Szankciók újabb széles körét vezette be szerdán az Egyesült Államok több száz orosz és egyéb országhoz tartozó vállalattal és magánszeméllyel szemben – számolt be az MTI. Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint a büntetőintézkedések célja „az orosz háborús gazdaság gyengítése”.
A szankciókat Oroszország Ukrajna elleni háborúját közvetlenül vagy közvetett módon segítő szereplők ellen hozták, a bányászattól, az elektronikai és hadiiparon át a szállítási szolgáltatásokig.
Az intézkedések legtöbb célpontja oroszországi székhelyű, és érintenek hadiipari, energetikai és bányászati, valamint mérnöki szolgáltatást nyújtó cégeket. A büntetés alá vont cégek több vezetőjét is személyre szóló szankcióval sújtotta az Egyesült Államok, ahogy több orosz hivatalos személyt is, így a Moszkva által elismert Krími Köztársaság és Luhanszki Népköztársaság vezető tisztségviselői közül többeket.
Az amerikai szankciók értelmében az érintetteknek az Egyesült Államokban és amerikai érdekeltséghez tartozó intézményekben őrzött vagyonát zárolják, valamint megtiltják amerikai vállalkozások számára, hogy üzleti kapcsolatot tartsanak fenn velük.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük a mai napi kitüntetett figyelmüket, tartsanak velünk a holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese Telegram-csatornáján írta, hogy a Nyugat a szankciókkal szabályok nélküli háborút hirdetett Oroszország ellen – közölte az MTI.
Az orosz szakember szerint el kell érni, hogy a vezető nyugati államok minden félelme valóra váljon.
Mindennap meg kell próbálni maximális kárt okozni az oroszellenes korlátozásokat bevezető országoknak. Csapásokat kell mérni gazdaságuk és technológiáik kritikus, sebezhető pontjaira, meg kell bénítani a vállalatok és kormányzati szervek munkáját, »meg kell semmisíteni« energia-, ipari, közlekedési és bankrendszerüket, valamint azt a félelmet kell kelteni bennük, hogy az összes kritikus infrastruktúra elkerülhetetlenül összeomlik.
– mondta.
2300 darab CRV7-es rakétahajtóművet és Nanuk fegyverállomásokat is tartalmaz a Kanada által elküldött „segélycsomag” – írja a The Kyiv Independent.
Bill Blair kanadai védelmi miniszter Brüsszelben jelentette be az eszközök Ukrajnába szállítását.
Az elmúlt hónapokban a Magellan Aerospace és a kanadai védelmi kutatási és fejlesztési központ (DRDC) tesztelte a rakétahajtóműveket, hogy biztosítsa azok életképességét, miután az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) kérte ezt a felszerelést.
– áll a kanadai kormány közleményében.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság terrorcselekményekre bujtogatja Kijevet, és nagyszabású diverzáns akciókat tervez Oroszország ellen – adta hírül az MTI.
Az angolszászok nyíltan barbár terrortámadásokra bujtogatják a kijevi rezsimet. Úgy tűnik, kevés nekik a pusztítás, többet követelnek a kijevi rezsimtől. Közvetlen csapásokra buzdítanak Oroszország mélyén, de még ez sem elég nekik. Most Washington és London nagyszabású diverzáns akciókat kezdett tervezni
– mondta.
Kiemelte továbbá, hogy a Nyugat által befagyasztott orosz pénzeszközökből származó bevételek Ukrajna javára fordítása cinikus és bűnös, valamint a nemzetközi jogra mért újabb csapás.
Meghalt az orosz NTV operatőre Valerij Kozsin – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az eset körülményei tisztázatlanok, a TASZSZ mindössze annyit írt, hogy Horlivkában érte támadás. A halálhírt Ivan Prikhodko, a város polgármestere közölte Telegram-csatornáján.
4,5 milliárd dolláros biztonsági támogatást írt alá Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Kisida Fumio japán miniszterelnök Olaszországban – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán sajtószolgálat közlése szerint ez az első biztonsági megállapodás, amelyet nem NATO-tagállammal kötöttek meg.
Japán 2022 márciusa óta támogatja Ukrajnát, eddig összesen több mint 12 milliárd dolláros segítséget nyújtott.
„Oroszország előrenyomulása Harkiv térségében lassul, a frontvonal pedig stabilizálódik, miután több ország is engedélyezte Ukrajnának, hogy orosz területen is bevesse az általuk küldött fegyvereket” – közölte Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a Sky News szerint.
Úgy vélem, hogy fokozatosan előnybe kerülhetnek az ukránok. De ismétlem, néhány héttel ezelőtt még aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az oroszok jelentős áttörést tudnak-e elérni. Ezt a jövőben nem hiszem, hogy látni fogjuk
– mondta.
Csütörtökön megtörtént a vádemelés a több mint egy éve kémkedés vádjával bebörtönzött amerikai újságíró, Evan Gerskovich ügyében.
Evan Gerskovich a The Wall Street Journal (WSJ) oroszországi riportere, akit a lap és az Egyesült Államok kormánya szerint hamis vádakkal börtönöztek be Oroszországban. A WSJ beszámolója szerint az újságírót eddig a moszkvai Lefertovo börtönben őrizték,
most azonban Jekatyerinberug városában emeltek vádat ellene, ahol korábban az őrizetbe vétele is történt.
A WSJ szerint a tárgyalás zárt ajtók mögött zajlik majd.
Mindeközben a The New York Times arra hívta fel a figyelmet, hogy a hidegháború vége óta Gerskovich az első amerikai újságíró, akit Oroszországban börtönbe vetettek.
Megjegyezték azt is, hogy az orosz hatóságok nyitottnak tűnnek egy fogolycserére, de valószínűleg csak azt követően tennének ilyet, hogy megszületne a Gerskovich elleni ítélet.
Az orosz ügyészség hivatalos közleményében azt írták, hogy Evan Gerskovich „a CIA utasításai alapján”, „titkos módszerekkel” gyűjtött „titkos információkat” egy tankokat és más harci eszközöket gyártó létesítményről a Szverdlovszki régióban.
Az amerikai fél továbbra is fenntartja, hogy ezek a vádak nem igazak, és politikai fogolynak tekintik az újságíróit.
Szankciók újabb széles körét vezette be szerdán az Egyesült Államok több száz orosz és egyéb országhoz tartozó vállalattal és magánszeméllyel szemben – számolt be az MTI. Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint a büntetőintézkedések célja „az orosz háborús gazdaság gyengítése”.
A szankciókat Oroszország Ukrajna elleni háborúját közvetlenül vagy közvetett módon segítő szereplők ellen hozták, a bányászattól, az elektronikai és hadiiparon át a szállítási szolgáltatásokig.
Az intézkedések legtöbb célpontja oroszországi székhelyű, és érintenek hadiipari, energetikai és bányászati, valamint mérnöki szolgáltatást nyújtó cégeket. A büntetés alá vont cégek több vezetőjét is személyre szóló szankcióval sújtotta az Egyesült Államok, ahogy több orosz hivatalos személyt is, így a Moszkva által elismert Krími Köztársaság és Luhanszki Népköztársaság vezető tisztségviselői közül többeket.
Az amerikai szankciók értelmében az érintetteknek az Egyesült Államokban és amerikai érdekeltséghez tartozó intézményekben őrzött vagyonát zárolják, valamint megtiltják amerikai vállalkozások számára, hogy üzleti kapcsolatot tartsanak fenn velük.
Kilencen vesztették életüket és 32-re nőtt a sérültek száma a kelet-ukrajnai Krivij Rih városát ért szerda délutáni orosz rakétatámadás következtében, emiatt pénteket gyásznappá nyilvánították a településen – közölte csütörtökön Olekszandr Vilkul, a városi védelmi tanács elnöke az MTI szerint.
A tisztségviselő a Telegramon kifejtette, hogy a sérültek között öt gyermek van, 13 sérültet szállítottak kórházba, közülük öt állapota súlyos, egy pedig válságos állapotban van.
Olekszandr Vilkul hozzátette, hogy még mindig tart a rakétatámadás következményeinek felszámolása. Csütörtökön az orosz erők a város egyik lakóövezetére mértek rakétacsapást.
Vadim Filaskin, a szomszédos Donyeck megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az elmúlt nap alatt a régió egy lakosa vesztette életét orosz támadások következtében.
Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy az orosz hadsereg a nem stratégiai nukleáris fegyverek bevetésére vonatkozó gyakorlatokon nukleáris robbanófejeket szállított raktárakba és egy repülőtérre. A nukleáris robbanófejeket bombázó repülőgépekre pakolták – írja az Ukrajinszka Pravda.
Mint ismert, május elején az Orosz Föderáció megkezdte a nem stratégiai nukleáris erők harci feladatok teljesítésére való felkészítését egy közelgő gyakorlatra.
Boris Pistorius, a német védelmi tárca vezetője közölte: a közeljövőben átadják a harmadik Patriot légvédelmi rendszerüket Ukrajnának, de ennél többet már nem tudnak adni – írja az Ukrajinszka Pravda.
A miniszter egy brüsszeli sajtótájékoztatón, a három Patriot-rendszerről beszélve azt mondta:
Ez a saját készleteink egynegyedét jelenti ezekből a rendszerekből, többet már nem lehet átadni. Mások valószínűleg egyszerre egyet-egyet tudnak adni.
Megjegyezte azt is, hogy Németország a rendszerek átadása mellett elindított egy nemzetközi kezdeményezést is az ukrán légvédelem megerősítése érdekében, valamint kiképzéssel és rakéták átadásával is támogatja az ukrán légvédelmi erőket.
Az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat jelentett be az orosz devizapiacon a dollárkereskedésben közvetítőként működő orosz pénzintézetekkel szemben – közölte az MTI.
Washington a fizetési forgalom megakadályozásával kívánja meggátolni az orosz háborús erőfeszítéshez szükséges alapanyagok és késztermékek kereskedelmét.
Az új amerikai szankciónak köszönhetően széles határok között ingadozott az orosz rubel mai árfolyama:
között mozgott.
Tatjana Moszkalkova orosz ombudsman a life.ru portállal közölte: az „ukrajnai különleges hadműveletben” résztvevő katonák közül sokan családi okok miatt hagyják ott a hadsereget.
Moszkalkova szerint ez az egyik leggyakoribb ok, és több mint 6 ezer katona bontott szerződést családi okok miatt az invázió kezdete óta.
Jelenleg az elnök rendelete alapján ezt a kérdést a komisszáriumoknál működő minősítő bizottságok oldják meg, amelyek külön-külön vizsgálják az eseteket
– magyarázta a tisztviselő.
Tatjana Moszkalkova azt is megjegyezte: nagyon fontos, hogy figyelembe tudják venni a különféle élethelyzeteket – például ha a katona felesége meghal, egy fogyatékossággal élő gyermekük születik, vagy ha a katonai szülei gondozásra szorulnak – de gyakran nehéz dönteni ezekben a szituációkban.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára – szerda délelőtti budapesti látogatása és Orbán Viktorral közös sajtótájékoztatója után – Brüsszelbe utazott, hogy részt vegyen a NATO védelmi minisztereinek találkozóján.
„Arra számítok, hogy ezen a találkozón a miniszterek jóváhagyják azt a tervet, hogy a NATO irányítsa az Ukrajnának nyújtandó biztonsági segítségnyújtás és kiképzés koordinálását. Ez a washingtoni csúcstalálkozón Ukrajnának nyújtott csomagunk egyik kulcseleme, a hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalással együtt
Oroszország 2022-es teljes körű inváziója óta a szövetségesek évente 40 milliárd euró katonai támogatást nyújtottak Ukrajnának. Ezt a támogatási szintet minimumként fenn kell tartanunk, méghozzá addig, amíg szükséges
– fogalmazott Jens Stoltenberg, aki azt is leszögezte: a NATO célja az agresszor elrettentése és a béke fenntartása.
Később egy újságírói kérdésre válaszolva – amely arra vonatkozott, hogy mivel fogja a jövőben a NATO segíteni Ukrajnát, és miként lehet fenntartani a támogatás mértékét – a főtitkár arról is beszélt, hogy sok tagállam nem teljesítette azt, amit vállalt, és az Egyesült Államokban is hat hónapig vitatkoztak a kongresszusban az Ukrajnának szánt újabb forrásokról.
Úgy vélekedett, hogy ha a tagállami felajánlásokat „nem önkéntes hozzájárulásokká, hanem NATO-kötelezettségvállalásokká alakítjuk, akkor természetesen szilárdabbá, megbízhatóbbá válik [a támogatás]” (erre a NATO július közepi, washingtoni csúcstalálkozóján adódhat lehetőség).
Mindezen okok miatt úgy vélem, hogy egy erősebb NATO-szerep segít Ukrajnának abban, hogy megkapja a szükséges kiszámíthatóságot.
– fogalmazott Jens Stolbenberg.
A NATO-főtitkárt a budapesti látogatásáról is kérdezték, válaszában leszögezte: produktív volt a megbeszélése Orbán Viktorral. Azt is hozzátette:
Abban is teljesen biztos vagyok, hogy Magyarország egyet fog érteni azokkal a nyilatkozatokkal, amelyeket a [washingtoni] NATO-csúcstalálkozón teszünk, és amelyek tükrözik a NATO alapvető értékeit és céljait, beleértve azt, hogy a NATO védelmi szövetségként védi a szövetségeseket, és megőrzi a békét.
A NATO ukrajnai missziójával kapcsolatban úgy fogalmazott: „Orbán Viktor miniszterelnök világossá tette, hogy Magyarország nem vesz részt ezekben a NATO-törekvésekben. Kijelentettem, hogy elfogadom ezt az álláspontot […] Orbán Viktor miniszterelnök ugyanakkor világossá tette, hogy természetesen betartják a régebbi NATO-kötelezettségeket, és a NATO közös költségvetését továbbra is a megállapított költségmegosztásoknak megfelelően finanszírozzák. És abban is egyetértett, hogy Magyarország nem fogja blokkolni más NATO-szövetségesek döntését arról, hogy átvegyék a vezető szerepet a kiképzés és a biztonsági segítségnyújtás biztosításában, és nem fogja blokkolni a szövetségesek pénzügyi kötelezettségvállalásairól szóló döntéseket sem”.
Az Egyesült Királyság 50 új szankciót jelentett be Oroszország ellen, amelyek célja az orosz háborús gazdaság gyengítése – adta hírül a Sky News. A szankciók kiterjednek Moszkva árnyékflottájára, az orosz pénzügyi rendszer középpontjában álló intézményekre és a moszkvai haditermelést támogató cégekre.
Mint írtuk, ezzel szinte egy időben Nagy-Britannia több mint 300 millió dolláros támogatást jelent be Ukrajnának.
Az ukrán védelmi erők lelőttek egy orosz drónt a délkeleti Dnyipro terület felett – írja az Ukrinform.
Ezt a Keleti Légierő Parancsnokság jelentette be a Facebookon.
Június 13-án, 13 óra körül a Keleti Légierő Parancsnokság egyik egysége lelőtt egy ellenséges felderítő drónt, valószínűleg egy Orlan–10-est, a Dnyiproi területen
– áll a bejegyzésben.
Korábbi jelentések szerint Dnyipróban június 13-án légiriadó idején robbanások hallatszottak.
Az Ukrajnából elrabolt gyermekeket a jelek szerint oroszországi honlapokon kínálják örökbefogadásra. A Fehér Ház azt közölte, hogy az amerikai kormánynak ezt bizonyító hiteles jelentések vannak a birtokában – írja az Euronews.
Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó szerint ez az bizonyítja, hogy Oroszország nemcsak az ukrán hadsereg ellen folytat háborút, hanem az ukrán nép ellen is.
Továbbra is az ukrán nép mellett fogunk állni, és segítjük őket abban, hogy megvédjék magukat Oroszország barbár agressziós háborújával szemben
– áll a közleményben.
A Financial Times azonosított és lokalizált négy ukrán gyermeket, akiket egy, az orosz kormány által működtetett örökbefogadási honlapon hirdettek meg. A beszámoló szerint a gyerekek nyolc és 15 év közöttiek, és ukrajnai állami otthonokból rabolták el őket.
A gyerekek közül hárman a Moszkva melletti Tula régióban és a kazah határhoz közeli Orenburg régióban, egy pedig a megszállt Krímben van. Az örökbefogadási oldalon az egyik gyermek új orosz névvel és megváltoztatott életkorral szerepel, egy másik pedig ukrán nevének orosz változatával. A gyerekek ukrán származását nem említik a weboldalon.
Az ukrán hatóságok becslései szerint az orosz agressziós háború 2022. februári kezdete óta csaknem 20 ezer gyermeket raboltak el a megszállt területekről Oroszországba, sok ezren pedig máig eltűntnek számítanak.
Nyolc európai uniós külügyminiszter közös levélben szólította fel Josep Borrellt, az uniós diplomácia vezetőjét, hogy mihamarabb korlátozza az orosz diplomaták mozgását a schengeni övezetben – jelentette a CTK cseh hírügynökség.
Jan Lipavsky cseh külügyminiszter már hosszabb ideje igyekszik elérni, hogy az orosz diplomaták mozgásának korlátozása bekerüljön az Oroszország elleni uniós szankciók 14. csomagjába.
Hírszerző szolgálatok, propaganda- és a szabotázsakciók előkészítése a nagyszámú orosz diplomata munkájának legnagyobb része az Európai Unióban. Az orosz diplomataútlevelek tulajdonosainak szabad mozgása az egész schengeni övezetben elősegíti ezt a káros tevékenységet
– mutatott rá közös levelében Csehország, Dánia, Észtország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország és Románia külügyminisztere.
A levél szerzői szerint az Európai Uniónak szigorúan be kellene tartania a viszonosság elvét, s az orosz diplomaták, illetve családtagjaik mozgását csak arra az országra kell korlátozni, ahol hivatalosan akkreditálva vannak. Amennyiben Moszkva korlátozná az európai uniós diplomaták mozgását saját területén, a szerzők szerint az EU-nak a reciprocitás elve alapján újabb intézkedéseket kellene bevezetnie.
Rishi Sunak brit miniszterelnök a G7-ek olaszországi csúcstalálkozóján bejelenti az Ukrajnának szánt mintegy 309 millió dollár összegű segélyek odaítélését – olvasható a brit kormány honlapján.
A miniszterelnök a csúcstalálkozón akár 242 millió font értékű kétoldalú támogatást is bejelenthet Ukrajnának az azonnali humanitárius, energetikai és stabilizációs szükségletek, és a hosszabb távú gazdasági és társadalmi fellendüléshez és újjáépítéshez szükséges alapok megteremtése céljából
– áll a jelentésben.
A brit kormány hangsúlyozta, hogy ez a finanszírozás bizonyítja az Egyesült Királyság folyamatos nemzetközi szolidaritását Ukrajnával, és azt, hogy rugalmasan reagálnak az orosz agresszió által okozott azonnali szükségletekre.
A kormány sajtószolgálata megjegyezte, hogy a miniszterelnök prioritása a csúcstalálkozón az lesz, hogy a partnerekkel együttműködve megállapodjanak arról, a befagyasztott orosz vagyont Ukrajna támogatására használják fel.
A G7-ek joghatósága alá tartozó országokban található vagyon értéke 285 milliárd dollár. Arról is beszámoltak, hogy Nagy-Britannia az első olyan ország lett, amelyik olyan jogszabályt vezetett be, ami lehetővé teszi, hogy a szankciók mindaddig érvényben maradjanak, amíg Oroszország nem fizet az általa okozott károkért.
Fel kell számolni az Ukrajnának szánt segítségnyújtás hiányosságait és a katonai eszközök átadásának késedelmeit, azoknak ugyanis következményei vannak a harctereken – jelentette ki a NATO főtitkára csütörtökön Brüsszelben.
Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozására érkezve azt mondta, a tagállamok között továbbra is széles egyetértés van abban, hogy a szövetségnek katonai segítséget kell nyújtania Ukrajnának.
„Sürgősen, kiszámítható módon további biztonsági rendszerek, fegyverkészletek, légvédelmi eszközök és lőszerek átadására van szükség, valamint egy pénzügyi csomaggal kiegészített erősebb keretrendszerrel kell biztosítani a kiszámíthatóságot Ukrajnának” – hangsúlyozta.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy számos ország különböző formában biztosított és biztosít továbbra is katonai eszközöket Ukrajnának. Magyarország a kezdetektől fogva világossá tette, hogy nem tesz így, ugyanakkor nem gátolja meg a többi tagállamot abban, hogy tervet készítsenek elő a biztonsági segítségnyújtásra, a katonai kiképzés nyújtására, valamint egy kiszámítható pénzügyi felajánlás keretrendszerének létrehozására.
Stoltenberg közölte, mostani találkozójukon a tagállamok védelmi miniszterei megvitatják, hogy a szövetség miként tud olyan keretrendszert létrehozni a hosszú távú támogatás érdekében, amelynek révén biztonsági segítséget és képzést nyújtana Ukrajna számára, a kiszámítható pénzügyi támogatás mellett. A főtitkár reményét fejezte ki, hogy erről a júliusban tervezett washingtoni NATO-csúcstalálkozón részt vevő tagállami vezetők megegyezésre jutnak majd.
Arról is tájékoztatott, hogy a brüsszeli tanácskozás témái között szerepel még a védelmi ipar megerősítésének kérdése, az orosz szabotázsakciókkal szembeni fellépés, valamint egy szigorúbb szabályozás lehetőségének áttekintése az orosz hírszerzési tevékenyéggel kapcsolatban.
Az ukrán Vöröskereszt Társaság (URCS) önkéntesei az elsők között érkeztek az orosz rakétatámadások következményeinek felszámolására. Mint megírtuk, Volodimir Zelenszkij elnök jelentette be, hogy Oroszország szerda délután rakétatámadást indított Krivij Rih lakóövezeti része ellen.
Mint az ukrán Vöröskereszt Társaság jelentette a Facebookon: csütörtökön az előző napi Krivij Rih-i rakétatámadás következményeinek felszámolásakor elsősegélyt és pszichológiai segítséget, az önkéntesek víz- és humanitárius segítséget is nyújtottak az áldozatoknak.
A Kijevi régió gyors reagálású egységének önkéntesei és az Ukrán Vöröskereszt Társaság Nemzeti Bizottsága szintén a következmények felszámolásán dolgoznak. Az önkéntesek segélyállomást hoztak létre, ahol a tűzoltók szükség esetén elsősegély-ellátásban részesülnek, és lehetőségük nyílik a pihenésre, valamint teát is ihatnak.
A település ellen szerdán elkövetett rakétatámadásban kilenc ember halt meg, 32-en megsebesültek, köztük öt gyermek. Június 14-ét gyásznapnak nyilvánították.
Az ukrajnai háború 175 millió tonna szén-dioxid (CO2) kibocsátását eredményezte – állapította meg egy csütörtökön közzétett jelentés.
Az ukrán környezetvédelmi minisztérium és klímavédelmi civil szervezetek által megjelentetett tanulmány tartalmazza a 2022 februárja óta már kibocsátott szennyezést, valamint azzal is számol, hogy a tervezett újjáépítés miatt mennyi szén-dioxid kerül majd a légkörbe.
A dokumentumban felsorolták a harcok okozta főbb szén-dioxid-kibocsátó tevékenységeket. Így a katonai járművek által felhasznált több milliárd liter üzemanyagot, csaknem egymillió hektárnyi felgyújtott mezőt és erdőt, több száz olaj- és gázipari létesítmény felrobbantását, valamint a több száz kilométernyi frontvonal megerősítéséhez felhasznált hatalmas mennyiségű acélt és cementet.
A 175 millió tonnára becsült mennyiség 90 millió autó éves kibocsátásának felel meg, illetve egész Hollandia éves kibocsátásának.
A háború miatt tízezrek haltak meg és milliók kényszerültek lakhelyük elhagyására, de hatalmas környezeti károkat is okozott, mivel a két hadsereg az elmúlt 80 év legnagyobb európai szárazföldi háborúját vívja.
A jelentés, amely a háború szénlábnyomát igyekszik meghatározni, a szén-dioxid-kibocsátás társadalmi költségét is igyekszik számszerűsíteni.
„Az Oroszországi Föderáció által okozott teljes klímakár 24 hónap után több mint 32 milliárd dollárra rúg” – derült ki a jelentésből.
A dokumentum értelmében a háborús kibocsátások nagyjából három részre oszthatók: a katonai tevékenységre, a sérült infrastruktúra újjáépítéséhez szükséges acélra és betonra, míg az utolsó harmadot több, egymástól eltérő tényező, köztük a tüzek és az emberek helyváltoztatása alkotja.
A jelentés szerint a katonai tevékenység által 51,6 millió tonna CO2-nek megfelelő kibocsátás keletkezett. Ennek nagy részét, 35,2 millió tonnát az orosz hadsereg üzemanyag-fogyasztása okozta, további 9,4 millió tonnát pedig az ukrán hadsereg üzemanyag-felhasználása.
A háború egyben jelentősen megnövelte a tüzek gyakoriságát az érintett területeken. A jelentés szerint egymillió hektárnyi földterületen ez mintegy 23 millió tonna CO2-nek megfelelő légköri kárt okozott.
A jelentésben olvasható, hogy az Ukrajna és Oroszország egyes részei feletti légtér lezárása, valamint az orosz légtér egyes légitársaságok általi használatának korlátozása valamivel több mint 24 millió tonna szén-dioxid-kibocsátási többletet eredményezett.
„A korlátozások vagy az óvatosság nagyrészt megtisztították az égboltot Ukrajna és Oroszország mintegy 18 millió négyzetkilométere felett, ami egyben órákkal meghosszabbította az Európa és Ázsia közötti utazásokat, ez pedig többlet üzemanyagfogyasztással párosul” – írták a jelentésben.
Az ukrán hadsereg megpróbálja meggyengíteni az orosz légvédelmet, mielőtt F–16-os repülőgépeket kapna – írja az Ukrinform.
Valószínű, hogy az ukrán csapatok olyan intézkedéseket tesznek, amelyek célja az orosz légvédelem gyengítése, ami ha sikerrel jár, hosszú távon lehetővé teheti Ukrajna számára, hogy hatékonyabban használhassa a pilóta nélküli repülőgépeket
– áll az Institute for the Study of War jelentésében.
Hangsúlyozták továbbá, hogy a június 12-én közzétett geolokációs felvételeken a megszállt Jevpatorijától északra sérült és megsemmisült orosz S–300-as eszközök, valamint a megszállt Dzsankojtól délre egy megsemmisült orosz S–400-as radarrendszer látható, ami megerősíti az ukrán vezérkar június 10-i jelentését az orosz légvédelmi eszközök elleni csapásokról ezeken a területeken.
Megjegyzendő, hogy az orosz légvédelmi rendszerek megsemmisítése arra késztette az orosz parancsnokságot, hogy a Krímről légvédelmi eszközöket telepítsen át erre a területre, ami viszont rontotta a légvédelmet az ideiglenesen megszállt félszigeten.
Az oroszok már érzik a nyugati fegyverek csapásait a területükön – jelentette ki Kirill Budanov, az ukrán hírszerzési igazgatóság (GUR) vezetője. Szerinte a nyugati fegyverekkel Oroszország területén történő csapások engedélyezése mindenképpen megkönnyíti a helyzetet a fronton.
Már most is érzik az egészet. Mire kell még felkészülni?
– idézi Budanovot az Unian. A GUR vezetője emellett megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök vörös vonalakról szóló kijelentései csak marketingfogások.
Léteznek-e egyáltalán vörös vonalak? Nem. Ha léteznek, akkor hol vannak? Az évek alatt hányszor mondták már, hogy már biztosan átlépték őket. Szerintem ez az egész egy reklámfogás
– tette hozzá Budanov.
Mint ismeretes, az Egyesült Államok engedélyezte az Oroszország elleni fegyveres csapásokat, így az légvédelmi rendszereivel célpontokat lőhet Oroszország felett, ha azok fenyegetést jelentenek Ukrajna számára.
Az amerikai hatóságok azt is engedélyezték az ukránoknak, hogy csapást mérjenek az Orosz Föderáció frontterületeire, ahonnan különösen Harkivot támadták.
Joe Biden amerikai elnök ugyanakkor azt mondta, hogy Ukrajnának nem engedték meg, hogy amerikai fegyverekkel Oroszország belsejében, Moszkvára és a Kremlre csapásokat mérjenek.
Csak májusban Szumi régióból 3500, Harkiv megyéből pedig mintegy 6500 személyt evakuáltak – írja a Korrespondent hírportál alapján a Kárpáti Igaz Szó.
Irina Verescsuk, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter elmondta, hogy Ukrajnában 4,6 millió regisztrált belső menekült él, közülük 1,5 millióan kapnak szociális juttatást. Megjegyezte, hogy korábban 4,9 millió belső menekültet tartottak számon.
A miniszter a csökkenés okaként a biztonságuk érdekében külföldre utazókat nevezte meg, mások pedig visszatérnek otthonaikba, és ezzel elveszítik a menekültstátuszukat.
Verescsuk magyarázata szerint májusban 3500 embert menekítettek ki Szumi és 6500 személyt Harkiv megyéből. Ők, mint mondta, első ízben kaptak belsőmenekült-státuszt. Ugyanakkor vannak olyanok is, akik másodszor kapták meg – ők már regisztrálva voltak.
Két indiai állampolgár is meghalt, akik Oroszország oldalán harcoltak az Ukrajna elleni háborúban. Ennek fényében Újdelhi felszólította Moszkvát, hogy az orosz fegyveres erőknél szolgáló más indiaiakat idő előtt engedje vissza Indiába – közölte az indiai külügyminisztérium jelentése alapján az RBK Ukrajine.
A tárca szerint a moszkvai indiai nagykövetség nyomásgyakorlására az orosz hatóságok a holttestek mielőbbi Moszkvába szállításáról döntöttek.
Az elesett katonák esete miatt azonban az indiai diplomaták az újdelhi orosz nagykövettel és a Kremllel egyeztetnek az összes, jelenleg az orosz hadseregben szolgáló indiai állampolgár mielőbbi felmentése és hazaszállítása ügyében.
India azt is követelte, hogy az orosz hadsereg ellenőrizhetően állítsa le állampolgáraink további toborzását. Az ilyen tevékenységek nem lennének összhangban a partnerségünkkel
– áll a nyilatkozatban.
A Csapi Határőr-parancsnokság jelenleg több mint 16 ezer határzónában való tartózkodási engedély iránti kérelmet vizsgál, ennek késedelmessége miatt pedig számos panasz érkezett a határ menti területeken élőktől a csapi határőrséghez – írja a Kárpáti Igaz Szó az Ukrajna Állami Határőrszolgálatának nyugati kirendeltségének közleménye alapján.
Azt írják, a jogi személyek és magánszemélyek által benyújtott panaszokat figyelembe veszik.
A szolgálat a közleményében azt írta, hogy jelenleg több mint 16 ezer kérelmet kell feldolgozniuk, és a szükséges engedélyek kiállítása így hosszú időbe telik. Eddig mintegy 4500 engedélyt adtak ki a határzónában tartózkodásra. Tizenhét esetben pedig megtagadták azt a kérelmezőtől valótlan adatszolgáltatás vagy határsértésben való részvétel miatt.
Korábban írtunk róla, hogy már csak speciális határőrségi engedéllyel mozoghatnak az államhatártól öt kilométerre élők, az engedélyek beszerzése pedig kötelező mindenki számára. Így már nemcsak azok életét nehezíti meg a mozgáskorlátozás, akik a katonai behívás alól felmentést élveztek, hanem azokét is, akik közel laknak a határhoz.
A NATO vezetői a július 9–11. között tartandó washingtoni csúcstalálkozón megvitatják az Ukrajnának nyújtandó támogatást. Az egyik téma a fegyverszállítások koordinálása lesz – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az RBK-Ukrajna beszámolója szerint.
„Arra számítok, hogy a szövetségesek megállapodnak egy átfogó intézkedéscsomagról Ukrajna számára. Ez egy megállapodás arról, hogy a NATO vezető szerepet vállal a katonai támogatás, a biztonsági segítségnyújtás és a kiképzés biztosításában és koordinálásában Ukrajna számára” – mondta Stoltenberg.
Szerinte a NATO-szövetségeseknek így lehetőségük lesz arra, hogy segítsenek Ukrajnának „a jövő erőinek” létrehozásában és az együttműködés biztosításában, ami közelebb viszi az országot a szövetségi tagsághoz.
A főtitkár leszögezte, hogy ebben az esetben a NATO szerepe egyszerre lenne Ukrajna orosz agresszióval szembeni védelmi igényeinek kielégítése és az euroatlanti integráció segítése. Stoltenberg azt is hozzátette, hogy elvárja a szövetségben lévő szövetségesektől, hogy hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalásokról állapodjanak meg.
Ugyanakkor kijelentette, hogy a tagállamoknak a csúcstalálkozón meg kell állapodniuk Ukrajna jövőbeni NATO-tagságáról szóló „határozott megfogalmazásban”.
Nem az én feladatom, hogy belemerüljek a pontos megfogalmazás részleteibe, de azt várom, hogy ez a megfogalmazás még egyértelműbbé tegye kötelezettségvállalásunkat arra vonatkozóan, hogy Ukrajna a szövetség tagjává válik
– mondta Stoltenberg.
Egyre több hadra fogható menekül Ukrajnából, már attól sem rettennek el, hogy teljesen bizonytalan körülmények között keljenek útra – számolt be róla a Kárpáti Igaz Szó.
Ezúttal egy kisbusszal közelítették meg az ukrán–magyar határt, amelybe 18-an zsúfolódtak össze. Beregszásznál otthagyták a járművet és gyalog mentek át. Vitalij Glagola ungvári újságíró a hírt közösségi oldalán osztotta meg, de a hatóságok egyelőre még nem erősítették meg az információt.
Múlt hétvégén egyébként hasonló okok miatt menekültek el a háború sújtotta országból, akkor 32-en érkeztek Mezőkaszony és Nagybégány irányából.
Ennél a szökésnél Andrij Demcsenko országos szóvivő azt kérte a magyar hatóságoktól, hogy adják ki nekik a határsértőket. A magyar fél viszont több alkalommal is jelezte, hogy nem kívánják hazaküldeni őket.