miszerint Oroszország támadásba lendült Ukrajna második legnagyobb városa ellen.
A The Kyiv Independent szerint John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője egy (magyar idő szerint) péntek esti sajtótájékoztatón azt mondta:
Természetesen lehetséges, hogy az oroszok egy nagyobb támadásra készülnek Harkiv ellen.
Megjegyezte azt is, hogy Oroszország a következő hetekben néhol előrenyomulhat, de nagyobb áttörésre nem számít, mivel az ukránok védekezését segítik az Egyesült Államokból állandóan érkező támogatások. Mint mondta, Washington „éjjel-nappal dolgozik” azon, hogy Ukrajnát védelmi eszközökkel lássa el.
Azzal kapcsolatban, hogy Moszkva az utóbbi hetekben fokozta a tüzérségi és légicsapásokat Harkiv városa és az ottani energetikai infrastruktúra és a lakosság ellen, azt is megjegyezte: szerinte ez is arra enged következtetni, hogy az oroszok valamilyen nagyobb támadásra készülhetnek a város ellen.
Az ukrán védelmi minisztérium pénteken közölte, hogy összesen kilenc darab saját gyártmányú szárazföldi robotkomplexumot helyeztek üzembe 2024 eleje óta. Az egyik ilyen eszközről fotót is közzétettek.
A tárca közlése szerint a robotok különböző harctéri funkciókat látnak el, minimalizálva ezzel az ukrán csapatokra leselkedő kockázatokat. E feladatok közé tartozik a géppuskákkal folytatott harc, az aknamentesítés és a sebesült katonák evakuálása.
Számos hazai gyártó jelenleg a robotrendszerek gyártására összpontosít, hogy növeljék az Ukrán Fegyveres Erők képességeit, és megmentsék katonáink életét
– mondta Volodimir Rocsnyak ezredes, a védelmi minisztérium tisztviselője. Hozzátette azt is, hogy a kilenc robotkomplexumból az összeset ukrán fegyvergyártók hozták létre.
Mihajlo Fedorov digitális átalakulásért felelős miniszter március 12-én jelentette be, hogy Ukrajna pilóta nélküli földi járművek (UGV-k) tömeges gyártását tervezi azért, hogy csökkentse az embererő-szükségletet a frontvonalakon. A robotok állítólag képesek lesznek bányászatra, aknamentesítésre, drónok működtetésére, sebesült katonák evakuálására és lőszer szállítására is – számolt be a The Kyiv Independent.
A kilenc eszköz csak a saját gyártmányú szárazföldi robotkomplexumokat takarja, ugyanis Ukrajna külföldről már korábban is kapott ilyen eszközöket – köztük például a több NATO-ország által is használt, észt gyártmányú THeMIS-hez is hozzájutottak.
Ukrajna három HIMARS rakétarendszer megvásárlását kérte az Amerikai Egyesült Államoktól, ezeket a német kormány finanszírozza – írja az Unian hírügynökség.
Május 10-én, pénteken az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta három HIMARS rakétavető egység sürgősségi értékesítését Ukrajnának. Az Associated Press szerint az üzlet értéke körülbelül 30 millió dollár, amelyet a német kormány finanszíroz.
Antony Blinken külügyminiszter megállapította, hogy rendkívüli helyzet áll fenn, amely megköveteli a szükséges fegyverek „azonnali értékesítését” Ukrajnának. A rendszerek a hadsereg készleteiből származnak.
Korábban már írtunk arról, hogy szombat reggeli orosz jelentések szerint ukrán támadások értek két oroszországi régiót, a támadásnak legalább 8 sérültje volt. Ezzel kapcsolatban azóta frissebb adatokat is közölt az orosz védelmi tárca.
Azt írták, hogy a Belgorodi terület felett összesen 21 rakétát lőttek le (amelyeket a Vámpír rakétarendszerrel lőttek ki az ukránok), továbbá 9 drónt is semlegesített a légvédelem. Továbbá két másik régió, Kurszk és Volgográd felett összesen 9 drón lőtt le a légvédelem a beszámoló szerint – olvasható a beszámolóban.
Az Ukrán Fegyveres Erők Stratégiai Kommunikációs Központjának vezetője, Dmitro Pletencsuk szerint az oroszok előrenyomulása Harkiv térségében nem váltotta ki az orosz erők tevékenységének fokozódását a déli fronton – írja az RBK Ukrajina.
Az Ukrán Fegyveres Erők nem észleltek változást az ellenséges akciók állapotában, helyzetében vagy jellegében, vagy azok hiányában. Hasonlóan semmi jele nincs támadó csoportosulások kialakulásának. Ha a harkivi régióban ez várható is volt, délen nincsenek ilyen jelek
– jelentette ki.
A szóvivő szerint összesen 14 támadás történt a Déli Hadműveleti Parancsnokság illetékességi területén, főként Zaporizzsja régióban, Rabotino és Sztaromihajlivka területén.
Többek közt az X-re is feltöltöttek egy olyan videót, amelyen állítólag az látható, hogy az orosz katonák egy „golfkocsival” – vagy legalábbis egy eléggé szedett-vedettnek tűnő járművel – hajtanak, amikor találat éri őket. Az egyik katona már a csapás idején leesett/leugrott és elszaladt, majd másik két társa is követte a példáját.
Az nem világos, hogy a felvétel hol készült, és a minőség miatt nehéz megmondani, hogy milyen jármű is látható valójában. „Golfkocsiként” egyébként az ukránbarát oldalakon leggyakrabban a kínai gyártmányú Desertcross-1000-3 típusú járműveket szokták emlegetni.
Ezekből az oroszok több ezer darabot kaptak tavaly ősz óta, és több videó is készült korábban a megsemmisülésekről.
A Welt am Sonntag című német lap közölte, hogy mi szerepel abban a biztonságpolitikai témájú dokumentumban, amelyet Ukrajnával kapcsolatban adhat ki hamarosan az unió vezetése.
Emmanuel Macron francia elnök pár hónapja beszélt arról, hogy a jövőben akár katonákat is küldhetnek Ukrajnába. A kijelentés óta sokan találgatták, hogy ez valóban bekövetkezhet-e.
A német lap szerint az uniós vezetés részéről az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) jelenleg is tárgyalnak Kijevvel annak a dokumentumnak a tervezetéről, amelyben az Európai Unió biztonságpolitikai garanciákat adna Ukrajnának, és amelyben a fenti kérdés is szóba kerül. A Welt am Sonntag szerint az unió vezetői azt szeretné, hogy a dokumentum legkésőbb július elején (vagyis az orosz részről várható nyári offenzíva idején) hatályba lépjen.
A 11 oldalas dokumentumtervezet konkrét tartalma jelenleg bizalmas információnak számít, a német lapnak azonban birtokába került az irat. A szöveg értelmében az EU politikai, katonai és gazdasági támogatást adna Ukrajnának addig, amíg az ukrán fél nem csatlakozik a NATO-hoz és az EU-hoz. Továbbá kinyilvánítanák azt is, hogy ha Ukrajnát további támadás érné a jövőben, akkor 24 órán belül egyeztetnének az Unió vezetői az ukránokkal.
Ezen a ponton viszont – a tervezet szerint – azt is egyértelművé teszik, hogy az európai Unió katonái nem vesznek részt hadműveletekben Oroszország ellen az ukrán katonák oldalán.
Ezzel együtt ugyanakkor leszögeznék, hogy az EU halált okozó és nem halálos fegyverek szállításával, az ukrán katonák kiképzésével, az ukrán védelmi ipar támogatásával, Ukrajna aknamentesítésének elősegítésével, és a hibrid fenyegetések, kibertámadások elleni védelemben és támogatná az ukrán felet a jövőben. Továbbá pénzügyileg is jelentős összegekkel támogatnák Ukrajnát: ez 2024-ben már 5 milliárd euró lenne, és az összeg 2027-ig még évente emelkedhet (de ez attól is függ, hogy miként alakulnak az ukrán hadsereg szükségletei, és hogy milyen kétoldalú támogatásokat vállalnak a jövőben az unió tagállamok).
A Welt am Sonntag azt is megtudta, hogy a 27 uniós tagállam nagykövetei nemrég jóváhagyták a dokumentum tervezetét, amely a fentieket is tartalmazza. Az viszont még kérdéses, hogy az EU milyen biztonságpolitikai vállalásokat foganatosítani.
A lap szerint Kijev azt szeretné, ha ezek biztonságpolitikai garanciák lennének (bár valójában ezek sem lennének jogilag kötelező érvényűek az Unióval szemben). Azonban nyolc ország – köztük Magyarország is – nem szeretne kétoldalú biztonságpolitikai megállapodást kötni Ukrajnával. Ezen belül három hagyományosan semleges állam – Írország, Ausztria és Málta – képviselői jelezték, hogy szerintük biztonságpolitikai garanciák helyett az EU legfeljebb biztonságpolitikai kötelezettségvállalásokat tehetne Ukrajnával kapcsolatban (a különbség az, hogy az utóbbi még kevésbé kötelező erejű, mint az előbbi).
A márciusi orosz elnökválasztás után most zajlik az új orosz kormány megalakítása, amelyet az eddigi miniszterelnök, Mihail Misusztyin vezethet majd (az ő kinevezését a minap már jóvá is hagyták a törvényhozásban). Az mk.ru szerint Misusztyin több javaslatot kapott a miniszterek személyével kapcsolatban, és a Putyin-közeli fegyverkereskedő, Viktor But neve is felvetődött.
Az mk.ru szerint két parlamenti frakcióvezető, Leonyid Szluckij és Szergej Mironov tettek javaslatokat a leendő kormány szerkezetére és összetételére vonatkozóan. Előbbi a sportminiszter személyére tett egy javaslatot, valamint felvetette, hogy
létrehozhatnának egy külön légiközlekedési minisztériumot az új kormányban, amelynek élére Viktor But kerülhetne.
Az mk.ru szerint ez ahhoz is hozzá járulhatna, hogy ismét „szárnyra kapjon” az orosz gyártmányú MC-21-es utasszálítók projektje, amelyeknek a fejlesztése nehézkésen zajlott az utóbbi években. Mindeközben Szergej Mironov azt kezdeményezte, hogy a kormánynak legyenek olyan szövetségi ügynökségei vagy minisztériumai, amelyek a demográfiai, a migrációs és a veteránügyekkel foglalkoznak, és hogy legyen egy miniszterelnök-helyettes a lakásügyeknek, közszolgáltatásoknak.
Mihail Misusztyin állítólag pozitívan fogadta a felvetéseket, és megígérte, hogy „konzultálni fog” erről Vlagyimir Putyin elnökkel. Mint az mk.ru megjegyzi: a kormányalakítás következő lépése az lesz, hogy a miniszterelnök és az államfő megbeszélik az új kabinet struktúráját, összetételét.
Az éjjel kisiklott egy kigyulladt egy tartálykocsi Oroszországban, a Rosztovi területen lévő Kuberle vasútállomásán – írta az Ukrajinszka Pravda az orosz katasztrófavédelmi minisztériumra hivatkozva. A lap egy videót is közzétett az esetről.
A tárca közlése szerint a tűz 200 négyzetméterre terjedt ki, de sikerült megfékezniük, és senki sem sérült meg. Azt egyelőre nem tudni, hogy a tüzet mi okozta.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a közelgő kínai látogatását arra is felhasználhatja, hogy meglátogassa regionális szövetségeseit, Vietnamot és Észak-Koreát – jelentette az Amerika Hangja (VOA) május 10-én szakértő elemzőkre hivatkozva.
Putyin április 25-én megerősítette, hogy májusban ellátogat Kínába, de időpontokat nem közölt. A látogatásra valószínűleg a hónap második felében kerül majd sor. A Vietnam News Agency arról számolt be, hogy Nguyen Phu Trong főtitkár, a kormányzó Vietnami Kommunista Párt vezetője március 26-án egy telefonhívás során meghívta Vlagyimir Putyint, Oroszország elnökét. Az orosz elnök elfogadta a meghívást, és beleegyezett a megfelelő időpont egyeztetésébe – írja a The Kyiv Independent.
Szakértők szerint a vietnámi látogatás lehetővé tenné Putyin számára, hogy bebizonyítsa, hogy az Oroszország ukrajnai invázióját követő nyugati szankciók nem izolálták az országát, míg Hanoi továbbra is középutat kereshet Kína és az Egyesült Államok között.
Putyin felhasználhatja ezt a lehetőséget, hogy meglátogassa Oroszország három legközelebbi partnerét Ázsiában: Kínát, Vietnamot és Észak-Koreát
– mondta Ian Storey, a szingapúri ISEAS-Yusof Ishak Institute kutatóközpont munkatársa. „Putyin ezt a látogatást arra használná fel, hogy jelezze a világnak, hogy kormánya »Kelet felé fordulás« politikája továbbra is jó úton halad, és a Nyugatnak nem sikerült elszigetelnie Oroszországot” – tette hozzá az elemző.
Ha Putyin meglátogatja őket, akkor Vietámnak jó esélye lesz arra, hogy megvizsgálják, hogyan vásárolhatnának fegyvereket Oroszországtól
– fogalmazott Nguyen The Phuong, a Canberra Új-Dél-Wales Egyetem doktorjelöltje.
Vlagyimir Putyin kínai látogatása lesz az első külföldi útja azóta, hogy megnyerte ötödik mandátumát a márciusi elnökválasztáson. Az orosz elnök korábban tavaly októberben járt Kínában, hogy részt vegyen a pekingi Egy övezet, egy út kezdeményezés fórumán.
Ukrán csapás ért egy olajtárolót a Luhanszki területen található Rovenkiben, legalább három ember meghalt – írja a The Kyiv Independent az orosz sajtóra hivatkozva.
A csapásban hét további ember megsérült, köztük egy kiskorú is. A helyszínen felvételek is készültek.
Leonyid Paszecsnyik, a luhanszki régió oroszok által beiktatott vezetője közölte, hogy a tűz megrongálta a szomszédos házakat, és hogy a támadás áldozatai az olajraktár alkalmazottai és a környékbeli lakosok voltak.
Az ukrán fél egyelőre nem vállalta a felelősséget a csapásért, de az utóbbi időben számos alkalommal támadtak olajtárolókat Oroszországban, illetve az oroszok által elfoglalt ukrajnai régiókban.
A The New York Times számolt be arról, hogy hol tárolhatják Belaruszban az oroszoktól kapott nukleáris fegyvereket.
Az oroszok és beloruszok még tavaly jelentették be, hogy ezeket az eszközöket Belaruszba telepítik, később pedig azt is közölték, hogy meg is érkeztek.
Az amerikai lap cikkében részletesen írt arról, hogy hol helyezhették el ezeket a fegyvereket. Mint írták, az Aszipovicsi városának közelében lévő katonai támaszponton – amely kb. 190 kilométerre van az ukrán határtól – 2023 márciusban kezdték meg egy új tárolóépület építését, amely rendkívüli védelmet kapott. Több műholdas felvételt is közöltek erről.
A The New York Times úgy tudja, hogy a taktikai nukleáris robbanófejeket azokkal az Iszkander rakétákkal együtt tárolják, amelyek képesek hordozni őket (ezeket a beloruszok már 2022-ben megkapták az oroszoktól).
Hans Kristensen, az Amerikai Tudósok Szövetségének munkatársa ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a Belaruszba telepített nukleáris eszközök „a NATO legkeletibb tagállamait hivatottak idegesíteni, de nem biztosítanak Oroszországnak érdemi, új katonai előnyt a térségben". Megjegyezte azt is, hogy a felvételek alapján az utóbbi hetekben újabb építkezések kezdődtek a raktárnál, megkezdődhetett „egy új szakasz".
A beloruszok pár nappal ezelőtt jelentették be azt is, hogy nukleáris hadgyakorlatba kezdenek.
Olga Sztefanyisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes közölte, hogy Ukrajna és az Európai Unió megállapodott az ukránok ideiglenes védelmi státuszának meghosszabbításáról, mivel „a biztonsági feltételek nem teszik lehetővé más döntés meghozatalát”.
Az Európai Tanács már korábban úgy döntött, hogy egy évvel meghosszabbítja az ukrajnai háború elől menekülőkre vonatkozó ideiglenes védelmi státusz alkalmazását – emlékeztet a kiszo.net.
2025. március 4-ig az ukrán menekülteket ezért azonnali védelem illeti meg, nem kell menekültstátuszt kérvényezniük.
Ugyanakkor százezerrel csökkent az EU-ban tartózkodó ukrán menekültek száma az Eurostat adatai szerint.
Míg márciusban 4 211 495 voltak, húszezerrel kevesebben, mint februárban, és csaknem százezerrel kevesebben, mint januárban – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala által közreadott jelentésből.
Magyarország területére 2024. május 10-én az ukrán-magyar határszakaszon 6257 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7797 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 43 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja az MTI.
Az orosz RIA Novosztyi a belgorodi és a kurszki régió elleni ukrán támadásokról számolt be. A hírek szerint az ukrán hadsereg drónokkal és rakétákkal támadta a területet – írja az RBK Ukrajina.
Az orosz légvédelmi rendszerek állítólag több Belgorod felé közeledő célpontot is kilőttek. A régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov arról számolt be, hogy 8 civil megsérült, és több mint 50 magánházban keletkeztek károk.
Az orosz védelmi minisztérium szerint légvédelmi rendszereik 17 Vampire MLRS lövedéket, 5 irányított légibombát és pilóta nélküli drónt is kilőttek. A kormányzó beszámolója alapján a gázvezetékek is megsérültek a belgorodi régióban. Ezenkívül egy mezőgazdasági vállalkozás megtámadásáról is beszámoltak.
Az orosz sajtó egy Kurszk elleni pilóta nélküli repülőgép-támadásról is beszámolt.
Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott Joe Bidennek, miután az Egyesült Államok bejelentette, hogy 400 millió dolláros katonai segélycsomagot nyújtanak Kijevnek.
Az ukrán elnök szerint a támogatás „segít megmenteni a civil életeket” és megerősíti a fronton lévő csapatokat.
Az Egyesült Államok fenntartja vezető szerepét Ukrajna támogatásában, és ennek történelmi jelentősége van
– tette hozzá.
Ez a harmadik segélyrészlet Ukrajnának azóta, hogy a kongresszus április végén, hónapok óta tartó patthelyzet után elfogadta a kiegészítő finanszírozást.
A fegyvereket az elnöki felhatalmazás alapján küldik, amely az USA meglévő készleteiből vonja ki a rendszereket és lőszereket, hogy azok gyorsan a háborús frontra kerülhessenek – írja a Sky News.
A kanadai Roshel Smart Armoured Vehicles vállalat páncélozott járművek gyártásának beindítását tervezi Ukrajnában – erről Roman Shymonov, a vállalat vezérigazgatója beszélt a Defence Archives-nak adott interjúban.
A vállalat jelenleg négy ontariói üzemben működik, és a közeljövőben az Egyesült Államokban és Európában is bővíteni kívánja jelenlétét. Az alapító szerint a gyárak három műszakban aktívan dolgoznak, hogy minden megrendelést teljesítsenek, és erőfeszítéseket tesznek Ukrajna támogatására.
Tavaly például a kanadai kormány 200 Senator páncélozott harci járművet rendelt Ukrajna számára, 92 millió dollár, azaz járművenként 460 ezer dollár értékben.
Shimonov megjegyezte, hogy a 200 járműre szóló kanadai megrendelés egyike volt az Ukrajna támogatását célzó számos megrendelésnek, és mint az összes többit, ezt a szerződést is a tervezett határidő előtt teljesítették – számolt be az Ukrajniszka Pravda.
Az Egyesült Államok 400 millió dollár (mintegy 170 milliárd forint) értékű újabb fegyverszállítmányt és katonai felszerelést küld az ukrán hadsereg számára, közvetlenül a hadszíntérre.
Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint sürgősen szükséges katonai képességekről van szó, amelyek az amerikai hadsereg készleteiből jutnak el rövid időn belül az ukrajnai harctérre.
A biztonsági segítségnyújtás keretében Patriot-rendszerekben használatos rakéták, Stinger légvédelmi rakéták is szerepelnek. Ezek mellett 105 és 155 milliméteres tüzérségi lövedékek, precíziós, romboló- és kézifegyver-lőszerek, páncélozott csapatszállító járművek, járőrhajók és különböző pótalkatrészek is eljutnak Ukrajnába.
John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs vezetője pénteken „tekintélyesnek” nevezte az újabb katonai csomagot a benne szereplő fegyverrendszerek sokfélesége miatt.
Az illetékes washingtoni idő szerint péntek délután egy sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy az április végén bejelentett, 1 milliárd dollárról szóló katonai segélycsomag egyes elemei már eljutottak az ukrajnai harctérre, és ukrán katonák kezébe.
Megjegyezte: Lloyd Austin védelmi miniszter azon dolgozik, hogy a többi katonai eszköz is a lehető leggyorsabban eljusson rendeltetési helyére, valamint a védelmi tárca azon van, hogy a most bejelentett csomag is minél előbb hozzáférhetővé váljon az ukrán hadsereg számára, amely fontos a Donbasz régiót érintő, valamint Harkiv környékét is elért orosz offenzívával szembeni védekezéshez.
Az amerikai nemzetbiztonsági szóvivő „érdekesnek és aggasztónak” mondta az orosz támadások újraindulását Harkiv ellen, és lehetségesnek tartotta, hogy az orosz erők a város elleni nagyszabású támadáshoz készülődnek. Hozzátette, ennek fényében van jelentősége annak, hogy a Kongresszus elfogadta a 60 milliárd dolláros ukrajnai támogatási keretet, és ez teszi indokolttá a támogatások sürgős eljuttatását az ukránoknak a hadszíntérre.
Emlékeztetett arra, hogy a háború kezdetén az orosz erők kétségbeesett erőfeszítéseket tettek Harkiv elfoglalására, és ennek kudarca vezetett oda, hogy az orosz elnök a csapatok visszavonásáról döntött, Ukrajna északi részét elhagyták, és kizárólag Kelet-Ukrajnára összepontosítottak.