Hatra emelkedett az oroszok katonák reggeli rakétatámadásai következtében megsérült emberek száma Mikolajivban – jelentette az Állami Sürgősségi Szolgálat (SES) sajtószolgálata.
Az ellenség csapást mért Mikolajivra. Előzetesen hat áldozatról tudunk
– közölte szerdán táviratban a SES.
A rakétacsapás után keletkezett tüzet állítólag már eloltották. „A város egyik kerületében lévő benzinkút területe, beleértve az épületet és a közelben parkoló autókat, 400 négyzetméteren égett” – áll a SES közleményében.
Mint arról beszámoltunk, szerda reggel két becsapódást regisztráltak Mikolajivban azután, hogy bejelentették az oroszok ballisztikus fegyverek bevetésével való fenyegetését. Korábban csak öt sérültről érkezett jelentés – írta meg az Interfax.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!
Nem megvalósítható a hadköteles ukrán férfiak Ukrajnába való visszaküldését célzó javaslat – jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter szerdán Prágában.
A cseh diplomácia vezetője a TOP 09 kormánykoalíciós párt felvetésére reagált. A jobboldali párt néhány napja azt közölte, hogy a kormánykoalíció legközelebbi ülésén felveti ezt a témát. Jan Lipavsky, a Kalózpárt képviselője a szerdai kormányülés előtt újságíróknak azt mondta, nem érti, hogyan lehetne egy ilyen javaslatot megvalósítani.
Lehetetlen valakit csak úgy elfogni és Ukrajnába küldeni azzal a tudattal, hogy ott besorozzák a hadseregbe. Ezt a nemzetközi jog és a különféle szerződések nem teszik lehetővé
– fejtette ki álláspontját a miniszter.
„Látjuk, hogy aránylag élénk vita folyik erről, és hogy Ukrajna is jelzi, szüksége lenne harcképes férfi állampolgáraira hadseregében” – mutatott rá Jan Lipavsky, majd hangsúlyozta, hogy „nagyon érzékeny kérdésről van szó”, amelynek fejleményeit a cseh diplomácia nagy figyelemmel követi, és követik azt a vitát is, amely erről a szomszédos országokban folyik.
Vít Rakusan belügyminiszter, a szintén kormánykoalíciós Polgármesterek és Független Személyiségek (STAN) pártjának elnöke korábban közölte, hogy a kormányzat párbeszédet folytat az ellenzékkel az ukrán menekültek csehországi tartózkodását szabályozó úgynevezett lex Ukrajna szigorításáról. „A hadköteles személyek visszaküldése hazájukba a nemzetközi jog szerint jelenleg nem lehetséges” – mutatott rá a CNN Prima News kereskedelmi hírtelevízióban a belügyminiszter az MTI tájékoztatása szerint.
A prágai sajtó szerint jelenleg több tízezer hadköteles ukrán férfi él Csehországban. A TOP 09 álláspontja szerint visszaküldésük hazájukba az Ukrajnának nyújtott segítség újabb formája lehetne.
Szörnyű bűncselekménynek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök a szlovák kormányfő elleni merényletet, amelyre nem lehet mentség – olvasható a Kreml honlapján szerdán közzétett, Zuzana Caputová szlovák államfőhöz intézett táviratban.
Robert Ficót bátor és lelkiekben erős embernek ismerem. Nagyon remélem, hogy ezek a tulajdonságai segítik majd abban, hogy kiállja ezt a nehéz helyzetet. Kérem, tolmácsolja neki őszinte támogatásom szavait, valamint a mielőbbi és teljes felépüléséhez fűzött jókívánságaimat
– írta Putyin.
Ahogyan arról tájékoztattunk, meglőtték Robert Fico miniszterelnököt a kormány nyitrabányai kihelyezett ülése után. A mellkason és gyomron lőtt politikust Besztercebányára szállították életveszélyes állapotban, és jelenleg is operálják. Az elkövető, egy 71 éves lévai költő legálisan tartott pisztolyával lőtte meg a szlovák miniszterelnököt. A lövések után a tettest elfogták a rendőrök Nyitrabányán.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese is gyógyulást kívánt a szlovák kormányfőnek, hozzátéve, hogy a merénylő célja nem világos. Ezt Oleg Oszipov, Medvegyev tanácsadója közölte a RIA Novosztyi hírügynökséggel.
Mint írtuk, az ukrán vezérkar közleménye szerint az ukrán erők részben kiszorították a Harkiv megyei Vovcsanszkból az orosz megszállókat, az ukrán–orosz államhatár közelében fekvő város északi és északnyugati peremén pedig folytatódnak a védelmi hadműveletek.
A beszámoló szerint az orosz csapatok a megyeszékhely, Harkiv és Vovcsanszk között fekvő Lipci irányába próbálnak előrenyomulni. Orosz repülőgépek két csapást mértek Lipci és a megyeszékhely melletti Mala Danilivka térségére. Eközben az ukrán erők Vovcsanszk környékén visszaverték az orosz csapatok támadó műveleteit, és részben kiszorították az ellenséges erőket a településről.
Ihor Terehov, Harkiv városának polgármestere egy tévéműsorban elmondta, hogy egyelőre nem tervezik a lakosság evakuálását a megyeszékhelyről, éppen ellenkezőleg, a térség azon településeiről érkeznek oda emberek, ahol harcok zajlanak. Hozzátette:
több mint nyolc órán keresztül volt légiriadó, de nyugodtan vészelte át az éjszakát a város. Harkiv kiürítéséről még nincs szó. Éppen ellenkezőleg, ma olyan embereket üdvözölünk a városban, akik olyan területekről érkeztek, ahol most aktív harci cselekmények zajlanak.
Elmondta, hogy már több mint hatezren érkeztek a városba. A menekülteket kollégiumokban helyezték el, és „mindent megadnak nekik, hogy többé-kevésbé védettnek érezzék magukat”. Az MTI beszámolója szerint Nazar Volosin, a keleti országrészben harcoló csapatok Horticja elnevezésű hadműveleti és stratégiai csoportosításának szóvivője a tévéműsorban leszögezte, hogy Harkiv városa jelenleg védett.
Korábban a TASZSZ azt írta, hogy a „Dnyipro-csoport” teljesen felszabadította a Zaporizzsjai területen lévő Rabotino települést. Erről az orosz védelmi minisztérium számolt be. Szerhij Szkibcsik, az ukrán 65. dandár sajtófőnöke azonban az Ukrajinszka Pravda hírportálnak
cáfolta, hogy az orosz csapatok elfoglalták volna Zaporizzsja megyében RAbotino települést.
Szavai szerint az orosz csapatok a falu határában vannak. Napi szinten próbálnak betörni a településre, de az ukrán katonák kiszorítják őket onnan. Hozzátette, hogy a településnél ádáz tűzharcok zajlanak.
Az ukrán állami határőrség sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy ukrán határőrök meghiúsították az orosz erőknek a szomszédos Donyeck megyében lévő offenzíváját Bahmut felé, megsemmisítve a katonai felszereléseket és az ellenséges gyalogosok egy csoportját. A jelentés szerint az oroszok szerdára virradó hajnalban két harckocsi és öt páncélozott szállítójármű segítségével próbálták megrohamozni a határőrség katonáinak állásait Bahmutnál. A határőrök megsemmisítettek egy T–64-es harckocsit, egy BTR–82-es páncélozott járművet és körülbelül tíz orosz gyalogost. Az összecsapásról videófelvételt is közzétettek a határőrszolgálat hivatalos Facebook-oldalán.
Vitalij Kim, a déli Mikolajiv megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy nap közben az orosz erők több csapást mértek a megye azonos nevű székhelyére, s a támadásokban három helyi lakos sérült meg. Az orosz hadsereg ugyancsak csapást mért a szomszédos régióra, Herszon megye székhelyére. Roman Mrocsko, a város katonai közigazgatásának vezetője arról tájékoztatott, hogy megrongálódott egy többlakásos ház teteje, de senki sem sérült meg.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 487 ezret. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett 14 harckocsit, 23 tüzérségi rendszert és 30 drónt – írta az MTI.
A Kurszki, a Tulai, a Kalinyingrádi, a Kemerovói és a Habarovszki régió élére nevezett ki megbízott kormányzót szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök. Kalinyingrád megye megbízott kormányzója Alekszej Beszprozvannih, az orosz ipari és kereskedelmi minisztérium helyettes vezetője lett. Anton Alihanov, aki eddig irányította az exklávét, az ipari és kereskedelmi tárca élére került.
Dmitrij Miljajev, aki 2022 óta Tula megye első kormányzóhelyettese volt, most átvette a régió irányítását. Hivatali elődje, Alekszej Gyumin elnöki tanácsadóként Moszkvába költözik.
Kemerovo megye megbízott kormányzójává Ilja Szeregyuk korábbi első kormányzóhelyettest és regionális kormányfőt nevezte ki az államfő. Szergej Civiljov, aki 2018 szeptembere óta állt a Kuznyecki medence élén, az orosz energiaügyi miniszteri posztot foglalta el.
A Habarovszki terület megbízott kormányzója Dmitrij Gyemjosin lett, aki eddig az orosz főügyész helyetteseként a távol-keleti és a szibériai szövetségi körzet főügyészi hivatalát vezette. A régió előző első embere, Mihail Gyegtyarjov az orosz sportminisztérium irányítását vette át.
Kurszk megye irányítását szintén az eddigi kormányzó első helyettesére, Alekszej Szmirnovra bízta Putyin. A régióvezetői posztot korábban betöltő Roman Sztarovojt orosz közlekedési miniszter lett – számolt be az MTI.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter a VII. koppenhágai demokrácia-csúcstalálkozó résztvevőihez szólva elmondta, hogy Ukrajnának több fegyverre és lőszerre van szüksége az orosz támadások visszaveréséhez, amelyek jelentősen fokozódtak. Umerov Facebook-bejegyzése szerint a csúcson tartott videóbeszédet, amelyben köszönetet mondott Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszternek az ukrán védelmi ipar megerősítésében játszott szerepéért.
Megjegyeztem, hogy több fegyverre és lőszerre van szükségünk az orosz agresszorok támadásainak visszaveréséhez, amelyek jelentősen felerősödtek. A tüzérségi lövedékek, a légvédelmi rendszerek és a lőszerek a legfőbb katonai szükségleteink. Meggyőződésem, hogy a Dánia és más partnerországok által ígért F–16-os repülőgépek jelentősen növelni fogják védelmi képességeinket. Hálás vagyok a pilótáink és a támogató személyzet kiképzéséért
– mondta Umerov.
Az Interfax szerint hangsúlyozta, hogy a bátor ukrán katonák „visszatartják az orosz zsarnokság ukrajnai invázióját, és elzárják további útját a demokratikus Európába”, de segítségre van szükségük.
„Hiszem, hogy együtt meg tudjuk védeni közös értékeinket, és meg tudjuk nyerni ezt a háborút!” – írta a miniszter.
Ukrajna gazdasági növekedése a tavalyi 5,3 százalék után idén 2,9 százalékra lassul, majd jövőre 5,9 százalékra gyorsul – derül ki az Európai Bizottság honlapján szerdán közzétett, frissített tavaszi makrogazdasági előrejelzéséből, amelyet az Interfax szemlézett.
„A háború továbbra is rontja a hangulatot és gátolja a termelőkapacitást, különösen az energiaszektorban, ahol az előzetes becslések szerint 2024 elejére az energiakapacitás 30-40 százaléka megsemmisült. Az egyének folyamatos sorozása, valamint a háború elől menekülő emberek állandó mozgása belföldön és külföldön valószínűleg továbbra is munkaerőhiányt fog okozni, ami kihatással lesz a gazdasági teljesítményre” – áll az NBU (Ukrán Nemzeti Bank) előrejelzésében.
Az Európai Bizottság honlapján közzétett őszi előrejelzés szerint Ukrajna gazdasági növekedése a tavalyi 4,8 százalékról idén várhatóan 3,7 százalékra lassul, jövőre pedig 6,1 százalékra gyorsul.
A 2025-re vonatkozó jobb kilátásokat a dokumentum azzal a feltételezéssel magyarázza, hogy jövő év elején megteremtődnek a feltételek a gazdaságélénkítési erőfeszítések fokozásához.
Visszatérve a folyó év kilátásainak értékelésére, az Európai Bizottság szerint a magánfogyasztás a hangulat romlása miatt valószínűleg lassulni fog, de 2024-ben a fő hajtóerő lesz, amit az alacsonyabb infláció, az akut munkaerőhiányt tükröző erőteljes bérnövekedés és a munkanélküliségi ráta csökkenése támogat.
A beruházásoknak várhatóan továbbra is kedveznek majd a védelmi és az építőipari szektor kiadásai, bár a fokozott bizonytalanság továbbra is visszafogja a magánberuházások általános növekedését
– olvasható a dokumentumban.
A fekete-tengeri közlekedési folyosó újjáéledése várhatóan támogatja az exportot, ami a nettó export GDP-növekedéshez való negatív hozzájárulásának fokozatos csökkenéséhez vezet: az őszi jelentésben szereplő 3,3 százalékról 6 százalékra javították az idei exportnövekedésre vonatkozó előrejelzést. A külkereskedelmi hiány azonban továbbra is fennmarad, tekintettel a gazdaságélénkítés, az újjáépítés és a védelem nagy importigényére.
„Ez az előrejelzés természetesen igen nagy fokú bizonytalansággal terhelt, és a kockázatok többnyire a helyzet romlása felé mutatnak. A konfliktus eszkalálódása nemcsak további emberéleteket követelhet, hanem növelheti az amúgy is magas termelési költségeket, és további termelési kapacitásvesztéshez vezethet. A háború elől menekülő emberek számának növekedése szintén növelheti a munkaerőpiacra nehezedő nyomást, és negatívan befolyásolhatja a hazai keresletet” – áll a jelentésben.
Megjegyzik, hogy a munkaerőpiac 2023 óta a nettó migrációs kiáramlás csökkenése és a belső menekültek részleges visszatérése közepette a stabilizálódás bizonyos jeleit mutatja. A még mindig nagyszámú, külföldön és Ukrajnán belül is lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek azonban valószínűleg továbbra is destabilizálják a munkaerőpiacot, és hozzájárulnak a régiók és ágazatok közötti egyensúlytalanságokhoz.
Az aktualizált jelentésben a munkanélküliség csökkenésére vonatkozó előrejelzés az őszi jelentésben szereplő 16,2 százalékról 15,5 százalékra javult idén, és 14,1 százalékra FOG jövőre.
A növekvő munkaerőköltségek, a kínálati zavarok és a belföldi kereslet élénkülése, valamint a háborúval kapcsolatos nagy kiadások várhatóan magasan tartják az inflációt 2024-ben és 2025-ben. A tavaszi előrejelzés szerint a tavalyi 12,8 százalék után idén 5,5 százalékra csökken, jövőre pedig 7,8 százalékra emelkedik az éves átlagos infláció, míg ősszel az Európai Bizottság 7,7 százalékos idei és 7,6 százalékos jövő évi inflációval számolt.
A jelentés szerint az államháztartási hiány magas marad, de fokozatosan csökken: a tavalyi 19,7 százalékról idén a GDP 17,7 százalékára, jövőre pedig a GDP 8,7 százalékára. Ezt várhatóan a bankszektorban a többletnyereségre kivetett adó (a GDP 1 százaléka), az üzemanyag- és dohányadó-csökkentés lejárta (a GDP 1,6 százaléka) és a folyamatban lévő gazdasági fellendülés fogja elősegíteni.
A költségvetési hiány csökkentett becslése miatt az államadósság dinamikájára vonatkozó előrejelzés is javult: idén várhatóan a GDP 94,4 százalékára, jövőre pedig 97,8 százalékára nő, míg ősszel az Európai Bizottság a GDP 96,2 százalékára, illetve 98,3 százalékára számított.
Tekintettel a nagyobb finanszírozási szükségletekre és a belföldi finanszírozás szélesebb körű, magasabb kamatlábakon történő felhasználására, az államadósság várhatóan tovább növekszik, bár lassabb ütemben, és a GDP 100 százalékának küszöbértéke alatt marad
– áll a jelentésben.
Dnyipróban két ember meghalt, egy pedig megsebesült egy lezuhant rakéta becsapódása következtében, valamint egy infrastrukturális létesítmény és több ház is megrongálódott – közölte Szergej Liszak, a regionális katonai közigazgatás vezetője.
Dnyipróban egy 48 és egy 51 éves férfi halt meg egy ellenséges rakéta lehulló törmelékei miatt. Van egy 63 éves sérült is, őt a sürgősségi osztályon kezelik. A támadásban megsérült egy infrastrukturális létesítmény, egy adminisztratív épület, egy állatmenhely, öt- és kétszintes épületek is. Hat magánház, két melléképület, egy autó és egy villanyvezeték is károsodott. Több tűz keletkezett, amelyeket azonnal eloltottak
– írta szerdán Telegram-csatornáján.
Ezenkívül a nap folyamán a megszállók négyszer bombázták Nikopol körzetét kamikaze drónokkal és ötször tüzérséggel. Ott áldozatok nem voltak – írta meg az Interfax.
A lövések négy magánházat rongáltak meg, amelyek közül az egyik kigyulladt, a mentők eloltották a tüzet. Az támadások megrongáltak egy sportklubot, egy kisbuszt, egy teherautót, egy gázvezetéket és egy villanyvezetéket is.
Szerda este áramkimaradások lehetnek Ukrajnában az energiaszektort ért újabb támadások és a megnövekedett energiaigény következtében – írta az Ukrenergo ukrán állami energiaszolgáltató vállalat.
A Kárpáti Igaz Szó szemléje szerint a vállalatok mellett a háztartásokat is érinthetik a kimaradások, főleg a 18 és 23 óra közötti, esti idősávban, ezért akár vészhelyzeti áramszüneteket is elrendelhetnek.
A közleményben azt is leírták, hogy szerdán 0 óra és 10 óra, valamint 16 óra és 24 óra között vészleállási ütemtervet léptettek életbe az ipari fogyasztók számára.
Az észt parlament elfogadta azt a törvényt, amely lehetővé teszi az országban lévő befagyasztott orosz vagyon „Ukrajna újjáépítésének céljára” történő felhasználásának legalizálását. Ez áll az észt parlament honlapján közzétett nyilatkozatban. A törvényhozás hatvanöt tagja szavazott a törvényjavaslat elfogadása mellett, három ellene.
A befagyasztott vagyon felhasználására vonatkozó jogi normák kidolgozása összetett feladat, amelyen több ország – szövetséges államok [NATO] és több nemzetközi szervezet – dolgozik, és Észtország itt az újító szerepet játssza
– kommentálta a döntést a parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke, Hendrik Johannes Terras.
A parlament közleménye szerint az elfogadott törvény lehetővé teszi, hogy a szankciók alapján befagyasztott vagyont olyan személyek és vállalatok használhassák fel, amelyek az észt hatóságok szerint hozzájárultak az EIA-hoz, az Ukrajnának fizetendő kártérítések előlegeként.
Margus Tsahkna külügyminiszter április 18-án azt mondta, hogy Észtország precedenst kíván teremteni, és megoldani Oroszország mintegy 37 millió eurónyi befagyasztott vagyonának Kijevbe történő átutalását.
Az Európai Bizottság tavaly óta többször is kijelentette, hogy a hatályos európai jogszabályok nem teszik lehetővé az egyoldalú uniós korlátozások következtében befagyasztott külföldi vagyonok elkobzását, és más személy vagy állam részére történő átutalását. Ugyanakkor tavaly nyár óta aktívan dolgozik az európai normák megváltoztatásán, hogy az ilyen pénzeszközök lefoglalása jogszerűvé váljon. Az Európai Bizottság adatai szerint Oroszország központi bankjának mintegy 200 milliárd eurónyi vagyonát és 24 milliárd eurónyi magánpénzt zároltak az EU-ban.
Hatra emelkedett az oroszok katonák reggeli rakétatámadásai következtében megsérült emberek száma Mikolajivban – jelentette az Állami Sürgősségi Szolgálat (SES) sajtószolgálata.
Az ellenség csapást mért Mikolajivra. Előzetesen hat áldozatról tudunk
– közölte szerdán táviratban a SES.
A rakétacsapás után keletkezett tüzet állítólag már eloltották. „A város egyik kerületében lévő benzinkút területe, beleértve az épületet és a közelben parkoló autókat, 400 négyzetméteren égett” – áll a SES közleményében.
Mint arról beszámoltunk, szerda reggel két becsapódást regisztráltak Mikolajivban azután, hogy bejelentették az oroszok ballisztikus fegyverek bevetésével való fenyegetését. Korábban csak öt sérültről érkezett jelentés – írta meg az Interfax.
Az Ukrán Védelmi Erők visszaverték az oroszok támadó akcióit Vovcsanszk közelében, és részben kiszorították az ellenséges erőket a településről. Orekovszkij irányában az oroszok nem mondanak le előrenyomulási kísérleteikről Rabotino és Sztaromajorszkoje térségében, ahol a nap kezdete óta tizenöt katonai összecsapásra került sor – írta meg az Unian.
Amint azt az ukrán fegyveres erők főparancsnokságának Facebook-oldalán közzétett üzenetben megjegyezték, reggel óta az ellenség a legnagyobb erőfeszítéseket Kupjanszk és Pokrovszk irányába összpontosítja.
Csapataink bátran tartják a védelmet, veszteségeket okozva az ellenségnek emberben és felszerelésben egyaránt, olykor ellentámadást folytatva
– jegyezték meg a vezérkarban. Három katonai összecsapást jegyeztek fel Harkiv irányában. Az ellenség Lipci irányában próbál támadni. Az ellenséges repülőgépek két csapást mértek Lipci és Malaja Danilovka települések térségére.
„A védelmi erők visszaverték az orosz katonák támadó akcióit Vovcsanszk térségében, részben kiszorították az ellenséges erőket a településről, az északi és északnyugati külvárosokban folytatódnak a védelmi akciók. Az ellenséges veszteségekről szóló adatokat frissítik” – közölte a vezérkar.
Kupjanszk irányában Sztelmahivka, Szinkovka, Beresztovoj, Novogorovka, Peszanoj és Mjaszozsarovka térségében folytak a harcok. Összesen 18 ellenséges támadást vertek vissza az ukrán katonák. Ezenkívül Szeverszk irányában az orosz katonák támadásokat hajtottak végre Mikolajivka–Szpirnoj, Beresztovoj–Szpirnoj, Jakovlevka–Razdolovka, Szoledar–Razdolovka irányokban, de nem jártak sikerrel. Azt is megjegyzik, hogy Torezk irányában az ellenség két légicsapást hajtott végre Drzsba és Szevernij térségében.
A legtöbb ellenséges támadás eddig Pokrovszk irányában történt. Itt az ukrán katonák 19 támadási akciót akadályoztak meg a megszállók részéről. Az ellenség fő erőfeszítései Novoalekszandrovka térségére összpontosultak, amelyre szintén légicsapást mértek
– jelentették a vezérkarban.
Ezzel szemben a TASZSZ azt írja, hogy a „Dnyipro-csoport” teljesen felszabadította a Zaporizzsjai területen lévő Rabotino települést. Erről az orosz védelmi minisztérium számolt be.
„A »Dnyipro-csoport« egységei teljesen felszabadították a Zaporizzsjai területen lévő Rabotino települést, és legyőzték a 65. gépesített egységet, a 121. terrói védelmi dandárt, az Ukrán Nemzeti Gárda 23. dandárjának embereit és felszerelését a Zaporizzsjai területen lévő Malaja Tokmacska, a Dnyipropetrovszki területen lévő Nikopol és a Herszoni területen lévő Zolotaja Balka települések területén” – közölte a minisztérium.
Adataik szerint az ellenség legfeljebb 25 katonát, két járművet, valamint egy amerikai gyártmányú M777-es haubikát (katonai önjáró löveg) veszített. A hírek szerint az orosz hadsereg elfoglalta a Harkivi területen lévő Glubokoje és Lukjancsi településeket is.
Vlagyimir Putyin bemutatta az új védelmi minisztert, Andrej Belouszovot a katonai körzetek csapatainak parancsnokaival tartott találkozón – írta meg a RIA Novosztyi.
Andrej Removics Belouszovot nevezték ki az új védelmi miniszterré
– közölte az elnök. Belouszov kinevezése annak köszönhető, hogy a katonai komponensre fordított kiadások növekednek, idén a GDP 8,7 százalékát teszik ki – magyarázta az államfő.
„Ez jelentős forrás, és kötelességünk nagyon körültekintően és hatékonyan rendelkezni vele” – tette hozzá. Az elnök hangsúlyozta, hogy a katonai kiadások növelése mellett minden szociális kötelezettséget teljesíteni kell. Pontosította, hogy az oktatás fejlesztéséről, az egészségügyről, a veteránok támogatásáról és a nyugdíjszolgáltatások biztosításáról van szó.
Hétre emelkedett a légicsapás következtében megsérült emberek száma Herszonban, akik közül a legfiatalabb 15 éves – közölte a regionális katonai közigazgatás vezetője, Olekszandr Prokudin.
Délután az orosz csapatok repülőgépekkel támadták Herszon városát. A központi körzetet találták el, az ellenséges tűz lakóházakat és egy oktatási intézményt rongált meg. Eddig hét áldozatról tudunk, a legfiatalabb 15 éves. A fiú az orrán és a vállán szenvedett sérüléseket
– írta Prokudin szerdán távirati csatornáján, amelyet az Interfax szemlézett.
Elmondása szerint egy 39 éves nő robbanás okozta sérülést szenvedett, a hasán repeszsérüléseket és medencecsonttörést. „Egy 32 éves férfinál könnyű sérüléseket – robbanás okozta sérülést és fejsérülést – diagnosztizáltak. Egy mentőautó robbanás okozta sérülésekkel szállított kórházba egy 58 és egy 40 éves herszoni nőt is. Egy másik, 39 éves nő agyrázkódást és koponyasérüléseket szenvedett. Egy 78 éves idős nőt is eltalált az ellenség, ő jelenleg robbanás okozta sérüléssel, arcon és karon szerzett sérülésekkel fekszik kórházban” – tette hozzá.
„Az orvosok vizsgálatokat végeznek, és a szükséges segítséget nyújtják az áldozatoknak” – zárta posztját a vezető.
Az Ungvári Városi Tanács közösségi oldalán arra figyelmeztette a lakosságot, hogy csütörtökön (május 16-án) robbanásokra számíthatnak a lakosok Onokóci Kistérséghez tartozó Ókemence közelében munkálatokat végeznek – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.
A robbantásokra 12 és 17 óra között számíthatnak a civilek.
A hatóságok arra kérik a lakosságot, hogy a robbantásokat hallva őrizzék meg a nyugalmukat, nem háborús aktivitás zajlik majd a térségben.
Washington további 2 milliárd dollárnyi külföldi katonai finanszírozást biztosít Ukrajnának – közölte május 15-én Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
Blinken ezt Kijevben jelentette be ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával tartott sajtótájékoztatóján – írja a The Kyiv Independent.
2023 második felében az oroszoroszághoz kapcsolódó hackerek aktívan használták az olyan üzenetküldőket, mint a Telegram és a Signal a rosszindulatú programok terjesztésére.
Ezt az „Orosz kiberműveletek” című elemző jelentésben állapították meg – közölte az Állam Különleges Kommunikációs Szolgálat sajtószolgálata. Így a hackerek kémprogramokat használnak arra, hogy törvényes szoftverek telepítőit utánozzák, például a Kropyva helyzetfelismerő rendszert – írja az epravda.com.
Joe Biden kormánya egyre inkább aggódik amiatt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elég hatalomra tesz szert ahhoz, hogy megváltoztassa a háború pályáját, és esetleg visszahozza az egykor borús kilátásokat. A két fél végre elmozdulhat egy tárgyalásos tűzszünet felé, és befagyaszthatja a háborút egy koreai forgatókönyv szerint – jelentette a The New York Times névtelenség mellett nyilatkozó nyugati tisztviselőkre hivatkozva.
„A Biden-kormányzatban egyre inkább felismerik, hogy a következő néhány hónap döntőnek bizonyulhat, mivel egy bizonyos ponton a két fél végre elmozdulhat egy tárgyalásos tűzszünet, egy fegyverszünet felé, amely ahhoz hasonló, mint ami 1953-ban véget vetett az aktív ellenségeskedéseknek Koreában, vagy egyszerűen befagyasztja a konfliktust” – írják a szerzők.
Megjegyzik, hogy az orosz erők új offenzívát indítottak az ország második legnagyobb városa, Harkiv közelében, arra kényszerítve Ukrajnát, hogy a terület védelmére átirányítsa az amúgy is megfogyatkozott csapatait. A hónapok óta tartó washingtoni vita pedig arról, hogy adjanak-e Ukrajnának fegyver- és lőszercsomagot, olyan rést teremtett, amelyet Oroszország egyértelműen kihasznál.
Az újságírók szerint az amerikai tisztviselők bizakodásuknak adnak hangot, hogy az orosz sikerek nagy részét vissza lehet szerezni, amint az új fegyverek áramlása teljesen megnyílik, valószínűleg valamikor júliusban. De nem akarják megjósolni, hogy hol tartanak majd a harcok hónapok vagy akár évek múlva – írja a The New York Times.
Legalább tizenhat Srí Lanka-i zsoldos halt meg az orosz–ukrán háborúban harcolva – közölte szerdán a dél-ázsiai szigetország védelmiminiszter-helyettese.
Srí Lanka a múlt héten indított vizsgálatot állampolgárainak a konfliktusba való toborzása ügyében, amelynek alapján 288 nyugalmazott katona részvételét állapították meg – mondta el Pramitha Tennakoon.
Megerősítést kaptunk arról, hogy 16 (zsoldost) megöltek
– mondta a miniszterhelyettes Colombóban újságíróknak. Nem részletezte, hogy a konfliktus melyik oldalán harcoltak a katonák, csak azt hangsúlyozta, hogy a Srí Lanka-iak toborzását embercsempészetként kezelik.
A colombói kormány tárgyalásokat folytat az ukrán és az orosz külügyminisztériummal a két országban tartózkodó állampolgárainak felkutatásáról és biztonságos hazahozataláról.
Az üggyel kapcsolatban kijelentette, hogy „ez egy kényes kérdés”. Hozzátette: „Barátok vagyunk Oroszországgal és Ukrajnával. Ez a két ország fontos számunkra, ezért fordulunk a külügyminisztériumokhoz, hogy állampolgáraink biztonságban hazatérhessenek.”
Gamini Valeboda parlamenti képviselő hétfőn a törvényhozásban azt mondta, hogy a Srí Lanka-i állampolgárok többségét az orosz hadsereg szervezte be magas fizetések ígéretével, és azzal a hamis biztosítékkal tévesztették meg őket, hogy nem fogják őket harci feladatokra vezényelni.
A védelmi minisztérium honlapján közzétett hirdetésben arra kérik a családokat, hogy „adjanak tájékoztatást az orosz–ukrán háborúban részt vevő, nyugdíjaskorú Srí Lanka-i katonákról.”
A hozzátartozók panaszai azt követően szaporodtak meg, hogy a védelmi minisztérium a múlt héten vizsgálatot indított a két országba utazó állampolgáraikkal kapcsolatban.
A Srí Lanka-i hatóságok többször felszólították honpolgáraikat, ne utazzanak Oroszországba vagy Ukrajnába a háborúban való részvétel céljából. A Srí Lanka-iakat azonban semmilyen korlátozás nem akadályozza abban, hogy külföldre utazzanak, a 2022-es történelmi gazdasági válság nyomán sokan elhagyták a szigetországot.
A múlt héten a rendőrség őrizetbe vett két nyugalmazott katonát, köztük egy főtisztet, azzal a váddal, hogy illegálisan toboroztak embereket orosz zsoldoscégek számára. Srí Lanka szomszédai – India és Nepál – megerősítették, az elmúlt évben számos indiait és nepálit toboroztak, hogy az orosz hadsereg oldalán harcoljanak.
A Katmanduban márciusban közzétett adatok szerint legalább 19 nepáli halt meg a harcokban.
Kedd éjjel ukrán dróntámadás ért egy, az oroszországi Belgorod és Lipeck régiókban lévő olajraktárat és egy villamosenergia-alállomást – írja a Sky News.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova a támadásokra reagálva azt mondta, hogy azok Kijev és az őt támogató nyugati hatalmak „bűnösségének” demonstrációját jelentik. Közölte, hogy a felelősöket meg fogják büntetni.
A Sztarij Oszkol város melletti Oszkolneftesnab olajraktár és a Jeletskaja áramszolgáltató alállomás elleni támadást az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) hajtotta végre – közölte egy ukrán hírszerzési forrás.
Visszavonultak az ukrán védők Luhanetsz és Vovcsanszk térségében – mondta Dmitro Lihovij, az Ukrán Fegyveres Erők szóvivője az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint.
A Harkivi régióban csapataink 18 ellenséges támadást vertek vissza. Egyes területeken az ellenséges tűz és támadó akciók következtében egységeik manővereztek és kedvezőbb pozíciókba vonultak, hogy megmentsék katonáink életét és elkerüljék a veszteségeket. A harcok folytatódnak.
Az ukrán katonák nem engedik, hogy az orosz megszállók megvethessék lábukat. Az ellentámadásokat végrehajtják. Az ellenséget tüzérségünk és a védelmi erők pilóta nélküli drónokból álló egységei állandó tűzuralom alatt tartják – írták.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy Moszkva minden Ukrajnának szállított amerikai haditechnikai eszközt megsemmisít.
Megjegyzései azután hangzottak el, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter Kijevben ukrán vezetőknek azt mondta, hogy az egy hónapos késedelem ellenére több amerikai fegyver érkezik, és néhány már meg is érkezett – írja a Sky News.
Az amerikai segélycsomag 61 milliárd dollárt különít el Ukrajna számára, aminek nagy részét a tüzérségi és légvédelmi rendszerek pótlására fordítják. Zaharova célba vette a Nyugat azon kísérleteit is, hogy a befagyasztott orosz vagyont Ukrajna javára használja fel. Azt mondta, hogy ez az orosz törvények megsértése lenne, és a nemzetközi pénzügyi rendszer aláásásának kockázatával járna.
Ha az Egyesült Államokban lévő orosz vagyontárgyakat lefoglalnák, az további 5 milliárd dollár támogatást jelenthetne Ukrajnának az orosz központi banki állományból. Nem valószínű azonban, hogy az USA lefoglalná a vagyont a G7-ek és az Európai Unió többi tagjának beleegyezése nélkül.
Ukrán tisztviselők újabb erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a Biden-kormányzat feloldja az Egyesült Államokban gyártott fegyverek Oroszországon belüli csapásmérésre való használatának tilalmát, mondván, hogy ez a politika megakadályozta őket abban, hogy orosz állásokat támadjanak, miközben Harkiv felé tartó nagy menetelésükre készültek – írja a Politico.
Ukrán parlamenti képviselők egy csoportja ezen a héten Washingtonban tartózkodik, hogy a kongresszus segítségét kérje a kérdésben, amely szerintük megbilincseli az ukrán háborús erőfeszítéseket, mivel Kijev a határon túli orosz katonai utánpótlási raktárakra akar csapást mérni.
„A fő probléma jelenleg a Fehér Ház politikája, amely korlátozza a képességünket” arra, hogy katonai célpontokat támadjunk Oroszországon belül – mondta David Arakhamia, az ukrán parlamentben kormányzó Nép Szolgája párt elnöke keddi washingtoni látogatásán.
A parlamenti képviselők részei az ukrán törvényhozók egy nagyobb csoportjának, amely a héten mintegy tucatnyi kongresszusi irodával találkozik, hogy megpróbálja őket is bevonni a Fehér Ház irányváltoztatására irányuló törekvéseikbe.
Két amerikai tisztségviselő, amikor megkérdezték őket, megerősítette, hogy a Biden-kormányzat politikája nem változott. „A támogatás a védelemre szolgál, és nem támadó műveletekre orosz területen” – mondta az egyik tisztviselő, akinek névtelenséget biztosítottak, hogy kényes kérdésekről beszélhessen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki pénteken hivatalos látogatást tett volna Madridban, lemondta spanyolországi látogatását – erősítette meg a spanyol sajtó a spanyol királyi palota által kiadott hivatalos program alapján.
A királyi palota szerda reggel frissítette az uralkodó programját, jelezve, hogy VI. Fülöp király és az ukrán államfő tervezett találkozója, valamint a Zelenszkij tiszteletére rendezett hivatalos ebéd elmarad, az okok megjelölése nélkül.
Az ukrán elnöknek Portugáliába is el kellett volna látogatnia, de a portugál sajtó értesülései szerint valószínűleg ez a látogatás is elmarad.
Az Egyesült Államok elhatározottságát hangoztatta Antony Blinken külügyminiszter Ukrajna győzelemhez segítése iránt, amikor kedden Kijevben találkozott Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel – számolt be az MTI.
Az amerikai politikus kritikusnak nevezte az ukrajnai gazdaság reformját annak érdekében, hogy az Egyesült Államok fenntarthassa a gazdasági segítségnyújtást, valamint hogy Ukrajna képes legyen magánbefektetőket vonzani, és előrelépni az Európai Unió felé vezető úton.
Antony Blinken megállapította, hogy a közelmúltban Ukrajna számára elfogadott új amerikai költségvetési törvényben szereplő segítségnyújtás elemei már elkezdtek megérkezni Ukrajnába, ami további jelzése annak, hogy az Egyesült Államok elkötelezett egy szuverén, független és életképes Ukrajna léte iránt, és nem fog megállni addig, amíg ezt nem sikerül megteremteni.
Denisz Smihal ukrán kormányfő beszámolt arról, hogy Ukrajna már megkapta a biztonsági támogatás szükséges elemeit, illetve hogy a legutóbb bejelentett 400 millió dolláros amerikai fegyverszállítmány is elkezdett megérkezni az országba, ami – szavai szerint – segítséget nyújt nemcsak az ellenség megállításában és feltartóztatásában, de területek visszafoglalásában is, ami stratégiai cél.
Előzetesen Antony Blinken tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, aki a kijevi megbeszélésen közölte, hogy országának két további Patriot légvédelmi rakétarendszerre van szüksége a kelet-ukrajnai Harkiv és térsége védelméhez.
Gyenisz Haritonov regionális orosz törvényhozó szerint célpontja volt az Ukrajnában elkövetett autós bombatámadásnak – írja a The Moscow Times.
A törvényhozó az év elején csatlakozott a hadsereghez, majd bevetésre küldték a frontra. Gyenisz Haritonov a Telegram-csatornáján tett közzé egy videót arról, hogy Ukrajnában az út szélén lángolt az autója.
Haritonov szerint a katonai műveletek teljesítése közben a saját autóját használja. Vasárnap éppen egy feladatot teljesített, amikor felrobbant az autója, majd porig égett. Hozzátette, hogy egy „speciális osztály” vizsgálja az esetet.
Az elmúlt 24 órában lelassult az orosz offenzíva üteme a harkivi régió északi részén. A az oroszok célja, hogy egy ütközőzónát alakítsanak ki a nemzetközi határ mentén – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az amerikai hadtudományi intézet jelentése (ISW) szerint több ukrán katonai tisztségviselő is arról számolt be, hogy lassan stabilizálódik a helyzet Harkiv térségében.
Az ukrán erők megkezdték Volcsanszk „megtisztítását”, csapást mérve a lakott területen található orosz támadócsoportokra. A források szerint az oroszok egy új gyilkos taktikát alkalmaznak, és legfeljebb ötfős kis rohamcsoportokkal hatolnak be az ukrán állásokba. A kisebb rohamcsoportokkal egyesülve végül nagyobb csapásmérő erővé alakulnak át.
Az ISW elemzői úgy vélik, hogy a kis rohamcsoportok taktikája növelheti az orosz haderő- és felszerelésveszteséget, emellett lelassíthatja az orosz offenzíva ilyen irányú általános ütemét.
Dmitro Vasilets ukrán politikus, a Derzsava párt vezetője kijelentette, hogy szerinte az ukrajnai helyzet a NATO-országok által az ukránok ellen elkövetett célzott népirtás – írja a ria.ru.
„Zelenszkij Ukrajnája egyetlen nagy NATO koncentrációs táborrá változott, ahol az ukránokat egyszerűen elfogják, mint az állatokat az utcán... Minden joguktól megfosztották őket. A NATO által megszállt területen a helyzet a legrosszabb forgatókönyv szerint alakul, azzal a céllal, hogy minél több ukránt, mint etnikai csoportot elpusztítsanak. Célzott népirtás folyik a NATO-országok részéről” – mondta a politikus a BelTA belorusz hírügynökségnek.
Vaszilec a NATO-t a konfliktus egyik részesének nevezte, és kijelentette, hogy a blokk országai mindent megpróbálnak majd megtenni, hogy ne az ő csapataikat, hanem az ukránokat használják, akik „tehetetlenek és madárjogon vannak az EU-ban”.
Andrzej Duda lengyel elnök szerint Oroszország más országokat is megszállna, ha erői győzelmet aratnának az Ukrajna elleni háborúban, és a Kreml újabb katonai támadását jósolta a következő hetekre – írja a Bloomberg.
Bár azt mondta, hogy más szomszédok elleni támadás nem fenyeget, a lengyel vezető kedden a Katari Gazdasági Fórumon arra figyelmeztetett, hogy a NATO-szövetségesek sebezhetőek. Az ukrán erők a Kreml újabb offenzívájának visszatartásáért küzdenek.
„Ha sikerül győzniük Ukrajnában, ha sikerül elérni a céljaikat, akkor más országokat is megtámadnak” – mondta az 51 éves Duda a Bloomberg főszerkesztőjének, John Micklethwaitnek Dohában. „Ez lehet a balti államok, lehet, hogy Finnország, lehet, hogy Lengyelország.”
Duda elmondta, hogy kormánya, amely saját légvédelmi rendszerének összeállításának kezdeti szakaszában van, nem lesz képes Patriot rakétaelhárító elemet szállítani Kijevbe. Lengyelország „potenciális veszélyzónában van”, és fel kell töltenie erőforrásait – mondta, utalva a tankokra, szovjet korabeli repülőgépekre és az Ukrajnának nyújtott 4 milliárd dollár értékű katonai segélyre.
„Most magunkról kell gondoskodnunk” – mondta Duda.