Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Újabb meghökkentő váddal illette a NATO-t Putyin egyik legfőbb szövetségese,
• Zelenszkij arra kéri az ukránokat, hogy észszerűen fogyasszák az áramot;
• Az Európai Unió négy orosz médiumot tiltott be;
• Egy német politikus rakétákat telepítene a NATO–Ukrajna határhoz.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!

Lelőttek egy orosz támadó repülőgépet – jelentette az ukrán hadsereg egyik dandárja. A 110. különleges dandár közölte, hogy a Szu–25-öst Donyecknél semmisítették meg – írta a SkyNews.

Azt mondta, hogy ez volt a negyedik Szu–25-ös, amelyet lelőttek, és hozzátette, hogy továbbra is „lángoló bírságokat” fog kiszabni Oroszországra az Ukrajnába való átkelésért. 

„Az égboltunk pokollá válik a megszálló pilóták számára. A rajtszámunk rémálommá válik számukra” – tette hozzá. 

A krími orosz légvédelem elleni rendszeres csapások miatt az oroszok fokozatosan elveszítik azt a képességüket, hogy a megszállt félszigeten lévő létesítményeiket a levegőből fedezzék. Erről a brit hírszerzés számolt be.

Brit elemzők megjegyzik, hogy az elmúlt hetekben az ukrán hadsereg több sikeres támadást hajtott végre a krími létesítmények ellen. Ennek eredményeként a megszállók különösen a Belbek repülőterén lévő Sz–400-as föld-levegő rakétaüteg elemeit – radarokat és kilövőállásokat – veszítették el. Ezenkívül legalább két MiG–31BM típusú földi repülőgép is megsemmisült.

Ezt megelőzően az oroszok szintén veszteségeket szenvedtek az Ai-Petri hegyen lévő radarállomás és a Dzsankoj repülőtér elleni csapás során – írja az Unian.

Lengyelország mintegy 2,5 milliárd dollárt fordít a biztonság és az elrettentés fokozására az Oroszországgal és a vele szövetséges Belarusszal közös határon – írja az MTI.

Donald Tusk tájékoztatása szerint megkezdődtek a Keleti Pajzs projekt munkálatai, a terv új katonai erődítmények kiépítését is magában foglalja. Lengyelország Tusk szavai szerint a NATO és az Európai Unió keleti szárnyán kiemelt felelősséget visel Európa biztonságáért.

„Úgy döntöttünk, hogy mintegy 10 milliárd zlotyt (2,5 milliárd dollár) fektetünk be a biztonságunkba és mindenekelőtt a biztonságos keleti határba” – fogalmazott.

Megkezdjük a biztonságos határ építésének nagyszabású projektjét, beleértve az erődítményrendszert és a terep és a környezet olyan átalakítását, amely áthatolhatatlanná teszi ezt a határt egy potenciális ellenség számára. Annak érdekében, hogy Lengyelország határát békeidőben biztonságossá, háború idején pedig az ellenség számára áthatolhatatlanná tegyük

– mondta Tusk lengyel katonák előtt Krakkóban, a második világháborúban a nácik elleni Monte Cassinó-i csatában aratott szövetséges győzelem 80. évfordulója alkalmából.

Lengyelország előző kormánya 400 millió dolláros beruházással erősítette meg a belorusz határt az onnan 2021-ben megindult migránsáradat megfékezésére, de a jelenlegi kormány szerint ezt erődítéssé kell fejleszteni.

Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus közeli szövetségese, Leonyid Volkov megfogadta, hogy soha nem adja fel a harcot Vlagyimir Putyin ellen, hogy a néhai orosz ellenzéki vezető végső áldozata ne legyen hiábavaló.

A litvániai otthonánál márciusban elkövetett brutális támadás óta adott először televíziós interjút. Azt mondta a BBC Sunday with Laura Kuenssberg című műsorában, hogy a támadás mögött az az üzenet állt, hogy „tudjuk, hol élsz, meg tudunk ölni, és a nyomodban vagyunk”.

Annak a véleményének is hangot adott, hogy Navalnijt nem lehet helyettesíteni, de mindenki a feleségét, Julija Navalnaját látja az ellenzéki mozgalom új karizmatikus vezetőjeként, annak ellenére, hogy ő soha nem akart ilyen nyilvános szerepben lenni – írta a BBC.

A gyakorlat Észtországban zajlik, az ukrán fronthoz közel.

Egy nagyszabású észtországi NATO-hadgyakorlaton Franciaország olyan különleges egységet képez ki, amely „jól fog jönni Ukrajnában”. Erről az RTL francia kiadása számolt be az Unian szemléje szerint.

Megjegyzik, hogy az észtországi gyakorlaton 14 ezer NATO-katona vesz részt. A cél az, hogy megmutassák Oroszországnak, hogy egy invázió az ország ellen rossz ötlet lenne.

„A hadseregünk pedig megragadta az alkalmat, hogy kipróbálja egy új egység képességeit, amely nagyon jól fog jönni Ukrajnában. A FRAN csoport feladata, hogy észrevétlenül az ellenséges vonalak mögé kerüljön, hírszerzési információkat szolgáltasson, és lövészárkokat foglaljon el” – írja a francia kiadvány.

Vlagyimir Putyin orosz elnök arra panaszkodott, hogy az orosz hadsereg katonáit folyamatosan ukrán drónok zavarják – írja az Unian.

Az orosz elnök egy sajtótájékoztatón jelentette ezt ki. Elmondása szerint a drónok úgy repülnek a katonák feje felett, „mint a legyek”.

Az ellenségnek ezek a drónjai, mint a legyek, csak repülnek a fejük felett. Ezt mindenki tudja

– mondta Putyin felháborodottan.

Ahogy a Washington Post is megírta, Ukrajnában annyi drón járőrözik a frontvonal felett, hogy az ukrán és orosz csapatok gyakorlatilag képtelenek megmozdulni anélkül, hogy ne kockáztatnák, hogy észreveszik és felrobbantják őket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította Emmanuel Macron francia elnöknek a párizsi játékok alatti olimpiai fegyverszünetre vonatkozó javaslatát.

Az elnök az AFP-nek azt mondta, hogy ez előnyt jelentene Moszkvának, mivel időt adna neki a csapatok és a tüzérség mozgatására – írta meg az Unian.

„Már volt tűzszünet. De az nem működik túl jól ezzel az ellenséggel. Ráadásul van egy kockázat – ki fogja rögzíteni, hogy a tűzszünet alatt az erőik nem jönnek a közelünkbe? Nem mintha a tűzszünet megakadályozná, hogy a felszerelés közelebb kerüljön, és aztán támadásba lendüljön. Szóval nem értem a részleteket. Számomra ez egyelőre élettelen történetnek hangzik” – mondta Zelenszkij.

Oleh Szinyehubov, a Harkivi terület kormányzója szerint a fokozódó orosz támadások miatt kimenekítettek 9907 lakost az északkelet-ukrajnai Harkiv körzetéből – írja az MTI.

Hozzátette, hogy éjjel két újabb orosz áttörési kísérletet vertek vissza. Előzőleg azonban az orosz erők több kilométernyit haladtak előre a frontvonalnál. Szinyehubov úgy ítélte meg, hogy az ukrán erők egyelőre ellenőrzés alatt tartják a helyzetet.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az AFP francia hírügynökségnek szombaton úgy nyilatkozott, hogy a térségben egy hete indított orosz támadás egy újabb átfogó hadművelet kezdete lehet. Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont pénteken azt mondta, hogy Oroszország „mai állás szerint” nem tervezi Harkiv elfoglalását, a térségben zajló orosz hadművelet célja egy ütközőzóna létrehozása a közelben fekvő orosz régiók védelmében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy a Harkivi területen jelenleg „ellenőrzött”, de nem „stabilizált” a helyzet az orosz offenzíva közepette – írja az Ukrinform.

Az ukrán elnök elmondta, hogy az orosz csapatok öt-tíz kilométerre hatoltak be az északkeleti határ mentén, mielőtt az ukrán erők megállították őket. Volodimir Zelenszkij szerint az orosz erők meg akarják támadni Harkivot, bár tisztában vannak vele, hogy ez nagyon nehéz lenne.

Tudják, hogy olyan erőink vannak, amelyek sokáig fognak harcolni

– mondta.

Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanakkor pénteken kijelentette, hogy az orosz hadsereg egyelőre nem tervezi Harkiv elfoglalását, hanem „biztonsági övezetet” próbál létrehozni a Belgorodi területtel határos területeken.

Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna és nyugati szövetségesei nem mutathatnak gyengeséget.

Olyanok, mint egy vadállat... Ha valahol gyengeséget éreznek, akkor ott előre fognak nyomulni

– mondta Volodimir Zelenszkij az oroszokról.

Egy orosz választottbíróság elrendelte a Deutsche Bank eszközeinek, számláinak, ingatlanjainak és részvényeinek lefoglalását egy jogvita keretében – számolt be az MTI.

A Deutsche Bank hitelgaranciát vállalt a német Lindével egy oroszországi gázfeldolgozó üzem építésére vonatkozó szerződésben, amelyet a nyugati szankciók miatt felmondtak.

A keresetet a projekt fővállalkozója, a Gazprom 50 százalékos tulajdonában lévő, szentpétervári székhelyű RusChemAlliance vegyesvállalat nyújtotta be.

A szentpétervári választottbíróság megtiltotta a Deutsche Banknak, hogy éljen az orosz leányvállalata, valamint a Deutsche Bank Technology Center LLC jegyzett tőkéjében tartott tulajdonjogával.

Az orosz bíróság pénteken egy hasonló per keretében elrendelte az UniCredit Bank eszközeinek, számláinak és ingatlanjainak, valamint két leányvállalatában tartott tulajdonrészének a lefoglalását.

Az ukrán energiaügyi minisztérium közölte, hogy az éjszakai orosz dróntámadás miatt a Poltava és Harkiv régiókban több erőmű megrongálódott – írja az Interfax.

Nem voltak áldozatok, de a berendezésekben károk keletkeztek

– közölte a minisztérium szombat reggel a Telegramon.

Emellett a Donyecki területen egy felsővezeték elszakadt, ami áramkimaradást eredményezett. A térségben két bányában is megszűnt az áramszolgáltatás, de senkit nem kellett a felszínre hozni, és a háztartási fogyasztókat sem érintette a probléma.

Az áramellátó rendszer továbbra is forráshiánnyal küzd, amit az éjszakai és a reggeli órákban Románia, Szlovákia és Lengyelország sürgősségi segélye fedezett. Pénteken nem vették igénybe, de napközben Ukrajna vészhelyzeti segítséget nyújtott Lengyelországnak, az ország villamosenergia-rendszeréből adott többletáramot.

Vlagyimir Putyin egyik közeli szövetségese szerint az Európai Unió „nem tolerálja” a szólásszabadságot, miután négy újabb orosz médiumot tiltottak be – írja a Sky News.

Az EU vezetése csak beszélni tud a szólásszabadságról, de valójában nem tolerálja azt

– mondta Vjacseszlav Volodin.

„Blokkolnak minden alternatív nézőpontot, megsemmisítik a szólásszabadságot, megsértik az információk szabad terjesztéséhez és befogadásához való jogot” – jegyezte meg.

Oroszország figyelmeztetett, hogy az Európai Unió döntése kemény válaszlépéseket fog eredményezni a nyugati médiával szemben Moszkvában, de egyelőre nem közölte, hogy ez mely médiaszervezeteket fogja érinteni.

„Ukrajnának kritikusan kevés a légvédelmi rendszere, az igényeknek csak az egynegyedét sikerült lefedni” – ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mondta az AFP hírügynökségnek adott interjújában az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.

Szerinte Oroszország bármilyen fegyverrel megtámadhatja területüket, mert Ukrajna csak „körülbelül 25 százalékkal rendelkezik annak, amire szükségünk van” az égbolt védelméhez.

Ez a legnagyobb előnye Oroszországnak. Az orosz területen telepített rendszereikkel szemben nyugati fegyverekkel nem tudunk mit kezdeni

– mondta az elnök. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajnának 120-130 modern repülőgépre van szüksége ahhoz, hogy a levegőben paritással rendelkezzen. Véleménye szerint a flottának teljes egészében F–16-osokból kellene állnia.

Amint arról beszámoltunk korábban, a fő ok, ami lehetővé tette az oroszok számára, hogy átlépjék a határt Harkiv irányában, a légvédelmi rendszerek hiánya, ami abból adódik, hogy a partnerek segítségére sokáig kellett várni.

„Az oroszok határátlépése annak köszönhető, hogy nincs elég légvédelmi rendszer. A távolból, ahonnan előnyben vannak, légibombákkal, tüzérséggel lépnek fel. Nyolc hónapos szünet a partnerek támogatásában nem volt könnyű a katonáinknak” – mondta Zelenszkij.

Az oroszok az éjszaka 13 Shahed–131/136 típusú drónnal támadták Ukrajnát, amelyeket Primorszk-Achtarszk és Kurszk térségéből indítottak – írja az Ukrinform.

Ezt Mikola Olescsuk altábornagy, az ukrán légierő parancsnoka jelentette be a Telegramon.

A légvédelmi harc eredményeként az ukrán légierő és a védelmi erők légvédelmi rakétaelhárító egységei és mobil tűzcsoportjai lelőtték mind a 13 Shahedet

– áll a bejegyzésben.

John Kirby, a Fehér Ház tanácsadója elmondta, hogy az Egyesült Államok „folyamatos erőfeszítéseket tesz” annak érdekében, hogy a katonai segélyeket „közvetlenül az ukrán fegyveres erők harcoló állásaihoz” juttassák el – írta meg az Unian ukrán hírügynökség.

Szorosan figyelemmel kísérjük Oroszország északkelet-ukrajnai offenzíváját, és éjjel-nappal azon dolgozunk, hogy fegyvereket és felszerelést juttassunk az ukrán hadsereg kezébe, hogy segítsük őket e támadások visszaverésében

– mondta a Fehér Ház szóvivője a Szabadság Rádióban. Kirby emlékeztetett arra, hogy miután Joe Biden amerikai elnök áprilisban törvénybe iktatta a nemzetbiztonsági szükségletekre szánt kiegészítő finanszírozást, „azonnal konkrét segélycsomagokat rendelt el.”

Hozzátette, hogy 2024 áprilisától az Egyesült Államok két elnöki felhatalmazási csomagot és további 6 milliárd dollárt különített el az Ukrajna Biztonsági Segítségnyújtási Kezdeményezés (USAI) keretében, amelyből új fegyvereket vásárolnak a gyártóktól Ukrajna számára.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a napokban bejelentette, hogy az Egyesült Államok 2 milliárd dollár külső katonai támogatást nyújt Ukrajnának. Hozzátette, hogy az új, összesen 60 milliárd dolláros kiegészítő támogatás első csomagjából származó katonai támogatás úton van Ukrajnába. A tisztviselő beszélt arról is, hogy valamit már átadtak Ukrajnának.

Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtótitkára elmondta, hogy az Egyesült Államok újabb adag fegyver és katonai felszerelés küldésére készül az ukrán fegyveres erők számára.

Az ukrajnai kelet-donyecki régióban egy orosz támadás következtében három civil lakos halt meg, és további öt megsebesült – írja az Ukrinform.

Erről régió katonai közigazgatásának vezetője számolt be a Telegramon.

Május 17-én az oroszok megöltek három donyecki lakost: kettőt Krasznahorkában és egyet Csasziv Jarban. A régióban öt ember megsebesült

– írta a régió kormányzója.

Az Egyesült Államok megtiltotta az ukrán erők számára, hogy amerikai gyártmányú fegyvereket használjanak az Oroszországon belüli csapásokhoz – írja az Ukrinform.

Ez az Institute for the Study of War (ISW) szerint súlyosan veszélyezteti Ukrajna azon képességét, hogy megvédje magát az orosz támadó hadműveletekkel szemben a Harkiv régió északi részén.

Sabrina Singh, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője május 16-án kijelentette, hogy az amerikai kormányzat úgy véli, hogy a fegyvereket a megszállt ukrán területek felszabadítására kellene használni.

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére május 17-én az ukrán-magyar határszakaszon 7331 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7803 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írja az MTI.

A beléptetettek közül a rendőrség 104 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Május 17-én az oroszok két csapást hajtottak végre irányított légibombákkal, elsősorban Harkivban. Szombatra háromra emelkedett a halálos áldozatok száma. A sebesültek száma eddig 28 – írja az Ukrajinszka Pravda.

Erről Ihor Terehov, Harkiv polgármestere ás Oleh Szinyehubov, a Harkivi Regionális Katonai Adminisztráció vezetője számolt be a Telegramon.

Oleh Szinyehubov először 19 sérültről számolt be (18 férfi és 1 nő), akik 20 és 60 év közöttiek. Közülük négyen súlyos állapotban voltak.

Ihor Terehov nem sokkal később közölte, hogy megnőtt a sebesültek és a halottak száma is.

A déli irányban az ukrán légvédelem pénteken megsemmisített három H–59-es irányított rakétát és öt drónt, amelyeket az oroszok használtak az Odesszai terület megtámadására – írja az Interfax.

A légvédelem a déli irányban megsemmisített 3 H–59-es irányított rakétát az Odesszai területen; két felderítő drónt, egy Lancet csapásmérő drónt, egy meg nem határozott típusú drónt a Herszon régióban, és egyet a Kirovohrad régióban

– áll a közleményben.

A légierőparancsnokság megjegyezte, hogy pénteken az oroszok három ballisztikus rakétával és három HX–59/H–69-es irányított rakétával támadták az Odesszai területet. Emellett aktívan használtak felderítő drónokat az egész déli régióban. 

Szlovénia részt vesz a közelgő ukrajnai globális békecsúcson – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök május 17-én X-oldalán, miután tárgyalt Robert Golob szlovén miniszterelnökkel.

A csúcstalálkozót június 15-16-án tartják Svájcban, amely az ukrajnai békére fog összpontosítani Volodimir Zelenszkij elnök tíz pontos békeformulája szerint. A terv az orosz csapatok teljes kivonását követeli a megszállt ukrán területekről. A békecsúcsra mintegy 160 nemzeti delegációt hívtak meg, és legalább 50 ország megerősítette részvételét.

Az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Dánia, Olaszország, Kanada, Hollandia, Finnország, Lettország és Kanada már kétoldalú megállapodásokat kötöttek Kijevvel.