Keddi kijevi látogatása után pénteken Moszkvába is ellátogathat Orbán Viktor, hogy az orosz–ukrán háború másik felének vezetőjével is tárgyaljon. Erről Panyi Szabolcs posztolt az X-en, akinek több nyugati és közép-kelet-európai forrás is megerősítette a hírt. A források szerint Orbánt a Kremlben fogadják, és Vlagyimir Putyin elnökkel is találkozik majd. A hírek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is a kormányfővel tart majd.
A témával bővebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
Ennek némileg ellentmond, hogy Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke csütörtökön azt a hírt közölte az MTI-vel, hogy Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) csúcstalálkozóján július 5-én és 6-án az azerbajdzsáni Susában.
A csúcstalálkozó témája a fenntartható jövő építése a közlekedésen, a konnektivitáson és a klímapolitikán keresztül. A tárgyalások célja, hogy a részes államok (Törökország, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Kirgizisztán és – megfigyelőként – Magyarország) a fenti területeken előmozdítsák együttműködésüket. A csúcstalálkozó további napirendi pontja a TÁSZ kapcsolata az Európai Unióval és más nemzetközi szervezetekkel.
Orbán Viktor kétoldalú tárgyalásokat is folytat majd a türk partnerállamok vezetőivel – közölte a sajtófőnök.
Narendra Modi jövő héten Moszkvába utazik – először azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. India miniszterelnöke Vlagyimir Putyin meghívására utazik az orosz fővárosba, hogy a régió ügyeiről, valamint mindkettejüket érintő globális problémákról beszéljenek.
Bár Modi kihagyta az idei Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóját Asztanában, a két ország egyre közelebbi szövetségesek. Indiának szüksége van az orosz fegyverekre, hisz Kínával egyre nagyobb a feszültség a himalájai határon, míg
Putyinnak szüksége van olyan országokra, amelyek nem fordulnak el tőle.
„Véleménycserére számíthatunk minden napirendi pontban” – mondta Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője. Modi és az orosz elnök a 2022-es SCO-csúcson beszéltek egymással, ahol az indiai miniszterelnök azt mondta Putyinnak, hogy ezek az idők „nem a háborúról szólnak”.
Az orosz tüzérség hónapok óta tartó csapássorozatában a stratégiai fontosságú donyecki város, az egykor 12 ezer lakosú Csasziv jar gyakorlatilag romhalmazzá változott és elnéptelenedett – írja a Euronews egy ukrán katonai szóvivő, Nazar Voloscsin beszámolója alapján.
Nazar Voloscsin szerint Ukrajna védelmi állása „megsemmisült”, és ha a csapatok a térségben maradnak, az komoly áldozatokkal fenyeget, mert a térségben állomásozó ukrán zászlóalj parancsnoka, Oleh Sriajev szerint az orosz csapatok létszáma tízszeres az ukrán erőkéhez képest. Oroszország az elmúlt héten mintegy1300 csapást mért, közel 130 siklóbombát vetett be és 44 szárazföldi támadást hajtott végre.
Az orosz erők azért ostromolták hónapokon át a stratégiai jelentőségű – magaslaton fekvő – várost, mert potenciális bázisként használhatják a nyugati – Kramtorszk és Szlovjanszk városok felé történő – előrenyomuláshoz. Megszerzésével elvágják továbbá a kritikus ukrán utánpótlási útvonalakat, és közelebb hozná Oroszországot a donyecki régió elfoglalásához – írja a lap.
Kijev tárgyalásokat folytat az Azerbajdzsánból az unióba irányuló gáztranzitról, miután az orosz gáz tranzitjára vonatkozó szerződés 2024 decemberében lejár, jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Bloombergnek – írj a The Kyiv Independent.
Kijev és az Európai Unió közölte, hogy nem törekszik az oroszgáz-tranzitszerződés év végi meghosszabbítására. A megállapodást 2019-ben írták alá.
Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter márciusban azt mondta a Bloombergnek, hogy nem látja annak lehetőségét, hogy az orosz gáz december után is Ukrajnán keresztül áramoljon.
Most alternatív lépéseket mérlegelünk arra vonatkozóan, hogy hogyan használhatnánk a vezetéket egy másik gázszállítóval, egy másik országgal. A tárgyalások folyamatban vannak
– mondta Zelenszkij. Hozzátette, hogy nem akarják meghosszabbítani a gázszerződést az oroszokkal, és nem akarják, hogy itt pénzt keressenek.
Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 7681 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6499 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 52 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Keddi kijevi látogatása után pénteken Moszkvába is ellátogathat Orbán Viktor, hogy az orosz–ukrán háború másik felének vezetőjével is tárgyaljon. Erről Panyi Szabolcs posztolt az X-en, akinek több nyugati és közép-kelet-európai forrás is megerősítette a hírt. A források szerint Orbánt a Kremlben fogadják, és Vlagyimir Putyin elnökkel is találkozik majd. A hírek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is a kormányfővel tart majd.
A témával bővebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
Ennek némileg ellentmond, hogy Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke csütörtökön azt a hírt közölte az MTI-vel, hogy Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) csúcstalálkozóján július 5-én és 6-án az azerbajdzsáni Susában.
A csúcstalálkozó témája a fenntartható jövő építése a közlekedésen, a konnektivitáson és a klímapolitikán keresztül. A tárgyalások célja, hogy a részes államok (Törökország, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Kirgizisztán és – megfigyelőként – Magyarország) a fenti területeken előmozdítsák együttműködésüket. A csúcstalálkozó további napirendi pontja a TÁSZ kapcsolata az Európai Unióval és más nemzetközi szervezetekkel.
Orbán Viktor kétoldalú tárgyalásokat is folytat majd a türk partnerállamok vezetőivel – közölte a sajtófőnök.
A Bild haditudósítója szerint az orosz hadsereg áttörte az ukrán védelmi vonalat és három kilométert nyomult előre Pivnicsne és Zalizne felé.
Bármi is legyen Ukrajna stratégiája az orosz előrenyomulás megállítására a Donyecki területen, nem működik
– fogalmazott Julian Röpcke.
A posztja alatt, egy bejegyzésre reagálva a haditudósító azt is leírta, hogy szerinte nincs stratégia arra, hogy megállítsák az előrenyomulást, vagy akár csak felszabadítsák a megszállt területeket, és az, hogy veszteségeket okoznak az orosz hadseregnek, önmagában még nem mutatkozik meg stratégiai eredményekben a csatatéren.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!