Kedves olvasóink!

Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Az Európai Unió új szankciórendszert fontolgat a hibrid támadások ellen;
• Egyre nagyobb flottával van készültségben az orosz haditengerészet;
• A NATO Ukrajna évi 40 milliárd eurós finanszírozásának tervéről tárgyal;
• A Fehér Ház szerint Zelenszkij határozza meg, mikor kezdődik béketárgyalás Oroszországgal;
• Kim Dzsongun nyíltan beszállhat Putyin oldalán az ukrajnai háborúba, jelentős létszámú csapat indul Donyeckbe;
• Ukrán katonai repterekre mértek csapást az orosz erők;
• Ukrajna ki van akadva Magyarország kárpátaljai követelésén.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

Június 27-én az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal kiszivárogtatásaival összefüggésben házkutatást tartottak Kirilo Timosenkónál, az ukrán elnöki hivatal volt helyettes vezetőjénél – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az ukrán hírportál nyomozásának megjelenése után kiderült, hogy az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal igazgatója utasítást adott arra, hogy ne kutassák át Olekszij Csernyiszov, a Naftogaz igazgatótanács-elnökének házát, a hivatal úgy döntött, hogy felkutatja azokat, akik információkat osztottak meg az újságírókkal.

Oroszország nem képes jelentős áttöréseket végrehajtani az ukrajnai harcmezőkön – vélte csütörtökön Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

„Tavasz óta megpróbáltak újabb offenzívát indítani, de eddig csak korlátozott eredményeket értek el. (…) Nincs olyan jel vagy ok, ami miatt azt hihetnénk, hogy Oroszországnak megvan a képessége vagy az ereje jelentős áttöréseket végrehajtani” – mondta a NATO-főtitkár az AFP francia hírügynökségnek adott interjúban.

Stoltenberg ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az orosz erők folytatják az előrenyomulást a különböző frontokon, és növelik a légi támadások számát.

Azonban azt tapasztaltuk, hogy az ukránok képesek tartani magukat. Képesek voltak folytatni súlyos csapások mérését a támadókra a frontvonalakon, de mélységi csapásokat is alkalmaztak

– tette hozzá.

Moszkva május 10-én indított újabb nagyszabású offenzívát Észak-Ukrajnában – emlékeztet az MTI.

Volodimir Zelenszkij elnök június 27-én, az uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján biztonsági megállapodást írt alá az Európai Unióval – olvasható az ukrán elnök honlapján. A dokumentumot az EU részéről Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke írta alá.

Az EU segítséget nyújt Ukrajnának az unióhoz vezető úton és a kapcsolódó reformokban, beleértve az ország egységes uniós piacba való integrációját célzó gazdasági reformokat is. Az EU kötelezettséget vállal arra, hogy az Európai Békekeret és az Ukrajna Segítségnyújtási Alap révén továbbra is támogatja az Ukrajnának szánt halálos és nem halálos katonai felszerelések és kiképzés biztosítását. A biztonsági megállapodás szerint az Ukrajna Segélyalap költségvetése 2024-re 5 milliárd euró lesz.

Az EU és tagállamai eddig 108 milliárd euró értékben nyújtottak segítséget Ukrajnának, ebből 39 milliárd euró katonai támogatást. „2027-ig további hasonló éves emeléseket lehet kilátásba helyezni az ukrán igények alapján és a tanács politikai iránymutatásától függően” – olvasható a megállapodásban.

Az Európai Unió továbbra is biztosítja Ukrajna biztonsági és védelmi erőinek képzését, különösen az Ukrajnát támogató uniós katonai segítségnyújtási misszió (EUMAM) révén, valamint bővíti az EU és Ukrajna védelmi ipara közötti kooperációt. „Az ukrán védelmi iparral való szorosabb együttműködés hozzájárul Ukrajna védelmi képességének megerősítéséhez, és előnyös lesz az európai védelmi ipar azon képességének, hogy mind a tagállamok, mind Ukrajna igényeit támogassa” – áll a közleményben.

Kitértek a kiberfenyegetésekre, a szankciókra és az orosz háborús bűnökre is

Az EU és Ukrajna továbbra is együttműködik a hibrid és kiberfenyegetések, a külföldi információmanipuláció és a beavatkozás elleni fellépés, valamint a kritikus infrastruktúrák védelme és az ukrán területek – köztük a fekete-tengeri régió – aknamentesítésében. Az EU vállalja továbbá, hogy támogatja Ukrajna nukleáris biztonságát, energiaágazatát és annak az uniós normáknak megfelelő átalakítását.

A dokumentum további fejezetei az Oroszország teljes körű inváziója miatt az országból menekülő ukránok védelmének biztosításával, valamint az Oroszországra gyakorolt nyomás további növelésével foglalkoznak, hogy aláássák az agressziós háború folytatására való képességét, beleértve új szankciók bevezetését is. „Az Európai Unió továbbra is törekedni fog a szankciók teljes körű és hatékony végrehajtására, valamint a szankciók kijátszásának kezelésére és megakadályozására” – olvasható a dokumentumban.

Az Európai Unió vállalja továbbá, hogy elősegíti az Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűncselekmények kivizsgálását. „Az Európai Unió emellett továbbra is támogatni fogja az elszámoltathatósági ciklus valamennyi szakaszát a nyomozástól a megfelelő büntetőeljárásig és a bírósági eljárásig, végül pedig biztosítja az áldozatok kárpótlását és kártérítését.”

Donald Tusk lengyel miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben, a június 27-én kezdődő EU-csúcsra érkezésekor kiemelte, Oroszország és Belarusz fegyverként alkalmazott illegális migrációs taktikája nagy problémát jelent az EU számára. Hangsúlyozta, hogy fontos a védelem Oroszország és támogatója, Belarusz esetleges agressziójával szemben, de hozzátette, hogy nem csak katonai fenyegetésről van szó – írja az MTI.

Van ez a nagyobb problémánk is, Belarusz és Oroszország fegyveres illegális migrációs taktikája, amely igazán súlyos fenyegetés nemcsak Lengyelország és a balti államok számára

– hívta fel a figyelmet. A lengyel miniszterelnök észt, lett és litván kollégájával együtt csütörtökön felhívással fordult az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökéhez, kérve, hogy a résztvevők támogassák az EU Oroszországgal és Belarusszal közös külső határainak megerősítését.

Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő csütörtökön Brüsszelben az MTI szerint úgy nyilatkozott, hogy a június 27-én kezdődő EU-csúcson a vezetők és az ukrán elnök aláírják a biztonsági kötelezettségvállalásokról szóló megállapodást, amely kiterjed a katonai, a pénzügyi és a diplomáciai területre, és az Oroszország által befagyasztott eszközökből származó források átirányítását szolgálja.

Borrell arról is beszélt, hogy Európa nem fektetett be eléggé a védelembe.

Amikor kitört az ukrajnai háború, ráeszméltünk, hogy a katonai készleteink hiányosak, kívülről kell megvásárolnunk a védelmi készleteink majdnem 75 százalékát. Ez nem fizethető meg. Egy geostratégiai szereplő nem járhat el így

– figyelmeztetett.

Mint mondta, a hiányokat bepótolni nem lesz könnyű, mert sem a tagállamok, sem az Európai Unió nem rendelkezik elegendő forrással ahhoz, hogy nagy lépéseket tegyen ezen a téren.

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke történelmi eredménynek nevezte az Ukrajnával folytatott uniós tagsági tárgyalások hivatalos megkezdését. Hosszú ideje vártunk erre, ez nagyon fontos mindannyiunk számára Ukrajnában – fogalmazott az ukrán elnök csütörtökön Brüsszelben, az Európai Unió csúcstalálkozóján az MTI szerint.

Az ukrán elnök szerint a következő hónapokban gyorsan meg kell tenni a következő lépéseket a békepárbeszéddel kapcsolatban.

Nincs sok időnk, mert rengeteg sebesültünk és halottunk van a csatatéren, az állampolgárok pedig szenvednek. Nem akarjuk, hogy ez a háború évekig tartson

– hívta fel a figyelmet.

Zelenszkij felszólította az nemzetközi közösséget, hogy terjesszenek elő egy közös béketervet egy második békecsúcs céljából. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy jelenleg nincs kapcsolat Kijev és Moszkva között, mert az orosz félnek nincs béketerve, „csak az fontolgatják, hogyan folytassák tovább a háborút”.

A most kezdődött európai uniós csúcstalálkozón az EU-tagállamok vezetőinek lehetőségük lesz további biztonsági megállapodásokat aláírni Ukrajnával, és ezáltal azt az üzenetet küldik az ország népének, hogy az EU addig fogja támogatni Ukrajnát, ameddig csak szükséges – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtökön a brüsszeli tanácskozásra érkeztekor.

Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő testület elnöke Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel közösen adott sajtónyilatkozatot. Michel üdvözölte a csatlakozási tárgyalások minapi megkezdését Ukrajnával.

Ez az ukrán nép politikai akaratát tükrözi, és Ukrajna elkötelezettségét a csatlakozáshoz szükséges reformok végrehajtására

– jelentette ki.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Kijevnek több katonai és pénzügyi támogatásra van a szüksége az ellene Oroszország által indított háborúban. Mint mondta, fontos döntést hozott az EU azáltal, hogy a zárolt orosz vagyonból származó jövedelmet Ukrajnának ajánlotta fel, és G7-partnereivel együtt dolgozik egy további 50 milliárd eurós csomag biztosításán is. „Úgy gondolom, rendkívül fontos jelezni, hogy nem ijedtünk meg Oroszországtól, mert tudjuk, hogy az ukránok a jövőjük, a mi és gyermekeink jövője védelmében harcolnak” – fogalmazott az Európai Tanács elnöke az MTI szerint.

A Harkivba irányuló orosz offenzíva azt mutatja, hogy a Moszkvára gyakorolt nemzetközi nyomás jelenlegi szintje nem elégséges – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A kijevi hadsereg szerint sikerült stabilizálni a helyzetet, miután az orosz erők új fronton indítottak támadást Ukrajna északkeleti régiójában. Ez volt Vlagyimir Putyin második kísérlete arra, hogy előrenyomuljon Harkiv felé, miután az ukrán csapatok sikeresen visszaverték erőit a 2022-es inváziót követően.

Az EU csütörtökön biztonsági megállapodást írt alá, amely megerősíti elkötelezettségét, hogy a biztonság- és védelempolitika területén segítséget nyújt Ukrajnának.

Volodimir Zelenszkij a jövő hónapban tárgyalásokat folytat Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel. Tusk az ukrán elnökkel folytatott brüsszeli megbeszélése után jelentette be a tárgyalásokat.

Az EU megértette, amit a lengyelek a háború kezdete óta tudnak: Ukrajna védelme Európa védelme

– mondta.

A két vezető közötti megbeszélésekre a július 9-i washingtoni NATO-csúcstalálkozó előtt kerül sor.

A jövő évtől az ukrán hadsereg még több újonca vehet részt alapkiképzésen Németországban – írja az RBK Ukraine Andreas Marlow, a multinacionális „Különleges Kiképzési Parancsnokság” vezetőjének bejelentése alapján. 

Több képzési kérés érkezett hozzánk, mivel Ukrajna továbbra is mozgósít, különös tekintettel az alapkiképzésre, amelyet főként az Egyesült Királyság végez

– mondta a parancsnok.

Elmondta, hogy ez valószínűleg hatással lesz az eddig Németországban folyó, alapkiképzést követő kollektív – egész századokat vagy zászlóaljakat érintő – képzésekre.

Marlow megjegyezte, hogy Kijev arra törekszik, hogy önállóan is több kiképzést folytasson le, hogy egyszerűsítse a logisztikát, és lehetővé tegye a csapatok rövidebb időn belüli harctérre kerülését. Mint ismert, Spanyolország és Lengyelország is kiképzést tart az ukrán csapatok számára.

A Special Training Command (STC) az Európai Unió 2022-ben létrehozott katonai missziójának része, amelynek célja, hogy 2024. november közepéig mintegy 60 ezer ukrán katonát képezzenek ki, ezáltal segítve az ukrajnai háborút. 

Németországban 14 ország oktatói képeznek katonai személyzetet harckocsik, Patriot és IRIS-T légvédelmi rendszerek üzemeltetésére, mesterlövészek, mérnökök, mentősök és drónkezelők sajátítják el szakmájukat, informatikai szakemberek pedig a hackerek elleni védekezést tanulják.

Ukrajna csütörtökön 1,9 milliárd eurót kapott az EU-tól az ukrán támogatás keretében nyújtott, feltétel nélküli finanszírozás harmadik részletéből – közölte a pénzügyminisztérium, amelyet az Interfax szemlézett.

A teljes körű háború kezdete óta az EU közel 35 milliárd euró közvetlen költségvetési támogatást nyújtott Ukrajnának. Az EU Ukrajna kulcsfontosságú partnere, amely továbbra is döntő szerepet játszik győzelmünk felgyorsításában és az ország gazdasági ellenálló képességének megerősítésében

– áll Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter közleményében. Ukrajna és az EU a héten az ukrán hitelkeret értelmében egy 27 milliárd eurós megállapodást írt alá a 2024–2027 közötti időszakra.

Az Ukrajnának nyújtott finanszírozás három összetevőből áll:

• 38,27 milliárd euró közvetlen támogatás az állami költségvetésnek (33 milliárd euró hitelek formájában, amelyből Ukrajna korábban két részletben 6 milliárd euró feltétel nélküli finanszírozást kapott, valamint 5,27 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást);
• 6,97 milliárd euró egy speciális beruházási eszközre, amely a kiemelt ágazatok kockázatainak fedezésére szolgál;
• valamint 4,76 milliárd euró technikai támogatás a reformokhoz és a hitelek kamatainak fedezésére, beleértve a korábban kapottakat is.

Az 1,9 milliárd összegű, feltétel nélküli részlet folyósítását követően negyedévente további részleteket folyósítanak, attól függően, hogy Ukrajna teljesíti-e az ukrán hitelkeretre vonatkozó terv mutatóit, és azokat az EU pozitívan értékeli-e.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök észt, lett és litván kollégájával együtt felhívással fordult az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökéhez, kérve az EU Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös külső határai megerősítésének támogatását – írja az MTI.

A négy miniszterelnök a PAP lengyel hírügynökség által megszerzett, az EU csütörtökön kezdődő csúcstalálkozója előtt elküldött levelében azzal érvelt, hogy az Európai Unió Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határa mentén kiépítendő védelmi infrastruktúra hatékony eszköz lenne az uniót onnan fenyegető katonai és egyéb hibrid támadásokkal szemben.

A négy miniszterelnök szerint a közösen indítványozott projekt kivitelezéséhez – tekintettel annak méreteire és költségére – különleges támogatásra van szükség az Európai Uniótól mind politikai, mind pénzügyi téren.

Lengyelország a közelmúltban új védelmi program bevezetéséről döntött Keleti Pajzs néven, a Fehéroroszország felől érkező hibrid támadások, valamint az orosz–ukrán háború miatt, Észtország, Lettország és Litvánia hasonló okokból megállapodtak egy úgynevezett balti védelmi vonal kiépítéséről.

A négy miniszterelnök szerint az Európai Uniónak többet kellene költenie védelemre, és össze kellene hangolnia kezdeményezéseit a NATO-val. A négy ország várhatóan felveti az ügyet a jelenlegi EU-csúcson.

A Védelmi Minisztérium pozitív dinamikát észlel a mozgósítás ütemében Ukrajnában, a helyzet jobb, mint márciusban és februárban volt – idézi a karpat.in.ua Dmitro Lazutkint, a Védelmi Minisztérium szóvivőjét, aki az ukrán televízió adásában nyilatkozott a mozgósításról. 

Egyértelműen kijelenthetjük, hogy mostanra nőtt a mozgósítottak száma. Most más intenzitást kapott a folyamat. A számokat nem árulhatjuk el, de a dinamika pozitív, és ez örvendetes

– mondta a szóvivő. 

Lazutkin arról is beszélt, hogy a Védelmi Minisztérium tudja, hogy eltart egy ideig, amíg ezek a jelenleg mozgósítás alatt álló polgárok a hadseregbe kerülnek, hiszen, mint mondta, „kiképzésen, katonaorvosi vizsgálaton kell átesniük, mozgósítási parancsot kell kapniuk”. Hozzátette, úgy látja, hogy „a dinamika jelentősen javult, ha márciushoz vagy februárhoz viszonyítjuk”. 

Az ukrajnai menekültek 2022 óta 8 ezer kis- és közepes, ezenkívül 50 ezer egyéni vállalkozást regisztráltak be Lengyelországban – írja a Kárpáti Igaz Szó a Lengyel-Ukrán Kereskedelmi Kamara első alelnöke, Dariusz Szymcikha beszámolója alapján.

A kijevi 3. újjáépítési fórumon Marek Bielski, a Lengyel Nemzeti Kereskedelmi Kamara igazgatótanácsának tagja arról beszélt, hogy az ukrán vállalkozásoknak nagy kilátásai vannak Lengyelországban. Példaként említette, hogy „a 2000-es évek elején Németországban alapított lengyel cégek 10-15 év alatt visszatértek a lengyel piacra, és európai tapasztalatok hordozójaként óriási hatással voltak Lengyelország átalakulására”. 

Hennagyij Csizsikov, az Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara elnöke megjegyezte, hogy Lengyelország az ukrán tőke és munkaerő eddigi legnagyobb áthelyezésének példája.

Az ukrán vállalkozók nagyon jól alkalmazkodnak az európai piachoz, és sikeresen hoznak létre vállalkozásokat nemcsak Lengyelországban, hanem Kelet-Európa más országaiban is

– hangsúlyozta.

Az Eurostat adatai szerint idén április végén 953 930-an voltak Lengyelországban, akik a háború kitörése után hagyták el Ukrajnát és ideiglenes védelem státuszt kaptak. Ez az Európai Unióban az ezzel a státusszal rendelkezők 22,7 százalékát jelenti. 

Magyarország területére 2024. június 26-án az ukrán–magyar határszakaszon 6714 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5767 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 57 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja az MTI. 

Vlagyimir Putyin szerdán telefonbeszélgetést folytatott Mohammad Mokhber ideiglenes iráni elnökkel – közölte a Kreml.

Az orosz elnök és Mokhber „kölcsönösen előnyös kétoldalú együttműködésről tárgyaltak minden kulcsfontosságú területen”, beleértve az energiát és a „nagyszabású infrastrukturális projekteket”.

A Gazprom orosz energiaipari óriásvállalat szerdán bejelentette, hogy memorandumot írt alá a Nemzeti Iráni Gázipari Társasággal (NIGC) az iráni gázvezetékekből származó orosz gáz szállításáról Iránba.