Egy dokumentumtervezet szerint az Európai Unió hosszú távú biztonsági támogatást ígért Ukrajnának, biztosítva Kijevnek több fegyvert, katonai kiképzést és egyéb segítséget az elkövetkező évekre – írja a The Guardian.
A tervezet, amelyről először a Welt am Sonntag című német lap számolt be a hétvégén, az unió Ukrajnának tett biztonsági kötelezettségvállalásait tartalmazza, amelyeket a tisztviselők reményei szerint júniusban vagy júliusban tudnak megkötni.
A dokumentum szerint „jövőbeli agresszió” esetén az unió és Ukrajna 24 órán belül konzultálni kíván Kijev szükségleteiről, és a kötelezettségvállalásoknak megfelelően „gyorsan meghatározzák” a következő lépéseket.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!
Az ukrán rendőrség szerint az oroszok lelőhették azt a két önkéntest, akik a Harkiv közeli Vovcsanszk városából tűntek el május 10-én – írja az Ukrajinszka Pravda.
Tamaz Gambarasvili, a város polgármestere elmondta, hogy a Vovcsanszkot ért támadás első napján két önkéntes anélkül indult útnak a városba, hogy egyeztettek volna a rendőrséggel vagy a városvezetéssel. Mivel ennek következtében nem voltak a szükséges információk birtokában, nem tudták, hogy a város északi részébe veszélyes belépni. Elmondása szerint nincs semmilyen információ az önkéntesek hollétéről, vagy lelőtték őket az oroszok vagy fogságba kerültek.
Gambarasvili szerint az önkénteseket küldő civil szervezet két ember eltűnése miatt fordult a rendőrséghez. Mindketten a Kijevi terület önkéntesei voltak, akik a vovcsanszki lakosság kitelepítésében segédkeztek.
Vovcsanszk polgármestere felszólított minden önkéntest és érdeklődőt, hogy amennyiben segíteni akarnak, hangolják össze akcióikat a katonai adminisztrációval, a rendőrséggel és a koordinációs központtal, hogy a jövőben ne forduljanak elő hasonló esetek.
Szerhij Bolvinov harkivi rendőrségi nyomozó arról számolt be, hogy az eltűnt önkéntesek egyike meghalhatott.
A városért folytatott harc közben két önkéntes saját autójukkal Vovcsanszkba ment, hogy evakuáljanak onnan egy helyi családot. A címre azonban nem jutottak el, eltűntek. Már vizsgáljuk az ügyet. Az előzetes információk és a szemtanúk adatai szerint sajnos úgy tűnik, hogy az orosz hadsereg lelőtte őket. Egyiküket valószínűleg megsebesítették, a másik nem élte túl
– közölte Bolvinov.
Megsérült az Ai-Petri hegyen található orosz légvédelmi bázis a Krím félsziget elleni kora reggeli rakétatámadás következtében – számolt be az ASTRA Telegram-csatorna.
Május 13-án, reggel 6 óra körül több rakéta (feltehetően Storm Shadow) megtámadta a 85683-as katonai egységet a krími Ai-Petri-hegyen
– közölte a helyi katasztrófavédelem.
A hegyen található az Orosz Fegyveres Erők 3. Rádiómérnöki Ezredének „titkos” katonai légvédelmi bázisa. A rakétatalálat következtében a katonai egység területe megsérült, a 85683-as katonai egység parancsnoka, Alekszandr Kulakov és egy másik katona meghalt. A sebesültek számának megállapítása még folyamatban van.
Kiemelték, hogy a központot még a szovjet időkben hozták létre az Ai-Petri-hegy tetején nagy hatótávolságú felderítésre és a légvédelmi alakulatok koordinációjára. A védő radarszerkezetek gömb alakú kupolái gyakran felkeltették a turisták figyelmét is.
A 3. Rádiómérnöki Ezred egy katonai alakulat, amely az orosz űrrepülési erők rádiótechnikai csapataihoz tartozik. 2014-ben alakult a Krím Oroszország általi annektálása után, az Ukrán Légierő 40. rádiótechnikai dandárja alapján. A központ Szevasztopol városában található.
Kedd délután az orosz erők ismét támadást indítottak Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv ellen – írja az Ukrajinszka Pravda. A Harkivra mért csapások elsősorban a város központi részét érték, főleg lakóépületek sérültek meg. A Belügyminisztérium szerint legalább tizenhatan megsebesültek, köztük három gyerek.
A történtekről elsőként Oleh Szinyehubov, a Harkivi Területi Katonai Adminisztráció vezetője adott hírt.
Az ellenség több csapást mért, többek között lakóépületekre Harkiv központi részén. Továbbra is fennáll az ismételt kilövés veszélye
– közölte Telegram-csatornáján.
Később Ihor Terehov, a város polgármestere további részleteket közölt a támadásról. Elmondása szerint egy bérház 10. emeletét találták el. A légibomba becsapódása után nem keletkezett tűz, az illetékes hatóságok pedig lakásonként kutatják fel a lehetséges áldozatokat – tette hozzá.
Egy másik helyen garázsokat ért csapás, a becsapódást követően mintegy tíz gépkocsitároló gyulladt ki. Egy toronyház ugyancsak megrongálódott. A katasztrófavédelem illetékesei és önkéntesek tucatjai jelenleg is a helyszínen dolgoznak.
A Belügyminisztérium vezetője, Ihor Klimenko arról adott hírt, hogy elsősorban lakóházak rongálódtak meg a várost ért támadásban. Közlése szerint összesen tizenhatan sérültek meg, köztük három gyerek.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara biztosítja, hogy folyamatos a Harkivi területen található erődítmények felszerelése és aknásítása – írja az Ukrajinszka Pravda.
A régióban pár nappal ezelőtt indult meg egy orosz támadás. A vezérkar szerint az Ukrán Fegyveres Erők mérnöki csapatainak egységei folyamatosan azon dolgoznak, hogy növeljék az ukrán csapatok túlélőképességét. Ennek érdekében a teljes harcvonal mentén folyamatban van a mérnöki akadályrendszer kiépítése, melynek szerves része az aknásítás is.
A vezérkar tájékoztatása szerint 2024-ben csak a Harkivi területen több tízezer aknát telepítettek a támogató erők mérnöki egységei.
Az erődítmények felszerelése egy állandó folyamat, a védelmi vonal folyamatos karbantartást, fejlesztést és helyreállítást igényel. Feladata a második védelmi vonal felszerelése és az Ukrán Fegyveres Erők egyesített erőinek támogatása az első védelmi vonal felszerelésében
– áll a vezérkar közleményében.
Andrej Derkacs ukrán származású oroszországi politikus és aktivista bejelentette, hogy azonosították az Északi Áramlat gázvezetékek elleni szabotázsakcióban részt vevő ukrán csoport minden tagját – közölte a TASZSZ.
A fehérorosz BelTA hírügynökség által közzétett YouTube-interjúban ismertette az orosz ügyészség által feltárt „bizonyítékokat”.
A szabotőrök csoportjának szinte minden tagját azonosítottuk
– mondta Derkacs, miközben többek között Roman Cservinszkijt a támadás kitervelőjeként nevezte meg, az 50 éves Marina Szitalót pedig végrehajtóként említette. Elmondása szerint Szitalo Ukrajna egyik legjobb búvára.
A politikus szerint a Cservinszkij vezette, román útlevéllel rendelkező csoport tagjai Christopher Smith, „az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetségének ismert CIA-ügynöke” utasításai alapján jártak el. Smith jelenleg az Európai és Eurázsiai Ügyek Hivatalának Kelet-Európáért felelős államtitkár-helyettese.
Nagyon jó személyes kapcsolatot ápolt az Ukrán Védelmi Minisztérium Felderítő Főcsoportfőnöksége volt főnökével, Burbával. Valójában Kirill Budanov a tanítványa
– magyarázta Derkacs.
Magát a támadást nagyon átgondoltnak minősítette. Úgy véli, hogy a robbantás eltussolásában nemcsak az amerikai CIA vett részt, hanem a brit MI6 is, melyek kifejezetten tapasztaltak az ilyen műveletek végrehajtásában.
Viktor Andrusiv, az ukrán belügyminiszter korábbi tanácsadója egy műsorban arról beszélt: akik elmenekültek a sorozás elől, azok nem ukránok, hanem „cigányok”.
A Sztrana beszámolója szerint Andrusiv azt mondta:
Ha kibújtál a behívó alól, akkor szándékosan menekültél el. Akkor nincs jogod azt mondani, hogy ukrán vagy. Te cigány vagy. Te választottad a cigányéletet.
A volt tanácsadó azt is megjegyezte, hogy szerinte egyáltalán nem lehetnek boldogok azok, akik külföldre menekültek a sorozás elől. „Ott fognak élni néhány konténerben egész életükben? Egész életükben csak alantas munkákban fognak dolgozni, mert nem ismerik a nyelvet és nem ismerik el a végzettségüket? Ezek olyan emberek, akik az életüket mentve becstelenségre ítélték magukat" – mondta.
Emmanuel Macron francia államfő május 14-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során elítélte az Ukrajna elleni újabb orosz támadásokat, és kijelentette, hogy Franciaország a közeljövőben további fegyvereket küld Ukrajnának – derül ki a francia elnök honlapjáról.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke és Emmanuel Macron megvitatták a frontvonalon kialakult helyzetet és Ukrajna jelenlegi fegyver- és lőszerigényét. Macron határozottan elítélte az Ukrajnára, különösen az energetikai infrastruktúrára mért orosz csapások fokozódását, valamint a jelenlegi offenzívát – közölte az elnöki sajtószolgálat.
Macron megismételte „olimpiai tűzszünetre” vonatkozó javaslatát, amelynek során Oroszországnak be kellene szüntetnie az ellenségeskedést, és „minden diplomáciai kezdeményezést felhasználnának a tárgyalások megkezdésére a nemzetközi joggal és Ukrajna törvényes érdekeivel összhangban”.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közösségi oldalán közölte: az a gyakran ismételt narratíva, miszerint Ukrajna 2022 tavaszán elutasította az Oroszország által felajánlott békét, hazugság.
A tárcavezető egy videóban fejtette ki, hogy szerinte Oroszország azért akarja ezt a megalapozatlan narratívát terjeszteni, mert Ukrajnára akarják hárítani a felelősséget a háború miatt.
Azt akarják, hogy az emberek elfelejtsék, hogy 2022 februárjában Oroszország indította a teljes körű háborút, és ehelyett a 2022 március végi tárgyalásokra összpontosítsanak
– mondta a külügyminiszter a The Kyiv Independent szerint.
Dmitro Kuleba elismerte, hogy az orosz és ukrán küldöttek valóban találkoztak az invázió első hónapjaiban, és megvitatták, hogyan lehetne véget vetni a harcoknak. De állítása szerint a két fél álláspontja végig „olyan messze volt egymástól”, és „az orosz követelések olyan bizarrak voltak”, hogy esély sem volt a valódi megoldásra.
Kitért arra is: az a másik narratíva, miszerint Boris Johnson brit kormányfő valahogy szabotálta a tárgyalásokat Isztambulban (erről többen is beszámoltak a közelmúltban), szintén nem felel meg a valóságnak, méghozzá azért, mert a megbeszélések még hónapokig folytak az isztambuli találkozó után is.
Az ukrajnai béke hiányáért egyetlen személy felel, és az Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki „több mint egy évtizede rombolja a békét Ukrajnában” – mondta végül Kuleba.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter telefonbeszélgetést folytatott brit kollégájával, Grant Shappsszel – derül ki Ukrajna védelmi miniszterének X-bejegyzéséből.
Umerov közölte, hogy megvitatták a jelenlegi harctéri helyzetet és az ukrán fegyveres erők sürgős szükségleteit. Megköszönte Shappsnek a közelmúltban nyújtott 500 millió fontos katonai segélycsomagot is, amely rekordösszegű támogatást jelent Ukrajnának az Egyesült Királyság részéről.
Telefonbeszélgetést folytattam kollégámmal, az Egyesült Királyság védelmi miniszterével, Grant Shappsszel. Megköszöntem a legutóbbi 500 millió fontos katonai segélycsomagot – az eddigi legnagyobbat! Ez a támogatás azt mutatja, hogy az Egyesült Királyság rendíthetetlenül elkötelezett amellett, hogy a győzelemig kiálljon Ukrajna mellett. Megvitattuk a jelenlegi harctéri helyzetet és hadseregünk sürgős szükségleteit is. A fő hangsúly a nagy hatótávolságú fegyverekre, a tüzérségre és a lőszerre helyeződik
– fogalmazott Rusztem Umerov. „Az Egyesült Királyság ezekben a nehéz időkben is Ukrajna megbízható partnere marad” – tette hozzá a miniszter.
Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az atomháború kérdéséről.
Mint mondta, amikor egy nemzet képviselői – például most a lengyelek – azon sakkoznak, hogy atomot szeretnének, annak szerinte azért „nincs sok értelme”, mert öt helyen van amerikai atomfegyver telepítve Európában: Törökországban, Franciaországban, Németországban, Hollandiában és Belgiumban.
„Viszont a tervezésnél, az atomcsapást tervező csoportnál – ilyen a NATO-ban és orosz oldalon is van – megnézik a stratégiai célpontokat, mi az, amit egy háborúban ki kell iktatni. Nyilván elsődlegesen a katonai célpontok és azok a potenciális helyek jöhetnek szóba, ahonnan indíthatnak ránk rakétát. Tehát én értem a lengyel középhatalmi törekvéseket, csak a történelemből tanulni kellene, hogy nem kell magunkat célponttá tenni. Az egy veszélyes játék. Ugyanezt eljátszotta Oroszország is, egy kicsit arrébb rakott 10-20 atomfegyvert Fehéroroszország területére, ennek sincs értelme, mert a Krím félszigettől Londonig el tudják lőni” – mondta a szakértő.
Hozzátette: nemcsak a politikusok, hanem a katonai vezetők is alkalmazhatatlan fegyvernek gondolják az atomot, és Oroszország se vetne be ilyen eszközt. Ez ugyanis „a végső megoldás, úgymond arra a pillanatra, ha, mondjuk, Oroszország végveszélybe kerülne, tehát, mondjuk, az ukrán fél, illetve bármilyen külső ellenség Moszkváig eljutna, akkor lehetne bevetni. De senki nem úgy tervez, hogy most szétlőjük Európát, éppen egy Európa-bajnoksággal meg egy olimpiával, meg polgári célpontokkal.
Ezek sokszor diplomáciai fenyegetőzések arra, hogy például a britek engedélyezték az ukránoknak, hogy orosz területet lőjenek az általuk biztosított rakétával. Ilyenkor az, úgymond, megmondó emberek, orosz oldalról Zaharova, a külügyi szóvivő vagy Medvegyev elmondják, hogy akkor majd mi is lövünk
– fejtette ki Resperger István.
Az Unian Jevhen Dikijjel, az ukrán terrorellenes hadműveletek elemzőjével és veteránjával készített interjút azzal kapcsolatban, hogy Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetője kijelentette a New York Timesnak, hogy „az orosz támadások Harkiv térségében még 3-4 napig folytatódnak, ezt követően várhatóan támadást kísérelnek meg Szumi irányába”. Az elemző elmondta, hogy hogy mennyire valós egy ilyen forgatókönyv, és miért támadnák meg az oroszok Szumi régiót.
Dikij szerint nem zárható ki egy fenti forgatókönyv, ugyanis Harkiv esetében is hasonló veszélyre figyelmeztettek, ami végül be is következett, miközben senki sem tett semmit a felkészülés érdekében.
Szerinte ez némileg hasonlít a 2022. február 24-i események miniatűr változatára.
Akkor is mindenkit jó előre figyelmeztettek, de mégsem készültek. Reményét fejezte ki, hogy Budanov figyelmeztetése meghallgatásra talál a Szumi területtel kapcsolatban, és nem olyan felkészületlenül találják magukat szemben az oroszokkal, mint Harkiv térségében.
Kifejtette azt is, nem várható, hogy Oroszország ismét célba veszi Kijevet vagy Csernyihivet, ugyanis nincs meg ehhez az oroszoknak a megfelelő ereje és eszköze. Azonban figyelmeztetett, hogy amennyiben tudnak mozgósítani plusz 300 ezer katonát, akkor reális veszély fenyegetheti a két központi régiót is.
Elmondta, hogy az oroszoknak nincsenek meg a szükséges tartalékai Harkiv vagy Szumi elfoglalásához, de ahhoz volt elegendő erő, hogy elfoglalják a határsávot vagy Vovcsánszkot. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy jelenleg az oroszoknak egyetlen előnyük van Ukrajnával szemben – a létszámfölény –, ezért minden erejükkel azon vannak, hogy minél több hasznot kisajtoljanak belőle.
Az oroszok megtalálták a gyenge pontunkat. A gyenge pontunk a tartalékok hiánya, az emberhiány. És mivel rátaláltak erre a gyenge pontra, teljesen logikus, hogy maximálisan megfeszítsék erőinket, új frontterületeket, új irányokat nyissunk, így kénytelenek vagyunk az amúgy is nagyon szűkös, nagyon kicsi tartalékokat áthelyezni ezekre a területekre. Eközben ezek a tartalékok nem érik el a front donyecki szakaszait, különösen a Csasziv Jart, Pokrovszkijt vagy Kurahivszkijt. Vagyis ahol most a fő, legsúlyosabb csaták zajlanak
– állapította meg a szakértő.
Az orosz fegyveres erők toborzása az orosz védelmi minisztérium egyik fő kérdése, ugyanakkor nincs szó mozgósításról – mondta a TASZSZ szerint az orosz védelmi miniszteri posztra jelölt Andrej Belouszov a Föderációs Tanács plenáris ülésén, ahol a végéhez közelednek a posztra való kinevezéséről szóló konzultációk.
A fegyveres erők létszámáról beszélünk. Külön hangsúlyozni szeretném az újságíróknak, hogy nem mozgósításról, nem valamiféle szükségintézkedésekről beszélünk. Tervezett intézkedésekről beszélünk, de ez a folyamat már elindult, mind a polgárok besorozása, mind pedig, ami különösen fontos, a szerződéskötés
– mondta Oroszország védelmiminiszter-jelöltje.
Az amerikai külügyminisztérium előrejelzése szerint hiába próbálnak most előretörni az orosz erők Harkiv térségében, nem tudnak komoly sikereket elérni – írja az Ukrajinszka Pravda.
Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője vázolta fel az Egyesült Államok várakozásait. Elmondása szerint az USA arra számít, hogy a következő hetekben az oroszok megpróbálnak előretörni Harkiv térségében, és némi előrelépést is elérhetnek, ám ez nem lesz jelentős.
Nem számítunk komoly áttörésekre, és idővel az amerikai segélyek további beáramlása és a partnerek folyamatos támogatása lehetővé teszi Ukrajnának, hogy továbbra is ellenálljon ennek az agressziónak
– jelentette ki.
Hangsúlyozta. az Egyesült Államok meg van győződve arról, hogy Ukrajna megőrzi kulcsfontosságú előnyét ebben a küzdelemben, és hadserege jelentős veszteségeket okoz az Orosz Föderáció megszálló hadseregének.
Az Európai Unió Tanácsa 2027. május 31-ig meghosszabbította az ukrajnai polgári biztonsági ágazat reformjával foglalkozó uniós tanácsadó misszió (EUAM Ukrajna) megbízatását, hogy megkönnyítse az Oroszország Ukrajna elleni agressziója során elkövetett nemzetközi bűncselekmények kivizsgálását és büntetőeljárás alá vonását – közölte a tanács kedden az MTI szerint.
Az EUAM Ukrajna stratégiai tanácsadást és képzést nyújt az ukrán igazságügyi hatóságoknak az Oroszország által elkövetett bűncselekmények elszámoltathatóságára, valamint gyakorlati támogatást nyújt a reformintézkedésekhez az uniós normákkal, valamint a jó kormányzás és az emberi jogok nemzetközi elveivel összhangban, többek között Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos kötelezettségvállalásainak támogatása érdekében.
A misszió anyagi támogatást nyújthat vagy felszerelést is adományozhat az ukrán hatóságoknak. Szoros együttműködést biztosít a Hágában működő Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC), az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, szintén hágai székhelyű uniós ügynökséggel (Eurojust), valamint az Ukrajnában elkövetett nemzetközi bűncselekmények kivizsgálását támogató tagállamokkal.
Az EUAM Ukrajna polgári missziót 2014. július 22-én hozta létre az Európai Unió. Általános célja, hogy támogassa Ukrajnát a jogállamiságot erősítő, fenntartható, elszámoltatható és hatékony biztonsági szolgáltatások és az igazságszolgálatás kiépítésében. Az EUAM Ukrajna kirendeltségekkel rendelkezik Kijevben, Lvivben és Odesszában. A harkivi és mariupoli kirendeltség jelenleg nem működik – jegyezték meg.
A jelenleg Németországban, Lengyelországban és Csehországban élő ukrán menekülteknek csak a fele térne haza, ha teljesülnek az olyan feltételek, mint a biztonság, a kritikus infrastruktúra normál működése, a lakhatás elérhetősége és véget érne a háború – írja az Ukrajinszka Pravda.
Arról, hogy az ukránok milyen feltételek mellett készek hazatérni, a legtöbb válaszadó a kritikus infrastruktúra normál működését (34 százalék) és a biztonságot (34 százalék) nevezte meg. Ezt követi a lakhatás (26 százalék) és a háború befejezése (26 százalék).
A válaszadók 16 százaléka az elhelyezkedés lehetőségét, 13 százaléka pedig a gyerekek iskolába, óvodába járásának lehetőségét emelte ki. A válaszadók pontosan fele visszatérne Ukrajnába a háború után – bár a lap szerint e becslés egy optimista forgatókönyvet tükröz.
Különösen nagy értékű vesztegetés elfogadása miatt büntetőeljárást indított az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) Jurij Kuznyecov altábornagy, a védelmi minisztérium személyzeti főosztályának vezetője ellen, és egy katonai bíróság kedden elrendelte a tábornok előzetes letartóztatását.
Az SZK szerint Kuznyecov akkor követte el a bűncselekményt, amellyel megvádolták, amikor az orosz vezérkar 8., az államtitok-védelmi szolgálatot is irányító igazgatóságának vezetője volt. A nyomozás megállapította, hogy a tábornok 2021–2023-ban kenőpénzt kapott kereskedelmi cégek képviselőitől annak fejében, hogy „bizonyos lépéseket tegyen az érdekükben”. A Kommerszant című lap értesülése szerint a pénzt pozíciókba való kinevezésekért juttatták el neki.
Kuznyecov lakóhelyén és a nyilvántartásban szereplő lakcímén házkutatást tartottak, ahol az SZK szerint több mint 100 millió rubel (400 millió forint) értékben foglaltak le készpénzt, aranyérmét, gyűjteményes órákat és luxuscikkeket.
Április végén Tyimur Ivanov védelmi miniszterhelyettest szintén nagy összegű kenőpénz elfogadásával vádolták meg. Őt is letartóztatták.
Szergej Sojgu akkori tárcavezető helyére Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap Andrej Belouszov közgazdászt, addigi első miniszterelnök-helyettest jelölte. Sojgu az orosz Biztonsági Tanács vezetését kapja meg. A tisztséget addig betöltő Nyikolaj Patrusevet Putyin megtette hivatalos tanácsadójának.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden nem kívánta kommentálni a Kuznyecov elleni eljárást, mondván, hogy ez nem az ő hatásköre. Azt mondta, a Kreml szerint nem fog zavart okozni az orosz fegyveres erők munkájában, hogy Belouszov személyében egy civilt jelöltek védelmi miniszternek.
Azt hangoztatta, hogy Sojgunak az orosz Biztonsági Tanács titkárává való kinevezését nem kell lefokozásnak tekinteni. „Ez egy nagyon magas kormányzati poszt, nagyon széles feladatkörrel, amely az egész ország számára nagy jelentőséggel bír. Természetesen ennek a testületnek a vezetője állandó közvetlen kapcsolatban áll az államfővel, és nagy felelősséget visel” – mondta a Kreml szóvivője az MTI szerint.
Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy elfoglalta a Harkiv régióban található Buhruvatka várost, amelyet jelenleg is orosz csapatok ostromolnak – írja a BBC.
A Telegram-csatorna szerint az orosz hadsereg azt állítja, hogy csapatai „mélyen előrehaladtak az ellenséges védelemmel szembeszállva”.
Oroszország a közelmúltban jelentette be, hogy erői behatoltak az északkeleti határ menti Vovcsanszk városba, Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv közelében, ezzel szemben az ukrán hadsereg azt állítja, hogy „visszaszorította az oroszokat” a város északi pereméről.
Az Európai Unió a vezető nélküli légi eszközök gyártása és Oroszországnak való átadása miatt bevezetett korlátozó intézkedések hatályát kiterjesztette a rakétákra is, amiért Irán folytatódó katonai támogatást nyújt Oroszországnak az Ukrajna elleni háborújához, és ilyen eszközöket ad el fegyveres csoportoknak a Közel-Keleten és a Vörös-tenger térségében – közölte az Európai Unió Tanácsa kedden.
A tagállamok külügyminisztereinek tanácsa által írásbeli eljárás útján elfogadott intézkedés lehetővé teszi az EU számára, hogy mostantól szankciókkal sújtsa azokat, akik az ukrajnai háborúban használt pilóta nélküli légi járművek (UAV) fejlesztése és szállítása mellett rakéták gyártásában és Oroszországnak való átadásában vesznek részt – írta közleményében az uniós tanács.
A továbbiakban tilos lesz továbbá a pilóta nélküli légi járművek, valamint a rakéták fejlesztéséhez és gyártásához használt alkatrészek kivitele az EU-ból Iránba – tették hozzá. Az indoklásban megjegyezték, az intézkedést az Izrael ellen 2024. április 13-án elkövetett iráni drón- és rakétatámadásokra válaszul hozta meg az Európai Unió.
Az EU 2023. október 20-án vetett ki először szankciókat az iráni drónok szállítása és ukrajnai bevetése miatt. Akkor három iráni személy, valamint egy szervezet került jegyzékbe. Az Európai Unió Tanácsa november 14-én további két személyre és két szervezetre vetett ki szankciókat az „Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelős irániakkal szemben”. A listán jelenleg 26 ember és hat szervezet szerepel.
A büntetőintézkedések az Európai Unióba való beutazási tilalomra és az unióban tárolt pénzeszközeik befagyasztására terjednek ki.
Ezenfelül uniós országok állampolgárai és az unió területén bejegyzett szervezetek és bankok nem bocsáthatnak pénzügyi eszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére. A szankciórendszer emellett magában foglalja a távközlési eszközök megfigyelésére szolgáló berendezések, valamint a belső elnyomásra felhasználható berendezések Iránba történő kivitelének tilalmát is – írja az MTI.
Olaf Scholz német kancellár szerint nem szabad különösebb áttörést várni az Ukrajnával kapcsolatos svájci békecsúcs-találkozón. Azt azonban elmondta, úgy látja, hogy közvetlen tárgyalásokhoz vezethet Kijev és Moszkva között. A Stern magazinnak adott interjúban elmondta továbbá, hogy
senkinek sem szabadna túlzott elvárásokat támasztania. Nem a háború befejezéséről tárgyalunk. Ez legfeljebb egy olyan folyamat kezdete, amely közvetlen tárgyalásokhoz vezethet Ukrajna és Oroszország között.
Pontosította, hogy Svájcban a tárgyalások az atomerőművek biztonságáról, a gabonaexportról, a fogolycseréről és a nukleáris fegyverek használatának szabályozásáról szólnának majd.
Ismétlem, mindez még gyerekcipőben jár
– tette hozzá Scholz.
Az ENSZ közleményt adott ki az északkeleti Harkiv régióban kialakult helyzetről, amiben úgy fogalmaznak, hogy „mélységes aggodalommal tölti el őket az ukrajnai civilek helyzete, különösen Harkiv régióban”, mivel az orosz erők fokozzák a támadásokat.
Ezzel a támadással újabb ukrán területeket foglaltak el, további kitelepítéseket váltott ki, és potenciálisan veszélyezteti Harkivot
– áll a közleményben. Az ENSZ adatai szerint az orosz erők legutóbbi, május 10-i behatolása óta legalább 6000 ember menekült el vagy evakuálták őket a határ menti területekről, és sokan elérték Harkiv városát.
Múlt péntek óta legalább nyolc civil meghalt és 35 megsebesült Harkiv térségében. „A harkivi régióban a helyzet szörnyű, mivel a harcok fokozódnak” – közölte az ENSZ irodája, hozzátéve, hogy a városban lévő kollégáik arról számoltak be, hogy szinte folyamatosan szólnak a légvédelmi szirénák, és robbanásokat hallanak a határvidéken és a városban.
A jelentések szerint az északkeleti határvárosban, Vovcsanszkban, ahol jelentős pusztítások történtek, továbbra is heves harcok folynak
– jelentették. „A május 10. előtti mintegy 3000 fős lakosságból vélhetően még mindig több száz civil lakos tartózkodik ott” – vélekedik az ENSZ.
Az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerint a helyzet Harkiv régióban a stabilizáció felé halad, de Oroszország a következő napokban további tartalékosokat küldhet.
Az orosz hadsereg kisebb támadóegységeket is állomásoztatott Szumi régió közelében
– közölte az ukrán televízióval Kirilo Budanov.
Korábban a TASZSZ hírügynökség arról számolt be, hogy az ukrajnai Harkiv régióban található Vovcsanszk nyugati és északi részei orosz ellenőrzés alatt állnak. Az ukrán hadsereg közölte, hogy a városban a helyzetet ellenőrzés alatt tartják, de a Lukjanci közelében lévő új állásokba kellett visszavonulniuk.
Az ukrajnai Harkiv régióban található Vovcsanszk nyugati és északi része az orosz erők ellenőrzése alá került – jelentette a TASZSZ állami hírügynökség. Az ukrán hadsereg közölte, hogy a helyzet Vovcsanszk városában ellenőrzés alatt áll, de a heves orosz légicsapások miatt új állásokba kellett visszavonulniuk Lukjanci falu közelében.
A városban utcai harcok folynak, jelenti a TASZSZ. Az északkelet-ukrajnai Vovcsanszkban, a körülzárt városban a kijevi csapatok heves harcokba keveredtek az orosz hadsereggel.
A város, amelynek háború előtti 17 ezres lakossága mindössze 2500-ra apadt, mielőtt Oroszország a múlt héten megújította szárazföldi támadását, Oroszország fókuszpontjává vált.
Andrej Belouszovot, az eddigi első miniszterelnök-helyettest javasolta az orosz védelmi tárca élére Vlagyimir Putyin elnök. Kaiser Ferenc az InfoRádiónak nyilatkozva arról beszélt, hogy az új miniszter személye azt jelzi, hogy Oroszország hosszú háborúra készül.
Vlagyimir Putyin leváltotta Szergej Sojgu védelmi minisztert, akinek irányítása alatt számos bírálat érte az orosz hadsereget a súlyos harctéri veszteségek és sikerek elmaradása miatt. A Kreml tájékoztatása szerint a tárcavezetőt Andrej Belouszov volt miniszterelnök-helyettes váltja. Szergej Sojgu pedig továbbra is fontos pozícióban maradt azzal, hogy a nemzetbiztonsági tanács titkára lett.
Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense úgy látja, az autoriter rezsimekben nem szeretik a vezetők, ha egy-egy ember túl sok időt tölt el a közelükben.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint az, hogy Szergej Sojgu utódja a gazdasági területről érkezik, azt is jelzi, hogy Oroszország még hosszú háborúra számít. Kaiser Ferenc úgy gondolja, hogy az új védelmi miniszternek az lesz a feladata, hogy még jobban a háború szolgálatába állítsa az orosz ipart, továbbá hogy külső gazdasági partnereket kerítsen Iránon és Észak-Koreán kívül. Kaiser Ferenc szerint azonban a személycsere nem fog változást hozni a háborús stratégiában, a miniszter ugyanis az elnök politikai bizalmasa, és nem valódi katonai szakember.
Szergej Sojgunak több helyettesét is korrupcióra hivatkozva távolították el, így már korábban meginghatott a bizalom.
Megkockáztatom, hogy Putyin kicsit vele is viteti el a balhét az elhúzódó háború miatt. Nyilván Sojgu nem önerőből, nem magától találta ki, hogy ezt a háborút meg kell indítani. Valószínűleg azt sem ő találta ki, hogy mik a műveleti célok, azt mind a Putyin-közeli körök vagy maga Putyin határozta meg
– fejtette ki a szakértő.
További 5-6 Patriot légvédelmi rendszerre van szüksége Ukrajnának a dán miniszterelnök szerint – írja az Ukrajinszka Pravda. Mette Frederiksen dán miniszterelnök azt mondta, hogy az európai országok Patriot légvédelmi rakétarendszereit a legjobb Ukrajnában tartani, és felszólított e rendszerek Kijevbe történő átadására.
Frederiksen Svédország, Németország, Finnország, Izland és Norvégia vezetőivel tartott tárgyalása után tartott sajtótájékoztatót, ahol azt mondta:
Ezek a rendszerek Európában vannak. Jobb, ha Ukrajnában vannak a légvédelmi rendszerek, mint a NATO-országokban
– majd hozzáfűzte, hogy szerinte Ukrajnának még további öt vagy hat Patriot rendszerre van szüksége.
Hétfő este Sahíd típusú kamikaze drónok támadták meg Ukrajnát. Az ukrán fegyveres erők légierejének jelentése szerint 18 Sahíd–131/136 típusú támadódrónt a Chauda-fok felől indított az orosz hadsereg.
Egy Iszkander–M ballisztikus rakéta a megszállt Krím felől érkezett
– jelentették. Hozzáteszik azonban, hogy mind a 18 ellenséges Sahídet lelőtték Kijev, Donyeck, Dnyipropetrovszk, Cserkaszi, Kirovográd, Zaporizzsja, Herszon és Hmelnickij területén.
Azt is elárulták, hogy a támadás visszaverésében segítettek az ukrán vadászgépek, a légierő légvédelmi rakétái, az Ukrán Védelmi Erők mobil tűzcsoportjai és az elektronikus hadviselési egységek.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedd reggel váratlanul Kijevbe érkezett, útjának célja megnyugtatni az ukránokat az Egyesült Államok folyamatos támogatásáról és újabb fegyverek szállításáról.
Blinken, akinek a 2022. februári orosz támadás kezdete óta ez a negyedik kijevi látogatása,
éjszakai vonattal érkezett Lengyelországból az ukrán fővárosba, és találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is.
Az előzetesen be nem jelentett látogatásra alig néhány héttel azután kerül sor, hogy az amerikai kongresszus megszavazta egy hatalmas, 61 milliárd dolláros csomag felszabadítását Ukrajna számára, amelyet az Egyesült Államokban a választási év közepén több hónapig belpolitikai kérdések tartottak fel.
Azóta az Egyesült Államok mintegy 1,4 milliárd dollár értékű katonai segélyt szabadított fel készleteiből, elsősorban Patriot és NASAMS légvédelmi rendszereket, amelyekre Ukrajnának nagy szüksége van az oroszokkal való szembeszálláshoz, valamint tüzérségi lőszert.
Az MTI szerint Blinken nemcsak Zelenszkij elnökkel, hanem Dmitro Kuleba külügyminiszterrel is tárgyalásokat folytat, találkozik a civil társadalom tagjaival és beszédet mond Ukrajna jövőjéről. A témák között szerepel egy kétoldalú védelmi megállapodás is, amelyet az Egyesült Államok még a júliusi washingtoni NATO-csúcstalálkozó előtt szeretne megkötni.
Olaf Scholz német kancellár közölte, hogy az Ukrajnából érkező, tartózkodási és munkavállalási engedéllyel rendelkező hadköteles férfiak annak ellenére Németországban maradhatnak, hogy Ukrajna hazatoloncoltatná őket – írja a kiszo.net.
A politikus szerint Kijev döntése, miszerint nem ad ki útlevelet külföldi nagykövetségeken és konzulátusokon a hadköteles ukránoknak, nem érinti németországi tartózkodási jogukat.
Scholz azt mondta, „Németországban olyan a jogi helyzet, hogy az ukrán hadköteles férfiak ott-tartózkodása nincs veszélyben”. A német kancellár kijelentette, hogy aki munkát vállal Németországban, az maradhat.
„Érdemes elmondani, sokan már dolgoznak, de még mindig több százezer emberre van sürgős szükség a munkaerőpiacon” – vázolta, majd azt hangsúlyozta, hogy a német kormány fizeti az Ukrajnából érkező menekültek nyelvtanfolyamait, és igyekszik munkára ösztönözni őket.
Aki Németországban dolgozik és nem adósodik el, szinte biztos, hogy maradhat
– mondta.
Az orosz hadsereg csapást mért egy katonai repülőtérre és egy gyárra, ahol katonai felszereléseket javítottak a cserkaszi területen lévő Umanban, valamint egy bevetési pontra Harkivban – közölte Szergej Lebegyev, a mikolajivi orosz föld alatti szervezet koordinátora a RIA Novosztyival.
Lebegyev szerint a megtámadott repülőtéren gyakran láthatók NATO-rakétákhoz átalakított Szu–27-esek is.
Elmondása szerint hajnalban egy támadást rögzítettek az Umanfermmas zárt mezőgazdasági gépgyár irányába, ahol állítása szerint katonai eszközöket, főként lánctalpasokat javítanak és tárolnak.
A dán F–16-os repülőgépek egy hónapon belül Ukrajnában lesznek – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök a Die Zeit német lap tudósítója szerint.
A dán F–16-osok egy hónapon belül a levegőben lesznek Ukrajna felett
– fogalmazott Frederiksen. Dánia 19 vadászgépet ígért Kijevnek, amellyel kapcsolatban korábban is azt mondták, hogy 2024 második felében érkeznek meg Ukrajnába.