Oroszország csütörtök reggel légicsapást mért katonai létesítményekre, valamint a kritikus infrastruktúrára Ukrajnában, többek között Hmelnyickij, Dnyipropetrovszk, Cserkaszi, Kirovográd, Zaporizzsja, Odessza, Herszon, Kijev és Vinnyica régiókban – írja az Unian.
Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka szerint az orosz erők nyolc darab irányított rakétát lőttek Harkiv térségére. Az ukrán területet továbbá cirkálórakétával és Shahed-csapásmérő drónnal támadták Oroszország és a megszállt Krím félsziget felől.
„Az ellenség légi támadását a légvédelmi erők és az Ukrán Védelmi Erők tűzcsoportjai verték vissza” – tette hozzá a parancsnok.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!
Boris Pistorius német védelmi miniszter 500 millió eurós katonai segélycsomagot jelentett be csütörtökön Odessza városában tett látogatása alkalmával – írja az MTI.
A német védelmi miniszter látogatását biztonsági okok miatt eddig titokban tartották. Pistorius a nap folyamán ukrán hivatali partnerével, Rusztem Umerovval tárgyalt az ukrán hadsereg szükségleteiről.
Továbbra is támogatjuk önöket ebben a védelmi műveletben
– hangsúlyozta a német politikus.
Kiemelte, hogy az újabb katonai segély egyes elemeit már el is kezdik szállítani. A katonai csomag egyebek között nagy számban tartalmaz IRIS-T SLM és IRIS-T SLS, vagyis közepes és rövid hatótávolságú légvédelmi rakétákat, de felderítő és harci drónokat is a fekete-tengeri hadviseléshez. Ezen felül lesznek benne pótalkatrészek is korábban szállított német fegyverrendszerekhez, így például cserelövegcsövek és motorok Leopard páncélosokhoz. Továbbá egymillió darab kézifegyverekhez való lőszert is átadnak.
Ukrajna nagy hatótávolságú ATACMS rakétával csapott le egy orosz kompra a Fekete-tengeren, a Krím félszigeten található ercsi átkelőnél – közölte az ukrán vezérkar egy fotóval együtt.
Azt írták, hogy Moszkva gyakran használja ezt a szorost az orosz katonák ellátására, és több légvédelmi rendszerrel is védik. Ennek dacára két kompot „jelentősen megrongáltak” a mostani csapásban,
és az egyik komp állításuk szerint el is akadt, blokkolta az egész átkelő működését.
„Az ukrán rakétavetők sikeres harci munkájának köszönhetően sikerült jelentősen hátráltatni a megszállók katonai logisztikáját a félszigeten” – írták a vezérkar közleményében.
Újabb ukrán állampolgár holttestét találták meg román határőrök a Tiszában – közölte az MTI.
Május eleje óta már a tizedik vízbe fúlt ember holttestét mosta ki a víz a Tisza partjára
– ismertették az ukrán határőrök.
A tájékoztatás szerint a holttestet az ukrajnai Nagybocskóval (Velikij Bicskiv) szemközt található romániai Tiszakarácsonyfalván (Craciunesti) találták meg a román határőrök, akik az esetet jelentették ukrán kollégáiknak.
Május közepén a román határrendészet máramarosszigeti regionális felügyelősége közölte, hogy megközelítőleg 11 ezerre tehető azoknak az ukrán állampolgároknak a száma, akik az ukrajnai háború miatt illegálisan lépték át Románia északi határát. A Tisza vizén vagy a Máramarosi-havasokban Romániába illegálisan átkelni próbáló, többnyire hadköteles életkorú ukrán állampolgárok közül többen életüket vesztették. Eddig több mint harminc olyan ukrán állampolgárról tudni, akik belefulladtak a Tiszába.
Volodimir Zelenszkij nem tekinthető Ukrajna legitim elnökének – mondta a RIA Novosztyinak Dmitrij Tabacsnik, Ukrajna jelenlegi alkotmányának egyik szerzője.
„Az alkotmány normáit ismerve azt mondhatom, hogy az alkotmány 103. cikke és az Alkotmánybíróság magyarázata szerint, amely nagyon világosan hangzik: az elnök hivatali idejét csak az alkotmány cikkei határozzák meg. Mondhatjuk, hogy május 20-a után Zelenszkij nem Ukrajna legitim vezetője” – fogalmazott Tabacsnik, aki még 1996-ban vett részt az alkotmány kidolgozásában. Hozzátette.
Az alkotmány szerint ezt nem lehet másképp értelmezni: Zelenszkij Ukrajna illegitim vezetője, ez egyértelműen következik az alkotmány normáiból.
Azt is megjegyezte, hogy szerinte a nyugatiak – különösen a britek – cinikusan eltekintenek ettől, és csak az akarják, hogy minél jobban elnyúljon a háború. Ezzel kapcsolatban még az Osztrák–Magyar Monarchiáról is szót ejtett.
Hogy a nagyhatalmakat a legközelebbi szomszédaik ellen uszítsák. Így próbálták aláásni az Osztrák–Magyar Monarchiát a 19. században, így okoztak balhét az Orosz Birodalom teljes határa mentén
– mondta a britekről Dmitrij Tabacsnik (korábban Vlagyimir Putyin is egy ugyanilyen hasonlattal élt az egyik beszédében).
Tabacsnikot egyébként még a 2014-es Majdan-forradalom idején menesztették a kormányzatból (előtte oktatási miniszter és miniszterelnök-helyettes is volt). Azóta árulóként tekintenek rá Ukrajnában, különösen azóta, hogy az invázió kezdete után a Zaporizzsjai régió oroszok által elfoglalt részein is feltűnt. Legutóbb (távollétében) 15 év börtönre ítélték az ukrán hatóságok, és vagyontárgyakat is lefoglaltak tőle több mint 200 millió hrivnya értékben (ez megközelítőleg 1,8 milliárd forintnak felel meg).
A legitimitás kérdéséről az Index műsorában is részletesen beszéltünk korábban a posztszovjet térség szakértőjével, Bendarzsevszkij Antonnal.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök június 1-jén Szaúd-Arábiába utazik, hogy nemzetközi támogatást gyűjtsön a június közepén rendezett svájci békecsúcsra – közölte a német DPA hírügynökség a rijádi ukrán nagykövetségnél dolgozó diplomáciai forrásra hivatkozva.
Szaúd-Arábiában 2023 augusztusában is volt egy békekonferencia, és az ország nagy szerepet játszott az orosz–ukrán fogolycserékben is. A közelmúltban arról is szó esett, hogy a svájci tárgyalásokat követően ebben az országban rendezhetnének meg egy újabb békekonferenciát, ahol már Oroszország is jelen lehetne.
A DPA értesülése szerint Zelenszkij a szaúdi látogatásán találkozik Mohamed bin Szalmán koronaherceggel (akit ma már az ország de facto uralkodójának tartanak), valamint több más, magas rangú tisztviselővel is Dzsidda városában. Az ukrán elnök és a koronaherceg legutóbb idén februárban találkoztak – írta a The Kyiv Independent.
Az Ukrán Fegyveres Erők egy cseh kezdeményezés keretében már júniusban megkapják az első lövedékeket – írja az Unian.
Mint közölték, Jan Lipavsky, Csehország külügyminisztere számolt be az üggyel kapcsolatos fejleményekről.
Hamarosan megérkeznek az első fizikai szállítmányok Ukrajnába, júniusra várjuk őket
– mondta a kormánytisztviselő.
A lap kiemelte, hogy hasonló előrejelzést adott Tomasz Kopechny, a Cseh Köztársaság Ukrajna újjáépítésével foglalkozó különleges megbízottja is, aki a lövedékek szállításával kapcsolatos cseh kezdeményezésért felelős. A politikus a lövedékek mennyiségének növekedésére számít.
Az első jelentős szállítmány júniusban lesz, ez több tízezres
– mondta Kopechny, aki azt is hozzátette: az ezt követő hónapokban Ukrajna havonta 50-100 ezer darab lövedéket kaphat a cseh kezdeményeznek köszönhetően.
Az ukrán védelmi hírszerzés megerősítette két nagy sebességű, kétéltű orosz járőrhajó megsemmisítését az ideiglenesen megszállt Krímben.
A védelmi hírszerzés 13-as speciális egysége ukrán Magura V5 haditengerészeti drónok segítségével 2024. május 30-án ismét hatékonyan támadta az orosz agresszor állam hajó- és csónakflottáját az ideiglenesen megszállt Krímben
– közölte a hírszerzés sajtószolgálata.
A Vuzka (Keskeny)-öböl megközelítése során a támadó drónok lelövésére a krími orosz csapatok 32 alkalommal vetettek be repülőgépeket, köztük Szu–27/30/35, MiG–29, Be–12, An–26 repülőgépeket, valamint Ka–27/29 és Mi–8 helikoptereket – áll a jelentésben. Az első jelentések szerint a támadás során megsemmisült két nagy sebességű szállító kétéltű KS-701 Tunet (Tuna) hajó.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője arról beszélt egy interjúban, hogy a drónhajók hamarosan dominálni fognak a vizeken, átvéve az uralmat a hagyományos hadihajók felett.
A katonatiszt szerint a Magura V5 tengeri drónok hamarosan uralni fogják a vizeket a hagyományos hajókkal szemben. A pilóta nélküli légi járműveket jelenleg is modernizálják.
Budanov arról beszélt, hogy olyan rendszerekkel szerelik fel a drónokat, amelyekkel kisebb felszíni és légi célpontokra, valamint a partok ellen is képesek csapást mérni. „Idővel valószínűleg a pilóta nélküli hajók teljes dominanciáját fogjuk látni a hagyományos hadihajókkal szemben. Legalábbis a zárt vagy félig zárt vizeken, mint például a Fekete-tenger, a Földközi-tenger. Ez a jövő útja” – mondta, hozzátéve, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta harci potenciálja egyharmadának megsemmisítése kiválóan alátámasztja a szavait.
Eljött az ideje annak, hogy a NATO átértékelje a tagállamok által Ukrajnának nyújtott katonai segítség felhasználásának feltételeit – jelentette ki Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára csütörtökön Prágában, a szövetség megalakulásának 75. évfordulója alkalmából a cseh Szenátusban megtartott konferencián.
A NATO-főtitkár kifejtette, hogy az Ukrajnának nyújtott külföldi katonai segítség mintegy 99 százaléka a NATO-tagállamoktól származik, bizonyos esetekben azonban a fegyverek felhasználása korlátozva van Ukrajna területére. Azonban az orosz agresszió kezdetéhez képest a háború jellege megváltozott, Moszkva a fegyvereit, lőszerraktárait az ukrán határ közelében helyezte el, hogy a hadsereg gyorsan hozzáférhessen azokhoz.
Úgy vélem, itt az ideje bizonyos korlátozások átértékelésének, és lehetővé kellene tennünk Ukrajnának, hogy a nemzetközi jog alapján védekezhessen. Ez magába foglalja az orosz célok elleni, orosz területeken való támadásokat is
– jelentette ki a NATO-főtitkár az MTI szerint. Jens Stoltenberg a NATO külügyminisztereinek csütörtökön este kezdődő kétnapos informális találkozójára érkezett Prágába. A külügyminiszteri tanácsülésre pénteken kerül sor.
„Személyesen azt az álláspontot képviselem, hogy Ukrajna a megtámadott ország, és joga van a védekezésre, beleértve olyan akciókat is, amelyekre az Orosz Föderáció területén kerül sor” – mondta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter újságíróknak a konferencia előtt a közszolgálati hírtelevízió (CT24) beszámolója szerint. Egy másik kérdésre válaszolva Lipavsky megismételte a kormány korábbi álláspontját, miszerint „cseh katonák aktívan nem fognak részt venni az ukrajnai harcokban”. A cseh külügyminiszter úgy vélte, hogy a prágai tárgyalások legfontosabb kérdése az Ukrajna támogatása érdekében kifejtendő lépések egyeztetése lesz.
A prágai tanácskozáson várhatóan Téma lesz a NATO-tagállamok katonáinak esetleges kiküldése Ukrajnába az ukrán katonák kiképzése céljából, amIben nincs egyetértés a tagállamok között, ezért komoly viták várhatók.
Az ülésre a cseh fővárosba érkezett Antony Blinken amerikai külügyminiszter is. Blinken a nap folyamán találkozott Jan Lipavsky cseh külügyminiszterrel, Jana Cernochová védelmi miniszterrel, és Petr Fiala miniszterelnökkel is tárgyalt.
Jens Stoltenberget délután Tomás Garrigue Masaryk Érdemrenddel tüntette ki Petr Pavel cseh köztársasági elnök. Az államfő a kitüntetést a demokrácia és az emberi jogok érvényesítése érdekében kifejtett sokéves tevékenységéért adományozta Stoltenbergnek. Pavel és Stoltenberg korábban három évig együtt dolgoztak a NATO vezetésében. A volt norvég kormányfő 2014 óta áll a NATO élén, míg a tábornoki rangú hivatásos katona Pavel 2015 és 2018 között a NATO Katonai Bizottságának elnöke volt.
Ukrajna használhatja a dánok által leszállított F–16-os vadászgépeket orosz területen lévő katonai célpontok elleni támadásra, mivel ez megfelelne „a hadviselés szabályainak” – mondta Brüsszelben újságíróknak Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter.
Dánia 2023 júliusában Hollandiával közösen alapította meg az Ukrajnára vonatkozó „vadászrepülőgép-koalíciót”. Az országcsoport ígéretet tett arra, hogy F–16-osokat biztosít Kijevnek, és segít az ukrán pilóták és műszaki személyzet képzésében az amerikai gyártmányú, negyedik generációs repülőgépek üzemeltetésére.
Az első dán gépek idén nyáron érkezhetnek meg Ukrajnába, azonban az utóbbi hetekben élénk párbeszéd folyt arról, hogy Ukrajna a nyugati fegyvereket használhatja-e Oroszországon belüli csapásokra is.
A dán külügyminiszter most azt mondta, hogy szerinte igen. A The Kyiv Independent szerint úgy fogalmazott:
Ez nem jelent szabad kártyát Ukrajna számára, hogy az F–16-osokat Oroszország elleni önkényes támadásokra használja. Arról a lehetőségről beszélünk, hogy az agresszort gyengítsék azáltal, hogy katonai létesítményeket semmisítenek meg orosz területen. Teljesen a hadviselés szabályain belül van, hogy egy megtámadott országnak képesnek kell lennie arra, hogy válaszoljon az őt ért csapásokra.
Hozzátette: ukrán részről nem látják jelét annak, hogy civil célpontokat akarnának támadni Oroszországon belül, és attól sem tart, hogy a lépés eszkalálhatja a háborút.
sütörtökön több cikk is megjelent az orosz sajtóban, amelyek arról szólnak: Oroszországnak taktikai atomfegyvert kell bevetnie Ukrajnában, máskülönben az ukránok fogják megkapni ezeket a fegyvereket, és bevetni Oroszország ellen.
A Moszkovszkij Komszomolec című lap egyenesen azzal a címmel írt véleménycikket a témában:
Oroszország elkésett a »demonstratív« atomcsapással: a Nyugatot sokkolni kell.
A lap szerzője azt írta: miután Kijevnek engedélyezték, hogy nyugati nagy hatótávolságú fegyverekkel Oroszország mélyén csapjon le, ezért már csak egy lépés maradt addig, hogy taktikai atomfegyvereket szállítsanak Ukrajnának. Szerint ezt csak egy nyugati ország elleni atomcsapással lehet elkerülni.
Válaszul vörös vonalat húzunk, de inkább barnát. Ezt csak egy módon lehet elkerülni (ami a konfrontáció harmadik évében teljesen nyilvánvaló): ütni, nem csak azt mondani, hogy ütni fogunk, hanem komolyan ütni. Sokkra van szükség, hogy az ellenséget észhez térítsük
– írta a szerző
Hozzátette: eddig az orosz külügy minden, Ukrajnának adott nyugati támogatásra azzal válaszolt, hogy „legitim katonai célpontnak” fogják tekinteni őket, de ez kevésnek bizonyult, akárcsak az orosz nukleris hadgyakorlatok. Szerinte mindez kevés ahhoz, hogy a Nyugatot „észhez térítsék”, és egy Ukrajna elleni csapás is kevés lenne.
„De a porrá lőtt Rzeszów [lengyel város az ukrán határ közelében – a szerk.] egy legitim katonai célpont, ha hiszünk külügyminisztériumunk nyilatkozatának, amely kijelentette, hogy Oroszországnak joga van megtámadni brit katonai célpontokat »Ukrajna területén kívül«, és azt is mondja, hogy brit fegyverek nem haladhatnak át Rzeszówon. A porrá lőtt Rzeszów sokkoló lesz. De enélkül az ellenség nem lehet észhez téríteni. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna hamarosan atomfegyvereket kap – nos, az »elrettentés« ürügyén...” – írta a szerző.
A nukleáris csapásokról azért is kezdtek el írni az orosz sajtóban, mert Szergej Lavrov külügyminiszter egy interjúban arról beszélt: azt, hogy a nyugat F–16-os vadászgépeket ad Ukrajnának, annak a jeleként tekintik, hogy Ukrajna idővel atomfegyvereket is kaphat.
Az F–16-os vadászgépek már régóta a NATO úgynevezett közös nukleáris misszióinak fő hordozóeszközei. Ezért nem tehetünk mást, mint hogy e rendszerek szállítását a kijevi rezsimnek a NATO szándékos jelzésértékű akciójának tekintjük a nukleáris szférában. Megpróbálják megértetni velünk, hogy Ukrajnában az Egyesült Államok és a NATO szó szerint bármire készen áll
– mondta Lavrov.
Szergej Markov politológus ezzel kapcsolatban azt mondta a Moszkovszkij Komszomolecnek: Lavrov szavaiból arra lehet következtetni, hogy Oroszország készen áll a taktikai nukleáris töltetek bevetésére, ha az F–16-os gépek megjelennek Ukrajnában. Elmondta, hogy szerinte nyugat-ukrajnai katonai repterek ellen vethet be taktikai atomfegyvert az orosz fél, és azt is közölte, hogy mikor.
Úgy tudni, hogy az F–16-osok már Ukrajnában van. És június elején kezdhetnek repülni. […] Június 22-én, Hitler egykori támadásának napján taktikai atomfegyverekkel mérhetünk csapást Hitler örököseire
– fogalmazott Szergej Markov. Hozzátette: az is lehetséges, hogy az orosz kormányzat ezzel a csapással megvárja azt, amíg a NATO taktikai atomfegyvereket ad át az ukrán fegyveres erőknek.
A News.ru portál eközben arról kérdezett meg egy katonai szakértőt, hogy
milyen célpontok ellen lehet taktikai nukleáris csapást végrehajtani Ukrajna ellen.
Anatolij Matvijcsuk katonai szakértő azt mondta, hogy elsősorban a hadiipari létesítmények, hidak, vasúti átkelők, energiaipari létesítmények, katonai bázisok, repterek és parancsnoki állások lehetnének egy ilyen csapás célpontjai. Ugyanakkor megjegyezte, hogy szerinte a nukleáris fegyverek bevetése egyelőre valószínűtlen.
Andrej Klimov, az orosz Föderációs Tanács szuverenitásvédelemmel foglalkozó bizottságának vezetője – szintén Szergej Lavrov szavaira reagálva – kijelentette: nehezen tudja elképzelni azt a helyzetet, amikor az orosz Északi Katonai Körzetben atomfegyvereket használnának, és hogy szerinte a nyugati országok nem mernének atomfegyvereket adni Kijevnek.
„Ami az északi katonai körzet övezetét illeti, nem látom, hogy milyen helyzetben merülne fel a nukleáris fegyverek bevetésének szükségessége. Mivel a fegyveres erőink komoly eszközökkel rendelkeznek. És nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia vagy Franciaország oda küldené ezeket [a nukleáris fegyvereket]. Vannak dolgok, amelyek ott komoly tabuk” – mondta Klimov a RIA Novosztyi szerint.
Megjegyezte: ami a nukleáris fegyverek bevetésével járó, szélesebb körű konfliktust illeti, annak valószínűsége „nagyobb mint nulla”. De szerinte azt, hogy „mennyivel magasabb”, nehéz megjósolni, mert a helyzet nagyon képlékeny.
Korábban többször is írtunk arról, hogy az orosz fél a konfliktus kezdete óta fenyegetőzik az atomfegyverek bevetésével csak azért, hogy elrettentsék a NATO országait Ukrajna támogatásától.
Észtország elnöke, Alar Karis csütörtökön jóváhagyta azt a törvényt, amelynek értelmében az országban befagyasztott orosz érdekeltségeket Ukrajna támogatására használhatják fel.
Az észt kormány tavaly ősszel közölte, hogy összesen nagyjából 38 millió euró értékben foglaltak le orosz vagyontárgyakat. Az észt parlament május közepén fogadta el azt a törvényt, amelyet most Alar Karis aláírt (dacára annak, hogy egyes országok szakértők alkotmányellenesnek nevezték ezt a lépést).
Bár a kártérítés választott módszere innovatív, célja az agresszió tilalmának mint a nemzetközi jog alapvető előírásainak védelme. […] Függetlenül attól, hogy mit gondolunk az Észtország által választott megoldásról, kétségtelen, hogy hatékony módszereket kell találnunk annak biztosítására, hogy az agresszió áldozatainak joguk legyen kártérítést kapni a károkozóktól
– fogalmazott az észt elnök csütörtöki közleményében a The Kyiv Independent szerint.
Olha Sztefanszina ukrán miniszterelnök-helyettes egy tévéinterjúban közölte: a nyáron, Washingtonban tartandó NATO-csúcson újabb lépésekre kerülhet sor annak érdekében, hogy Ukrajna a szövetség tagjává váljon – írja a The Kyiv Independent.
Mint mondta, a partnereik biztosították Kijevet arról, hogy a washingtoni csúcstalálkozón meghatározzák az Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatos konkrét álláspontot, nevezetesen a csatlakozási folyamat visszafordíthatatlanságát és az ahhoz vezető konkrét útitervet is.
Kijevet az előző, 2023 nyári NATO-csúcson nem hívták meg a szövetségbe, és konkrét dátumokat sem írtak elő a csatlakozással kapcsolatban. A közelmúltban viszont több nyugati tisztviselő is arról beszélt, hogy az idei csúcson ez megváltozhat.
Julianne Smith, az Egyesült Államok NATO-nagykövete egy május 29-i prágai sajtótájékoztatón azt mondta: a NATO júliusi csúcstalálkozóján egy új nyelvezetet fognak használni Ukrajna szövetségi tagságával kapcsolatban. Mint mondta, az idei találkozón nem adhatják ki ugyanazt a nyilatkozatot ezzel kapcsolatban, mint a tavaly.
Ebben meg kell állapodnunk. A szövetségnek van néhány nagyon fontos és hasznos ötlete, néhány érdekes javaslata
– fogalmazott.
Anders Fogh Rasmussen, a szövetség korábbi főtitkára azt mondta: a NATO Ukrajnának szóló meghívása „ellentmondásos és példátlan döntés lenne”. Mindazonáltal felvetette azt is, hogy ez a lépés akár „eszközként” szolgálhatna a háború befejezéséhez is.
Az Európai Unió Tanácsa rendeletet fogadott el azzal a céllal, hogy tiltó vámokat vessen ki az Oroszországból és Belaruszból importált gabonatermékekre; az intézkedés olyan mértékben növeli a gabonafélékre, olajos magvakra és az azokból származó termékekre kivetett vámokat, hogy gyakorlatilag leállítja e termékek uniós behozatalát a két országból – tájékoztatott az uniós tanács csütörtökön.
Mint írták, az új vámok megakadályozzák az EU gabonapiacának destabilizálását, megállítják az Ukrajna területén jogtalanul eltulajdonított gabona orosz exportját, és megakadályozzák, hogy Oroszország az EU-ba irányuló gabonaexportból származó bevételeket Ukrajna elleni háborújának finanszírozására fordítsa.
Oroszország főként Ugandából próbál vendégmunkásokat toborozni az egyik legnagyobb dróngyárába – írja az Infostart.
A The Wall Street Journal cikkét idézve arról ír a lap, hogy elsősorban fiatal afrikai nőket igyekeznek az oroszok az alabugai dróngyárba csalogatni, magyarázatot azonban nem fűzött hozzá az amerikai sajtótermék.
A Prana Network elnevezésű nemzetközi hekkercsoport információira hivatkozva azt is megírták, hogy megugrott Oroszország dróntermelése. A hekkercsoport állítólag 2024 februárjában feltörte az iráni Iszlám Forradalmi Gárda e-mail-szerverét, és kiderítették, hogy Oroszország csak 2024-ben 6000 Sahíd 136/131 típusú drónt gyártana az Alabuga különleges gazdasági övezetnek nevezett ipari parkban.
A Tudományos és Nemzetközi Biztonsági Intézet (IISS) is megerősítette az értesülést, hozzátéve, hogy az alabugai gyáróriásban április végéig már 4500 iráni tervezésű Sahíd drónt gyártottak, méghozzá határidőt előtt. Így az üzem termelése augusztus közepéig valóban elérheti a 6000 darabot.
Az Infostart azt írja, hogy az amerikai értesülések szerint Oroszország már az iráni drónok fejlettebb változatait állítja elő, és ezeket intenzíven használja is Ukrajna ellen. Mindehhez az újság szerint elengedhetetlen az irániak folyamatos támogatása, mert enélkül az oroszok nem tudnának ilyen mennyiségű öngyilkos robotot gyártani.
Közben – mint ahogy mi is írtuk korábban – több forrás megerősítette, hogy Irán már a kamikaze drónoknál fejlettebb, felfegyverezhető robotgépekkel is ellátja Oroszországot.
Ukrajna csütörtökön nagyszabású támadást indított egy orosz haditengerészeti támaszpont ellen a megszállt Krím félszigeten. Hajnali 1 órakor az ukrán fegyveres erők precíziós rakétákkal csapást mértek a kercsi híd közelében lévő célpontokra. A támadásban megsemmisült egy orosz járőrhajó – közölte egy ukrán katonai forrás a Sky Newszal.
A forrás azt is megerősítette, hogy az ukránok a nyugatról érkezett fegyvereket vetették be, hozzátéve, hogy azok „rendkívül hatékonynak bizonyultak az orosz katonai célpont ellen”. Nyikolaj Lukasenko krími közlekedési miniszter arról számolt be a Telegramon, hogy az ukrán támadás következtében két komp megrongálódott.
A NATO-országok külügyminiszterei csütörtökön Prágában tárgyalnak egymással – emlékeztetett a Sky News. A tisztviselők két napig üléseznek a júliusi NATO-csúcstalálkozó előtt, ahol várhatóan új támogatási csomagot jelentenek be Ukrajnának.
Mint írtuk, a NATO tagországai tisztázni akarják Jens Stoltenberg NATO-főtitkár 100 milliárd eurós Ukrajna-tervét. Azt követelik, hogy a távozó főtitkár konkrétumokkal szolgáljon a NATO külügyminisztereinek csütörtöki és pénteki prágai találkozóján. Ha érdekli a téma, a következő cikkünkben részletesebben is olvashat róla.
A német kormány szerint Ukrajna teljesítette azokat a feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ténylegesen megkezdődjenek a tárgyalások az Európai Unióhoz való csatlakozásról – közölte csütörtökön Anna Lührmann európai és klímaügyekért felelős német államminiszter.
A német kormány véleménye szerint Ukrajna teljesítette az összes feltételt ahhoz, hogy júniusban megkezdhesse az uniós csatlakozási tárgyalásokat. Ezért sürgetjük az összes tagállamot, hogy gyorsan állapodjanak meg a tárgyalások keretéről
– mondta Lührmann a dpa német hírügynökségnek.
Az EU-tagországok vezetői decemberben megállapodtak abban, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, és megerősítették elkötelezettségüket, hogy amíg szükséges, továbbra is erőteljes támogatást nyújtanak az országnak. A tárgyalások tényleges elindításához azonban a tagállamok feltételül szabták, hogy Kijev teljesítsen minden reformkövetelményt.
Az Európai Bizottság legutóbbi jelentése szerint Ukrajna elmarad bizonyos reformok végrehajtásában, különösen a korrupció elleni küzdelem és a kisebbségek védelme terén – írta az MTI.
A Herszon régióbeli támadásban meghalt egy ember Veletenszkében – erről a herszoni területi katonai közigazgatás vezetője, Olekszandr Prokudin számolt be.
Az orosz csapatok Veletenszkét támadták, amikor meglőttek egy utcán tartózkodó helyi lakost, akit súlyos sérülésekkel vitt el a mentő. Sajnos a kórházba vezető úton belehalt a sérüléseibe
– idézi az ukrán Interfax a vezetőt.
Az orosz hadsereg irányítása alá venné Vovcsanszkot, de az ukrán vezérkar beszámolója szerint egyelőre komoly ukrán ellenállásba ütköznek.
Az ellenséges erők igyekeznek megvetni a lábukat a házakban, de katonáink nem engedik ezt olyan könnyen. Az ukrán harcosok visszaszorítják az ellenséget, és házról házra tisztázzák a betolakodókat
– jelentette az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij vezérezredes.
A főparancsnok azt is megjegyezte, hogy az Orosz Föderáció katonái a vovcsanszki régióba további ezredeket és dandárokat helyez át, de a vezető szerint ezek az erők sem elegendőek egy teljes körű offenzívához és az ukrán védelem harkivi irányú áttöréséhez – idézi a főparancsnokot az Ukrajinszka Pravda.
Az Egyesült Államok egyelőre nem változtatott ellenző álláspontján, ami az Ukrajnának küldött amerikai fegyverzet felhasználását illeti orosz területen – közölte John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora szerdai, újságíróknak tartott online sajtóbeszélgetésén.
A fehér házi tisztségviselő emlékeztetett arra, hogy az amerikai illetékesek az ukrajnai háború kezdete óta minden nap egyeztetnek az ukrán partnerekkel a szükségletekről. Ezek egy része eszközökre vonatkozik, egy része kiképzésről, más része pedig tanácsadásról szól. A nemzetbiztonsági szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai támogatások a hadszíntéren zajló műveletekhez is idomulnak, és ez a jövőben sem fog változni.
Függetlenül attól, hogy a háborút követően milyen viszonyok alakulnak ki, Ukrajnának hosszú közös határszakasza lesz Oroszországgal, amelyet meg kell védenie, az amerikai elnök pedig elkötelezte magát amellett, hogy hosszú távon ott áll majd Ukrajna mellett
– idézi az MTI a kommunikációs koordinátort.
Új General Dynamics fegyvergyár nyílt az Egyesült Államokban, Mesquite városában, Texas államban, amely 155 mm-es tüzérségi lövedékeket fog gyártani Ukrajna számára – idézi a The New York Timest az Interfax.
Az üzem hamarosan havonta körülbelül 30 ezer lövedéket gyárt majd 155 milliméteres tarackokhoz, amelyek kulcsfontosságúak az ukrajnai katonai műveletek szempontjából
– tartalmazza a kiadvány.
Megjegyzik, hogy a több mint 500 millió dollárba kerülő vállalkozás három gyártósorból áll majd, és mintegy 350 új munkahelyet biztosít.
Ukrajna fegyverekkel való ellátása érdekében a Pentagon azt a célt tűzte ki, hogy 2025 végéig havi 100 ezer tüzérségi lövedéket állítson elő.
Két ember meghalt, hatan pedig megsérültek Szumi régióban szerdán a város ágyúzása következtében – jelentette a szumi OVA (Megyei Katonai Adminisztráció).
A nap folyamán az oroszok 17 ágyúzást hajtottak végre a Szumi régió határterületein és településein. Mintegy 68 robbanást rögzítettek. Krasznopilszk, Miropilszk, Esmanszk, Szeredyno-Budszk, Shaliginszk, Druzhbivszk, Putivlszk, Velikopisarivszk közösségek kerültek tűz alá
– közölte az ukrán Interfax a katonai jelentés alapján.
Az OVA szerint az oroszok rakétatámadást intéztek a krasznopili közösség ellen, amelynek következtében 2 ember meghalt és további 5 ember megsérült.
A szeredyno-budszki közösségben aknavetős támadást hajtottak végre, melynek következtében egy ember sérült meg.
Oroszország csütörtök reggel légicsapást mért katonai létesítményekre, valamint a kritikus infrastruktúrára Ukrajnában, többek között Hmelnyickij, Dnyipropetrovszk, Cserkaszi, Kirovográd, Zaporizzsja, Odessza, Herszon, Kijev és Vinnyica régiókban – írja az Unian.
Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka szerint az orosz erők nyolc darab irányított rakétát lőttek Harkiv térségére. Az ukrán területet továbbá cirkálórakétával és Shahed-csapásmérő drónnal támadták Oroszország és a megszállt Krím félsziget felől.
„Az ellenség légi támadását a légvédelmi erők és az Ukrán Védelmi Erők tűzcsoportjai verték vissza” – tette hozzá a parancsnok.
Varsó nem fogja megtiltani Kijevnek, hogy lengyel fegyvereket használjon oroszországi célpontok ellen – írja az Ukrinform.
Ezt Cezary Tomczyk lengyel nemzetvédelmiminiszter-helyettes mondta a ZET rádióban, arra a kérdésre válaszolva, hogy lengyel fegyvereket be lehet-e vetni oroszországi célpontok ellen.
A lengyel tisztviselő szerint Ukrajnának „joga van ahhoz, hogy úgy védje meg magát, ahogyan jónak látja”. Hangsúlyozta, hogy a nyugati országoknak fel kellene oldaniuk az Ukrajnának átadott fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat.
A lengyel védelmi minisztérium helyettes vezetője elmondta, hogy Lengyelország már 44 katonai segélycsomagot adott át Ukrajnának, és előkészíti a 45. csomagot is. A segélyek összértéke 3,8-5 milliárd dollár.
Az orosz hadsereg drónnal támadta meg Dnyiprovszkijt a Herszon régióban. Egy 59 éves férfi megsérült – írja az Ukrinform.
Erről a herszoni területi katonai közigazgatás vezetője, Olekszandr Prokudin számolt be a Facebookon.
Egy 59 éves férfit talált el egy orosz drón a faluban
– közölte.
Elmondása szerint a férfi súlyos állapotban került kórházba. Elvesztette a karja egy részét és a lábán is sérüléseket szenvedett. Az orvosok az életéért küzdenek.
Meghaladta a 465 ezret az ukrajnai háborúban eddig elesett és megsebesült orosz katonák száma – jelentette ki szerdán Ankur Narayan, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) brit delegációjának politikai-katonai tanácsadója.
Narayan, akinek nyilatkozatát a londoni külügyminisztérium ismertette, kijelentette: a brit kormány számításai szerint 2024 januárja és áprilisa között naponta átlagosan 980 orosz katona halt meg vagy szenvedett sérüléseket az ukrajnai hadszíntéren, de májusban ez a szám valószínűleg ezer fölé – vagyis egy hónapra számolva hozzávetőleg 30 ezerre – emelkedett.
A brit EBESZ-küldöttség szakértője hangsúlyozta, hogy a 825 napja tartó háború kezdete óta nem volt ilyen magas az orosz katonaáldozatok és sérültek száma.
Szerdai nyilatkozatában Ankur Narayan kiemelte azt is, hogy a katonai ráfordítások az orosz költségvetési kiadások 40 százalékát emésztik fel; ez az orosz hazai össztermék (GDP) hat százalékának felel meg.
A brit EBESZ-tanácsadó szerint ugyanakkor Ukrajna az Oroszország által 2022-ben elfoglalt ukrán területekből már 183 ezer négyzetkilométernyit felszabadított, emellett megsemmisítette vagy megrongálta az orosz fekete-tengeri flotta hajóállományának negyedét.
Ennek következtében Oroszországnak már nincs ellenőrzése a Fekete-tenger nyugati térsége felett, és hadiflottájának jelentős része a Krím térségéből is kiszorult – áll a londoni külügyminisztérium által ismertetett szerdai beszámolóban.
A brit EBESZ-küldöttség szaktanácsadója szerint mindezek eredményeként Ukrajna sikeresen felújította tengeri árukivitelét fekete-tengeri kikötőiből, és az ezen a folyosón lebonyolított ukrán export havi mennyisége elérte a 4,5 millió tonnát, amely a háború kezdete óta nem látott csúcs.
Magyarország területére 2024. május 29-én az ukrán–magyar határszakaszon 5002 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4955 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 42 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tájékoztatott az MTI.
Az oroszok légicsapást mértek a Harkivi területen található Ruska Lozova falura – írja az Ukrinform.
A támadás következtében egy idős férfi megsebesült és épületek semmisültek meg.
Május 29-én 16 óra 20 perckor az orosz hadsereg irányított légibombával csapást mért a Harkivi területen található Ruska Lozova falura. A bombázás házakat, melléképületeket és autókat rongált meg. Egy 82 éves férfi megsebesült, őt kórházba szállították
– áll a rendőrség közleményében.
A nyomozók Ukrajna Büntető törvénykönyvének 438. cikkelye alapján büntetőeljárást indítottak a háborús törvények és szokások megsértése miatt.
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!